GYED,GYES, táppénz

„beszter14 2017.09.04. 12:19

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a gyors válaszát. Egy kérdésem lenne még. Ha az álláskeresési járadék folyósítása alatt születik meg a gyermekem, akkor a CSED-et illetve a GYED-et az álláskeresési járadék összegéből vagy pedig az előző évi átlagkeresetből számolják?

Köszönöm szépen a segítségét!
”

• Sem az egyikből, sem a másikból, hanem ekként:

Vhr. 26. § Ha a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt, a folyósítás szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

• További kérdéseivel az előzőleg részletesen ismertetett módon a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a gyors válaszát. Egy kérdésem lenne még. Ha az álláskeresési járadék folyósítása alatt születik meg a gyermekem, akkor a CSED-et illetve a GYED-et az álláskeresési járadék összegéből vagy pedig az előző évi átlagkeresetből számolják?

Köszönöm szépen a segítségét!

„beszter14 2017.09.02. 20:33
Kedves Szakértő!
Jelenleg egy projekt keretében közalkalmazottként, határozott szerződéssel dolgozom. A projektre mindenkit 3 évre vettek fel (2017. január 1-én), de évente hosszabbítják a szerződést. 2018. március közepére várom elsős babámat. A szerződésem 2017. december 31-én lejár. Ezt eredetileg automatikusan meghosszabbítanák.
Nagyjából tisztában vagyok a Gyed jogosultsági feltételeivel de egy-két kérdésem lenne.
A munkáltató megteheti-e, hogy a terhesség miatt nem hosszabbít (egyébként mindenki másnak igen, csak nekem nem)? Az elmúlt 4 évben folyamatosan fennállt a munkaviszonyom, ez alapján jogosult lennék a Gyedre. Ha esetleg nem hosszabbít a munkáltató és én táppénzen leszek a szerződés megszűnése alatt és utána is (passzív táppénz??), akkor sem jár a Gyed, illetve a CSED?
Előre is köszönöm szépen a válaszát!
”

T. Kérdező!

• Igen, valóban csak nagyjából van tisztában a jogosultsági feltételekkel, ismeri a főszabályt, de nem ismeri a kivételeket.
• Igen, megteheti a foglalkoztató, a hosszabbításra ugyanis nem kötelezhető, annak elmaradása rajta számon nem kérhető, a hosszabbítás elmaradását indokolnia nem köteles még akkor sem, ha eddig általában az volt a gyakorlat, hogy az automatikusan mindenkinek meghosszabbították.
• A passzív táppénz intézménye a rendszerszintű visszaélések miatt (a tb. ellátást mindenki munkanélküli ellátásként használta) évekkel ezelőtt megszűnt.
• CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Van azonban kivétel.

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

1. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik.

(Ekkor azonban GYED.re már nem lesz jogosult, ugyanis GYED-re azok közül, akiknek megszűnt a jogviszonyuk csak azok lehetnek jogosultak, akiknek a jogviszonyuk a csed ideje alatt szűnt meg. Lásd. Ebtv. 42/A §.

Ezen túlmenően felhívom szíves figyelmét arra, hogy az álláskeresési járadékban részesülő személy is biztosítottnak minősül!!! Ha tehát nem hosszabbítják meg a szerződését, de a szülés napján járadékban részesül, úgy biztosítottnak minősül.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Kedves Szakértő!

Jelenleg egy projekt keretében közalkalmazottként, határozott szerződéssel dolgozom. A projektre mindenkit 3 évre vettek fel (2017. január 1-én), de évente hosszabbítják a szerződést. 2018. március közepére várom elsős babámat. A szerződésem 2017. december 31-én lejár. Ezt eredetileg automatikusan meghosszabbítanák.
Nagyjából tisztában vagyok a Gyed jogosultsági feltételeivel de egy-két kérdésem lenne.
A munkáltató megteheti-e, hogy a terhesség miatt nem hosszabbít (egyébként mindenki másnak igen, csak nekem nem)? Az elmúlt 4 évben folyamatosan fennállt a munkaviszonyom, ez alapján jogosult lennék a Gyedre. Ha esetleg nem hosszabbít a munkáltató és én táppénzen leszek a szerződés megszűnése alatt és utána is (passzív táppénz??), akkor sem jár a Gyed, illetve a CSED?

Előre is köszönöm szépen a válaszát!

Megközelítóleg a 6 hónapos korától.

Ebtv.42/A. § (4a) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Közben felmerült egy újabb kérdés, amire ellentmondó válaszokat találtam eddig. GYED mellett a baba 6 hónapos vagy 1 éves korától lehet dolgozni?

1. Azért ez nem ennyire egyszerű, ugyanis a biztosítás fennállását havonta kell elbírálni.

Tbj. 9. § (2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

2. Valóban a %-os EHO-t a megbízó fizeti.

Köszönöm a gyors választ!

Ezek szerint, ha van lehetőség arra, hogy fix, 4 hónapos megbízási szerződést kössön a feleségem, akkor nem válik biztosítottá, mivel a 10% levonása után havi 34650 forint jön ki, ami kevesebb a 127500 30%-ánál.

Milyen %-os EHO terheli a jövedelmét? Egy másik fórumon nem biztosítottként szja előleg levonást láttam csak.

Néhány fontosabb jogi norma a lent hivatkozott biztosítási kötelezettség elbírálásával kapcsolatban:

Tbj. 7. § (1) A biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

5. § g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

R. 4. § (1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.

(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

Az attól függ, hogy ezzel biztosítottá válik-e, vagy sem.

Előbbi esetében:

A bruttó megbízási díjból a megbízó levon a megbízott bruttó megbízási díjából és a NAV felé megfizet
10% nyugdíjjárulékot,
3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
15% adóelőleget.

A bruttó 2.200 forintos óradíjból tehát összesen 32% közteher kerül levonásra.

Akkor kell a fentiek szerint eljárni, ha így a megbízott biztosítottnak minősül, azaz a jövedelme havonta -a 10%-os költséghányad levonásával- eléri a minimálbér 30%-át, vagy annak egy napra eső részét.

Természetesen a megbízót terheli ezen felül a SZOCHO.

Amennyiben a megbízási szerződést egy hosszabb időre kötik előfordulhat, hogy nem lesz biztosított, így ez esetben a fentieket nem kell megfizetnie, viszont a jövedelmét un %-os EHO terheli.

Bővebb tájékoztatásért a megbízó könyvelőjéhez (pénzügyi ügyintéző) fordulhat, aki bevezeti a Tbj. és a Vhr. megbízással kapcsolatos rejtelmeibe. (Pl. biztosítási kötelezettség elbírálása megbízási jogviszony esetén...)

Tisztelt Szakértők!

Nem találtam hasonló kérdést, így felteszem, ha már volt, elnézést kérek a figyelmetlenségemért.

Feleségem GYED-en van a 10 hónapos gyermekünkkel. Lehetősége van rá, hogy 2017 szeptemberétől decemberig két 35 órás tanfolyamot tartson a településen, ahol élünk. Megbízási szerződést ajánlanak neki. A kérdésem az, hogy 2200 forintos órabér mellett ez milyen közterheket jelentene neki?

Üdvözlöm
Olyan problémám lenne, hogy 2013. februárban kezdtem el dolgozni egy egyéni vállalkozó alkalmazásában, aki egy üzletet bérelt. 2014 októberben elmentem gyedre, első gyermekem megszületett, majd a második 2016 novemberében.
2017 augusztusában tudtam meg, hogy az egyéni vállalkozó pár napja vissza adta a bérlést és megszüntette ott a tevékenységét, erről engem nem tájékoztatott, de felhívtam és azt mondta, hogy én még mindig az ő alkalmazásában vagyok. Hogyan lehetséges ez amikor az üzlet már nem létezik a munkaköröm nem létezik a szerződésem arra a munkahelyre szól. Nem kellett volna felmondani nekem végkielégítést fizetnie, a bent maradt szabadságaimmal mi lesz ? Ha megszünteti a vállalkozását akkor minek kell történi-e?

„Anny19810216 2017.08.22. 13:31

Jó napot az én kérdésem kicsit bonyolult lesz. 2017 július 15-ig folyamatos munka viszonyom volt (közte egy kimerített munkanélküli is)édes anyám betegsége miatt le kellett számolnom, most hogy vissza tudtam volna menni terhes lettem , 2018.áprilisában szülök. munka nélkülit nem kapok, de regisztrálva vagyok, ugy volt hogy elmegyek egy rövid időre legalább dolgozni , augusztus 23án kezdtem volna, de közben a férjem exe lemondott a 3-éves kislányáról, végleges bírósági döntés még nincs de így már nem tudok dolgozni. van még esélyem gyedre ? vagy így már nincs?”

T. Kérdező!

Ez nem túl bonyolult kérdés.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Amennyiben ezen feltételek teljesülnek jogosult csed és gyed ellátásokra, amennyiben nem, úgy nem jogosult.

(A regisztrált munkanélküliség nem minősül biztosítási jogviszonynak.)

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Jó napot az én kérdésem kicsit bonyolult lesz. 2017 július 15-ig folyamatos munka viszonyom volt (közte egy kimerített munkanélküli is)édes anyám betegsége miatt le kellett számolnom, most hogy vissza tudtam volna menni terhes lettem , 2018.áprilisában szülök. munka nélkülit nem kapok, de regisztrálva vagyok, ugy volt hogy elmegyek egy rövid időre legalább dolgozni , augusztus 23án kezdtem volna, de közben a férjem exe lemondott a 3-éves kislányáról, végleges bírósági döntés még nincs de így már nem tudok dolgozni. van még esélyem gyedre ? vagy így már nincs?

„GabulaFerenc 2017.08.21. 18:36
2006 óta Németországban dolgozom német bejelentéssel és tb biztosítással. Ez év február 20-tól orvoshoz mentem Magyarországon , az orvos táppénzre vett , a mai napig is táppénzen vagyok. A cég a táppénz ráeső részét kifizette a biztosítótól táppénzt nem kapta azóta sem! a táppénz ideje alatt Magyarországon tartózkodom. Kérdésem hogy Németországból táppénzt kaphatok-e?
Válaszát megköszönöm Gabula Ferenc
”

T. Kérdező!

A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik. (Kérdésére a választ tehát a német jogszabályokban keresse.)

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:

Amennyiben a Németországban munkát végző, Németországban biztosított, de magyar állampolgárságú személy egy másik EGT tagállamban (Pl. Magyarország) való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, a táppénz igényléséhez a háziorvostól nem a magyar orvosi igazolás kiállítását kell kérnie, hanem az E 115 / E 118 jelű formanyomtatványt.

Táppénzre ez alapján ugyanúgy jogosult, mint bármely más német biztosított. (Az igényt úgyanúgy, ugyanott kell előterjesztenie mint a német biztosítottnak és táppénzt is addig és olyan összegben kapja majd, mint amennyi ideig a német biztosított kapná.)

Ezt a társadalombiztosítással kapcsolatos EU rendeletek egyik alapelve az egyenlő elbánás elve biztosítja, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai.

A pontos /helyi, azaz német szabályokat/ a német jogszabályok tartalmazzák.

Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. A nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók.

Ha ilyen nyomtatvánnyal a háziprvosa nem rendelkezik, úgy azt az egészségbiztosítónál tudja beszerezni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Zengőbérci: köszönöm a válaszodat.

2006 óta Németországban dolgozom német bejelentéssel és tb biztosítással. Ez év február 20-tól orvoshoz mentem Magyarországon , az orvos táppénzre vett , a mai napig is táppénzen vagyok. A cég a táppénz ráeső részét kifizette a biztosítótól táppénzt nem kapta azóta sem! a táppénz ideje alatt Magyarországon tartózkodom. Kérdésem hogy Németországból táppénzt kaphatok-e?
Válaszát megköszönöm Gabula Ferenc

„Titiána 2017.08.18. 11:21
Most vagyok először táppénzen, így több kérdésem is van ezzel kapcsolatban. Az infókat a neten is kerestem, ezekre nem kaptam választ.

1. Munkába menet szenvedtem balesetet pár hónapja.
Előre láthatólag 3 hónapot leszek táppénzen. A munkahelyem tb kifizetőhely a dolgozói létszámot tekintve, van munkaügyünk, de mégsem itt történek a munkaügyes dolgok, hanem a központban, multinál dolgozom. Mit jelent az, hogy "tb kifizetőhely"?
2. A 3 hónap alatti időre kiírt 14 nap szabadságommal mi lesz? Visszamegyek dolgozni és utána még azt megkapom vmilyen felbontásban vagy azt már nem? És a cafetéria?
3. Mivel úti baleseten vok, ilyenkor a munkahelyem kasszájából fizetnek vagy az államéból?
4. Mennyi idő, mire rendbe rakják a fizetésemet? Van olyan kollégám, akinek a 4-5 hónapos táppénz után kb. fél év kellett, hogy rendben legyen az előző fizetése. Készült jegyzőkönyv még aznap, nem tudtam aláírni, mert kórházban voltam, majd a munkahelyemtől töltöttem egy jegyzőkönyvet, az oep még nem küldött levelet.
5. munkahelyet szeretnék váltani, ha visszamegyek, remélem pár hétig dolgozok ott és lelépek, akkor ezzel megnehezítem azt, hogy intézkedjenek a fizetésem miatt vagy ez már OEP téma?
Azt hiszem, hirtelen ennyi kérdésem van.
Köszönöm előre is!

”

T. Kérdező!

• Azt, hogy a cégnél van legalább egy fő OKJ TB végzettségű ügyintéző, aki a dolgozók táppénz, csed, gyed ügyeit intézi, ami gyorsabb és hatékonyabb, mintha az igényt a TB szerv részére kellene megküldeni.
• Megkapja a táppénz után. (Főszabály szerint kiveheti természetben, vagy ha megszűnik a munkaviszonya kifizetik készpénzben.
• Az állam fizet az 1 naptól.
• Az probléma. A fizetésnek/táppénznek azonnal rendben kell lennie!!! (Az Ön által hivatkozott csúszás mind szakmailag, mind jogilag indokolatlan és elfogadhatatlan.
• Ha van TB kifizetőhely az OEP nem is fog küldeni semmit, mindent a TB kifizetőhelyi ügyintéző intéz.

Nem, nem nehezíti meg, mindennek gördülékenyen kell(ene) menni…

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„feva79 2017.08.12. 15:58
Tisztelt szakértő!
Jelenleg első gyermekemmel vagyok itthon GYES-en. Idén áprilisban töltötte be a 2. Életévét. Ismét várandós lettem. Kérdésem az lenne, hogy mehetek e GYES mellett táppénzre? Első gyermekem születése előtt 15 évig dolgoztam a cégemnél.Innen mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre.Majd gyermekem születése után CSED, GYED és most GYES. Ha most is igényelhetek táppénzt, akkor a 2. gyermek megszületése után mit vesznek alapul a CSED ill.a GYED számításánál?
Megtisztelő válaszát köszönöm!
Üdv.
Éva
”
Kedves Éva!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.
A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak.

Fontos még, hogy a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. (Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik.

Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

Az ellátásokat ekként kell kiszámolni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt szakértő!
Jelenleg első gyermekemmel vagyok itthon GYES-en. Idén áprilisban töltötte be a 2. Életévét. Ismét várandós lettem. Kérdésem az lenne, hogy mehetek e GYES mellett táppénzre? Első gyermekem születése előtt 15 évig dolgoztam a cégemnél.Innen mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre.Majd gyermekem születése után CSED, GYED és most GYES. Ha most is igényelhetek táppénzt, akkor a 2. gyermek megszületése után mit vesznek alapul a CSED ill.a GYED számításánál?
Megtisztelő válaszát köszönöm!
Üdv.
Éva

Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdésem lenne,hogy kiszeretnék menni Ausztriába dolgozni a télen (kb 4-5hónap). Van egy 17hónapos kisfiam és még kint vagyok édesanyám vigyázna rá! A kérdésem az lenne h a Gyedet + Családid kapom ugyan ugy ha én kint bevagyok jelentve??? Vagy lekell mondanom??
Köszönöm szépen válaszát!!

„Verka81 2017.08.08. 17:56
Tisztelt Szakértő!
Csed és gyed igényléssel illetve jogosultsággal kapcsolatban tennék fel kérdést Önnek.
Jelenleg kultúrális közfoglalkoztatottként dolgozom, 2018 március 1-el szűnik meg a szerződésem. Babát tervezünk, de nem tudom, hogy jogosult vagyok-e csedre és gyedre, ha megszűnik terhesség alatt a szerződésem. A biztosított időszakom szerintem meg lesz, nem voltam egy napot sem az elmúlt tizen x évben biztosítás nélkül.
Köszönettel: Veronika
”

Kedves Veronika!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Ha tehát a szülés napján nem biztosított, akkor főszabály szerint ezen ellátásokra nem lesz jogosult.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Bubuka111 2017.08.09. 14:29
Üdv!
Szeretnék érdeklődni, hogy jogos-e amit a munkáltatóm csinál vagy sem, illetve, hogy mit tudnék tenni?
Máj. 19.-e óta itthon vagyok terhességi rosszullét miatt. Szóbeli megegyezésem volt a felettesemmel, hogy hónap végéig szabadságon leszek. Majd június óta táppénzen vagyok. Kaptam tőlük (a központból) már két felszólítást, hogy a májusi hiányzásomat igazoljam le vagy különben azonnali hatállyal kirúgnak. Hiába kerestem őket telefonon nem vették fel, mire küldtem nekik egy levelet amiben részletesen leírtam, hogy mi és hogyan történt. Választ nem kaptam semmilyen formában, mire ismét megpróbáltam hívni őket (nem a saját számomról) és sikerült annyit beszélnem velük, hogy megkapták a levelemet, illetve a táppénzes papíromat, de nem tudják nekem igazolni a hiányzásomat mert a felettesem azt állítja, hogy nem beszéltünk meg mi ilyet és nincs írásos bizonyítékom erről a beszélgetésről. Ebbe még bele is törődtem mert én voltam a hiszékeny, hogy 5-6 év ismeretség, illetve 2x2 év a cégnél elég a szóbeli megállapodásra. DE júniusban még megkaptam a májusi fizetésemet, igaz a hiányzó napok elszámolása nélkül, viszont a júniusi és a júliusi fizetést nem utalták. Most nem tudom ez jogilag (hivatalosan) hogyan működik, de ezt nagyon nem találom jogosnak, hogy ki nem rúgtak még, azaz munkanélkülit nem tudok igénybe venni, vagy másik munkahelyet keresni, de viszont két hónapja nem utalták a fizetésemet, pedig a táppénzes papírt leadtam. Úgy tudom, hogy táppénz alatt nem tudnak kirúgni csak ha újra kereső képes vagyok (ezért se merek vissza menni dolgozni), illetve, hogy terhesen sem rúghatják ki az embert, viszont azonnali hatállyal megtehetik (amire ha minden igaz okot adtam). Mit tudnék tenni, kihez forduljak, van-e valami módja annak, hogy igazoljam a hiányzásom orvosi papír nélkül, illetve a pénzemhez, hogy juthatnék hozzá? Két hete ígérték, hogy a múlthét elején jelentkeznek majd, mire jutottak az ügyemmel, de ez nem történt meg. Nem tudom keressem-e őket, követeljem-e a fizetésem, jár-e egyáltalán vagy csak saját magamnak teszek keresztbe ha "zaklatom" őket vagy más irányból közelítem meg a dolgot (pl. a munkaügyi bírósággal). Illetve ők most visszamenőleg eltudnak-e bocsájtani, vagy így, hogy húzzák a dolgot (nem tudják eldönteni h kirúgjanak-e vagy sem) kötelesek addig a napig kifizetni amíg a hivatalos felmondás nincs a kezemben?
Előre is köszönöm a választ!
”

Üdv!

Ha június 01. óta keresőképtelen, úgy munkabérre /fizetés/ nem jogosult. Helyette betegszabadságos bért, majd táppénz ellátást kell kapnia.

A betegszabadságos bér a távolléti díj 70%-a és a munkáltató utalja, a táppénz mértéke 50, vagy 60% és a megyeszékhely szerinti járási hivatal utalja.

Kivéve, ha a munkáltató 100 főnél többet foglalkoztat.
Ez esetben a TB ellátást a munkáltató TB ügyintézője számfejti és utalja.

Valóban, a terhes nő jogviszonyát jogszerűen rendes felmondással nem lehet megszüntetni.

Amennyiben elküldik mindenképpen vitassa bíróságon, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságánál.

A táppénz kifizetésének elmaradása miatt panasszal fordulhat a járási hivatalhoz.

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Olvassa el figyelmesen az alábbiakat:

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatalának, ezen belül is annak társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.
Dr. Bogdán Zsuzsanna főosztályvezető szintén a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen érhető el.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail , ajánlott, tértivevényes levélben pedig a 1081 Budapest Fiumei út 19/A címre, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az ONYF honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal járási hivatala –amennyiben minden adat rendelkezésre áll - köteles az igényt 8 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. Késedelem esetén –mintegy büntetésként- köteles az ügyfél részére megfizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illetéket. (3.000 Ft) Amennyiben az elbíráláshoz nem áll minden adat rendelkezésre, úgy a Ket. 33/A. § értelmében függő hatályú végzést kell kiadni. Ekkor a max. ügyintézési határidő 60 nap. Amennyiben 60 napon belül sem születik döntés az ügyfél részére –mintegy büntetésként- 10.000 Ft-ot kell fizetni.

• Ha az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok, hasznos tudnivalók CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

És ha egyéni, vagy társas vállalkozónál:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Teendők úti (üzemi) baleset esetén. Összefoglaló itt:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Üdv!

Szeretnék érdeklődni, hogy jogos-e amit a munkáltatóm csinál vagy sem, illetve, hogy mit tudnék tenni?

Máj. 19.-e óta itthon vagyok terhességi rosszullét miatt. Szóbeli megegyezésem volt a felettesemmel, hogy hónap végéig szabadságon leszek. Majd június óta táppénzen vagyok. Kaptam tőlük (a központból) már két felszólítást, hogy a májusi hiányzásomat igazoljam le vagy különben azonnali hatállyal kirúgnak. Hiába kerestem őket telefonon nem vették fel, mire küldtem nekik egy levelet amiben részletesen leírtam, hogy mi és hogyan történt. Választ nem kaptam semmilyen formában, mire ismét megpróbáltam hívni őket (nem a saját számomról) és sikerült annyit beszélnem velük, hogy megkapták a levelemet, illetve a táppénzes papíromat, de nem tudják nekem igazolni a hiányzásomat mert a felettesem azt állítja, hogy nem beszéltünk meg mi ilyet és nincs írásos bizonyítékom erről a beszélgetésről. Ebbe még bele is törődtem mert én voltam a hiszékeny, hogy 5-6 év ismeretség, illetve 2x2 év a cégnél elég a szóbeli megállapodásra. DE júniusban még megkaptam a májusi fizetésemet, igaz a hiányzó napok elszámolása nélkül, viszont a júniusi és a júliusi fizetést nem utalták. Most nem tudom ez jogilag (hivatalosan) hogyan működik, de ezt nagyon nem találom jogosnak, hogy ki nem rúgtak még, azaz munkanélkülit nem tudok igénybe venni, vagy másik munkahelyet keresni, de viszont két hónapja nem utalták a fizetésemet, pedig a táppénzes papírt leadtam. Úgy tudom, hogy táppénz alatt nem tudnak kirúgni csak ha újra kereső képes vagyok (ezért se merek vissza menni dolgozni), illetve, hogy terhesen sem rúghatják ki az embert, viszont azonnali hatállyal megtehetik (amire ha minden igaz okot adtam). Mit tudnék tenni, kihez forduljak, van-e valami módja annak, hogy igazoljam a hiányzásom orvosi papír nélkül, illetve a pénzemhez, hogy juthatnék hozzá? Két hete ígérték, hogy a múlthét elején jelentkeznek majd, mire jutottak az ügyemmel, de ez nem történt meg. Nem tudom keressem-e őket, követeljem-e a fizetésem, jár-e egyáltalán vagy csak saját magamnak teszek keresztbe ha "zaklatom" őket vagy más irányból közelítem meg a dolgot (pl. a munkaügyi bírósággal). Illetve ők most visszamenőleg eltudnak-e bocsájtani, vagy így, hogy húzzák a dolgot (nem tudják eldönteni h kirúgjanak-e vagy sem) kötelesek addig a napig kifizetni amíg a hivatalos felmondás nincs a kezemben?

Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértő!

Csed és gyed igényléssel illetve jogosultsággal kapcsolatban tennék fel kérdést Önnek.

Jelenleg kultúrális közfoglalkoztatottként dolgozom, 2018 március 1-el szűnik meg a szerződésem. Babát tervezünk, de nem tudom, hogy jogosult vagyok-e csedre és gyedre, ha megszűnik terhesség alatt a szerződésem. A biztosított időszakom szerintem meg lesz, nem voltam egy napot sem az elmúlt tizenx évben biztosítás nélkül.
Köszönettel: Veronika