GYED,GYES, táppénz

chill30 2015.07.20. 17:33

MINTA táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított

Tisztelt Foglalkoztató!

Kérem, hogy az Önökkel ….. –től jelenleg is fennálló, határozatlan időtartamú megbízásos jogviszonyom alapján részemre a 2015….-től kezdődő keresőképtelenségemmel kapcsolatban a táppénz ellátást megállapítani és folyósítani, vagy ha Önöknél Tb. kifizetőhely nem működik, úgy a táppénz igényt az egészségbiztosítónál előterjeszteni szíveskedjenek az alábbiak miatt.

Főállású, közalkalmazotti jogviszonyom alapján a „…….” Kórháznál a táppénz igényemet benyújtottam, melynek első részletét már meg is kaptam, ugyanakkor érdeklődésemre azt a tájékoztatást adták, hogy annak összegénél az ügyeleti díjat nem vették figyelembe, mivel az ügyeleti díjat egy másik, az Önökkel fennálló megbízási jogviszony alapján kaptam.

Ezen tájékoztatás szerint annak, akinek egyidejűleg több jogviszonya van a táppénzigényét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell előterjeszteni, elbírálni, illetve folyósítani. A foglalkoztatottnak ehhez –ugyanarra az időre- mindegyik jogviszonyában eredeti orvosi igazolást kell leadnia.

Ha a foglalkoztatónál Tb. kifizetőhely nem működik a foglalkoztató köteles az átvett okmányokról a biztosítottnak átvételi elismervényt adni, az OEP honlapjáról letölthető Foglalkoztatói igazolás a táppénz megállapításához formanyomtatványt kitölteni és azt 5 napon belül az egészségbiztosító felé továbbítani.

Tekintettel arra, hogy a 2015. …. havi -10%-os költséghányaddal csökkentett- bruttó megbízási díjam meghaladta a minimálbér harminc százalékát, illetőleg a 2015…..-től 2015…..-ig terjedő naptári napokra annak harmincad részét ezért ezen jogviszonyomban biztosítottnak minősülök és így az Ebtv. 43. § értelmében táppénzre is jogosult vagyok.

Mindezek alapján kérem, hogy a táppénz igényemmel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjenek, melynek érdekében csatoltam a házi/kezelőorvos által ugyanarra az időre kiállított újabb, eredeti orvosi igazolásokat is.

Kérelmemet a teljesség igénye nélkül az alábbi jogi normákra alapozom:

A táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. (Ebtv. 62.§)
A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy a foglalkoztató köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha

1. táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban,
2. gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban

részesül amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

Ebtv. 39/A § (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

A kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Vhr. 39. § (3)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Köszönettel:
Dátum, aláírás

Speciális terület, csak TB-s tudja megmondani. Folyton változik a törvény. Ha jól tudom, a betegállományt már nem a tavalyi év, hanem az idei kereset alapján számítják.

Tisztelt Szakértő!

2013 októberében megszünt az állásom, ezt követôen fél évig otthon voltam, ebből 3 hónapig  munkanélküli segélyt vettem igénybe.
Majd 2014 április 8.-e óta Angliában élünk és dolgozunk a párommal.
Ezév, 2015 decemberében fog megszületni a kisbabánk.

Kérdésem a következő:
Szeretnénk hazaköltözni jövő év nyarán amikor a kisbaba  fél éves lenne.
Az itteni (angliai) gyes kb akkor járna le.
Milyen lehetőségeim lennének Magyarországon, mert otthon 2 év a  kismamák támogatása, szeretnék még a kisbabával maradni legalább egy évet miután hazaköltözünk, otthon "folytatni" a Angliaban megkezdett gyest.
Figyelembe veszik otthon az angliai munkaviszonyom es biztositasom, vagy a hazamenetelunk előtt 180 nappal kezdjem el fizetni magam után a TB-t, esetleg érdemesebb lenne otthon szülnöm?
Vegül is a cél, h a babával tudjak maradni ameddig csak lehet és nyilván, hogy anyagilag is jól járjunk.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: K. Ágnes

Tisztelt szakértő!
A problémám a következő, amiben tanácstalan vagyok. 6 éve folyamatos munkaviszonyom van, az átlagnál magasabb keresettel. Struktúra átszervezés miatt leépítettek, július 31-ig van szerződésem. Idő közben tervezett és várt terhességem végre beigazolódott. Mivel végkielégítést is kaptam, ami szintén elég magas, ha jól tudom, azt is beleszámítják a CSED, Gyed esetén.
Augusztus elsejétől lehetőségem van elhelyezkedni 8 órában, minimálbéren. Viszont mivel a munkaviszony folyamatossága miatt muszáj valamit dolgoznom, ezért természetesen vállalom. (A törvényben azt olvastam, hogy megszakítás esetén nem tudják figyelembe venni a megszakítás előtti időszakot, ami esetemben igen magas bérrel és így magas járulékokkal is járt)
Kérdésem a következő lenne: Ha 3 hónap minimálbéres munkaviszony után táppénzre megyek, azt mi alapján számolják ki? Illetve ha előreláthatólag 2016 márciusban születik a gyermekünk, akkor mi alapján kerül kiszámításra a csed, gyed....?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A GYED számításában szeretnék segítséget kérni.
Szeretnénk a férjemmel látni, hogy milyen összegű ellátásokra számíthatunk.

Amennyiben 2 munkahelyem van akkor a bruttó béreim összegéből számolják a GYED-et?

2015. július 15-től 212.500 Ft a bruttó alapbérem (két munkaviszonyból, 132 ezer és 80 ezer), előtte 2014. március 17-től 132.500 volt egy munkaviszonyból. Mekkora lesz a GYED összege, ha 2016. májusában várható a baba?
A biztosításom 10 éve folyamatos.

Valamint érdekelne, hogy amennyiben veszélyeztetett terhesként táppénzre mennék novemberben, a terhesség 3. hónapjában (a munkakörnyezet miatt) mennyiben változna ez a összeg.

Köszönettel!

Köszönöm az eddigi segítséget!
A következő lenne még a kérdésem:
2014.08.25-től veszélyeztetett kismamaként táppénzen voltam 2014.12.16-ig.
2014. 12.17-től TGYÁS-on 2015.06.02-ig.
A GYED 2015.07.03-án kezdődött.
Gyermekem 2015. 01. 15-én született.

A munkahelyemen pedagógusként dolgoztam, egy egyházi fenntartású iskolában.
2015. 06. 30-án lejáró szerződésemet nem hosszabbították meg. (10 ledolgozott évem van, 34 éves vagyok.)
Kérdésem: mely időszakra jár szabadság? Hány nap szabadságnak kell szerepelnie az elszámolásban?
Köszönöm a segítséget!

„imel@freemail.hu#e-mail 2015.07.16. 13:33
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Érdekelne, hogy egy 7 hónapos kisbaba mellett gyeden lévő anyuka vállalhat -e megbízási szerződéssel munkát a gyed megtartása mellett?
A csed mellett tudom, hogy nem lehetséges munkavégzés. Azt is tudom, hogy a gyerek 1 éves kora után a gyed mellett lehet munkát vállalni. De mi van a csed után addig amig a baba nem éri el az 1 éves kort.
válaszát köszönöm!”

Nem. Az Ebtv. világosan fogalmaz. GYED mellett csak a gyermek egyéves kora után lehet dolgozni.

Aki bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet végez ezt megelőzően GYED-re nem jogosult.

„Bogáncs88 A második gyermek születése előtt 180 vagy 365 napot kell dolgozni ahhoz, hogy jogosult legyek a gyed-re illetve a szülési szabadságra?
(Egyébként 2015. június 30-ig 10 ledolgozott évem van. :-((
Életem második munkahelyén szerződéssel alkalmaztak, amit a gyermek születése után nem hosszabbítottak meg.
Így aztán baromira támogatják a gyermekek megszületését!
Milyen lehetőségeim lehetnek?”

CSED-re az jogosult, aki a szüléskor biztosított ( munkaviszonya van) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 365 biztosításban töltött napja.

A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét.

Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §

(Tehát ha új jogviszonyt létesít ad abszurdum 1 nap ledolgozása után is jogosulttá válhat csed-re.)

Vigyázz, az azt követő GYED-nél a 365 napba csak a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét lehet beszámítani, azaz lehet, hogy csed-re jogosult lesz, de GYED-re nem.

Lehetőség az álláskeresési járadék. Az ugyanis aki az álláskeresési járadék alatt szül biztosított.

Bővebb tájékoztatásért forduljon az egészségbiztosítóhoz.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi.

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók (kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

A második gyermek születése előtt 180 vagy 365 napot kell dolgozni ahhoz, hogy jogosult legyek a gyed-re illetve a szülési szabadságra?
(Egyébként 2015. június 30-ig 10 ledolgozott évem van. :-((
Életem második munkahelyén szerződéssel alkalmaztak, amit a gyermek születése után nem hosszabbítottak meg.
Így aztán baromira támogatják a gyermekek megszületését!

Milyen lehetőségeim lehetnek?

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Érdekelne, hogy egy 7 hónapos kisbaba mellett gyeden lévő anyuka vállalhat -e megbízási szerződéssel munkát a gyed megtartása mellett?
A csed mellett tudom, hogy nem lehetséges munkavégzés. Azt is tudom, hogy a gyerek 1 éves kora után a gyed mellett lehet munkát vállalni. De mi van a csed után addig amig a baba nem éri el az 1 éves kort.
válaszát köszönöm!

Nem kapsz sem GYED-et, sem szülési szabadságot, mert nincs munkaviszonyod.

Tisztelt Szakértő!
A következő problémára szeretnék megoldást találni:
2015. januárjában született a gyermekem. Munkahelyemen (egyházi fenntartású iskola) 2015. június 30-án lejárt a szerződésem, amit nem hosszabbítottak meg.
Azzal engedtek el, hogy minden nagyon rendben van, mindenre jogosult leszek.
Azóta utána néztem és számomra az derült ki, hogy én egy "passzív Gyed-re" kerültem, ami mögött nincs aktív biztosítási jogviszony.
Mi a helyzet akkor, ha idővel szeretnék másik gyereket szülni. Mire leszek jogosult? Kapok Gyed-et, azt mi alapján számolják?
Másik kérdésem: szabadságot számolnak szülési szabadság idejére?
Köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértők,
jelenleg gyeden vagyok 2015. novemberig. Szeretnék visszamenni dolgozni, szabadságokat kivenni, majd táppénzre menni mert januárban érkezik a kistesó, de a munkahelyem ezt nem támogatja.
Mit tehetek?
Köszönöm a segítséget.

Tisztelt Szakértő!
Jelen állapotomban DYED-es kismama vagyok.
2012.10.08.-tól állok munkaviszonyban. 2014.02.11.-én veszélyeztetett kismama lettem és attól a naptól táppénzen voltam 2014.10.01.-ig, azon a napon született meg a kisfiam. Kistestvér tervezünk és az lenne a kérdésem, hogy hogyan járok kedvezőbben. Előző válaszaiból megértettem, hogy az 1 évet betöltött kisfiam után kapom a Gyedet, majd a Gyest és a 2. Gyermek után pedig mindenre jogosult vagyok. Tehát megkérem a munkáltatót vegyen szabadságra, majd bejelentem, hogy táppénzre megyek.
A kérdésem csak az, hogy a jelenleg megállapított Tgyásom a 2013-as jövedelmem (éves) után nettó 175.000 Ft volt és a max. Gyedet kapom most, de a besorolási havi bruttó bérem 230.000 Ft.
Jól gondolom, hogy a Gyed extrával "dupla" juttatást kapok, de nem ezeket az összegeket a 2. gyermek után?
(2013-as éves bruttó bérem 3.392.021 Ft volt. Ebben a 230.000 bruttó béremen felül ösztönzö jutalék volt még elszámolva.)
Segítségét előre is köszönöm!
Annamari

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést "A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot." pontosan hogyan kellene értelmezni. Tehát az anya otthon van gyeden a gyermekkel, még nem ment vissza dolgozni, ebben az esetben az apa is elmehet gyermekápolási táppénzre? Válaszukat előre is köszönöm!

bitofa 2015.07.13. 14:55

• Átviszi a következő évre.
• Pénzbem csak akkor váltanák meg, ha megszűnnek a jogviszonya.

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(Ilyen ok pl. a keresőképtelenség.)

125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Tisztelt Szakértők!
Ha várhatóan szeptemberben kezdődik a tartós, éven átnyúló betegállományom (gerincműtét) és még több, mint 20 nap szabadságom marad, akkor át kell vinnem a következő évre vagy megváltják pénzben?
Esetleg meg lehet szakítani a táppénzt jövőre szabadsággal (távollét) és utána 30 napig újra betegszabadság járhat?

„emokeszabo

A második gyerek születése után miből számítódik a CSED? A szerződésemben szereplő fizetésemből, vagy az utóbbi időben kapott támogatások (TGYÁS, GYED) összegéből?
”

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv. törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. (Ebtv. 5/C. § (1) és 48. § )

Tekintettel arra, hogy a táppénzből, a csed-ből és a gyed-ből nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni egy következő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak (a csed-nek, gyede-nek stb.) soha sem alapja egy előző pénzbeli ellátás (pl. táppénz, csed, gyed) összege.

A hatályos jogszabályok alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos igények elbírálására és határozathozatalra az egészségbiztosító, vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyek jogosultak.

Az Ebtv. értelmében, -egyben figyelemmel a Ket-ben is nevesített, a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ugyancsak itt tudnak válaszolni a „hogyan járnék jobban” típusú kérdésekre is.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos részletes tájékoztatást a www.oep.hu weblapon talál.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

 Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

 A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

 Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
 A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )
 Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

 A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

 Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

 Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

 Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

 A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

 A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

L.Sz. 2015.07.06. 22:32

Kedves Szilvia!

Tekintettel arra, hogy a feltett kérdésekre nem válaszolt csak egy hasonló témában készült jogorvoslati kérelem mintát tudok küldeni.

….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya
Város
Utca, házszám
Irányítószám
Tárgy: jogorvoslati kérelem

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Magyar Államkincstár ….. Igazgatósága által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, ….. Irodavezető Asszony által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot

m e g f e l l e b b e z e m.

Az elsőfokú hatóság a fent hivatkozott elutasító határozatot arra alapozza, hogy az esemény nem meríti ki az 1993. évi XCIII. törvény 87.§. szerinti baleset fogalmát.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az ezzel kapcsolatos OEP Főigazgatói utasításnak nem megfelelő indokolását –az alábbiak figyelembevételével- vitatom, azzal nem értek egyet, kérem, hogy az elsőfokú döntést felülvizsgálni, az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani, a baleset üzemiségét elismerni, a baleseti táppénz ellátásomat haladéktalanul kiutaltatni, a jogszerűtlen döntésből, illetve késedelmes ügyintézésből eredő káromat megtéríteni, az Ebtv. szerinti kamat kiutalása tárgyában intézkedni (Ebtv. 61.§. (7), Ebtv. 69.§), az első fokon eljáró kifizetőhely gyakorlatát felülvizsgálni, a baleset üzemiségének elbírálása tárgyában a kifizetőhelyet kioktatni, a jogsértő állapotot megszüntetni szíveskedjen.

A határozat alaki hiányosságai:

1. A határozat nem tartalmazza, hogy a fellebbezés illetékmentes. (Ebtv. 75/A. §.)
2. A határozat a Ket. szerinti Indokolás szó helyett az Indoklás szót használja. (Ket. 72.§. (1) e)
3. A határozat indokolása nem tartalmazza, hogy a kifizetőhely mely bizonyítékokat fogadta el, mely bizonyítékokat nem vett figyelembe, ez utóbbi esetben annak mi volt az oka? (Ket. 72.§. (1) ea), eb)

Az eljárás során be nem tartott anyagi és eljárásjogi szabályok.

Az igény bejelentése …-én történt, az érdemi határozat viszont csak …-i, azaz 3 hónappal későbbi keltezésű, miközben az eljárás nem lett a Ket. és az Ebtv. által előírt módon felfüggesztve, illetve az ügyintézési idő sem lett meghosszabbítva. (Vhr. 39.§, Ket. 33 .§)

Ezzel azon túl, hogy nem lett betartva a Ket, az Ebtv, valamint a Vhr. vonatkozó szakasza –tekintettel arra, hogy a késedelem a biztosított megélhetését, családjának létfenntartását veszélyeztette- sérült a jogbiztonság és fennállt az alkotmányos visszásság is. (Alaptörvény XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.)

A fent megjelölt anyagi és eljárásjogi szabálytalanságokon túl a döntést sem jogi, sem szakmai szempontból sem tartom megalapozottnak, álláspontom szerint ugyanis az első fokon eljáró kifizetőhely nyilvánvalóan hibás gyakorlatot folytat az elcsúszásos balesetek elbírálása során, mivel nem veszi figyelembe az irányadó szakirodalom, valamint ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének, illetve az egészségbiztosítási pénztárak hasonló ügyekben folytatott gyakorlatát.

Előbbi szerint (ELTE ÁJK jogász és társadalombiztosítási szakokon jegyzetként használt, az ELTE Munkajogi Tanszékén oktató tanárok, Dr. Jakab Éva és a Molnárné Dr. Balogh Márta által írt Baleseti Biztosítási c. tankönyv -ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet, Rejtjel Kiadó Budapest 2004.)

 „a hatás akkor tekinthető az emberi szervezeten kívülinek, külsőnek, ha az nem belső indíttatású” …. (21. oldal)

 „az üzemi baleseti sérült közrehatása a baleset üzemiségének elismerése szempontjából szintén nem releváns” (24. oldal)

 „üzemi baleset, munkabaleset történik akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató által biztosított üzemi, munkahelyi étkeztetés (büfé, ebédlő, automata) igénybevétele során megsérül….. ilyen eset például, ha valaki elcsúszik a lecsapódott zsírgőz miatt csúszós étteremben”…. (25. oldal)

Fentiek szerint tehát az elcsúszás beletartozik a baleset, így a munkabaleset, társadalombiztosítási szempontból pedig az üzemi baleset fogalmába, azaz esetemben –álláspontom szerint- jogszerűtlenül járt el a közszféra központi kifizetőhelye (Magyar Államkincstár…. Megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodája) akkor, amikor a baleseti táppénz iránti igényemet arra hivatkozva utasította el, hogy az nem felel meg az Mtv. előírásainak.

A konkrét esetben ugyanis a folyosó a lengőajtótól a folyosó végéig (a páternoszter irányában) rendkívül csúszós járólappal van ellátva, ami pormentes időben is balesetveszélyes, a kérdéses napon azonban a járófelület azon túl hogy poros volt az ügyfelek által felhordott nedves sárral is szennyeződött.

Hasonlóképpen az ENSZ ILO, illetve az Európai Munkavédelmi Ügynökség is következetesen balesetnek minősíti az elcsúszást, sőt ez utóbbi szerv szerint a tagállamokban ez a leggyakoribb, három napot meghaladó munka kieséssel járó munkabaleset.

Azt, hogy balesetet kiváltó ok lehet az elcsúszás a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója is tartalmazza, illetve nevesíti, ezért érthetetlen a számomra, hogy az elsőfokú hatóság az igényemet miért utasította el, illetve ehhez miért volt szüksége 3 hónapra?

Itt utalnék a KMREP 2009 februárjában kelt Kifizetőhelyi tájékoztatójára, amely szerint a felfüggesztés, határidő hosszabbítás, valamint az ügyfelek erről történő tájékoztatása rendkívül fontos, ugyanis ennek elmaradása a 30 napos ügyintézési idő be nem tartása aggályos, mivel az ügyfelek így nem tudják, hogy mi okozta a késedelmes ügyintézést?

Szintén erre utal az ombudsmannak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos, OBH 135/2008 számú jelentése, amelyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok (az egészségbiztosító és a Kifizetőhelyek) az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Tekintettel arra, hogy a határozat nem nevesíti azt, hogy mely okmányok nem alkalmasak a bejelentett baleset üzemi jellegének az igazolására, illetve mivel okmánypótlásra vonatkozó felhívást nem kaptam, továbbá mivel a baleset körülményeinek a kivizsgálása a foglalkoztató feladata, nem pedig a biztosítotté jelzem, hogy a baleset tényét a jegyzőkönyvben szereplő …. kolléganőn kívül mások is látták, azt szükség esetén további írásos tanúvallomásokkal is igazolni tudom, továbbá mivel a baleset egyértelműen a munkahelyen, munkavégzés közben, akaratomtól függetlenül, hírtelen, külső hatásra történt, azaz megfelel a jogszabályi feltételeknek kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, számomra kedvező döntést hozni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.

Köszönettel

Dátum

aláírás

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék érdeklődni CSED számítással kapcsolatban:
Első gyerekem után GYED-en vagyok itthon, most derült ki, hogy jön a második.
Az első gyerek születése előtt dolgoztam és egész szépen alakult az akkori TGYÁS.
A második gyerek születése után miből számítódik a CSED? A szerződésemben szereplő fizetésemből, vagy az utóbbi időben kapott támogatások (TGYÁS, GYED) összegéből?
Köszönöm válaszukat előre is! További jó munkát kívánok!

Emőke

„L.Sz. 2015.07.06. 22:12

Tisztelt Szakértő, Jogi Fórum!

Segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hová fordulhatnék édesanyám problémájával. Sajnos az egészségügyi állapotából adódóan édesanyám tartósan táppénz ellátásban részesül. A minap a munkáltatójától érkezett egy levél, amiben arról tájékoztatnak, hogy az üzemi baleseti ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában 2014.12.22. és 2015.04.19. közötti időszakra hozott döntésüket visszavonják, ezzel együtt több mint bruttó 300 000 forint jogalap nélküli kifizetett ellátás visszafizetésére kötelezik. A visszafizetendő összeg a következő havi ellátásból kerül visszavonásra. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez több havi kifizetés teljes lennulázása volna.) A levélben szerepel egy bejegyzés, miszerint "aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. Az Ebtv. 66. 2 bekezdeése szerint, az 1. bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható."
Az írásbeli kötelezettség a megadott időszakhoz képest 90 nappal később érkezett. Jelen esetben nem teljesen világos számunka, hogy mit takar a megfogalmazás, hogy "akinek az ellátás felvétele felróható."
Az egész ügy teljesen zavaros számunka és a legapróbb mértékben sem erkölcsös, mindez úgy, hogy édesanyámra a holnapi napon egy nagyon komoly műtét vár, így a táppénz jogossága egy percig sem vitatható.
Kérem, segítsenek, hogy jelen levéllel kapcsolatban hova érdemes fordulnunk jogorvaslatért. Ha bármilyen konkrétabb adatra szükség volna, szívesen állok rendelkezésükre.

Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Szilvia

”

Kedves Szilvia!

Táppénzben, vagy baleseti táppénzben részesül?

A baleset üzemiségét elismerték-e határozattal?

Mivel indokolják azt, hogy az üzemi baleseti ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában 2014.12.22. és 2015.04.19. közötti időszakra hozott döntésüket visszavonják?

A Ket. szerint a két döntést (visszavonás és visszafizetésre történő kötelezés) ugyan valóban foglalhatják egy határozatba de mindegyiket külön-külön indokolni kell!

Ki hozta a döntést? (MÁK Illetmény-számfejtési Iroda, egyéb TB kifizetőhely, vagy az egészségbiztosító?)

A rendelkező részben leírták, hogy kihez és milyen határidőn belül (15 nap) lehet jogorvoslato kérelmet (fellebbezés) benyújtani, amely az Önök számára költség és illetékmentes, ezért ha a döntést nem érti, vagy nem ért vele egyet javasolt élni ezzel a lehetőséggel.

(Elég egy üres papírra mindezeket leírni és tértivevényes levélben elküldeni a határozatot kibocsátó elsőfokú szervhez. Ez esetben a másodfok köteles az elsőfokú eljárás jogszerűségét és szakszerűségét teljeskörűen vizsgálni, arról határozatban dönteni. Dőnthet úgy, hogy az elsőfokú döntést helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy ha az jogszerűtlen hatályon kívül helyezi.)

Ha nem jogosult baleseti táppénzre, főszabály szerint akkor is megilleti "sima" táppénz.

(Ha részletesebben leírja a történeti tényállást megpróbálok Önnek egy fellebbezés mintát/vázlatot készíteni.)

Felróható az ellátás felvétele pl. ha hazudott, megtévesztette a hatóságot/tb szervet, nem is ÜB az a baleset, mert pl. nem a munkahelyen, hanem otthon történt, de ez csak később derült ki....

Tisztelt Szakértő, Jogi fórum!

Elnézést kérek a pontatlanságért, sajnos javítanom kell magamat. A levelet még éppen 90 napon belül kézbesítették.

üdvözlettel,
Szilvi

Tisztelt Szakértő, Jogi Fórum!

Segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hová fordulhatnék édesanyám problémájával. Sajnos az egészségügyi állapotából adódóan édesanyám tartósan táppénz ellátásban részesül. A minap a munkáltatójától érkezett egy levél, amiben arról tájékoztatnak, hogy az üzemi baleseti ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában 2014.12.22. és 2015.04.19. közötti időszakra hozott döntésüket visszavonják, ezzel együtt több mint bruttó 300 000 forint jogalap nélküli kifizetett ellátás visszafizetésére kötelezik. A visszafizetendő összeg a következő havi ellátásból kerül visszavonásra. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez több havi kifizetés teljes lennulázása volna.) A levélben szerepel egy bejegyzés, miszerint "aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. Az Ebtv. 66. 2 bekezdeése szerint, az 1. bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható."
Az írásbeli kötelezettség a megadott időszakhoz képest 90 nappal később érkezett. Jelen esetben nem teljesen világos számunka, hogy mit takar a megfogalmazás, hogy "akinek az ellátás felvétele felróható."
Az egész ügy teljesen zavaros számunka és a legapróbb mértékben sem erkölcsös, mindez úgy, hogy édesanyámra a holnapi napon egy nagyon komoly műtét vár, így a táppénz jogossága egy percig sem vitatható.
Kérem, segítsenek, hogy jelen levéllel kapcsolatban hova érdemes fordulnunk jogorvaslatért. Ha bármilyen konkrétabb adatra szükség volna, szívesen állok rendelkezésükre.

Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Szilvia

Tisztelt szakértő!

Egy olyan kérdésem lenne ...
Jelenleg itthon tartózkodom az egy esztendős lányommal ,márciusig GYEDen. A férjemmel szeretnénk kistestvért. Ha márciusban körülbelül a 7.hónapban lennék a kisebbel ,akkor elmennék terhes táppénzre ,akkor a kistestvér után megkapnám a gyedet?
A választ előre köszönöm!
Üdvözlettel:Zsolnainé

Minden fórumozó figyelmébe ajánlom az alábbiakat:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról