Munkajogi kérdések.

Úgy érted, a munkaközi szünet munkaidő-e? Nem az.

Tisztelt jogifórum!
Lassan 2 éve dolgozom egy szolgáltató cégnél (szennyvíztisztító telepen). A munkabeosztás teljes munkaidőben (a teljes muknaidő mértéke napi 8 óra)történő foglalkoztatással. A munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg (ksz második rész 3. fejezet 35,36 pontja alapján).
Megszakítás nélküli munkarendben járok dolgozni, műszakonként 12 órás munkarendben. Kérdésem az lenne, hogy az ebédidő ledolgoztatása jogos-e?

:D

Blokkolókártyára kattintással? Mik vannak.

„ Radírral? Kifestővel? Mágiával?”

Rákattintással. Egyébként miért is ne törölhetnék? (persze ismerni kellene a munkaszerződéseket, hogyan rendelkezik munkaidőről)

oceanwave,

Gondolom azt, hogy hogyan tüntetik el a blokkolókártyákról a túlórákat. Radírral? Kifestővel? Mágiával?

Elnézést, ha nem foglamztam pontosan! Melyik részt kellene jobban részleteznem? Köszönöm!

Pardon?

Tisztelt Cím!

Munkáltató múlt év végén kilátásba helyezte, hogy a blokkolókártyán rögzített túlórákat január 1-vel eltünteti a nem műszakos rendben dolgozóknál, amit meg is tett. Kérdésem, hogy ez így teljesen jogszerű volt-e?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves monoszkop és bermuda háromszög!

Nagyon köszönöm a javaslatokat,igazán hasznosak.

Tisztelt Cím!!

13 éve dolgozom egy magán tulajdonú élelmiszer áruházban Tegnap a főnök bejelentette, hogy február 1-től kiadta bérbe az üzletet egy másik cégnek. Ígéretet kaptunk arra, hogy senki nem kerül utcára, a másik cég minden meglévő dolgozót alkalmazni fog.A jelenlegi cégünk még senkinek nem mondott fel, és van egy olyan félelmem, hogy "közös megegyezéssel" akarja megszüntetni minden dolgozó munkaviszonyát jan. 31-vel, hogy így megússza a felmondás esetén járó felmondási időre és végkielégítésre járó juttatás kifizetését. Mivel az új cégről nem tudunk semmit, ki ő, milyen feltételekkel alkalmazna, esetleg 2 műszakos munkarendet vezetne be, így tanácstalan vagyok, nem látom, hogy egyáltalán az új cégnél tudnám-e vállalni februártól a munkát. Egyedülálló anya vagyok, senkire nem számíthatok. Mit tegyek? Alkudozzak a régi munkáltatómmal, hogy adjanak 3 havi végkielégítést mert másképp nem írom alá a közös megegyezést, vagy követeljem, hogy mondjanak fel? Mi lenne a legjobb megoldás a számomra? Előre is köszönöm válaszát.

GazingShoe

Próbálja meg a lentieket megbeszélni a munkáltatóval, amelynek során érvei felsorakoztatása mellett -szükség esetén- helyezze kilátásba, hogy hiányábab a NAV-hoz, a munkaügyi felügyelőséghez, illetve bírósághoz fordul.

Egyebekben a következőket teheti:

I.
Egyrészt panaszával megkeresheti a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, ugyanis a bejelentési és nyilvántartási kötelezettség elmulasztásának ellenőrzése a NAV hatáskörébe tartozik.

A panasz részletes ismertetése után kérje, hogy a Tbj. 54. § (2) alapján a biztosítási kötelezettség létrejöttét határozattal állapítsák meg, illetve a munkáltatót kötelezzék az utólagos bejelentésre, a munkabér kifizetésére és a közterhek megfizetésére.

A NAV ugyanis jogosult a munkaviszonyhoz szorosan kötődő biztosítási jogviszony létrejöttét határozattal megállapítani.

Tbj. 54. § (1) Az igazgatási szervek (azaz az egészségbiztosító, a nyugdíjbiztosító és a NAV)– jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

• a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
• a biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb. ellátásokról és azok fedezetéről

II.
Másrészt panaszával megkeresheti a kormányhivatalt, ezen belül is a munkaügyi felügyelőséget is, ugyanis:

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) értelmében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megtörtének a vizsgálatára,

III.
A jogok kikényszerítése érdekében lehetőség van bírósághoz is fordulni.

Erről a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről így rendelkezik:

285. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Ez az átlagember számára bonyolultnak tűnhet, azonban kevesen tudják, hogy a jogok érvényesülése érdekében a Pp. 246. szakasza lehetővé teszi azt, hogy a panaszos kérését -ügyvéd igénybevétele nélkül- a bíróságon szóban is előadja:

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)

246. § (2) A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben, szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

A kereset/keresetlevél az átlagember számára szintén idegennek tűnhet, pedig nem más, mint egy kérelem, amiben azt írjuk le, hogy pontosan mit kérünk a bíróságtól. (Természetesen leírjuk benne azt is, hogy milyen jogaink sérültek és azt mivel/kivel tudjuk bizonyítani, alátámasztani.) Ehhez nyújt segítséget ügyfélfogadási időben a bíróság kijelölt, jogvégzett munkatársa.

Általános tapasztalat, hogy a munkáltatók nem szeretik sem a hatósági ellenőrzést, sem pedig bírósági eljárást, ezért miután a munkavállaló kilátásba helyezi, hogy amennyiben a munkáltató nem tanúsít jogkövető magatartást, -azaz haladéktalanul nem fizet, nem ad munkaszerződést, nem tesz eleget a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének- élni fog a fenti lehetőségekkel a munkáltató változtat az álláspontján.

Bejelentési és kifizetési anomáliák és tudtomon kívüli kijelentés

Kedves Fórumozók!

A következőkben próbálom röviden összegezni azt az igen furcsa - és elszomorító - esetet, amiben június óta létezem munkavállalóként.
Egy alapítványi iskolában dolgozom, amikor odakerültem és szóba jött a fenntartóval a szerződés, rendkívüli quazi felháborodásának adott hangot, amely szerint a szerződésen nem múlik semmi, szerinte csak akkor van értelme, ha mindkét fél által fontosnak tartott dolgok belekerülnek. Hónapokkal később egy ilyen, mindkettőnknek elfogadható munkaszerződés meg is született, noha nekem a szerződés elsősorban arra kellett volna, hogy lássam, mi alapján kerültem bejelentésre (bejelentésre kerültem-e egyáltalán?), és mennyi járulékot fizetnek utánam. Fontos infó még, hogy a felsőoktatási tanulmányaim során aláírtam a hallgatói szerződést, amely értelmében nekem törlesztenem kell magyar munkajogviszonnyal, hogy a TB-ről illetve más járulékok fontosságáról már ne is beszéljek...

Végül is az Ügyfélkapumon meg tudtam nézni, hogy be vagyok jelentve, akkor megkönnyebbültem, illetve a NAV-tól lekérdeztem, hogy heti hány órában, akkor kiderült, hogy 40. Sajnos nem sokáig tudtam megnyugodni, ugyanis tegnap láttam, szintén az Ügyfélkapumon, hogy a munkáltató 2019.november 29-cel kijelentett engem teljesen, noha nem rúgott ki, erről a lépésről említést sem tett.

Továbbá az iskola alapítványi modell lévén, sajnos folyamatos egzisztenciális problémákkal küzd, ezért december hónapban nem vagy csak csekély részét kapták meg a munkavállalók a fizetésüknek, köztük én is. Így a fenntartónak ki kéne fizetnie nekem a novemberi fizetés elmaradt részét, illetve a teljes december hónapot is.

Nem tudom, hogy mit tegyek, kétségbeestem, mert nagyon szeretem a munkámat, ugyanakkor munkavállalóként teljesen el lettem lehetetlenítve. Mit tegyek? Mit mondjak a fenntartónak? Keressek más munkát vagy szólítsam fel a főnököt, hogy jelentsen vissza? De hát annak is biztos volt valami oka, hogy szó nélkül kijelentett.

Nagyon köszönöm előre is a tanácsokat!

Arra felhívnám a figyelmet, hogy az új mt-ben nem szerepel ami a régiben igen:

„Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.”

Ez hatalmas kiskapu volt a munkáltatóknak, hogyan tudnak mégis fizetés nélküli szabadságot adni a munkavállalóknak. (pangás, megrendelés hiányában szabira küldeni, hátha... utána meg felmond, és visszafizetteti)

Persze az benne van, hogy tört évre időarányosan jár, de ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót januárban több szabi kivételére, nem kötelezően kell az időarányosan túl kiadottakat visszafizetnie.

bermuda,

Ebben melyik a kiegészítés? :)

hajjajbp

Nem kellene neked másik munkahely után nézned? Mondjuk olyat keress, ahol pár napon belül kezdhetsz. Jelenlegi munkáltatód talán közös megegyezéssel eltekintene a felmondási időd ledolgozásától (leszabizásától?).

hajjajbp

Munkáltatódnak kellett volna már karácsony előtt szólnia a januári leállásról, és arra is figyelnie kellett volna, hogy hét nap szabadságot meghagyjon mindenkinek (nem 4 hétre áll le, hanem csak 3 hétre).

hajjajbp

„Mi a gond ezzel? Az éves szabik kb 23-24-25 napok. Ebből ez a januári leállás elvisz 20 napot kapásból így marad a hátralevő 11 hónapra 3-4 napjuk.”

Lehet ez így roppant kellemetlen, de legalább fizeti rá a járandóságodat. Ha fizetés nélküli szabira küldene, akkor meg az lenne baj. Bár lehet, hogy inkább ez lesz itt és valamit félreértettél. Tehát nem a fizetett szabikat fogja kiadni, mert valójában ha munka sincs, akkor vajon miből is fizetne? :-O

hajjajbp,

A törvény rendelkezése ez :

„Mt. 122.§.
(1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.”

Ez alapján nem tűnik szabályosnak a munkáltató terve.
Természetesen, ha nincs munka, felmenthet a munkavégzés alól, állásidőre járó bért fizetve, ami nem számít bele a rendes szabadságba.

Lehet valakit az éves (szinte ) össz szabadságának kivételére kényszeríteni már januárban?

A főnök azt találta ki, hogy a technikai fizikai dolgozókat már most januárban elküldi szabadságra egész hónapra tetszik nem tetszik alapon.
A munka annyira kevés hogy úgy döntött bezárja a műhelyt egész hónapra és minden fizikai szabin lesz.
Mi a gond ezzel? Az éves szabik kb 23-24-25 napok. Ebből ez a januári leállás elvisz 20 napot kapásból így marad a hátralevő 11 hónapra 3-4 napjuk.
Ez így szabályos hogy valakivel erőszakkal kivetetik az összes szabit (szinte) már januárban tetszik nem tetszik alapon?
Arra hivatkozva hogy a szabit a cég adja ki és ő rendelkezik a szabik zömével? (és akinek nem tetszik annak ott az ajtó-a szokásos)

Köszönöm

Akkor a munkábajárás és a hazautazás ideje nem munkaidő.

Fix a munka végzés helye. Csak simán messze van a lakcímtől.

Változó a munkavégzés helye? Vagy egyszerűen csak messzire jártok otthonról munkába?

Helló. Egy érdekes kérdést tennék fel.
A munkáltatóm egy állami cég. 24 órás munkarendben dolgozom. 24 óra munka 72 óra pihenő. A munkahely és az otthon között 80 km-es távolság van. Két külön megye. A munkáltató külön buszt üzemeltet a szállításra. 2016-2018 között ez úgy történt hogy reggel 6-kor buszra fel 8-ra oda értünk. Munka 8-tól másnap reggel 8ig utána buszra fel és 10-kor értünk haza. Erre a cég fizetett 2x2 óra túlóra pénzt. 50%-ban. Rendkívüli munkavégzés címén. 2018-2019 között nem akart túl órát fizetni ezért munka időben utaztunk, ami azt jelentette hogy reggel 6-kor buszra fel, 8-ra oda értünk haza indulás másnap hajnali 4-kor és haza értünk 6 ra. Tehát 24 órában benne volt az utazás is. 20 óra munka 4 óra utazás de 24 órát fizetett.
2020.01.01-től a munkáltató úgy döntött hogy az első változat lép életbe tehát 8-8 ig munka előtte utána 2 óra utazás de azt már nem fizeti semmi formában. Örüljünk hogy buszt biztosít.
Kérdésem lenne hogy ez jogszerű? Mit lehetne tenni annak érdekében hogy fizesse a munkáltató a napi 4 óra utazást túlórában?
Érdemes lenne jogi lépéseket tenni? 4 váltásban kB 180 ember érintett.
Válaszukat előre is köszönöm.

Tudom, hogy a "jár" nem jó szó volt. Mert nem jár. De mivel mindenki kapott, azonos összeget ezért azért ez igen hátrányos megkülönböztetés...