Tisztelt Szakértők,
Segítséget szeretnék kérni a következőkben. Adott egy ingatlan A tulajdonos 5/6 rész, öröklési szerződés útján lett tulajdonos. B tulajdonos 1/6 rész öröklés útján, nagypapa után kapta a köteles részt. A tulajdonos el akarná adni a házat, lenne is rá vevő. B nem egyezik bele az eladásba, mert szerinte neki sokkal több jár. Nem nagyobb tulajdon hányad, hanem több pénz kell neki. A felértékelt áron lenne vevő a házra. Véleményem szerint az egy korrekt piaci ár lenne. Kb 25 %-al akar több pénzt. Semmit nem hajlandó aláírni, követeli a szerinte neki járó összeget. Közös tulajdon megszüntetéses iránti per... gondolom ott kb mindenki vesztes, mert a vevő is tovább áll, évekig elhúzódik ...
A tulajdonos egy 76 éve s kisnyugdíjas asszony, tehát neki sem hiányozna a pereskedés.
Köszönöm
Közös tulajdon, öröklés
sdfg,
Sajnos (vagy inkább nem, legfeljebb neked) ez ilyen. Senki sem köteles eladni a tulajdonrészét, és mindenki annyit kérhet a sajátjáért, amennyit akar.
Ha nem adja annyiért, akkor nem adja. Vagy kifizeted, vagy per, vagy marad minden így ahogy van.
Egyáltalán nem tilos úgy eladni az ingatlant, hogy az 5/6 tulajdonos csak a vételár 2/3 részét kapja, az 1.6 tulajdonos meg az 1/3 részét. Kinek mi mennyit ér.
Esetleg megmondhatod a vevődnek, hogy vegye meg az 5/6 részedet, és pereskedjen ő - persze, nyilván már csak ezért is még kevesebbet fizetne, ami, ugye, lássuk be, logikus is. Övé a macera, övé a kockázat. De ha neked az a fontos, hogy pénzhez juss, akkor vagy fizesd ki a tultársat, vagy add olcsóbban a vevőnek (ha egyáltalán jó neki).
Evvan.
(megjegyzem, ha az 1/6 tulajdonosnak járó rész fölött kérne ERRE még 25%-ot, akkor az az 5/6 tulajdonos részének az értékének az 5%-a lenne. Én lehet, ennyit kibírnék, még ha kapja is be.)
Elírtam bocsánat...... 50 %-al kérne többet, mint amennyiért az értékbecslő felértékelte.
Nem nekem fontos, hogy pénzhez jussak, semmi közöm hozzá. Egy 76 éves nyugdíjas nénié az 5/6-od rész, akinek szívességből próbálok segíteni. E felett elsiklottál. Aki amúgy évekig gondozta pelenkázta a 80+-os testvérét.. Bár nincs köze hozzá, az unoka rá se nézett a nagymamára, a temetésén se volt ott. Semmit nem akar csak az általa megálmodott összeget. Esetleg, mint tulajdonos nem lennének, nem lettek volna kötelezettségei az elmúlt 10évben a követelőzésen kívül?
Igazad van evvan
„Esetleg, mint tulajdonos nem lennének, nem lettek volna kötelezettségei az elmúlt 10évben a követelőzésen kívül?”
De.
„Ptk.5:75.§ A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.”
Na akkor az 50 % többletigényével azonos összegű költséghozzájárulást kell tőle kérni.
El kell adni ax 5/6-od részt,vagy perelni kell közös tulajdon megszüntetése érdekében.
.
A vevő kapjon 10 % árengedményt és rendezze le az 1/6-od tulajt.
Édesanyám eladta tulajdonrészét anyai házában. Ekkor még ott lakot testvére. Ő ekkor bosszúból eltartási szerződést kötött valakivel, aki közös udvarban lakott vele. A testvér halála után édeasnyám örökölt 2 földet és egy bankszámlát, amiről az eltartó levette a pénzt a testvér halála után. A rendőrség megszüntette az eljárást, mert hozott egy tanút az eltartó, hogy jogosan vették le a pénzt. De kiderült , hogy az eltartó eladott egy rossz autót a testvérnek. Az autó most került be a póthagyatéki eljárásba, de nem szeretnénk, hogy a gépkocsi édesanyám tulajdonába kerüljön, aki 72 éves agyvérzéses beteg. Az eltartó megfenyegette, hogy idehozza a roncsot a háza elé. A közjegyző mindenféleképpen édesanyám nevére akarja íratni a roncsot. Mit tehetünk ?
anemedi2012,
Sajnos nem sokat.
„Hetv. 103. § (2) Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.”
Ha édesanyád lett a testvére általános örököse, tehát az alapeljárásban nem utasította vissza az öröklést, akkor az a póthagyatéki eljárásra is érvényes. Nem utasíthatja már vissza az öröklést. (Ha földet örkölne most, annak megnyílna a külön visszautasítási joga, mert arra az eredeti eljárásban is külön lett volna lehetősége.)
El kell adni a bontóba!
