munka törvénykönyve

nandy: erre a havi hatezervalamennyire gondoltam :) mármint hogy küldik a csekket róla, ha észlelik, hogy nem járt neki "ingyen" az eü. ellátás.
A többit szerintem jól írtam :)

Jesszus, milyen díjat számláznak ki? :)

wers, a táppénz (pontosabban: keresőképtelenség) nem szakítja meg, nem hosszabbítja meg a felmondási időt.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napig még jogosult vagy eg.ügyi természetbeni ellátásra, utána viszont köteles vagy bejelenteni a NAV-hoz, hogy nincs biztosításod, és onnan fizetheted a havi 6.810,- forintot.

Na de előtte még jogosult vagy álláskeresési járadékra is, ha nem találsz rögtön munkát, az is három hónap. Kapod az álláskeresésit, és még a havi 6.810,- forintot sem kell fizetned.

Szóval van időd keresgélni, ne ess rögtön kétségbe :)

Dehogy dobnak, ellátási kötelezettség van. Az, hogy nincs passzív táppénz, csak azt jelenti, hogy táppénzt nem kapsz, de ellátnak, 45 napig még ingyen, utána kiszámlázhatják a havi díjat.

na eddig erre nem is gondoltam, ha nem találok addig munkahelyet, akkor már nem leszek biztosított, ez frankó, idén lesz 30 éve, hogy elkezdtem dolgozni, és eddig voltam összesen max. 30 napot táppénzen.

Ha utána beteg leszek kidobnak az orvostól, vagy a kórházból?

A munkaviszony megszűnésével a táppénz is megszűnik, nincs már passzív táppénz. (Orvosnál azért még ellátnak passzív alapon, de pénz már nem jár.)

„A táppénz alatt is telik a felmondási idő”
aha, akkor ez nem jött be, és mi van akkor, ha a táppénz tovább tart, mint a felmondási idő? Ha mondjuk az utolsó munkanapon vesznek táppénzre?

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy a munkáltatóm kitalálta, ezentúl 3 műszakba kell dolgoznom (de, du, éjjel). A munkaszerződésemben csupán annyi szerepel, hogy "A munkavállaló rendes munkaideje napi 8 óra.". Az éjszakai műszakom mostantól este 10 órától reggel 6-ig tart. Kötelezhet az e féle munkavégzésre? Én ezért mondtam fel a régi munkahelyemen, mert a fél életemet éjszaka dolgoztam le és nem szeretném már ezt tovább folytatni és ezt szóban meg is beszéltük a felvételemkor. A délutáni és reggeli műszakkal semmi baj nincs, sőt... De éjszaka... :( Tudok tenni ez ellen valamit?

Nagyon köszönöm előre is!

Utolsó munkában töltött napon megkapsz minden papírt elvileg.
A táppénz alatt is telik a felmondási idő, nem szakítja meg vagy ilyesmi.

Még egy kérdés, ha felmondási idő alatt elmegyek táppénzre, az ugye megszakítja a felmondási időt, és amikor ismét kereső képes leszek kezd újra ketyegni a felmondási idő?

vagyis a 22. napon

És akkor 22-én megkapok minden papírt?

22 napot kell dolgozni, 23 a felmentési idő.

:) ha kifizetnek mindent, akkor az még kellemesebb, mint így
Nekem volt ilyen esetem, délelőtt még értekezlet, du. 2-kor újra összehívtak minket, termelés leáll, a cég visszaköltözik Németországba, két lista volt, az egyik, akik aznap mehattek haza, a többi nekiállt csomagolni. Mindenki megkapott mindent, ami járt. Sőt, ha jól emlékszem, volt két próbaidős, de azok is megkapták a felmondási időre járó pénzüket.

Ez így van, bár az sem kellemes, ha úgy rúgnak ki, hogy már ne is menj vissza a helyedre.

köszi, ettől féltem, az + 2 nap
„(de vigyázz, naptári nap, nem munkanap)”
hála az istennek

tudod, ha valakit kirúgnak, akkor minnél kevesebb ideig óhajtja tovább mézni a főnöke képét

11, mert másnap kezdődik. 23, mert a fél napot elérő töredék egésznek számít (de vigyázz, naptári nap, nem munkanap).

Egy kis segítséget szeretnék kérni.Keresgéltem a munka törvénykönyvben,de nem találtam azt ami érdekelne.A kérdésem az lenne,hogy terhesség alatt kirúghatnak-e a munkahelyemről.Sokan azt mondják,hogy nem mert a terhesség védettséget ad ilyen esetben,de a háziorvosom az ellenkezőjét mondta.Előre is köszönöm a választ.

E hó 10-i keltű a felmondás, a felmondási idő első napja 10-e vagy 11?
Felmondási idő 45 nap, felét kell ledolgozni, az akkor 22 vagy 23, mer páratlan szám. Vagy lehet 22,5, azaz fél napot kell dolgozni?

Kollektív szerződés nincs, a munkaszerződés erre nem tér ki.

Úgy tűnik, nem. De a kollektív szerződés vagy az egyéni munkaszerződés ettől eltérhet.

Köszönöm kedves Béla, tehát caffetéria és étkezési jegy nem jár a végkielégítésre.

Távolléti díj.
Még mielőtt megkérdeznéd:
Mt. 148. § (1) A távolléti díjat

1. az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
2. az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az esedékesség időpontja

1. a távollét kezdő időpontja,
2. a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

3. kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.
(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni.
149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.
150. § (1) A távolléti díjmeghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.
(2) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.
(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.
151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).
152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díjszámításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

Kérdésem lenne
Felmondanak a dolgozónak, rendes felmondással. Jár 45 nap felmondási idő, 2 hónap végkielégítés. A szerződésben van alapbér, caffetéria, étkezési utalvány. A végkielégítés mire terjed ki? Mindenre? (remélem)

Demagóg.

Ha a politikusok jogalkotók – márpedig azok – akkor bizony az ő saruk. Ez alól nem mentség az, hogy a régiben sem volt kötelező.
Én a múlt rendszerben úgy tapasztaltam, hogy a jogszabályok ún. alsó határt szabtak meg, amelynél kevesebbet, rosszabbat nem adhatott a munkáltató. 2012-ben ez szűnt meg. A múltrendszer jogszabályai sokkal inkább munkáspártiak voltak, mint a mostaniak, de ez nem csak a munkatörvénykönyvre vonatkozott. Lakásszavatosság esetén, ha a vonatkozó jogszabály nem zárta ki és volt rá lehetőség a vállaltokkal szemben a lakásvásárlók javára billent a mérleg, hiszen ők „szegényebb, gyengébb” fél. Lehet, hogy jogilag nem igazán jól fogalmaztam meg a mondanivalómat, de azt hiszem, nyolc általánossal is érthető mire gondolok. Épp elég peren voltam a múlt rendszerben ahhoz, hogy ezt megtapasztaljam.
Ugyanez vonatkozik az új Alkotmányra is, a régi sokkal inkább „szegény” párti volt. Az újból kikerültek az egyértelmű diszkrimináció ellenes paragrafusok, a nyugdíjhoz való jog, és a fogyatékos ellátáshoz való jog.
Nem kötelező elismerni, de tény, hogy a korábbi jogszabályalkotás sokkal szocialistább volt, mint a mostani korai kapitalista farkastörvények. Ezek a jogszabályok arra az időszakra emlékeztetnek, amikor az Egyesült Államokban a fehéreknek joguk volt elvenni a bennszülöttek földjeit, csak most a fizikai állományúak az indiánok.
Hadd említsek egy konkrét példát, ami megtörtént, igaz nem fizikai állományúval, de a jelenlegi vezetők primitív morálját jól tükrözi. X irodában a titkárnő év elején szólt, hogy nyáron mikor szeretne szabadságra menni. Szóban engedélyezték. Több százezer forintért befizette a külföldi nyaralást, majd előtte jó két héttel újra jelezte a főnökének. Az kijelentette, hogy nem mehet el, de nem indokolta miért, mondván, nem köteles. Mivel a titkárnő nem akarta elveszíteni a pénzt és a családtagja is arra az időre kértek szabadságot, táppénzre ment. Amikor visszatért, reggel nyolc órakor a főnöke megkérte vezesse be a portán várakozó hölgyet, nagyjából mondja el neki mik a titkárnők feladata. Amikor végzett a titkárnő, rászólt, számoljon le, ki van rúgva. A megértéshez tudni kell, a cégnél több titkárnő dolgozik, a történetben szereplő helyettesíthető volt, az utódját, ha szabadságra ment helyettesítették.
Ezzel kapcsolatban nekem mindig annak a vezetőnek az esete ugrik be, akit egy téli este a beosztottjai hazafelé megtámadták, és annyira összeverték, hogy jobbnak látta elhagyni a vállalatot. Pletyka szinten mindenki tudta kik voltak, de a vezető nem mondott semmit a rendőröknek, tisztában volt azzal, hogy mindenki tudja, hol lakik. Óva intek mindenkit attól, hogy ezt a példát kövesse, nem is tudok arról, hogy bárhol máshol előfordult volna, bár pár hónapja a cégemnél állítólag rajta kaptak egy kirúgott munkást, amint a főnöke autóját karistolja. Buta melós volt, mert vállalti kocsit pécézett ki.