Munkajogi kérdések.

Olyan kérdésem lenne, hogy 3 műszakban napi 8 órában heti 5 napot(hétfőtől pénekig) dolgozom egy cégnél. A műszakokat hetente váltjuk. Egy hónapban hány óra túlórára kötelezhet a cég?

A munkáltató a túlórák 50%-át feketén zsebbe fizeti ki, viszont nem kapok több pénzt mert az adó részét ugyanúgy levonják de az államnak nem fizetik be. Ugyanannyi pénzt kapok kézhez mintha rendesen elszámolnák csak így a cég spórolja meg az adót. Engem ez a bejelentett kevesebb bruttó bér érint e hátrányosan pl. későbbiekben a nyugdíj számításnál vagy bármi másnál? Előre is köszönöm a választ.

Érdeklődni szeretnék egy multi cégnél dolgoztam "árellenőr"szerződéssel 8 hónapig "csemege-sajt"eladóként.Én ezt jeleztem a munkaügynek.Visszamenőleges dátummal aláakartak irattatin velem egy szerződést,ezt én jeleztem a szakszervezetnek.Ahonnan valami véletlen folyamán kikerültek az adataim a munkaügyre.Ezután felhívtak és nagyon csúnyán beszéltek velem.Szeretném kérdezni 44nap után nem kellet volna kapnom új szerződést és miért én vagyok a hibás hogy mertem szólni?
Köszönettel.

Hát hogyne!

Akinek nincs ügyfélkapus hozzáférési lehetősége, az hol tudja megnézni, hogy a jelenlegi munkáltatója bejelentette-e? Esetleg az orvosnál kiderülhet - egyébként még az illető GYES-en van - tehát arra tekintettel lehet biztosítása, de a GYÁP szempontjából nem mindegy, hogy be van-e jelentve?

Csak ügyfélkapun tudod megnézni.

melos555

http://officina.hu/…-potlek-2014

mindenképp hátrányos,hogy csak a fele pénzt kapod hivatalosan,ez minden olyan juttatást befolyásol a későbbiekben,amit az átlagbérből számolnak ki

Kérdésem az előző évi szabadság kivételével kapcsolatos. Tavaly nov.1-től vagyok tp-en, és addig nem tudtam letölteni az évi szabadság járandóságomat. 30 nap járt. Úgy tudom, hogy nov.hónapra még jár a 2,5 nap, decemberre pedig már nem. Így összesen 27,5 nap jár 2013-ra. 2014. jan. hóra szintén jár a 2,5 nap, a többi hónapra már nem. Összesen 30 nap szabit kellene letöltenem, ha megszűnik a tp. állományom. Jól tudom ezeket?

Ha folyamatos táppénzen vagy, januárra miért járna szabadság? Ha pedig november 1-től vagy táppénzen, elég nehéz elképzelni, hogy az éves szabadságodból még semmit nem vettél ki.

Üdv. Mindenkinek!

Az lenne a kérdésem, hogy kulturális tevékenységet folytató alapítvány önkéntes segítői vagy tagjai végezhetnek e önkéntes munkát ( nem részesülnek az alapítványnál semmiféle díjazásban, nem kapnak más juttatást sem.) egyéni vállalkozónak?
Kiállíthatnak helyette számlát,nyugtát (pénzt átvenni) ha erre van tőle felhatalmazásuk?
Egyáltalán végezhet magánszemély önkéntes munkát?

Ezekre a kérdésekre keresném a választ.
Előre is köszönök minden segítséget!

Bárki végezhet önkéntes munkát, de attól tartok, amiről te beszélsz, az nem önkéntes hanem ingyenmunka.

Van különbség a kettő között?

Létrehoztak egy alapítványt arra, hogy segítsen egy kiállítást a működésben. Amikor nem tud az üzemeltető kinyitni akkor azért, hogy ne legyen zárva, az alapítvány segítői fogadhatják e az érdeklődőket kiállíthatnak e nyugtát elvehetnek e pénzt?
Természetesen ezért nem kapnának sehonnét sem fizetést vagy bármilyen juttatást. Tennék ezt a szabadidejükben.

Törvényes ilyet csinálni a jelenlegi szabályozás mellett?

Hol van itt az egyéni vállalkozó?

Az üzemeltető egyéni vállalkozó.

Mivel több tevékenységet is folytat ezért lenne szükség a segítőkre, hogy helyettesítsék. Egy kiállítás nem annyira jövedelmező, hogy alkalmazottat lehessen tartani. Ezt szeretné kiváltani alkalmanként a segítők munkájával.

Az alapítvány alapszabályában szerepel a működés,üzemelés segítése.

Ezért merült fel annak a lehetősége, hogy az alapítvány segítői helyettesíthetik e ha pl. beteg vagy más irányú elfoglaltsága van?

Ez a segítés nem minősül fekete munkának a jelenlegi tv.-ek szerint?
Van valami tv-es megoldás erre az esetre?

Nem munkajogi kérdés ez, hanem könyvelési, számviteli. Ahogy mondtam: szerintem ez olyan ingyenmunka, ami után az egyéni vállalkozónak fizetni valója keletkezik.

Tisztelt ügyvég Úr!

Azzal a kérdéssel kapcsolatban szeretnék véleményt/álláspontot kérni, hogy a munkáltató kötelezheti-e a munkavállalót arra, hogy egy adott helyen nyisson bankszámlát a munkáltató "szervezésében".

A munkáltató Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkezik. A munka szerződésben átutalással történő kifizetés van rögzítve, amit eddig teljesített is a munkáltató.

Az elmúlt napon a munkáltató, bekérte a munkavállalók iratait, majd UTÓLAG bejelentette, hogy ez azért volt szükséges, mert a munkáltató egy általa meghatározott (Szlovákia, OTP) banknál nyitott számlára fogja teljesíteni a bérkifizetést.

Az MT 158.§. (1)-(3) bekezdései alapján véleményem szerint törvénytelen.

Ebben kérem szíves válaszát.

Tisztelettel Zachar Tamás

Nézd csak meg a 165. § (1) bekezdését is! Mit látsz?

A 165. § (1) bek. nem tartalmaz utalást a 158. §-ra.
A munkaszerződés pedig csak számlára történő utalást rögzít.
Csavar lehet a dologban, hogy a korábbi munkáltató csődöt jelentett, a céget átvette egy "új" munkáltató, aki a korábbi céggel kötött szerződés alapján újra foglalkoztatja az alkalmazottakat új szerződéssel, de azonos feltételekkel.
Gyakorlatilag a korábbi munkaszerződés lett újra csak más fejléccel.

Erősítsen meg, hogy jól értelmezem és ez jogszabályellenes (a külföldi számlanyitásra való kötelezés).

Köszönettel Zachar Tamás

Márpedig ha nem tartalmaz, akkor az egy olyan szabály, amelytől kollektív szerződés vagy a felek megállapodása korlátlanul eltérhet. Mi pedig nem ismerjük a szerződésedet, azt sem tudjuk, van-e és milyen kollektív szerződés.

A munka szerződés (csak az van) egyedül a számlára történő bérkifizetésről "rendelkezik".
Ezen túlmenően nincs más írásos megállapodás. Jelenleg a munkáltató egyoldalúan "szeretné" a bért egy általa megszabott/nyitott számlára utalni.

Szerintem abból, hogy a 165. § (1) nem utal a 158. § (1)-re, a 43. § (1)-ből az következik, hogy csak a munkavállalóra kedvezőbb szabályt tartalmazhatna a munkaszerződés. Márpedig annál, hogy a munkavállaló határozhatja meg, hogy milyen számlára történjen az átutalás, ez biztosan kedvezőtlenebb, így ha van is ilyen kikötés, az szerintem érvénytelen.

Ha van kollektív szerződés, az természetesen más kérdés.

Igazad van. Megnyugtattál.

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg iskolaszövetkezetnél dolgozom diákként. Két munkaszerződésem van,az egyik 2013.12.01.-2014.12.31.-ig, a másik 2014.02.01-2014.06.30. időszakra szól. A két szerződés minden pontjában megegyezik (az időszakok kivételével). Mind a kettőben 3 hónap próbaidő van meghatározva. A munkáltató elmondása szerint az első szerződést nem találja. Kérdésem az lenne, hogy melyik szerződés érvényes? Illetve felmondhatok-e azonnali hatállyal indoklás nélkül, a 2014.02.01.-2014.06.30. időszakra szóló munkaszerződésemre hivatkozva, mivel ez alapján jelenleg próbaidőn vagyok.

Előre is köszönöm a választ!
M.Ervin

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A kérdésem a következő lenne. Hollandiában dolgozom kiküldetésben magyar cégtől. A szerződésemben napi 4 óra, havi 88 óra munkaidő szerepel. Én dolgozom napi 12-15 órát egy héten 6 nap és a munkáltatóm ebből csak 9 órát fizet ki naponta. A szerződésemben az is ott áll,hogy a munkavállalót az órabér minden ledolgozott óra után megilleti. Tudna adni tanácsot?

Köszönöm