Nem kapok fizetést

„Ez az infirmáció munkajogi értelemben akkor relevéns, hogyha ezzel együtt megváltozott a munkaszerződésed is. A te munkáltatód is változott, ennek megfelelően?”
Igen. Teljesen új munkaszerződést kaptunk.

„Mert ő kapja utánunk a megbizótól a pénzt”
Amiből ő aztán igazoltan kifizeti az alvállalkozót. Mert vele van szerződésben.

Meg lehet próbálni bizonyítani, hogy az alvállalkozók strómanok, hogy a munkaviszony ténylegesen a fővállalkozóval jött létre, áll fenn - de nem amatőröknek való feladat. Ha jelentős számú munkavállaló együtt perelne, nem is kockáztatnának túl nagy összeget.

De ha erre nem is vállalkoznak a munkavállalók, a forma szerinti munkáltatóval szemben a hátralékos bérre csak kellene eljárást indítani. Aztán, ha felszámolás alá kerül, ha más nem, a Bérgarancia Alap fizet.

@silver82
OK, hogyan szűnt meg az előző munkáltatóval a munkaviszony? Felmondással, közös megegyzéssel
Vagy meg sem szűnt, hanem munkáltatói jogutódlás történt?
Ha így van, valahol neked le kell legyen írva, hogy a munkabér elszámolása hogyan történik a két munkáltató között.
A törthónapra az új munkáltatótól legalább a szeptember 15-től esedékes munkabérnek is meg kellett volna érkeznie 10-én.
Az ügyvezető (a cég képviseletére jogosult) személy holléte a kérdés. Persze ha azonos a tulajjal, akkor az szívás.
Miután tisztázódott, hogy a követelés mértéke, azaz a régi munkáltató mennyi munkabér megfizetésére köteles; fizetési meghagyás, esetleg munkaügyi per kezdeményezhető.

oppá, elnézést, hónapot tévesztettem
„"A törthónapra az új munkáltatótól legalább a szeptember 15-től”" -> sugusztus 15-től, ,természetesen

(fizetési meghagyás éppenséggel nem játszik, a munkaviszonyból származó követelések a kivételek közé tartoznak)

@drbjozsef
a kivételek kivétele alapján szerintem működik.

FMH tv.
3. § (1) "A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.[...]
(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 167–168. §-ában meghatározott módon érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy
[...]

2. a pénzkövetelés - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból [...] ered.

[...]
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény."

Az oké, hogy pl. a munkavállaló károkozását nem lehet FMH-val behajtani. Na de a ki nem fizetett munkabért sem? Hát pont erről szól az (5) bekezdés!

„fizetési meghagyás éppenséggel nem játszik, a munkaviszonyból származó követelések a kivételek közé tartoznak”
Annyiban, hogy nem kötelező. De megengedett.

(Azért célszerűbb a közvetlen perindítás, mert ott simán érvényesíthető a munkavállaló költségmentessége, a fizetési meghagyásban azonban csak nagyon nehézkesen. Ha egyáltalán.)