GYED,GYES, táppénz

Kedves Fórumozók!

Tud valaki segíteni abban, hogy ha jelenleg KATa-s vállalkozó vagyok, 5 hónapos terhes és átjelentkeznék egyéni vállalkozóvá min. 220.000 Ft bruttóval, akkor magasabb CSED ill. GYed-et kaphatnék?
2015. nov. 14-re vagyok kiírva.

Nagyon köszönöm előre is.

Kata

Tisztelt Szakértő!
Gyesről el lehet e menni táppénzre?
Köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

A kisfiam 13 hónapos, szeptembertől szeretnék visszamenni 4 órában dolgozni, de tervezünk 2. babát.Mit várhatok ebben az esetben GYES-t, GYED-et ha megszületik a 2. gyermek?
Előre is köszönettel!

Tisztelt szakértő!

Köszönöm előbbi válaszát. A következő kérdések merültek fel bennem.

Ha határozott idejű szerződéssel rendelkezem, de a határozott idő letelte előtt igénylem a CSED-et, akkor az arra való jogosultságom biztosítási idő alatt keletkezett, tehát elvileg jár a GYED-is. Vagy ehhez mindenképpen határozatlan idejű szerződés, vagy a szülés után lejáró határozott idejű szerződés szükséges?

Illetve másik nagyon fontos kérdésem a GYED-számításának módjaival kapcsolatos. Mivel sem 180 nap folyamatos jövedelmem, sem 120 napos jövedelmem nincs, a számítás 4. pontját kéne rám alkalmazni (emlékeztetőül: bőven van 365 nap nem folyamatos biztosítási időm, júli 25-től lennék határozott szerződéssel szeptember 5ig állományban, szeptember 22-ére vagyok kiírva, de a CSED-et már szeptember 1-el igényelném.)

"Ha az igénylőnek a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani."

Egyrészt: a jogosultság kezdőnapja ugye az a nap, amikor a CSED folyósítás lejár? Illetve hogy tudnék legkevesebb 180 nap CSED-el rendelkezni, ha az összesen 168 napig jár? Köteles lennék elmenni táppénzre? Ezt nagyon nem értem.

A CSED-et elvileg a júli25-től fenálló fizetésem alapján fogják számolni, ami br. 210 ezer. Akkor a GYEd-et mi alapján fogják számolni?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel,

Márton Fruzsina

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg Gyed-en vagyok kislányommal aki már elmúlt 1 éves. Augusztustól decemberig munkalehetőséget kaptam közfoglalkoztatásban (számomra fontos lenne egy jövőbeli új munkahely kapcsán). De közfoglalkoztatott csak akkor lehetek ha gyed-et nem folyósítanak nekem. A kérdésem az lenne hogy felmondjam vagy szüneteltessem a gyedet vagy adjam át az apának a gyed-et?

Köszönöm

Tisztelt Szakértő!

24 éves, fiatal nő vagyok, párommal babát tervezünk a közeljövőben. Ő vállalkozó, nem vagyunk házasok, sem bejegyzett élettársak...még.

2013. júliusa óta közalkalmazottként dolgozom határozatlan munkaszerződéssel, másodállásban 2015. márciusa óta vállalkozó vagyok.

Annyi kérdésem lenne csak, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogyan tudom a legtöbbet kihozni anyagilag a babavásár előtt, közben, után...

Mivel manapság alig adnak ilyenekről felvilágosítást, tanácsot, így kérem Önöket szíves válaszadásra.

Köszönettel!

Tisztelt Szakértő/ Jogi Fórum!
Egy hónapja járt le a GYED jogosultságom, jelenleg GYES-en vagyok a gyermekemmel, és augusztus közepére várom a következő babát.
A foglalkoztatómnál határozatlan idejű szerződésem volt, vagyis még mindig fennáll a biztosítási jogviszonyom. Ám a teherbeesésem után véletlenül derült ki, hogy a foglalkoztatóm ténylegesen nem működik már, és székhelye ismeretlen. A nyilvános cég információkat figyelve kiderült, már elindították a cég felszámolását.
Az első kérdésem az lenne, ha a felszámolás során megszüntetnék a jogviszonyomat, kaphatnék-e GYED-et? Természetesen nem tudom, mikor fejeződik be a felszámolás, de legrosszabb esetben kb. 15-20 nap hiányozna a szülésig.
A második kérdés: Amennyiben a szülés napjáig megmaradna a biztosítási jogviszony, hogyan tudnám igényelni a GYED-et, annak fényében, hogy a foglalkoztató székhelye ismeretlen, és elvileg csak a foglalkoztatón keresztül, vagy annak az igazolásával lehet kérni az ellátást?
Nagyon szépen köszönöm!

Üdvözlöm!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, ha én GYES-en vagyok otthon hivatalosan, hogy tudok dolgozni? Milyen feltételek mellett és milyen költséggel járna? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel Baloghné

Tisztelt Szakértő!
Gyeden vagyok második fiammal, aki egy éves múlt 2 hónappal. Szeretnék visszamenni dolgozni.Eddig kórházban dolgoztam kb összesen 6-7 évet, de most óvodapedagógusként szeretnék elhelyezkedni a főiskolai diplomámmal. Most lenne rá lehetőségem, de nem tudom hogyan veszik majd figyelembe a bedolgozott éveimet pénz és szabadság szempontjából. Azt szeretném megtudni, hogy mennyi lenne a bérem, pluszba még tisztán a gyedet is megkaphatnám -e és hogy mennyi szabadság járna nekem. Azt sem tudom, hogy nekem lenne e érdemes az adókedvezményt igénybe venni. Néztem pedagógus bértáblázatot, de ott nincs a gyakornokinál lehetőség más bedolgozott év hozzáadásához. Tanácstalan vagyok, mert nem tudom mennyit érne meg nekem a gyermekem bölcsődébe adása. Várom válaszát! Köszönettel!:M

Zsuzsi1978

A gyermek egyéves kora után korlátlanul és bármilyen jogviszonyban (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vállalkozói, megbízási, bedolgozói jogviszony stb.).

„L.Berni
Tisztelt Szakértő/ Jogi Fórum!
Egy hónapja járt le a GYED jogosultságom, jelenleg GYES-en vagyok a gyermekemmel, és augusztus közepére várom a következő babát.
A foglalkoztatómnál határozatlan idejű szerződésem volt, vagyis még mindig fennáll a biztosítási jogviszonyom. Ám a teherbeesésem után véletlenül derült ki, hogy a foglalkoztatóm ténylegesen nem működik már, és székhelye ismeretlen. A nyilvános cég információkat figyelve kiderült, már elindították a cég felszámolását.

Az első kérdésem az lenne, ha a felszámolás során megszüntetnék a jogviszonyomat, kaphatnék-e GYED-et?

Természetesen nem tudom, mikor fejeződik be a felszámolás, de legrosszabb esetben kb. 15-20 nap hiányozna a szülésig.

A második kérdés: Amennyiben a szülés napjáig megmaradna a biztosítási jogviszony, hogyan tudnám igényelni a GYED-et, annak fényében, hogy a foglalkoztató székhelye ismeretlen, és elvileg csak a foglalkoztatón keresztül, vagy annak az igazolásával lehet kérni az ellátást?
Nagyon szépen köszönöm!”

A felszámolás alatt álló cég esetében a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja, azaz Ő köteles kiállítani a csed/gyed igényléséhez szükséges Foglalkoztatói igazolást.

Csed-re az jogosult aki biztosított, de jogosult az is, akinek a jogviszonya megszűnését követő 42 napon belül megszül.

GYED-re az jogosult aki biztosított, de az is jogosult akinek a jogviszonya megszűnt, feltéve, hogy a megszűnés a csed folyósításának az idejére esik.

(Természetesen mindkettőhöz szükséges még a 365 nap biztosításban töltött idő a szülést közvetlenül megelőző 2 éven belül.)

„AntalEdua

Tisztelt Szakerto!
Jelenleg GYEDen vagyok itthon 1 eves gyermekemmel es 15 hetes terhes vagyok. Ismeros javasolta, h a munkahelyemen (ahol jelenleg fizetesnelkuli szabadsagon vagyok) vegyem ki az osszes eddig felgyult szabadsagomat, utana pedig a szulesig menjek tappenzre a GYED mellett.
Kerdesem az, hogy ebbe nem kothet e bele a munkaltato vagy az OEP, hogy 0 napot dolgozok, utana meg tappenzre megyek a GYED mellett?
Koszonom valaszat, Edua”

A GYED extra egyik eleme, hogy a gyermek egyéves kora után a GYED mellett korlátlanul lehet dolgozni.

Mielőtt visszaállna dolgozni ezen szándékát 30 nappal korábban be kell jelentenie.

Ha "visszaállt" valóban kezdheti azzal, hogy kiveszi az eddig felhalmozott szabadságait.

Amennyiben ez idő alatt, vagy ezt követően pl. terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül jogosult táppénzre.

Tekintettel arra, hogy a jogalkotó szándéka a gyed extra megalkotásánál ez volt (egyszerre több ellátást is igénybe lehessen venni) "nem köthet bele".

Minden fórumozó figyelmébe ajánlom az alábbiakat:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról

Tisztelt szakértő!

Egy olyan kérdésem lenne ...
Jelenleg itthon tartózkodom az egy esztendős lányommal ,márciusig GYEDen. A férjemmel szeretnénk kistestvért. Ha márciusban körülbelül a 7.hónapban lennék a kisebbel ,akkor elmennék terhes táppénzre ,akkor a kistestvér után megkapnám a gyedet?
A választ előre köszönöm!
Üdvözlettel:Zsolnainé

Tisztelt Szakértő, Jogi Fórum!

Segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hová fordulhatnék édesanyám problémájával. Sajnos az egészségügyi állapotából adódóan édesanyám tartósan táppénz ellátásban részesül. A minap a munkáltatójától érkezett egy levél, amiben arról tájékoztatnak, hogy az üzemi baleseti ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában 2014.12.22. és 2015.04.19. közötti időszakra hozott döntésüket visszavonják, ezzel együtt több mint bruttó 300 000 forint jogalap nélküli kifizetett ellátás visszafizetésére kötelezik. A visszafizetendő összeg a következő havi ellátásból kerül visszavonásra. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez több havi kifizetés teljes lennulázása volna.) A levélben szerepel egy bejegyzés, miszerint "aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. Az Ebtv. 66. 2 bekezdeése szerint, az 1. bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható."
Az írásbeli kötelezettség a megadott időszakhoz képest 90 nappal később érkezett. Jelen esetben nem teljesen világos számunka, hogy mit takar a megfogalmazás, hogy "akinek az ellátás felvétele felróható."
Az egész ügy teljesen zavaros számunka és a legapróbb mértékben sem erkölcsös, mindez úgy, hogy édesanyámra a holnapi napon egy nagyon komoly műtét vár, így a táppénz jogossága egy percig sem vitatható.
Kérem, segítsenek, hogy jelen levéllel kapcsolatban hova érdemes fordulnunk jogorvaslatért. Ha bármilyen konkrétabb adatra szükség volna, szívesen állok rendelkezésükre.

Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Szilvia

Tisztelt Szakértő, Jogi fórum!

Elnézést kérek a pontatlanságért, sajnos javítanom kell magamat. A levelet még éppen 90 napon belül kézbesítették.

üdvözlettel,
Szilvi

„L.Sz. 2015.07.06. 22:12

Tisztelt Szakértő, Jogi Fórum!

Segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hová fordulhatnék édesanyám problémájával. Sajnos az egészségügyi állapotából adódóan édesanyám tartósan táppénz ellátásban részesül. A minap a munkáltatójától érkezett egy levél, amiben arról tájékoztatnak, hogy az üzemi baleseti ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában 2014.12.22. és 2015.04.19. közötti időszakra hozott döntésüket visszavonják, ezzel együtt több mint bruttó 300 000 forint jogalap nélküli kifizetett ellátás visszafizetésére kötelezik. A visszafizetendő összeg a következő havi ellátásból kerül visszavonásra. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ez több havi kifizetés teljes lennulázása volna.) A levélben szerepel egy bejegyzés, miszerint "aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. Az Ebtv. 66. 2 bekezdeése szerint, az 1. bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható."
Az írásbeli kötelezettség a megadott időszakhoz képest 90 nappal később érkezett. Jelen esetben nem teljesen világos számunka, hogy mit takar a megfogalmazás, hogy "akinek az ellátás felvétele felróható."
Az egész ügy teljesen zavaros számunka és a legapróbb mértékben sem erkölcsös, mindez úgy, hogy édesanyámra a holnapi napon egy nagyon komoly műtét vár, így a táppénz jogossága egy percig sem vitatható.
Kérem, segítsenek, hogy jelen levéllel kapcsolatban hova érdemes fordulnunk jogorvaslatért. Ha bármilyen konkrétabb adatra szükség volna, szívesen állok rendelkezésükre.

Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Szilvia

”

Kedves Szilvia!

Táppénzben, vagy baleseti táppénzben részesül?

A baleset üzemiségét elismerték-e határozattal?

Mivel indokolják azt, hogy az üzemi baleseti ellátás megállapítása és folyósítása tárgyában 2014.12.22. és 2015.04.19. közötti időszakra hozott döntésüket visszavonják?

A Ket. szerint a két döntést (visszavonás és visszafizetésre történő kötelezés) ugyan valóban foglalhatják egy határozatba de mindegyiket külön-külön indokolni kell!

Ki hozta a döntést? (MÁK Illetmény-számfejtési Iroda, egyéb TB kifizetőhely, vagy az egészségbiztosító?)

A rendelkező részben leírták, hogy kihez és milyen határidőn belül (15 nap) lehet jogorvoslato kérelmet (fellebbezés) benyújtani, amely az Önök számára költség és illetékmentes, ezért ha a döntést nem érti, vagy nem ért vele egyet javasolt élni ezzel a lehetőséggel.

(Elég egy üres papírra mindezeket leírni és tértivevényes levélben elküldeni a határozatot kibocsátó elsőfokú szervhez. Ez esetben a másodfok köteles az elsőfokú eljárás jogszerűségét és szakszerűségét teljeskörűen vizsgálni, arról határozatban dönteni. Dőnthet úgy, hogy az elsőfokú döntést helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy ha az jogszerűtlen hatályon kívül helyezi.)

Ha nem jogosult baleseti táppénzre, főszabály szerint akkor is megilleti "sima" táppénz.

(Ha részletesebben leírja a történeti tényállást megpróbálok Önnek egy fellebbezés mintát/vázlatot készíteni.)

Felróható az ellátás felvétele pl. ha hazudott, megtévesztette a hatóságot/tb szervet, nem is ÜB az a baleset, mert pl. nem a munkahelyen, hanem otthon történt, de ez csak később derült ki....

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék érdeklődni CSED számítással kapcsolatban:
Első gyerekem után GYED-en vagyok itthon, most derült ki, hogy jön a második.
Az első gyerek születése előtt dolgoztam és egész szépen alakult az akkori TGYÁS.
A második gyerek születése után miből számítódik a CSED? A szerződésemben szereplő fizetésemből, vagy az utóbbi időben kapott támogatások (TGYÁS, GYED) összegéből?
Köszönöm válaszukat előre is! További jó munkát kívánok!

Emőke

L.Sz. 2015.07.06. 22:32

Kedves Szilvia!

Tekintettel arra, hogy a feltett kérdésekre nem válaszolt csak egy hasonló témában készült jogorvoslati kérelem mintát tudok küldeni.

….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya
Város
Utca, házszám
Irányítószám
Tárgy: jogorvoslati kérelem

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Magyar Államkincstár ….. Igazgatósága által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, ….. Irodavezető Asszony által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot

m e g f e l l e b b e z e m.

Az elsőfokú hatóság a fent hivatkozott elutasító határozatot arra alapozza, hogy az esemény nem meríti ki az 1993. évi XCIII. törvény 87.§. szerinti baleset fogalmát.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az ezzel kapcsolatos OEP Főigazgatói utasításnak nem megfelelő indokolását –az alábbiak figyelembevételével- vitatom, azzal nem értek egyet, kérem, hogy az elsőfokú döntést felülvizsgálni, az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani, a baleset üzemiségét elismerni, a baleseti táppénz ellátásomat haladéktalanul kiutaltatni, a jogszerűtlen döntésből, illetve késedelmes ügyintézésből eredő káromat megtéríteni, az Ebtv. szerinti kamat kiutalása tárgyában intézkedni (Ebtv. 61.§. (7), Ebtv. 69.§), az első fokon eljáró kifizetőhely gyakorlatát felülvizsgálni, a baleset üzemiségének elbírálása tárgyában a kifizetőhelyet kioktatni, a jogsértő állapotot megszüntetni szíveskedjen.

A határozat alaki hiányosságai:

1. A határozat nem tartalmazza, hogy a fellebbezés illetékmentes. (Ebtv. 75/A. §.)
2. A határozat a Ket. szerinti Indokolás szó helyett az Indoklás szót használja. (Ket. 72.§. (1) e)
3. A határozat indokolása nem tartalmazza, hogy a kifizetőhely mely bizonyítékokat fogadta el, mely bizonyítékokat nem vett figyelembe, ez utóbbi esetben annak mi volt az oka? (Ket. 72.§. (1) ea), eb)

Az eljárás során be nem tartott anyagi és eljárásjogi szabályok.

Az igény bejelentése …-én történt, az érdemi határozat viszont csak …-i, azaz 3 hónappal későbbi keltezésű, miközben az eljárás nem lett a Ket. és az Ebtv. által előírt módon felfüggesztve, illetve az ügyintézési idő sem lett meghosszabbítva. (Vhr. 39.§, Ket. 33 .§)

Ezzel azon túl, hogy nem lett betartva a Ket, az Ebtv, valamint a Vhr. vonatkozó szakasza –tekintettel arra, hogy a késedelem a biztosított megélhetését, családjának létfenntartását veszélyeztette- sérült a jogbiztonság és fennállt az alkotmányos visszásság is. (Alaptörvény XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.)

A fent megjelölt anyagi és eljárásjogi szabálytalanságokon túl a döntést sem jogi, sem szakmai szempontból sem tartom megalapozottnak, álláspontom szerint ugyanis az első fokon eljáró kifizetőhely nyilvánvalóan hibás gyakorlatot folytat az elcsúszásos balesetek elbírálása során, mivel nem veszi figyelembe az irányadó szakirodalom, valamint ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének, illetve az egészségbiztosítási pénztárak hasonló ügyekben folytatott gyakorlatát.

Előbbi szerint (ELTE ÁJK jogász és társadalombiztosítási szakokon jegyzetként használt, az ELTE Munkajogi Tanszékén oktató tanárok, Dr. Jakab Éva és a Molnárné Dr. Balogh Márta által írt Baleseti Biztosítási c. tankönyv -ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet, Rejtjel Kiadó Budapest 2004.)

 „a hatás akkor tekinthető az emberi szervezeten kívülinek, külsőnek, ha az nem belső indíttatású” …. (21. oldal)

 „az üzemi baleseti sérült közrehatása a baleset üzemiségének elismerése szempontjából szintén nem releváns” (24. oldal)

 „üzemi baleset, munkabaleset történik akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató által biztosított üzemi, munkahelyi étkeztetés (büfé, ebédlő, automata) igénybevétele során megsérül….. ilyen eset például, ha valaki elcsúszik a lecsapódott zsírgőz miatt csúszós étteremben”…. (25. oldal)

Fentiek szerint tehát az elcsúszás beletartozik a baleset, így a munkabaleset, társadalombiztosítási szempontból pedig az üzemi baleset fogalmába, azaz esetemben –álláspontom szerint- jogszerűtlenül járt el a közszféra központi kifizetőhelye (Magyar Államkincstár…. Megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodája) akkor, amikor a baleseti táppénz iránti igényemet arra hivatkozva utasította el, hogy az nem felel meg az Mtv. előírásainak.

A konkrét esetben ugyanis a folyosó a lengőajtótól a folyosó végéig (a páternoszter irányában) rendkívül csúszós járólappal van ellátva, ami pormentes időben is balesetveszélyes, a kérdéses napon azonban a járófelület azon túl hogy poros volt az ügyfelek által felhordott nedves sárral is szennyeződött.

Hasonlóképpen az ENSZ ILO, illetve az Európai Munkavédelmi Ügynökség is következetesen balesetnek minősíti az elcsúszást, sőt ez utóbbi szerv szerint a tagállamokban ez a leggyakoribb, három napot meghaladó munka kieséssel járó munkabaleset.

Azt, hogy balesetet kiváltó ok lehet az elcsúszás a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója is tartalmazza, illetve nevesíti, ezért érthetetlen a számomra, hogy az elsőfokú hatóság az igényemet miért utasította el, illetve ehhez miért volt szüksége 3 hónapra?

Itt utalnék a KMREP 2009 februárjában kelt Kifizetőhelyi tájékoztatójára, amely szerint a felfüggesztés, határidő hosszabbítás, valamint az ügyfelek erről történő tájékoztatása rendkívül fontos, ugyanis ennek elmaradása a 30 napos ügyintézési idő be nem tartása aggályos, mivel az ügyfelek így nem tudják, hogy mi okozta a késedelmes ügyintézést?

Szintén erre utal az ombudsmannak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos, OBH 135/2008 számú jelentése, amelyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok (az egészségbiztosító és a Kifizetőhelyek) az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Tekintettel arra, hogy a határozat nem nevesíti azt, hogy mely okmányok nem alkalmasak a bejelentett baleset üzemi jellegének az igazolására, illetve mivel okmánypótlásra vonatkozó felhívást nem kaptam, továbbá mivel a baleset körülményeinek a kivizsgálása a foglalkoztató feladata, nem pedig a biztosítotté jelzem, hogy a baleset tényét a jegyzőkönyvben szereplő …. kolléganőn kívül mások is látták, azt szükség esetén további írásos tanúvallomásokkal is igazolni tudom, továbbá mivel a baleset egyértelműen a munkahelyen, munkavégzés közben, akaratomtól függetlenül, hírtelen, külső hatásra történt, azaz megfelel a jogszabályi feltételeknek kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, számomra kedvező döntést hozni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.

Köszönettel

Dátum

aláírás

„emokeszabo

A második gyerek születése után miből számítódik a CSED? A szerződésemben szereplő fizetésemből, vagy az utóbbi időben kapott támogatások (TGYÁS, GYED) összegéből?
”

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv. törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. (Ebtv. 5/C. § (1) és 48. § )

Tekintettel arra, hogy a táppénzből, a csed-ből és a gyed-ből nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni egy következő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak (a csed-nek, gyede-nek stb.) soha sem alapja egy előző pénzbeli ellátás (pl. táppénz, csed, gyed) összege.

A hatályos jogszabályok alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos igények elbírálására és határozathozatalra az egészségbiztosító, vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyek jogosultak.

Az Ebtv. értelmében, -egyben figyelemmel a Ket-ben is nevesített, a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39. § (3) értelmében a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ugyancsak itt tudnak válaszolni a „hogyan járnék jobban” típusú kérdésekre is.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos részletes tájékoztatást a www.oep.hu weblapon talál.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

 Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

 A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

 Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
 A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )
 Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

 A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

 Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

 Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

 Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

 A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

 A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Tisztelt Szakértők!
Ha várhatóan szeptemberben kezdődik a tartós, éven átnyúló betegállományom (gerincműtét) és még több, mint 20 nap szabadságom marad, akkor át kell vinnem a következő évre vagy megváltják pénzben?
Esetleg meg lehet szakítani a táppénzt jövőre szabadsággal (távollét) és utána 30 napig újra betegszabadság járhat?

bitofa 2015.07.13. 14:55

• Átviszi a következő évre.
• Pénzbem csak akkor váltanák meg, ha megszűnnek a jogviszonya.

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(Ilyen ok pl. a keresőképtelenség.)

125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést "A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot." pontosan hogyan kellene értelmezni. Tehát az anya otthon van gyeden a gyermekkel, még nem ment vissza dolgozni, ebben az esetben az apa is elmehet gyermekápolási táppénzre? Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Jelen állapotomban DYED-es kismama vagyok.
2012.10.08.-tól állok munkaviszonyban. 2014.02.11.-én veszélyeztetett kismama lettem és attól a naptól táppénzen voltam 2014.10.01.-ig, azon a napon született meg a kisfiam. Kistestvér tervezünk és az lenne a kérdésem, hogy hogyan járok kedvezőbben. Előző válaszaiból megértettem, hogy az 1 évet betöltött kisfiam után kapom a Gyedet, majd a Gyest és a 2. Gyermek után pedig mindenre jogosult vagyok. Tehát megkérem a munkáltatót vegyen szabadságra, majd bejelentem, hogy táppénzre megyek.
A kérdésem csak az, hogy a jelenleg megállapított Tgyásom a 2013-as jövedelmem (éves) után nettó 175.000 Ft volt és a max. Gyedet kapom most, de a besorolási havi bruttó bérem 230.000 Ft.
Jól gondolom, hogy a Gyed extrával "dupla" juttatást kapok, de nem ezeket az összegeket a 2. gyermek után?
(2013-as éves bruttó bérem 3.392.021 Ft volt. Ebben a 230.000 bruttó béremen felül ösztönzö jutalék volt még elszámolva.)
Segítségét előre is köszönöm!
Annamari

Tisztelt Szakértők,
jelenleg gyeden vagyok 2015. novemberig. Szeretnék visszamenni dolgozni, szabadságokat kivenni, majd táppénzre menni mert januárban érkezik a kistesó, de a munkahelyem ezt nem támogatja.
Mit tehetek?
Köszönöm a segítséget.