Segítsetek!Jogeset kidolgozása!!

„Kedves KBS!
Egy oldalt magyarról japánra 400.000 ft-ért fordítanak.”
Bingó! És egy év alatt Magyarországon összesen kb. hány oldal magyar-japán fordításra adnak megrendelést?

„ezért nyitott szemmel járok, ennyi az egész.”

Ezek szerint már mínusz tíz évesen is nyitott szemmel jártál, ezért tudod, mi mennyire volt biztos 1979-ben.

A helyzet az, hogy aki így áll a dolgokhoz, az inkább levegőt se vegyen. A jogászi szakmában sem úgy van, hogy mindenkinek 1000 euró az óradíja. Van ilyen megbízás elég, benne kell lenni abban a körben, akit megbíznak, és ők angolra is tudnak dolgozni, ugyanis jóformán csak angol nyelvűek a nyelvi tankönyvek. Én ismerek olyat, aki simán szinkrontolmácskodik kínairól angolra és viszont magas minőségben, és a pesti ELTÉ-n végzett (kínait Mo.-n csak ott lehet végezni). Szóval azt senki ne gondolja, hogy bármilyen diplomával csak csupán a diplomája okán vagyonokat szakíthat.

KBS,

Valahányszor összefutok önnel ezen a fórumon, mindig csak beszólogat mindenkinek.
Nem tudom, mi rosszat mondtam azzal, amit leírtam????
Ez így van. Kérdezzen meg egy tanárt. Majd elmondja Önnek a véleményét, ami valószínűleg ugyanez lesz.

Tanárok között, szolgálati lakásban élek. Természetesen vegyes korosztály. Az idősebbektől folyton azt hallom, hogy mennyire utálják a mostani oktatást, nem lehet a gyerekeket nevelni, mert hozzá sem nyúlhat a "gyerekhez", így dilisekkel dolgoznak minden nap. Megértem őket.

Viszont 30 éve még megtehette, hogy esetleg rácsapott arra a gyerekre (nem verésről van szó), ha megérdemelte. Rend volt és tisztelték a tanárt.

Most annyira tisztelik, hogy 4 helyett, csak 3-szor rugnak bele. Ugye?

Nézd, Legislator, én meg ismerek olyat, aki online pókeren hetente tízezreket nyer dollárban. Mégsem ajánlgatom senkinek a jövő útjaként, hogy erre képezze magát. Pedig csak benne kell lenni a körben.
Ja, abban a tízben a tízmillióból.

Na csak hogy ebbe is belepofázzak: ( :D )

Krisztike,

ne a többiekkel törődj, ne azokkal, akik puskáznak meg csalnak. Magaddal törődj, és hozd ki magadból a maximumot! Elsősorban nyelveket tudj minél jobban (leginkább angol, ezt követően német, de egyesek kínait is jónak tartják, francia kevésbé, de az sem jön rosszul, a többi nyelv annyira nem érdekes, hacsak nem külügybe akarsz menni valami extra ritka nyelvvel). 2 nyelv elég, több nem kell. De azt a kettőt rohadt jól. Legyen ez a kitűzött célod, én mindenképpen ajánlom. Lehetőleg menj külföldre legalább egy félévre pl. ERASMUS-program keretében az egyetemről. Az ilyen baromi jól mutat az ember önéletrajzában, ráadásul a nyelvvel is játszva fejlődsz odakinn. Ne hagyd ki!!! Meg van a DAAD (német diákcsere program v mi), sztem arról is tájékozódj, meg ha van az egyetemeden külügyi iroda vagy karrier központ vagy hasonló, akkor ezeken a helyeken érdeklődj a lehetőségekről. Annyi lehetőség van, mint a szemét. Sajnos, én annak idején nem tudtam ezekről, és ezért nem használtam ki. Te használd ki! Azt nézd, hogy konkrétan TE magadból mit tudsz kihozni, hogyan tudhatsz a többiekhez képest plussz dolgokat felmutatni. Rohadtul nem érdekes, ki hogyan puskázik, ez még gimiben talán számított, az életben nem fog számítani, egyedül az fog számítani, mennyire vagy képzett (amiről nemcsak papírod van, hanem van tudásod is), ez elsősorban nyelveket jelent, külföldi tapasztalatot, meg nem árt néhány tanárral kifejezetten jóban lenni, fontos a kapcsolatépítés is. Ezekre figyelj, és nem lesz gond. A többiek puskázásával meg ne foglalkozz, foglalkozz magaddal!

Az a különbség köztünk, Kislány, hogy nekem nem kell megkérdeznem senkit arról, hogy mi volt itt 30 éve. Ugyanis itt voltam már akkor is. Arról sem kell megkérdeznem senkit, milyen tanárnak lenni. Az voltam. 30 éve is és 5 éve is.

És ha már megkérdezted: igen, nagyon rosszat mondtál. Feldícsértél egy olyan kort és társadalmi rendet, amelyről nem hogy személyes ismereteid nincsenek, de amelyről a jelek szerint még csak mértékadó irodalmat sem olvastál.

U.i.: Messze nem vagy "mindenki".

Önkorrekció: 20 éve voltam tanár.

Nade kbs,

azért azt szerintem is be kell látni, hogy főleg manapság van ez az iszonyatos "túlképzés", ami valójában nem túlképzés, hanem igénytelenség miatt bekövetkező tömegesség, és csak azok rúghatnak labdába akik kimagasló eredméynekkel vagy extra kapcsolatokkal rendelkeznek. Akik "csak úgy" elvégez tisztességgel egy egyetemet, viszonylag jó eredménnyel, annak nemsok reményre lehet oka, beállhat a sorba bégetni. Főleg most. Régebben (mondjuk 50 évvel ezelőtt) ez nem így volt, és ebben a "Kislánynak" igazat kéne adni szerintem. :)

Nade kbs,

azért azt szerintem is be kell látni, hogy főleg manapság van ez az iszonyatos "túlképzés", ami valójában nem túlképzés, hanem igénytelenség miatt bekövetkező tömegesség, és csak azok rúghatnak labdába akik kimagasló eredméynekkel vagy extra kapcsolatokkal rendelkeznek. Akik "csak úgy" elvégez tisztességgel egy egyetemet, viszonylag jó eredménnyel, annak nemsok reményre lehet oka, beállhat a sorba bégetni. Főleg most. Régebben (mondjuk 50 évvel ezelőtt) ez nem így volt, és ebben a "Kislánynak" igazat kéne adni szerintem. :)

Nade kbs,

azért azt szerintem is be kell látni, hogy főleg manapság van ez az iszonyatos "túlképzés", ami valójában nem túlképzés, hanem igénytelenség miatt bekövetkező tömegesség, és csak azok rúghatnak labdába akik kimagasló eredméynekkel vagy extra kapcsolatokkal rendelkeznek. Akik "csak úgy" elvégez tisztességgel egy egyetemet, viszonylag jó eredménnyel, annak nemsok reményre lehet oka, beállhat a sorba bégetni. Főleg most. Régebben (mondjuk 50 évvel ezelőtt) ez nem így volt, és ebben a "Kislánynak" igazat kéne adni szerintem. :)

KBS,

Biztos igaza van, nem vonom kétségbe. Valóban nincs saját tapasztalatom arról, hogy mi volt 30 éve, de akkor erre mondok valamit, és ezzel lezártam a témát:

Bármi is volt, attól, amilyen ez az ország jelen pillanatban és az utóbbi jó néhány évben, csak jobb lehetett. Nem véletlen, hogy az idős emberek úgy gondolják, még mindig szívesebben élnének abban a korban, mint ebben.

Azt hiszem, ha egy ember mondta volna talán nem hiszem, de ha folyamatosan hallom, elgondolkodom rajta.

Nem olvastam erről könyveket? Ne legyen abban biztos, viszont azt mondom, nem a könyveknek kell hinni. Nagyon sok mindent nem írnak meg, ami nem is úgy volt, de jobb elhallgatni a társadalom elől, a buta emberek pedig elhiszik.

Impi,

Ha megadod az e-mailed, írok neked. Azt inkább priviben. JÓ?

Tudom, már megadtad, de mérges voltam rád, és nem tudom mi volt az. :D

Kedves KBS,

Azért a mondott esetben nem ilyen rossz az arány. Max. ötven kínai, és max. kb. száz japán szakos végezhet egy évben, és nem mindenki fordítói tehetség... Az biztos, hogy igaz, hogy egy bizonyos körben ott kell lenni, vagy tehetséggel, vagy pénzzel, vagy kapcsolattal, esetleg mindhárommal. De a nagy ászok minden szakmában kifutják magukat, csak nem mindenki lesz nagy ász.

Jó kérdés, hogy miről lehet biztos tudásunk, és miről csak benyomásunk. Konfuciusz azt mondta, hogy hogyan nyilatkozhatna ő a halálról, mikor még az életet sem ismeri. Ő pedig olyan figura volt, akit Jézussal, Mohameddel, Buddhával, Lao-Ce-vel (Laozi) lehet egy lapon említeni. Én éltem abban a rendszerben, igaz, csak 12 évet. Annyit azért láttam, hogy nagyobb volt a fegyelem, a tisztelet, (a pedagógus iránt is) mint ma, de ezek akkor is hiánycikkek voltak. Én nem nagyon emlékszem, hogy bárkit tesetileg bántottak volna (max. pofon, hajcibálás), de jól lehetett ezzel fenyegetni. Pl. volt egy orosztanárnőnk, aki olyan egyéniség volt, hogy fel sem kellett emelnie a hangját, az ötödikesek (mi) mégis halálos csöndben ültünk az óráin. Kommunista volt, és 1989-ben is (még a váltás előtt) Makarenko hívének vallotta magát. (Mondjuk emberileg sok rosszat is hallottam felőle, de pedagógusként tudott valamit, ami ma talán nincs).

Mondjuk erről az egészről eszembe jutott egy film, ami kb. a 20. század tízes éveiben játszódhat, a Hannibál tanár úr. Ott az akkori pedagógusok némelyike szinte akadémikusi tudás birtokában látszott lenni, és kb. úgy is viselkedtek. Nagykalap, nagykabát, Apponyi-szakáll. Amikor a nyolcvanas években ált. isk.-be jártam, akkor egy iskolaigazgatót még tiszteltek, a tanárokat a szülők magázták. A saját fülemmel hallotam két esztendeje (igaz, vidéki kisiskola volt), hogy az igazgatót MINDEN szülő tegezte.

Szintén kellemetlen élmény volt, hogy hosszabb idő után visszamentem a volt gimnáziumomba. Nem is a srácokon csodálkoztam el (már akit közülük láttam), hanem hogy vízvezetékszerelő-forma figurákról derült ki, hogy ezek itt TANÍTANAK. Visszaemlékezve néhány kedves, nagytudású tanáromra, nagyon elszomorodtam. (Közben az iskola a félelit státuszt jelentő 20. helyről visszacsúszott a mocsárba, és a régiek közül 1-2 fő maradt). Két tanárunk is volt, aki az egyetemi oktatásból jött a gimnázium kedvéért.

Csak ezt találtam a filmről, lehet, hogy később játszódik, mint gondolnám?

Így van. Manapság akik kikerülnek a főiskoláról, mindennek nevezhetők, csak tanárnak nem.

Erre van egy konkrét példám, és ezt magam is hallottam.

Mint említettem a párom angol-német szakos tanár. Vannak magántanítványai, egyszerűen nem értette, hogy miért beszél hülyeséget a gyerek folymatosan, ráadásul biztos tudatában annak, hogy jól tudja ,amit állít.

Kiderült, mikor megkérdezte a szülőt, hogy egy mielőtt hozzánk hozta volna a gyereket MAGYAR szakos általános iskolás tanárhoz járatta angolra. KÖNYÖRGÖM. Csak azért mert olcsó volt. Akkor mondtuk azt, hogy ilyen nincs.

A főiskolai magyar végzettségével angolt tanított, amiről fogalma nincs, csak azért, hogy plussz jövedelemre tegyen szert.
Ez számomra tökéletesen jellemzi a mai tanárokat. Biztos van 1-2 kivétel, tőlük elnézést kérek, de a többség ahhoz sem ért, amit tanít.

„attól, amilyen ez az ország jelen pillanatban és az utóbbi jó néhány évben, csak jobb lehetett. Nem véletlen, hogy az idős emberek úgy gondolják, még mindig szívesebben élnének abban a korban, mint ebben.”
Nos, nem. Rosszabb volt. Mert a legrosszabb szabad demokrácia is jobb mint a legjobb (akár pongyola) diktatúra.

Az idős emberek meg azért élnének abban a korban szívesen, mert akkor voltak fiatalok. (Ezt tudnám mondnai vurgálisabban is, de tekintettel vagyok a zsenge korodra.)

Ennek egyébként nem sok köze van ahhoz, hogy hova helyezik a szűrést a tömeg és elitképzés között. Sajátos módon abban a fene nagy népuralomban már a gimnáziumi érettségi is kevesek kiváltsága volt, ma meg a diploma is tömegcikk.

U.i.: Tegezz vissza, légy szíves, nem ókedvelem a csendőrpertut.

Legislátor, ami a példádat illeti, ugyanabból a korból ajánlom az Aranysárkányt Kosztolányitól. (Megvan filmen is.) Mintha abban épp arról lenne szó, hogy megvernek, megaláznak egy tanárt. Igen, egy olyan békebeli, nagytekintélyűt.

KBS, most, hogy mondtad, azt is ismerem. De ugye, minden botnak két vége van:-D.

Kol: erre mondják, hogy ügyes.

Krisztike: szurkeherceg@vipmail.hu

De visszavehetsz msn-re is. :D
Azt a címemet ide nem írom ki. Te se írd ki, ha megkérhetlek. Köszi. Ha elvesztetted, és kell, akkor küldj mailt, és válaszban megküldöm.

kbs,

ez nagyon Orbán Viktoros volt:

"Mert a legrosszabb szabad demokrácia is jobb mint a legjobb (akár pongyola) diktatúra."

:D

De természetesen teljesen egyetértek. Annyit talán mégis finomítanék rajta, hogy ezt a demokráciát, ami most van, nem kellene tovább "fokozni", mert lehet, hogy egyenlő lesz egy nagyon szar diktatúrával. :D Nade ezt mindegyikőnk tudja.

ami a mai tanár-diák viszonyt illeti: van pár ismerősöm, aki most tanít gimiben, szakközépben (a tanárképző utolsó évében, nem tudom hirtelen, próbatanítás lehet a neve)

csak lesek

kivételek persze vannak.

csak ami régen kivétel volt, most az a főszabály

csak ami régen kivétel volt, most az a főszabály

feltételezem, negatív irányba:-D.