Munkajogi kérdések.

Jelenléti 12 óra áll PL: 2 nap 09-18 ig 2 nap 18-06-ig és 2 nap pihenő ez megy a hivatalos jelenlétire amin az alján 168 órának kell ki jönni van egy túl óra jelenléti arra megy a fent maradt 84 óra túl óra és igy jönn ki a 252 óra

szendiszundi,

A mnukaszerződés 8 órás, a jelenléti ívet 8 órával írod alá, a bérszámfejtés 8 órával számol, mégis 12 órát dolgoztok?

Mi az amit Te szeretnél tenni?

„mit lehetne tenni?”
Mindenek előtt lehetne adni egy érthető, világos tényállást.

A kulturális szférában megszűnő közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatban kérném segítségüket.
Röviden:
Kaptunk egy ajánlatot a tovább foglakoztatásunkra. Amit én aláírtam, de még nem kaptunk szerződést.
Viszont most a munkahelyemen azt mondják, hogy ha nem írom alá a szerződést, akkor az olyan , mint ha én mondanék fel.
Így az ő álláspontjuk, szerint én mondanék fel és így akkor nem kellene nekik végkielégítést fizetniük.

Jó napot:A kérdéseim:
8 órába vagyunk bejelentve de 12 órát dolgozunk ami a bérpapiron is rajta van hogy 8/21 igy 168 óra de nappal és északa is dolgozunk.
Északai vagy műszakpotlék nincs
Ünnepnapra járó potlék nincs
Védő ittal nincs
szolgálati kerépárt magunknak kell javítani.
2020.10 hónapba a beosztás kutya nyelven 252 óra igy túl óra potlék sincs.mit lehetne tenni?

„megtagadhatom-e ezt a kérést anélkül, hogy alapjául szolgáljon egy elbocsájtásnak”

Emiatt konkrétan szerintem nem rúghat ki, bátor lenne ha bevállalná (inkább vakmerő).

Nem tudok mást írni, leírhatja, mik a feltételei amelyek betartására kötelez. Elvárhat egy nyilatkozatot, hogy az otthoni körülmények megfelelőek.

Ezen kívül, ha nem áll otthon rendelkezésre megfelelő eszköz akkor meg kell állapodni, kinek a felelőssége azt beszerezni, rendelkezésre bocsátani.

Esetleg ha ez a feltétele, megtagadhatja az otthoni munkavégzést. Egyedül ő dönthet ebben.

„Majd folytasson videó-beszélgetést a munkavállalóval és győződjön meg róla, hogy a háttér nem csorbítja a munkahely hírnevét.”

Ezzel a módszerrel pont az nem látszik, hogy mekkora asztal áll rendelkezésre a munkához, hogy milyen annak a bevilágítása és munkavédelem szempontjából senkit sem érdekel, hogy egy videóbeszélgetésben a munkavállaló háta mögött mi van.

Mélységes tisztelettel, nem javaslatot kértem, hogy mit tegyen másképp a munkaadó!
A leírt példa valós. A munkaadó jelenleg elvárja a két fényképet munkavállalóktól. Teszi ezt úgy, hogy szerződésmódosítás nem történt (távmunka lehetőség fennáll).

A legnagyobb kérdés számomra, hogy megtagadhatom-e ezt a kérést anélkül, hogy alapjául szolgáljon egy elbocsájtásnak (tudva azt, hogy a jelenlegi munkaszerződésben semmiféle kikötés nincs arról, hogy munkavállalónak milyen otthoni munkavédelmi körülményekkel kell rendelkeznie)?

Böngésszen le a munkavállaló egy jópofa dolgozósarkot a netről és mellékelje azt. (hülye kérdés ezt a választ érdemli)

Na jó, a kérés nem is annyira hülye.

A munkáltató írja le a megkövetelt körülményeket az otthoni munkavégzéshez, amiket be kell tartani. További kérdés, hogy kinek a feladata ill. költsége ezek biztosítása. Ezeket tisztázni kell.
Szerintem ezzel védi magát a munkáltató a személyiségi jogok megsértése nélkül.
Majd folytasson videó-beszélgetést a munkavállalóval és győződjön meg róla, hogy a háttér nem csorbítja a munkahely hírnevét.

Jó napot kívánok!

Érdeklődni szeretnék, hogy van-e kötelessége a munkáltatónak a otthoni munkavégzés (irodai) kapcsán ellenőrizni a munkavállalók otthoni körülményeit?
Mi az amit kérhetnek, mi az amit nem kérhetnek?

Példa: egy munkáltató arra kéri a munkavállalókat, hogy készítsenek 2 fotót (közelről és 3 méteres távolságból) a közvetlen munkakörnyezetről (asztal, notebook, helyi megvilágítás, szék) úgy, hogy személyes adatok azon ne szerepeljenek. Ennek oka a munkavédelmi megfelelőség.

A kérés már eleve sokat feltételez, például mindenki tudja, hogyan kell fotózni és csatolni azt egy e-mailhez, mindenkinek van lehetősége akár 3 méterről is készíteni egy fotót, mindenki el tudja távolítani a személyes adatokat a képről a lakás rongálása nélkül.
A fentiekkel szemben szerintem az is személyes jellegű, hogy egyáltalán van-e a munkavállalónak külön helyisége (szobája), ahol dolgozhat, vagy a konyhába szorult ki.

Mit gondolnak erről?

Üdv,
aT0m

„De ezek szerint hozhat csak úgy szabályokat, pontot tesz a végéré, oszt kész.”

A törvényt nem ők alkotják. Értelmezik. Ők így, te úgy.

Abban igazad van, hogy erről tájékoztathattak volna az év elején is. Nem tették. Te sem kérdezted.

Mi meg itt eldiskurálhatunk még ezer bejegyzésben, nem fog segíteni. (én megadnám azt a napot neked, előkotornám a jelenléti íveket, átszámolnám újra az összes szabidat, megállapítanám, hogy tényleg jogos, ezeket másolnám és eltenném ha ellenőrzés lenne ne maceráljanak, miért októberben engedtem kivenni, nem játszottunk-e össze, hogy kiadtunk eggyel több napot. Nagy öröm lehet ezt olyan helyen, ahol mondjuk 100-an dolgoznak.)

Akkor jár, és pont.

Az eredeti kérdésem is csak erre irányult : a bizonyítékra. Valami jogszabályra.

De úgy látom, csak pont van, de törvény az nincs.

Kár, azt hittem a munkáltató a törvények alapján működik. De ezek szerint hozhat csak úgy szabályokat, pontot tesz a végéré, oszt kész. No sebaj, végülis, ha neki lehet, akkor nekem is. Majd kitalálok valamit.

„ha a gyerek miatt jár 2 nap plusz szabadság, akkor azt sem kaphatom meg az új munkahelyemen, ha még azt "nem vettem ki" a régin?”

Az pótszabadság. Hozzádobják az éves szabadsághoz, amiből a munkavállaló évi 7 nappal rendelkezik.

Az 55§ munkavégzés alóli mentesítésről szól bizonyos esemény kapcsán. Ezt akkor kell adnia a munkáltatónak amikor az esemény történik, és nem tagadhatja meg. Ezt nem jegyzik fel az éves szabadsághoz. Akkor jár, és pont.

Nem tudom ezt miért nem beszéltétek meg a halálesetkor.

Nem engem kell meggyőznöd. Kérd a munkáltatódat írásban mellékeld a havi jelenléti íveket, hogy csak egy napot használtál fel.

Kovács_Béla_Sándor

A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve.

Nem pontosan értem, hogyan jönne ez ide. Nem kérdezték, miért csak egy napot veszek ki, nem figyelmeztettek rá, hogy a második nap esetleg nem járna később. Fel se merült énbennem, hiszen nincs semmilyen korlátozás a kivételre. A jóhiszemű joggyakorlást talán a HR-en kellene számonkérnem, hogy nem figyelmeztettek, hogy van egy íratlan szabály, hogy nem vehetem ki akármikor? Hiszen a törvényben nincs. Teljesen jóhiszeműen gyakorolnám a jogomat : kiveszek egy napot a temetésre, és egy másikat a hagyatéki tárgyalásra. Ennél nem tudok elképzelni jóhiszeműbb joggyakorlást.

wers

átlagos gyakorlat, hogy amikor a munkavállaló viszi a halotti anyakönyvi kivonatot és kéri a két nap szabadság érvényesítését akkor jelzi, hogy ezeket mikor szeretné felhasználni. Rögtön ezzel kezdtem a hozzászólásomat.

Ezek szerint nem elég általános, mert nálam nem kérdeztek semmit. És nem is mondtak semmit, hogy majd a második nappal mi legyen. De továbbra is hangsúlyoznám : nem általános munkáltatói gyakorlat érdekelne. Hanem a jogszabály azon része, amelyik szabályozza a kivétel időkorlátját. Ha ilyen szabály nincs, akkor nincs időkorlát. Nemdebár?

Igen. Ismét idézem, a halálakor. Ez nem csak a szomorú eseményt jelzi, hanem az időt is.

Az időt is? Nem, azt nem jelezheti, hiszen a halála egy embernek csak egy pillanat. Ha azt jelezni, akkor még jóhiszeműen is azt kellene jeleznie, hogy a halála napja meg a következő. Ezt nem jelezheti. Ez a "halála esetén" rossz megfogalmazása.

De egy kérdés, ha közben munkahelyet váltottál volna akkor most a másodiknál akarnád ezt az egy napot érvényesíteni?

Milyen okom lenne rá, hogy ne tegyem? Milyen szabály tiltja. Nem tudom, de munkahely váltásnál kapok valamiféle papírt, hogy mennyi szabadságot vettem ki, és mennyit fizettek ki, ugye, időarányosan ezt ki kell azt hiszem fizetniük. De ha a törvény szövegével megmutatom, hogy nekem X az alapszabadságom és van még a haláleset miatt 2 munkanap plusz szabadságom, akkor egyértelmű lesz, hogy mennyi nap jár az új munkahelyen. Tök mindegy, hogy az milyen alapon.

Visszakérdezek : ha a gyerek miatt jár 2 nap plusz szabadság, akkor azt sem kaphatom meg az új munkahelyemen, ha még azt "nem vettem ki" a régin? Az is pont úgy jár a törvény szerint. Mert van gyerekem. A haláleseti két nap meg azért, mert meghalt egy hozzátartozóm. Mi a különbség?

gergoistvan

átlagos gyakorlat, hogy amikor a munkavállaló viszi a halotti anyakönyvi kivonatot és kéri a két nap szabadság érvényesítését akkor jelzi, hogy ezeket mikor szeretné felhasználni. Rögtön ezzel kezdtem a hozzászólásomat.

Gyanítom olyan választ vártál ami a te érveidet támasztja alá.

„A törvény azt írja, hogy jár.” Igen. Ismét idézem, a halálakor. Ez nem csak a szomorú eseményt jelzi, hanem az időt is.

De egy kérdés, ha közben munkahelyet váltottál volna akkor most a másodiknál akarnád ezt az egy napot érvényesíteni?

A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve.

?

Ha nem összefüggő, akkor egy hét oké, kettő nem? Egy hónapon belül oké, két hónapon nem?
Hol van leírva az időkorlát?

Én tehetek róla, hogy fél éven belül nincs hagyatéki tárgyalás?

A törvény azt írja, hogy jár. Nem látok semmilyen korlátozást. Van valahol, csak nem találom?

„halálakor két munkanapra”

„azt jelentené, hogy két egymás utáni, összefüggő munkanapra”

Nem, azt nem jelenti. De azt sem, hogy fél-háromnegyed évvel a halála után.

Tisztelt wers,

Köszönöm a választ. A törvényt én is megtaláltam. Nem látom benne, hogy a "két munkanapra" implicite azt jelentené, hogy két egymás utáni, összefüggő munkanapra.

Például a b. c. g. h. pontok bár a pontos mértéket nem írják, de értelemszerű, hogy nem összefüggő időszakokra is jár. Amikor és ahogy kell. Mint esetemben is.

"Az alapszabadság mértéke húsz munkanap."

Ha a fenti szükségképpen összefüggőt jelent, akkor a normális éves szabadságot is egyben kellene kivenni, nem?
(tudom, hogy nem, mert a kiadása/kivétele szabályozva van, de ha csak a mondatot nézzük, akkor az valamennyire analóg szerintem)

„55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

.
.
.

6. hozzátartozója halálakor két munkanapra,”

Ha így akartad kivenni ezt a két napot szerintem ebben akkor meg kellett volna állapodnotok. Bár hajlok rá, hogy nem egyezett volna bele.

Tisztelt Jogászok!

Elhunyt év elején a hugom. Munkahelyemen a temetésre kivettem a hozzátartozó halála esetén járó két napból az egyiket. Október végén lenne a hagyatéki tárgyalás, arra szerettem volna kivenni a másikat. A hr-en ezt megtagadták, azt mondták, azt csak egyben, közvetlenül a haláleset után lehet kivenni, nem akármikor. Igazuk van? Van valamilyen korlátozás a két munkanap kivételére? Kell igazolnom, hogy mire veszem ki egyáltalán?

Üdv!

Kinevezett közalkalmazott vagyok 20 éve egy iskolában rendszergazda munkakörben. Mostanában lett kész az épület bővítése és sorban hozzák az új bútorokat.

Kérdésem, hogy megtagadhatom-e a több 10 kilós szekrények autóról le ill. emeletre felcipelését amire az igazgató utasít?
Fel tudok mutatni egy 20 éves orvosi papírt rekeszizom-sérvről, ami miatt akkor be sem soroztak katonának.

Köszönöm

Köszönöm a válaszokat!

„miért csinálnák ha nincs értelme?”
Lehet értelme. 30 nap a felmondási időd, abból kb. 23 munkanap. Húsz napot szadabságon vagy. Tehát a végén kapsz húsznapi szabadságra járó pénzt és háromnapi munkabért.
Ha azzal jösz, hogy de hát te 23 napot dolgoztál, azt mondják, hogy "perelj be". És neked kell bizonyítani.

Nem azt jelenti.

Szabadságon nem dolgozol. Azért szabadság.

Még az motoszkál a fejemben, ha szabi alatt dolgozom, akkor az nem azt jelenti mintha vasárnap dolgoznék, tehát dupla pénz jár érte? Így tulajdonképpen saját magával cseszik ki, de ez meg nem lehetséges, annál jobban fogához veri a garast, minthogy plusz pénzt adjon.