szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

mesigez! Nagyon gratulálok! Ügyes Vagy!
Szakizsgázó! A Mecanarte ügyről elküldtem egy kb. 1-2 oldalas összefoglalót és az eredeti angol verzióját, amiről fordítva lett...

drapanasz: köszi szépen!
Ügyes legyél csütörtökön!:)

Sziasztok!

Sikeresen túl vagyok a vizsgán!
Az írásbeli feladat munkából ez volt:
120. példa
N. Sándor munkavállalónak 1999. augusztus 1.-el felmondanak, és 50 nap felmondási időt kap, ebből 25 napra felmentik. Az utolsó munkanapján kifizetik a felmentési időre járó pénzt is. A cég munakügyese megtudja, hogy 1999. augusztus 26.-án N. Sándor munkába állt máshol, és felszólítást küld neki hogy fizesse vissza a felmentési időre járó pénzt. Jogorvoslatot nem ír a munkáltatói nyilatkozatnak minősülő irathoz. N. Sándor beadványban sérelmezi a felszólítást és hivatkozik arra hogy neki a felmentésre járó pénz akkor is jár ha munkába állt. A munkaügyes ezt a beadványt a felszólítással együtt a kollektív szerződésben előírt egyeztető fórumhoz küldi. Az továbbítja a cég jogi képviselőjéhez hogy alakítsa ki álláspontját. Feladat: ha Ön a jogi képviselő milyen intézkedést tesz, mi az álláspontja?
Megoldás: Levél formájában felhívtam a munkaügyi előadót, hogy vonja vissza a fizetési felszólítást, és tájékoztatásul megküldtem az egyeztető fórumnak is egy példányt. indok: az Mt. 6.§ (3) és a Mt. 93. (3), (4), mert a munkavállalónak van igaza. Plusz a BH1995.496-ból idéztem egy mondatot.

Az írásbeli nagyon tetszett a nőnek, erre 5-t kaptam, mondta, hogy 5-el indulok a vizsgán, aztán elkezdett kérdezgetni, a határozott idejű munkaviszony megszüntetés felsorolását és jogkövetkezményeit kérdezte, TB-ből meg rohadt sok mindent, biztosított fogalma, járulékok felsorolása, részletszabályok, szülői nyugdíjat, egészségbiztosításnál a visszatérítés és megtérítési kötelezettséget részletesen határidőkkel. A TB az elején ment, de aztán nagyon összegabalyodtam a mondókámba, erre 3-ast kaptam.

Alk-közigből az ABH-tól jött a hapi, Közig-ből a gyülekezési törvényt kérdezte, szinte mindent, ami a könyvben van, még azt is megkérdezte, hogy melyik évben született a törvény... Ket-ből a hatáskörelvonás tilalmát és az ügyintézési határidőt. Nagyjából ment minden, de nagyon pontosan kérdezte, a szakkifejezésekre kifejezetten kiváncsi volt, úgy ahogy az a törvényben volt. Erre 4-est kaptam.

Eu-ből az Európai Tanácsról kellett beszélnem, a Lisszaboni szerződés szerint, aztán a szabadságok felsorolását és egy kifejtését, végül pedig egy magyar jogesetet, ami az adózással kapcsolatos (mivel tudta, hogy APEH-nál dolgozom), itt a Németh-Nádasdi regisztrációs adó ügyet mondtam el jó részletesen. Erre 4-et kaptam.

Összességében azt kell mondanom, hogy nagyon segítőkészek voltak, bár nagyon izgultam ennek ellenére. Ha nem izgulok, tudtam volna pontosabban, szebben is fogalmazni és akkor talán jobb jegyet is kaphattam volna... de ez már nem is érdekel annyira...
Egyfajta baráti beszélgetés hangulata volt az egésznek.

Mindenkinek kitartást kívánok!

Gratulálunk drapansz!:)

Sziasztok!
Tudna nekem abban segíteni valaki, hogy amennyiben a Ktv. szerinti közigazgatási szakvizsgát megcsináltam, úgy azt beszámítják-e a szakvizsga C részébe közigazgatás tekintetében?
Ha igen, úgy írjatok már valamilyen jogszabályi hivatkozást.

én a jogi szakvizsgával kapcsolatos jogi hátteret nemrég végigolvastam, de nem emlékszem ilyenre

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

érdeklődni kell az IRM-ben a Szakvizsga Bizottságnál

Ludovic!

Egészen biztosan NEM SZÁMÍTJÁK BE!
Én is hasonló cipőben voltam, 2009. októberben kellett közig. szakvizsgáznom és most a joginál effektíve újratanultam bizonyos részeket, és újra le kellett vizsgáznom a közig. részből is...
Azért csináltam meg a közig. szakvizsgát, hogy az előmenetelem ne akadjon meg, ugyanis a közig. szakvizsga letétele alól akkor mentesülsz csak, ha a jogi van meg előbb, de ugye a jogi szakvizsga, mivel 3 részből áll, eltarthat 1-2 évig, és csak a végbizonyítvány után tudnád érvényesíteni a mentességet, addig pedig az előmenetel állna.
Remélem érthető, próbáltam úgy fogalmazni.

Ludovic - csak egyirányú, ha a jogi szakvizsgád megvan, az helyettesíti a közig. szakvizsgát, de fordítva nem.

Köszönöm a válaszokat. Ez nem túl logikus megoldás, legalább a közig rész alól felmentést kaphatnánk.

Ne felejtsd el, hogy a közig. szakvizsga mindenkinek kötelező, jogi szakvizsgára pedig csak a jogászok kapnak lehetőséget. Ezért nincs felmentés. Alma és körte nem mindig mérhető hiába gyümölcs mindkettő.

a mérhetőség természetesen az összemérhetőség :)

Akik a héten voltak vagy mennek vizsgázni, majd várjuk a beszámolókat!:)

Sziasztok!
Akkor a beszámoló a tegnapról:
OIT I/C terem, nagyon szimpatikus, kedves bizottság.
Bájos ügyvédnő kérdezte a munkajogot.
Kérdések:
jogeseten keresztül felmondási védelem, jogellenes megszüntetés és jogkövetkezményei, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége és ezzel kapcsolatban az állásidő. Vezető állású munkavállalók körbejárva, majd a végén egy kis elévülés és keresetindítási határidő. /TB-t egyáltalán nem kérdezett/
Egy 40 körüli pasi (talán ügyvéd, de ez nem biztos) kérdezte az alk.jog és köziget.
Kérdések- nagy asszociációs vonal mentén:
Egyesületek (ha már ügyvédjelölt) alapítás, nyilvántartásba vétel stb. Ha már trsi szervezetek, akkor párt. Főleg a spec megszűnési okra volt kíváncsi, majd a pártok gazdálkodása. Ennek mentén áttértünk az ÁSZ-re és annak az elnökére (hány évre, ki, hogyan választja). Közigből bírósági felülvizsgálatot és közigpereket kérdezett.
EU: a bizottság elnöke, 50 feletti aranyos ügyésznő.
Kérdések:
EuB-ről mindent. Ez volt a fő csapás. Kialakulás, formációk, tagok, (ki, hogy, merre, meddig). Főtanácsnoki indítvány, ezzel kapcsolatban kérdés, hogy milyen arányban egyezik meg a bíróság későbbi ítélete az indítvánnyal. Majd "Van Gend en Loos" és ezzel kapcsolatban standstill klauzula és közvetlen hatály kérdése.
Ennyi. Kb 30 perc volt, 4-esnél rosszabb jegyet amennyire tudom nem adtak senkinek.
És ezzel én végeztem. :)
További sok sikert mindekinek.

Sziasztok,

Megvolt az utolsó, sok hasznos info volt itt, kicsit megpróbálok hozzájárulni :
Ma OIT, nagyon normális bizottság, 5-ből négyen voltunk végzősök, mindenkinek sikerült, sőt, nagyon úgy tűnt úgy adják a jegyeket, hogy a végbizonyítványban a legjobb jöjjön ki, ha nem voltál olyan jó, akkor is felhúzták, ha nem számított a mai akkor reálisan osztályoztak :)

A kérdések nagyrésze a szokásos, nem ismétlem, ezerszer olvashatóak itt, amire felhívnám a figyelmet, nálam volt a TB-ből megállapodás az ellátásokra ( pontos százalékokkal ) ez asszem a rövidíetttben nincsen, én tv-ből tanultam. A másik necces az európai fizetési meghagyás volt, de nem kérdezték nagyon részletesen, és tényleg normálisak voltak.

Tehát csak ismételni tudom sok korábbi sorstársat, a felkészülés nagyon undorító, de a vizsga OK.

Üdv

Sziasztok!

Eladó Az Európai Unió joga szakvizsga könyvem 4000,- Ft-ért. (+postaköltség)

A kiadótól a jelenleg kapható legújabb kiadás! Újszerű állapotban, nincs kihúzva!

Jogi szakvizsga segédkönyvek
Karoliny-Komanovics-Mohay-Pánovics-Szalayné
Dialóg Campus Kiadó. Lezárva: 2008. szeptember 30., 367 oldal, bolti ára: 5480,- Ft volt.

A könyv kifejezetten tételszerűen halad.

Budapesten, Debrecenben személyesen is át tudom adni.

Írj vagy hívj! Ha 2010. júniusában már nem hírdetem, akkor a hírdetésem már biztosan nem aktuális.

szakvizsgakonyvek@gmail.com
Tel: 30 / 395 71 25

Üdv, Gábor

Sziasztok!

Tudna valaki olyan jegyzetet ajánlani, ami a Lisszaboni Szerződés újításait a tételekhez kapcsolódóan összefoglalja? Vagy olyanról, ami minden főbb változást tényleg tartalmaz? Nagy segítség lenne!

Szia kunona!
Én az euvonal.hu-ról szedegettem le anyagokat, ott fenn vannak az újítások.
Illetve nézz körül a jog.webatu.com-on hátha ott is találsz valamit.

Köszi szépen a választ! :-)

Múlt héten nem volt senki vizsgázni?:) Várjuk a beszámolókat!:)

Sziasztok!

Lehet, hogy buta a kérdés, de a következő merült fel bennem: sokan írtátok tapasztalatként, hogy aki ide vagy oda (OIT, LB, x vagy z szoba stb) kerül, az örülhet, vagy nem örülhet... Ez azt jelenti, hogy az adott helyen mindig ugyanazok a vizsgáztatók vannak, azaz ugyanaz a bizottság személyi összetétele? Nekem ez meglepő lenne.
Tud erről valaki valamit?

köszi

Amúgy én ma írtam, szintén olyan jogesetet húztam, ami itt már szerepelt többször (K.G. munkavállaló, üzemi baleset, baleseti rokkantsági nyugdíj, kártérítést kér, ítéletet kellett hozni - nekem ez volt benne a szívás, sokkal macerásabbnak tartom, mint egy tájékoztató/tanácsadó levelet).
Utólag azt mondom, az írásbelitől nem kell félni, ahogy elnézem a tételeket, évek óta ezeket használják, szó szerint el vannak rongyolódva! :) És kb. 15 db van, szóval ezeken a fórumokon össze lehet szedni előre nagyjából az összeset.
Egyébként rendesek voltak a felügyelők az írásbelin, nem volt túlzott szigorkodás. Remélem, a szóbeli is ilyen lesz, csütörtökön újra jelentkezem.

Sziasztok!

Eladó Az Európai Unió joga szakvizsga könyvem 3500,– Ft-ért. (+postaköltség)

A kiadótól a jelenleg kapható legújabb kiadás! Újszerű állapotban, nincs kihúzva!

Jogi szakvizsga segédkönyvek sorozat
Karoliny-Komanovics-Mohay-Pánovics-Szalayné
Dialóg Campus Kiadó. Lezárva: 2008. szeptember 30., 367 oldal, bolti ára: 5480,– Ft volt.

A könyv kifejezetten tételszerűen halad.

Budapesten, Debrecenben személyesen is át tudom adni.

Írj vagy hívj! Ha 2010. június 15. után már nem hírdetem, akkor jelen hírdetésem már biztosan nem aktuális.

szakvizsgakonyvek@gmail.com
Tel: 30 / 395-7125

Üdv, Gábor

• kiegészítésül:

Lisszaboni Szerződés

(jogi neve: Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról)

Elfogadva: 2007. december 13.

Kihirdetve EU lapban: 2007. december 17.

Hatályos: 2009. december 1-jétől

Mik a legfőbb változások?

• három fő célja: hatékonyabb döntéshozatal; következetesebb külső fellépés; és a demokrácia kiteljesítése az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének növelése révén;
• a korábbi szerződéseket módosítja, azoknak részben új nevet is ad!
  • az Európai Unióról szóló (1992) és
  • az Európai Unió működéséről (korábban Európai Közösséget létrehozó szerződés ) szóló szerződés.

A két szerződés egymással egyenrangú.

• Európai Unió önálló jogi személy. Európai Unió nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban tud szerepelni a nemzetközi színtéren, és a vele kialakítható partnerség lehetősége is kézenfekvőbbé válik az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek számára. Az EU nemzetközi megállapodásokat köthet, és nemzetközi szervezetekhez csatlakozhat.

INTÉZMÉNYEK:

Cél: hatékonyabb, összehangoltabb és átláthatóbb.)

• Európai Tanács: elnöke állandó tisztség. Az elnököt az Európai Tanács két és fél évre nevezi ki; A Tanács elnöke nem tölthet be semmilyen tagállami tisztséget. Teljes jogú intézmény lett. Elnök feladata: vezeti az üléseket, + előkészítés, döntés segítés, folytonosság biztosítása. (Jelenleg: Herman Van Rompuy - belga) Egyébként spanyol elnökség van. Belga jön aztán magyar. Ez a három ország van benne egy elnökségi csoportban).
• Tanács: A szerződés szerint a Tanács minősített többséggel dönt, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerződések más eljárást, például egyhangú szavazást írnak elő.

Új szavazási rendszer a Miniszterek Tanácsában: (kettős többség elve)

- a Miniszterek Tanácsában a határozatokat a tagállamok 55%-ának (azaz a jelenlegi helyzetben a 27 uniós tagországból 15-nek) támogatnia kell,

- és az igennel szavazó tagországokban élő lakosok számának el kell érnie vagy meg kell haladnia az Unió teljes lakosságának 65%-át.

Annak érdekében, hogy a legnagyobb lélekszámú tagországok közül egy maroknyi csoport ne tudja megakadályozni bizonyos döntések meghozatalát, a határozatot ellenző ún. blokkoló kisebbséget nem alkothatja négynél kevesebb tagország; ha ez a feltétel nem teljesül, a minősített többséget akkor is elértnek kell tekinteni, ha a határozatot támogató tagországok lakosainak száma nem éri el a 65%-ot.

Átmeneti időszak: 2014.11.01-2017.03.31- ig bárki kérheti, hogy valamely jogi aktusról a nizzai szerződés szerinti minősített többséggel szavazzanak+hivatkozhatnak majd a tagállamok az ún. Ioannina-kompromisszumhoz hasonló lehetőségre, nevezetesen, hogy a jogi aktus elfogadásának megakadályozását már az ehhez szükséges tagállamok számának 75%-a v. ¾-e is kezdeményezhesse (gyakorlatilag ez a 4 tagállam helyett 3 is megtehesse ugyanezt) és ilyen esetben a Tanács mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy lehetőleg mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

• Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztja. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban, és elnököl az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának ülésein. Nincs új hatásköre! Tagállamok független külpolitikát folytathatnak. A főképviselő egyben a Külügyek Tanácsának is elnöke, ezenfelül ő képviseli nemzetközi szinten az Uniót a közös kül- és biztonságpolitika terén.(Jelenleg: Catherine Ashton - brit)

Munkáját segíti: európai külügyi szolgálat, EU tagállamok által elfogadott határozatak alapján jár el;

• Európai Bizottság: továbbra is: „egy ország – egy biztos”, a Bizottság elnökének jelölésekor az európai parlamenti választások eredményeit is figyelembe kell venni. A Bizottság elnökének hatásköre bővült: jogában áll lemondásra kötelezni a testület bármely tagját. (Elnöke jelenleg: Jose Manuel Barroso – portugál, magyar: Andor László: foglalkoztatás, szociális ógyek és társadalmi összetartozás)
• Európai Parlament: max. 751 fő, tagországonként minimum 6, maximum 96 fő. 750 képviselő és az elnök. ún. csökkenő arány elve szerint történik, ami azt jelenti, hogy a nagyobb népességű államok esetén egy képviselőre több polgár jut, mint a kisebb lakossággal rendelkező országok esetén. (Jelenleg elnök: Jerzy Buzek – lengyel, két és félév)
• többi intézmény: A szerződés az Európai Központi Bankkal és a Számvevőszékkel kapcsolatos jelenleg hatályos szerződések rendelkezéseit említésre méltó változtatás nélkül veszi át. Az Európai Unió Bíróságát illetően a Lisszaboni Szerződés – főként a bűntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén – kiterjeszti az intézmény hatáskörét, és bevezet néhány eljárásbeli módosítást.

(A Bíróság 2003-ban Vassilios Skourist választotta elnökéül. Az Elsőfokú bíróság jelenlegi elnöke Marc Jaeger, a Közszolgálati Törvényszéké pedig 2005 óta Paul J. Mahoney.)

EGYEBEK:

• jogi aktusok tekintetében a pillér-szerkezet eltörléséből adódó változásokon túl az egyetlen tartalmi változás a határozat fogalmát érinti. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. A sui generis határozatok csoportját is magába foglalja. A sui generis határozatoknak nincs címzettje, kötelezettségeket ír elő az intézmények számára, kivételes esetekben kötelezheti a tagállamokat, de nincs ilyen hatása magánszemélyekre. Általában uniós programok meghatározására szolgál, ilyen határozattal kap felhatalmazást az Európai Bizottság különféle nemzetközi szerződések tárgyalására, megkötésére, továbbá egyes szervezeti kérdések szabályozása is ilyen határozatok formájában történik.
• Korábbi harmadik pillér jogi aktusai megszűnnek. A közös álláspont, a kerethatározat, a határozat és az egyezmény helyett a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területein is rendeletet, irányelv, határozat formájában születnek majd a jogszabályok; 5 évig a korábban elfogadottak kikényszeríthetősége nem változik.
• Korábbi második pillér esetében is csak határozat fogadható el, de ennek hatóköre tisztázandó, mivel közvetlen hatályt jelentene, ami a „volt második pillér - KKBP” esetében nem igaz.
• Jogi aktusok csoportjai:
  • jogalkotási aktusok (a jogalkotási eljárás keretében hozott jogi aktusok);
  • felhatalmazás alapján született jogi aktusok (A jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják.)
  • végrehajtási aktusok (tagállamok, Tanács és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főtisztviselője is elfogadhat).
  • egyéb kötelező jogi aktusok: KKBP területén született határozatok, az Unió által kötött nemzetközi szerződések, a szerződési szintre emelt intézményközi megállapodások. (Ha az ügynökségek nem végrehajtási aktusokat hoznak (mivel ezt nem teszi egyértelművé a Szerződés), akkor az általuk elfogadott jogi aktusokat is ennél a kategóriánál kell említenünk.)
• Jogalkotási eljárások:
  • rendes jogalkotási eljárás: régi együttdöntési új köntösben
  • különleges jogalkotási eljárás: az Európai Parlament számára az együttdöntéstől eltérő szerepet ír elő a Szerződés, illetve ha a Tanácsban nem minősített többségi szavazással, hanem egyhangúlag születik a határozat. Ide sorolható az éves költségvetés elfogadása is.
  • nem jogalkotási aktusok elfogadása: pl. felhatalmazás alapján elfogadásra kerülő jogszabályok,
• több helyen minősített többség: pl. éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiaellátás biztonságával és a világ válságövezeteinek nyújtott humanitárius segítséggel kapcsolatos kérdések;
• csökken az ún. együttdöntési eljárás (Európai Parlament+miniszterek Tanácsa) alkalmazási területe;
• nemzeti parlamentek nagyobb szerepe: már a folyamat nagyon korai szakaszában véleményt mondhatnak a jogszabályjavaslatokról, még mielőtt azokat részletesen megvitatná az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa. (Szubszidiaritás elvének megfelelően.) Ha például megfelelő számú tagállami parlament véli úgy, hogy egy adott jogszabálytervezetben foglaltakat helyi, regionális vagy nemzeti szinten hatékonyabban lehetne megvalósítani, a Bizottságnak vagy vissza kell vonnia az új jogszabály megalkotására irányuló kezdeményezését, vagy pedig egyértelműen meg kell indokolnia, miért nem sérti a tervezet a szubszidiaritás elvét.
• ún. szociális záradékot (klauzulát) tartalmaz, melynek értelmében minden szakpolitika meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a szociális célkitűzéseket (pl. magas szintű foglalkoztatás és megfelelő szociális védelem biztosítása, társadalmi kirekesztés elleni fellépés stb.) (mivel az Unió célja között szerepelnek: A kiemelkedően versenyképes szociális piacgazdaság megteremtése, illetve a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi fejlődés biztosítása)
• új területek még: energia, határokon átnyúló közegészségügyi problémák kezelésére, a határokon átívelő polgári védelem biztosítására, illetve a több tagország részvételével megrendezett sporttevékenységek támogatására.
• szolidaritási klauzula: közösen lépnek fel, ha a tagországok valamelyikét terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja.
• alapjogi charta – más nemzetközi szerződésekből vesz át, de bekerül az EU joganyagába. EU intézmények+tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtása során kell betartani, az alkalmazást a Bíróság felügyeli.
• kiemelt prioritás: szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés (Ezáltal eredményesebben veheti fel a harcot az embercsempészettel foglalkozó bűnszövetkezetek ellen, jobban tudja ösztönözni és támogatni a bűnmegelőzésre irányuló fellépést, és – a pénzeszközök befagyasztása révén – hatékonyabban tud hozzájárulni a terrorizmus elleni küzdelemhez.)
• részvételi demokrácia: több tagország állampolgárai közül egymillióan indokoltnak tartják, kezdeményezhetik, hogy a Bizottság terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Lisszaboni Szerződés végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. Az eljárás részleteit jogszabály fogja meghatározni.
• megerősített együttműködési lehetőségek bővülnek: pl. európai biztonság- és védelempolitika.

Kiegészítés:

Egyhangúság marad: adóügyek, a külpolitika, a védelempolitika és a szociális biztonság

Energia: először kerül az energia kérdésével foglalkozó szakasz a szerződésbe. (uniós energiaügyi szakpolitika célkitűzései közé emeli az energiapiac megfelelő működésének biztosítását, különös tekintettel az energiaellátás biztonságára, az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzésére, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésére)

Bel és igazságügy területen előrelépés: a döntéshozatal során az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatok elfogadása minősített többséggel történik. A folyamatban a korábbinál nagyobb szerep jut az Európai Parlamentnek, a tagállamok parlamentjeinek révén pedig szorosabbá válik a demokratikus ellenőrzés. A döntéshozatalt a Bíróság felügyeli. A Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra vonatkozó különleges rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.

Közös elvek célok az Unió külső fellépése vonatkozásában: demokrácia, jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tisztelete, egyenlőség és szolidaritás.

European External Action Service, EEAS: európai külügyi szolgálat: a Tanács és a Bizottság tisztviselőiből, tagállamok diplomáciai szolgálatainak tagjaiból kerülnek ki.

Humanitárius segélyek: cél: Európai Önkéntes Humanitárius Hadtest létrehozása. A humanitárius segítségnyújtási intézkedések során tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog elveit, a pártatlanság és semlegesség követelményét, és a megkülönböztetés tilalmának elvét.

COLLEGE OF EUROPE anyaga:
Az Európai Unió felkészítése a jövő kihívásaira
A Lisszaboni Szerződés az Európai Uniót
demokratikusabbá;
hatékonyabbá;
átláthatóbbá;
biztonságosabbá; és
világviszonylatban egységesebbé fogja tenni.
A Lisszabonhoz vezető út (1)
2001 december: a Laekeni Nyilatkozat szükségessé teszi az „Európa jövőjével foglalkozó Konvent” felállítását
2002 február: A Konvent elkezdi munkáját
2003 június: A Konvent bemutatja az Alkotmányos Szerződés (ASz) tervezetét az EU állam- és kormányfőinek
2004 június: az állam- és kormányfők egyezségre jutottak az ASz-ről
2004 október: az állam- és kormányfők Rómában aláírták az ASZ-t; megkezdődött a ratifikációs folyamat
A Lisszabonhoz vezető út (2)
2005 február: spanyol „igen”
2005 május és június: francia és holland „nem”
2005 június: EU vezetői az ASz-sel kapcsolatban ún. „gondolkodási (reflexiós) időszak” mellett döntöttek
2005 október: A Bizottság bemutatja D-tervét, Demokrácia-Párbeszéd-Vita érdekében
2006 május: A Bizottság bemutatja „Polgárközpontú Programját”
A Lisszabonhoz vezető út (3)
2007 március: Berlini Nyilatkozat signed by EU leaders, committing them to strive to get an institutional settlement in force before the next European elections in 2009

2007 június: German EU-Presidency presents a detailed draft mandate for an IGC; EU leaders agree on mandate
2007 október: A Kormányközi Konferencia sikeresen zárul
2007 december: az állam- és kormányfők aláírják a Lisszaboni Szerződést; kezdetét veszi a ratifikációs folyamat
2009 január: a Lisszaboni Szerződés tervezett hatályba lépése
Módosító Szerződés
A LSZ módosítani fogja a meglévő szerződéseket
A LSZ nem lép azok helyébe (ahogy azt az Alkotmányos Szerződés tette volna)
Az EU fenntartja hagyományos szerződésmódosító technikáját (hasonlóan az Amszterdami vagy a Nizzai Szerződéshez)

1. Az EU demokratikusabbá tétele
A LSZ hangsúlyozza az EU értékek és a demokratikus alapelvek fontosságát: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása
A LSZ 3 szinten fogja megerősíteni az európai demokráciát:
EU-level
Nemzeti szint
Polgárok közvetlen részvétele
1.1. Európai Parlament:
egyenlővé válik a Tanáccsal
Erősebb jogalkotási hatáskör: általánossá válik az együttdöntési eljárás
Erősebb költségvetési határkör : az EP valamennyi kiadási kategória tekintetében beleszólást kap
EP választja a Bizottság elnökét
Az EP nagyobb befolyással bír majd a szerződések jövőbeni felülvizsgálatakor : a Konvent elutasításához az EP jóváhagyására lesz szükség
1.2. A nemzeti parlamentek:
több ellenőrzés és részvétel
Új rendelkezés körvonalazza a nemzeti parlamentek EU-ban betöltött szerepét
A szubszidiaritás elvének hatékonyabb ellenőrzése
A nemzeti szavazatok figyelmen hívül hagyásának ellenőrzése (ún. áthidaló klauzulák)
Képviselet az EU reformszerződéseit kidolgozó Konventekben
1.3. Polgári kezdeményezés:
közvetlen vélemény az EU politikáról
A polgárok kezdeményezhetik, hogy a Bizottság –hatáskörén belül- javaslatot terjesszen elő
1 millió „jelentős számú” (meghatározás alatt) tagállamból származó polgár szükséges
A közvetlen demokrácia első uniós szinten megjelenő intézménye
Közös európai vitára történő ösztönzés
1.4. Az Alapjogi Charta
A LSZ értelmében a Charta jogilag kötelező erővel bír majd az
az uniós intézmények
uniós jogszabályok végrehajtása során a nemzeti hatóságok számára
Az európai polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogainak egész sorát egységes szövegben foglalja össze
1.5. Az EU csatlakozása az emberi jogok és alapvető Szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez
A LSZ lehetővé teszi, hogy az EU csatlakozzon az Egyezményhez
Az emberi jogok és szabadságok következetes alkalmazásának megerősítése
A tagállamok egyhangúan döntenek majd az EP jóváhagyását követően
2. Az EU hatékonyabbá tétele
A Lisszaboni Szerződés felkészíti az EU-t, hogy fellépjen a következő kihívásokkal szemben:
Olyan nehéz helyzetekkel, melyekkel a tagállamok nem tudnak egyedül szembenézni, mint pl. energiabiztonság, éghajlatváltozás, terrorizmus elleni küzdelem
Az Eurobarometer-felmérések szerinti a polgárok által támasztott magas elvárásokkal (pl. Eurobarometer 68, 2007 augusztus)
Annak szükségességével, hogy a kibővül EU cselekvőképes maradjon
2.1. Önálló jogi személyiség az Európai Uniónak
A jelenlegi Európai Közösség és Európai Unió közötti különbségtétel megszűnése
Egységesebb fellépés és véleménynyilvánítás világszerte
Az EU nemzetközi szerződéseket köthet és nemzetközi szervezetekhez csatlakozhat
A nemzetközi kapcsolatok terén a tagállamok megtartják majd szerepüket és előjogaikat
2.2 Következetesebb szerkezet
A LSz megszünteti az Unió jelenlegi 3 pillérből álló szerkezetét, amely a különböző területekre eltérő szabályokat és eljárásokat alkalmaz
A LSz az Unió hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele érdekében csökkenti a különböző jogi intézmények számát
A Közös Kül- és Biztonságpolitikára (KKBP) továbbra is sajátos szabályok vonatkoznak
2.3 Állandó Elnök az Európai Tanács élén
Az Európai Tanács intézményi ragot kap
A jelenlegi hat hónapos rotációs rendszert 2,5 évre választott (egyszer megújítható) állandó elnöki tisztség váltja fel
Az Elnököt az állam- és kormányfők választják és semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be
Az Elnök vezeti az Európai Tanács üléseit, elősegíti a kompromisszumok létrejöttét és biztosítja a folytonosságot
Az Elnök –a Főtisztviselő szerepének sérelme nélkül- ellátja az EU külső képviseletét
2.4. „Kettős többség”: a hatékonyabb és átláthatóbb szavazati rendszer
Az új szavazati rendszer két dolgot vesz figyelembe
Tagállamok számát (55%)
Lakosság arányát (65%)
Alkalmazás 2014-től
Átmeneti időszak 2014-2017 között, amikor kérhető a jelenlegi rendszer alkalmazása
További mérlegelés szükséges, ha a blokkoló kisebbség száma eléri a 75%-t (2017-től : 55%)
2.5. A minősített többségi szavazás mint általános szabály
A minősített többségi szavazás mint az „rendes jogalkotási eljárás” része
A minősített többségi szavazás kiterjesztése több mint 40 új területre
A korábban egyhangú szavazást előíró jogalapok: pl. az igazságügyi együttműködés büntetőügyekben és a rendőri együttműködik nagy része
Újonnan bevezetettek: pl.: energiaügy, űrkutatás, turizmus, sport, polgári védelem
Bizonyos esetekben megmarad az egyhangú szavazás: KKBP, adózás, társadalombiztosítás.
2.6. Az Európai Bizottság: kisebb és legitimebb
2014-től a Biztosok száma a tagállamok számának kétharmadára csökken
Szigorú egyenrangúságon alapuló rotációs rendszer, azaz az ország méretét figyelmen kívül hagyja
A rendszerben tükröződnie kell a tagállamok demográfiai és földrajzi spektrumának
A Bizottság elnökét az EP tagjainak többsége választja
3. Az Unió átláthatóbbá tétele
A LSZ háromféle módon növeli az átláthatóságot:
A hatáskörök pontos elkülönítésével
Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés jogának kiterjesztésével
Önkéntes kilépési záradékkal, amely kimondja, hogy a tagországok kiléphetnek az Unióból
3.1. A hatáskörök pontos elkülönítése
Hatáskör-átruházás elve : valamennyi uniós hatáskör a tagállamokról származik
A hatáskörök általános kategóriákba sorolása:
Az EU kizárólagos hatáskörei
Megosztott hatáskörök az EU és a tagállamok közt
Az EU támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörei
A tagállamok összehangolják a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukat az EU által biztosított kereteken belül
Az EU hatáskörrel rendelkezik a KKBP meghatározása és végrehajtása terén
Az EU hatásköreinek alkalmazását a szubszidiaritás és az arányosság elve határozzák meg
3.2. Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés
A LSZ a Tanács nyilvános szavazásáról rendelkezik; a tanácsi értekezletek két részre osztása (törvényhozási és nem-törvényhozási tevékenység)
A „dokumentumokhoz való hozzáférés joga” az EU-s intézményekre vonatkozó jelenlegi szabályokat az Unió minden testületére, hivatalára és ügynökségére kiterjeszti
3.3. Kilépési záradék az Uniót elhagyni szándékozó országok számára
Hangsúlyozza az EU tagság önkéntes jellegét
Egy olyan szabályos eljárást biztosít, amellyel elkerülhetőek a váratlan döntések:
A kilépési szándék bejelentése az Európai Tanácsnak
Az Unió és a szóban forgó tagállam közötti tárgyalások egy kilépésről szóló megállapodásról
Ha nem jutnak megállapodásra, az Európai Tanácshoz való bejelentést követő két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók
4. Az egyes politikákat érintő változások:
A leginkább érintett területek:
Külkapcsolatok
Bel- és igazságügy
Energia politika
Jelentős változások más területeken is
4.1. Külkapcsolatok (1):
az új „kettős vezetés”
A LSz egybeolvasztja a főtisztviselői (Tanács) és a külkapcsolatokért felelős biztosi (Bizottság) pozíciókat:=> a főtisztviselő hatalma+ a Bizottság állománya
A Bizottság alelnöke + a Külügyek Tanácsának elnöke
Munkáját az Európai Külügyi Szolgálat segíti, amely a Tanács, a Bizottság és a nemzeti diplomáciai szolgálatok személyzetéből áll
Az Európai Tanács Elnöke – a hatáskörébe tartozó területeken- szintén gondoskodik a külképviseletről
4.1. Külkapcsolatok (2): Rugalmasság és szolidaritás
„Állandó strukturált együttműködés védelmi ügyekben”: szorosabb együttműködés lehetősége, tiszteletben tartva azon tagállamok döntését, amelyek nem kívánnak kötelezettséget vállalni
„Szolidaritási klauzula”: a „szolidaritás szellemében” egységes fellépés, ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik
4.1. Külkapcsolatok (3): Humanitárius segítségnyújtás
Konkrét jogalap a humanitárius segítségnyújtásra : megerősíti az uniós fellépést ezen a területen

„Európai Önkéntes Humanitárius Segélyezési Hadtest” létrehozása: az európai fiataloknak az EU humanitárius segítségnyújtási intézkedéseiben való közös részvételéhez szükséges keret
4.2 Bel- és Igazságügy (1): a pillérszerkezet megszüntetése
A büntetőügyekben folytatott rendőri- és igazságügyi együttműködés beépítése (pl. minősített többségi szavazás és együttdöntés bevezetése)
Dánia, Írország és az Egyesült Királyság számára a speciális felmentés továbbra is fennmarad
„Vészfék”: a tagállam számára lehetővé teszi, hogy megállítson egy kezdeményezést, ha úgy ítéli meg, hogy az „igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érinti”; megerősített együttműködés legalább 9 tagállammal
4.2 Bel- és Igazságügy (2): erősebb intézmények
Az Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) és az Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység) megerősítése: a tagállami hatóságok hatékonyabb támogatása
Az Európai Ügyészség felállításának lehetősége :
A csalás elleni küzdelem és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében
Hatáskörének esetleges kiterjesztése a több tagállamra kiterjedő vonatkozású súlyos bűncselekményekre
4.3 Energiapolitika Európának
Jogalap bevezetése :
Az energiapiac működésének;
Ellátás biztonságának;
Energiatakarékosságnak és megújuló energiának;
Energiahálózatok összekapcsolásának megoldására.
Az elsősorban adózási természetű rendelkezéseket továbbra is egyhangúlag hozzák
Az energiaforrások közötti választás (pl. atomenergia) a tagállamok kezében marad
A külső ellátás jelentős akadozása esetén tagállamok közötti szolidaritás
4.4. Áttekintés: egyéb politikák (1)
Kutatás és technológiai fejlesztés, valamint Űrkutatás:
Kifejezett szerződéses célkitűzés: egy európai kutatási térség létrehozása, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és technológiák szabadon áramlanak
Új rendelkezés az Európai Űrprogramról
Gazdaságpolitika és Monetáris Unió
Az eurocsoport 2,5 évre választott elnökének megemlítése a Szerződésben
„Áramvonalas” döntéshozatali eljárás
4.4. Áttekintés: egyéb politikák (2)
Belső piac és szolgáltatások:
Új jogalap az uniós szellemi tulajdonjogról szóló rendelkezésről
Jegyzőkönyv az „általános érdekű szolgáltatásokról”: a közszolgáltatások jelentőségének hangsúlyozása
Szociálpolitika:
Külön cím, újrarendezve a vonatkozó szerződéses rendelkezéseket
Hangsúlyozott szociális értékek
Szociális jogok az Alapjogi Chartában (Egyesült Királyság és Lengyelország nem vállalják)
4.4. Áttekintés: egyéb politikák (3)
Ifjúság és kultúra:
Fiatalok ösztönzése, hogy vegyenek rész Európa „demokratikus életében”
A kulturális ügyek terén az egyhangú döntéshozatalt minősített többségi szavazás váltja fel
Regionális politika:
Területi kohézió mint alapvető uniós cél
A strukturális alapokról szóló döntés minősített többségi szavazással és együttdöntési eljárás keretében születik („rendes jogalkotási eljárás”)
4.4. Áttekintés: egyéb politikák (4)
Kereskedelempolitika: Közvetlen külföldi befektetéseket is magába foglalja & az EP fokozott szerepe
Mezőgazdaság: az együttdöntés révén az EP a Közös Agrárpolitika számos aspektusát tekintve egyenrangúvá válik a Tanáccsal
Költségvetés:
A többéves keret jogalapjának meghatározása
Éves költségvetés: az EP teljes beleszólási jogot kap valamennyi kiadási kategóriával kapcsolatban
4.4. Áttekintés: egyéb politikák (5)
Az EU kiegészítő és támogató intézkedéseinek új területei:
Sport
Turizmus
Polgári védelem
Igazgatási együttműködés
=> EU csak kiegészítheti vagy támogathatja a tagállami fellépést
=> Kizárt a tagállami jogszabályok harmonizációja
Végeredmény:
egy szerződés, mely felkészíti Európát a jövő kihívásaira
Az áttekintés bemutatta, hogy a Lisszaboni Szerződés:
Hogyan teszi hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá az EU-t
Hogyan tesz lehetővé jelentősebb uniós fellépést világviszonylatban és
Hogyan járul hozzá az európai polgárok biztonságához.
A 27 tagállam állam- és kormányfői által aláírt szerződés
A ratifikálás folyamatban van: minden tagállam a nemzeti szabályoknak megfelelően ratifikálja

Sziasztok!
EU-ból lenne egy kérdésem!
79. tételnél a C.309/99. Wouters ügyet valaki összefoglalná nekem néhány mondatban? Nem teljesen értem, hogy akkor most mit is döntött a Bíróság.
Köszi előre is!

http://rmjk.adatbank.transindex.ro/…8.Fusthy.pdf

A 14. (92) oldalon elolvashatod a Wouters ügy lényegét.

„E témakörben viszonylag frissnek számító
fejlemény a korábbiakban utalásszerűen már hivatkozott
európai bírósági ítélet a Wouters, Savelbergh
és Price Waterhouse BV vs Holland
Ügyvédi Kamara közötti ügyben (C-309/99).

E
döntés több figyelemreméltó megállapítást tartalmaz.
Rögzíti, hogy az ügyvédi kamarák nem
minősülnek a Római Szerződés 82. cikke szerinti
vállalatnak.

Mindazonáltal egy ügyvédi kamara
által a kamarai tagok és más szabadfoglalkozásúak
közötti együttműködést szabályozó
rendelkezése olyan határozatnak minősül,
amely a Római Szerződés 81. cikk első bekezdés
hatálya alá tartozik.

Ennek ellenére nem ellentétes
a Római Szerződés 43. és 49. cikkével az, ha a
kamarai szabályozás megtiltja az ügyvédek és
könyvvizsgálók rendszeres együttműködését,
mivel az szükséges lehet az ügyvédi hivatás helyes
gyakorlatának megteremtéséhez.

Hangsúlyozandó,
hogy annak tudatában hozta ezt a
döntését az Európai Bíróság, hogy jogászok és
könyvvizsgálók együttműködése több tagállamban
is engedélyezett.”

hunfrakk: Köszi szépen!