jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

nonolet

A kérdező azt írta, hogy végrehajtási jogok vannak bejegyezve, jelzálogról nem volt szó. Az más jogintézmény.

Elírtam...

A lényeg, hogy: a vevő tisztán kapja meg.

Vagy nem úgy?

T.Cím! Visszahivatkoznék "facsiga 05.15.-i/ és a többiek válaszára. Sajnos, ugyanoda jutottunk, fiam 1 %-nak tulajdonrészével, mint, ahonnan korábban elindultunk. A készpénzes Vevő meg van, a három bejegyzett vh. értéke azonnal kifizetésre kerülne. Ezt, már végig jártuk, azonban a Vevő ügyvédjénél elakadtunk, mivel kell a fiam hozzájárulása az ingatlan eladásához, a fentiek miatt. /A Bank kényszerített arra, hogy a Fiam 1 %-ban rajta legyen a Tul. lapon, enélkül nem tudtuk volna felvenni a hitelt./. A felvett hitelt 2x már kifizettük, ez ami maradt ez már a háromszorosa. Fiam nem kíván, nem akar hozzájárulni semmihez, még akkor sem, ha én kifizetném a teljes adósságát kb. 9 M/Ft. Az sem érdekli, ha emiatt elárverezik a fejem fölül az ingatlant, amiért én dolgoztam meg egész életemben. Ő lezártnak tekinti a múltat a maga részéről. Szeretnék abban segítséget kérni, hogy hol-, hová kell benyújtanom a közös tulajdon megszüntetési perhez szükséges papírokat. Egyelőre nincs ügyvédünk, mivel az általunk kifizetett 380 ezer Forinttal eltűnt. A Rendőrség nem foglalkozik vele, azt mondták, hogy ez Pp. ügy jelentsem fel a bíróságon. Tehát, fogadjak egy ügyvédet, kb. ugyanennyiért,hogy egy másik ügyvédet pereljek, mert elsikkasztotta a pénzünket...és így tovább? Jó, lenne valamilyen kapaszkodó, hogy ez az átkozott 1 % ne okozzon a továbbiakban ilyen hatalmas problémát. Köszönöm.

Ebben a topikban ennek nincs előzménye sem facsigával, sem anélkül. Vagy elölről kezded a témát, vagy pedig oda visszed, ahol az előzmény is van.

Tisztelt Fórumozók!

Jelzálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezése iránti nemperes eljárásban van első fokon bekapcsolódást engedélyező végzésem, jelzálogjogosult képviselőjeként. A végrehajtást kérő vitatta a követelést, de nem kellően valószínűsítette a vitatását. Az adós pedig nem is tett nyilatkozatot a bekapcsolódási kérelemre. Ilyen előzmények után született meg az első fokú végzés. Ez ellen viszont fellebbezett a végrehajtást kérő, és az adós halálát igazolta. Tehát a végrehajtást kérő az adós halála miatt kéri a hatályon kívül helyezést és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását.

A jelzálogjogosult részére nagyon fontos lenne a bekapcsolódást elbíráló végzés mielőbbi jogerőre emelkedése.

Kérdésem, hogy egyrészt érvelhetek-e azzal, hogy az adós nem is fél ebben az eljárásban? Ill. azzal, hogy ha az adós halálát figyelembe kellene venni, akkor is jogszerű a végzés, mert egy szünetelő végrehajtási eljárásba is be lehet kapcsolódni?
Szünetelő végrehajtásba azért lehet kapcsolódni, mert „a megengedés kérdésében való döntés nem minősül olyan végrehajtási cselekménynek, amely a szünetelés alatt nem végezhető.” Idézet a Vht. 114/A §-hoz fűzött kommentárból (HVG-ORAC 620 A/5 oldal).

Önmagában szerintem az alapján is helyt lehet adni - másodfokon is- a bekapcsolódás iránti kérelemnek, hogy:

A Vht. 114/A § (2) alapján „A kielégítési jog megnyíltát – szemben a végrehajtás általános feltételeivel – a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták.” A bekapcsolódás engedélyezésének két feltétele tehát a megfelelő kérelem benyújtása (Vht. 114/A § (1) bekezdés) és a foglalás ténye (Vht. 114/A § (1) bekezdés). Ezek a jogi tények pedig megvalósultak.

Várom szíves véleményeteket. A legrosszabb szerintem az lehet, megismételt eljárásra utasítja ez első fokot a másodfok, és előírja az elsőfoknak, hogy függessze fel az eljárást a hagyatéki eljárás lezárultáig. Ez reális lehet?

Kedves ruggiero!

A végrehajtási eljárás eleve fel van függesztve, hiszen a bekapcsolódással kapcsolatosan jogerős végzés még nem született olvasatomban.

Az elhalt halála miatt a végrehajtási eljárás szünetel az adós pozíciója betöltetlen, hiszen még nem született a végrehajtási törvényben meghatározott jogutódlásról szóló végzés. Ezt figyelembe véve nincs olyan élő személy aki ellen a végrehajtást jelenleg folytatni lehetne jelenleg. Véleményem, hogy a Vht törvény alapján megállapított jogutód hiányában jelenleg nem lehet bekapcsolódni a szünetelő végrehajtási eljárásba mint ahogyan fent leírtam az adós pozíciója jelenleg a Vht-re alapozva betöltetlen.

Amit a 114/A. szakaszról írsz, teljesen jó. Azonban az adós - menthető okból - nem tudott élni a jogorvoslati lehetőséggel, így a végzés nem emelkedhet szabályszerűen jogerőre. Valószínűleg a bíróság nem észlelte az adós halálát.
Nem világos az alapügy vh-kérőjének a szándéka, nem világos, mit akar az akadékoskodásával elérni. Az ugyanis, hogy a jelzálogjogosult be lesz-e kapcsoltatva, nem kérdés: a 114/A. § nem az adós jogképességéről szól; most, hogy beleugatott, már csak az kérdéses, hogy mikor.
Legegyszerűbben és leggyorsabban azzal lehet célt érni, ha a végrehajtó k.gyorsan lefolytatja a Vht. 39. § (4) szerinti eljárást, különös tekintettel az ügygondnok kirendelése iránti kötelezettségére.
Most nem tudom, hogy a másodfok ilyenkor új eljárás lefolytatására kötelezi-e a foganatosító bíróságot, vagy csak arra utasítja, hogy keresse meg a végrehajtót, hogy lett-e kirendelve ügygondnok az adós ismeretlen jogutódja(i) részére, és ha igen, akkor a bekapcsolódást megállapító végzést kézbesíttesse az ügygondnoknak is. Ebben az esetben a végzés szabályszerűen jogerőre futhat, az akadékoskodó vh-kérő pedig elmehet a pcsába.
Hogy ezt hogyan hozod a végrehajtó és a bíróság tudomására, te dolgod. Annyi bizonyos, hogy a végrehajtó még nem tekinti a jelzálogjogosultat ügyfélnek, azonban az egyéb érdekelt harmadik személyként tudomására hozhatja a végrehajtónak a halálesetet, és emlékeztetheti arra, hogy 39. § (4) szerinti eljárást nem kérelemre, hanem hivatalból kell lefolytatni. Ezt követően a végrehajtó mulasztása ellen már az egyéb érdekelt harmadik személy is vh-kifogással élhet.
Vadsuhanc téved: a végrehajtás ilyenkor (még) nem szüntel, az adós halála pedig nem akadálya a jelzálogjogosult bekapcsoltatásának, ha az ismeretlen jogutód(ok) részére ügygondnok van rendelve.

Kedves Vadsuhanc és Gerbera317!

Köszönöm a hozzászólásaitokat. Külön az ügygondnokos felvetést, meg is próbálok kirendeltetni egy ügygondnokot a végrehajtóval.

Fellebbezni szerintem az adós nem fellebbezhet, mert nem nyilatkozott az alapeljárásban:
Vht. 114/A § (9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.

@ruggiero: A jogorvoslathoz (ami jelen esetben fellebbezés) való jogot nem lehet elvonni, tehát az adós fellebhezhet. Az más kérdés, hogy a Vht. 114/A. § (9) bek. második mondata szerinti esetben a fellebbezést a bíróság el fogja utasítani.

Tisztelt gerbera317!

„.."az adós halála pedig nem akadálya a jelzálogjogosult bekapcsoltatásának, ha az ismeretlen jogutód(ok) részére ügygondnok van rendelve...”"

Tisztelettel megjegyzem, hogy egyszer valahol azt írtad nekem, hogy nincs ha. Vagy történt intézkedés vagy nem.

Itt nem történt intézkedés az ügygondnok kirendelésére, ami természetesen pótolható, de nem visszamenőleges hatállyal. Az adós fellebbezési jogával nem tudott élni érthetően és mivel képviselője sem volt az sem. Szerintem erősen alkotmányellenes.

A bekapcsolódással kapcsolatban a bíróság a végrehajtást felfüggesztette minimum az ingatlan értékesítésére vonatkozóan. Ha jól tudom a döntésig az ingatlant árverezni nem lehet. Ilyen értelemben a zálogjogosult biztonságban van.

Az hogy a szünetelésről a végrehajtónak kell dönteni elfogadom, de onnantól, hogy tudomást szerzett az adós haláláról igen csak sürgősen döntenie kell, hogy mi lesz a következő intézkedése.

A kérdező helyében gyorsan elindítanék egy végrehajtási eljárást.

„A kérdező helyében gyorsan elindítanék egy végrehajtási eljárást.”
És ki ellen indítanád meg? Az adós meghalt, ellene biztosan nem. Az örökösei ismeretlenek, ellenük szintén nem.
És miért indítanád meg? A hagyatéki örökös csak a hagyaték tárgyával felel (kvázi zálogkötelezett). Mennyivel tudsz többet érvényesíteni ellene, mint bekapcsolódott zálogjogosultként?

„valahol azt írtad nekem, hogy nincs ha”
Más kontextusban lehet, hogy írtam ilyet, de feltétel fennállásának vizsgálatakor az alapvető logikai operátor a HA.

Az ügygondnok pedig bármikor kirendelhető, és akkor már kézbesíthető részére a végzés. Akkor is, ha egy héttel ezelőtt ez még nem volt lehetséges.

Tisztelt gerbera317!

Előre elnézést kérek nem mérgesíteni vagy idegesíteni akarlak, de van amit nem értek és máshol sem találom a választ:

Ki és milyen jogszabály alapján állapítja meg, hogy az elhalt személynek ismeretlen a jogutódja?

Az ügygondnok kirendelése konkrétan egy ügyben vagy az elhalt adós ellen az összes végrehajtási ügyben érvényes?

Ha ügygondnok kerül kirendelésre a végrehajtó által akkor olvasatomban a végrehajtási eljárás nem szünetel, hanem folyamatban van ezek szerint az ismeretlen jogutód ellen? Az ismeretlen jogutód ellen, ha biztosítva van az ügygondnok által a képviselete miért nem lehet végrehajtást kezdeményezni?

Kérdésed az volt: „..." És miért indítanád meg? A hagyatéki örökös csak a hagyaték tárgyával felel (kvázi zálogkötelezett). Mennyivel tudsz többet érvényesíteni ellene, mint bekapcsolódott zálogjogosultként?.."
”

Azért indítanám meg mert ha a hagyatéki eljárásban újabb hagyaték merül fel és az ingatlan árveréséből nem a követelésem nem biztosított a további vagyontárgyak értékével is felel az adós jogutódja.
Ez természetesen a jogosult tudja eldönteni.

„Ki és milyen jogszabály alapján állapítja meg, hogy az elhalt személynek ismeretlen a jogutódja?”
Azt, hogy ki az örökös, a közjegyző állapítja meg a hagyatéki eljárásban.
Azt, hogy ki az adós jogutódja a végrehajtásban, a végrehajtást foganatosító bíróság állapítja meg a jogerős hagyatéki végzés alapján.

„Az ismeretlen jogutód ellen, ha biztosítva van az ügygondnok által a képviselete, miért nem lehet végrehajtást kezdeményezni?”
Azért nem, mert az ügygondnok csak a folyamatban lévő végrehajtásokban van kirendelve, a kirendelés az eljáró végrehajtó hatásköre. Egy el nem rendelt végrehajtásban a végrehajtó nem rendelhet ki ügygondnokot.

A végrehajtó az ügygondnokot - célszerűségből - az adós valamennyi folyamatban lévő ügyében rendeli ki, a kirendelő intézkedésben felsorolva az ügyszámokat (ha van egy csöpp esze, így csinálja). Ha az adósnak túl sok ügye van, és a végrehajtó valamelyiket kifelejti a felsorolásból, egy utólagos intézkedéssel kiterjeszti a kirendelést arra is, oszt' jónapot. Ne gondold - és főleg a végrehajtásban ne -, hogy a legkisebb ügyviteli hiba (elírás, hiányos felsorolás stb.) is azonnali és végérvényes jogvesztéssel jár! A végrehajtás álatlános célja, hogy el kell érni, hogy az adós teljesítsen. Ennek van alárendelve minden. Az akadékoskodó kifogások elbírálása is. Jogvesztéssel csak az érdemi dolgok, különösen az érdemi határidők elmulasztása jár, illetve a jogorvoslati lehetőség nem biztosítása. Csakhogy az itt tárgyalt esetben még ez is pótolható, még utólagos kirendeléssel is.

A záradékos elrendelés szükségességét értem, és akár jó is lehet az érvelésed. Ha. A zálogjogosultak (mivel a bekapcsolódásra többnyire a korábbi végrehajtás(ok) előrehaladott szakában kerül sor), ezt úgy szokták megoldani, hogy konzultálnak a végrehajtóval, hogy az adósnak volt-e más, végrehajtás alá vonható vagyona is, és ez alapján mérlegelnek, hogy záradékos végrehajtással is be akarnak-e szállni.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm válaszod! Az ismeretlen jogutód fogalmát valamint annak meghatározását nem értem még mindig.

Az ügygondnok kirendeléséhez a végrehajtónak szüksége van annak megállapítására, hogy legyen egy ismeretlen jogutód?

Amit a jogutódlásról írtál tiszta.

De ki állapítja meg és milyen jogszabály alapján, hogy a jogutód ismeretlen, amely alapja a végrehajtó ügygondnok kijelöléssel kapcsolatos intézkedésének?

A végrehajtó vagy a bíróság?

Mint érzékeled az ismeretlen jogutód fogalmát nem tudom értelmezni és azt nem találom sehol, hogy az ismeretlen jogutód létezését ki mondja ki és milyen törvény szerint.

Kapcsolódva gerbera 317 és vadsuhanc hozzászólásaira, Ti hogyan értelmezitek a Vht. alábbi 46. § (2) bekezdését:
"Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van."

Ez a mi esetünkre vonatkozhat? Ugyanis ügyvéddel járt el az adós, külön a végrehajtási eljárásban történő képviseletére ügyvédet hatalmazott meg, és a foganatosító bíróság ennek az ügyvédnek kézbesítette eddig az adósnak címzendő leveleket.

46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

1. lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,
2. külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,
3. meghalt, és jogutóda ismeretlen.

A 46. § (2) a c) pontra is vonatkozik, tehát a c) pont alóli kivételként is értelmezhető, ugye? A HVG-Orac-os kommentár szerint: Képviselőként mindenekelőtt meghatalmazott jogi képviselő: ügyvéd, jogtanácsos járhat el; egyébiránt a képviselőkre a Polgári perrendtartás szabályai vonatkoznak. Ha a perben az adósnak jogi képviselője volt, az ő meghatalmazása rendszerint a végrehajtási eljárásra is kiterjed.

így akár szabályos is lehet az eljárás, és simán jogerőre futhat a elsőfokú végzés, ha az elhunyt adós ügyvédje megkapta a végzést?

ruggiero

Az ügyvédi megbízási szerződés a megbízó természetes személy halálával megszűnik.

@Vadsuhanc
„nem találom sehol, hogy az ismeretlen jogutód létezését ki mondja ki”
Az ismeretlen jogutód létezését nem kell kimondani, mert az éppen attól van, hogy nincs. V.ö.: ahol nincs fény, ott abszolút sötét van; ahol nincs hő, ott abszolút hideg (-273 fok) van, ahol pedig nincs (még) jogutód, ott ismeretlen jogutód van.
Ahol a fény hiányát "sötétségnek" hívjuk, a hő hiányát "hidegnek" hívjuk, úgy a jogutód (átmeneti) hiányát "ismeretlen jogutódnak" hívjuk. Köztudomású dolgokat külön nem kell megállapítani. :-P

Tisztelt gerbera317!

Hááát nem tudom. Biztos bennem van a hiba.
A leírásod szerint ezek szerint minden elhalt személynek van egy ismeretlen jogutódja.

Azért a kérdés kérdés marad ki és mi alapján dönt arról a végrehajtási eljárásban, hogy valakinek " ismeretlen a jogutódja "? A végrehajtó vagy a bíróság esetleg a közjegyző?

Milyen intézkedésnek kell megelőznie, hogy ki lehessen mondani valakinek ismeretlen a jogutódja?

Szerintem azért csak kell erre valami minimális intézkedés! Nem hinném, hogy a végrehajtó az alapján rendel ki egy ügygondnokot, hogy Ő nem ismeri a jogutódot illetve örököst.

Mellesleg szerintem ennek az ügygondok kirendelésnek akkor van értelme és szerintem feltétele is a kirendelésnek, hogy az elhalt adósnak legyen még olyan lefoglalható vagyontárgya amely haláláig nem került lefoglalásra. Ezt pedig a végrehajtó a hagyatéki végzésből tudja meg, de akkor már a jogutódot is meg tudja a végzésből állapítani.

Baxi, hát ruggiero szó szerint idézi a jogszabályt. Nem láttad, nem olvastad? Magyarul van. Ha van lefoglalt vagyontárgy, ami az adósé volt, A végrehajtást folytatni kell. Na de ki ellen? Hát az adós leendő jogutódja ellen, akiről még nem lehet tudni, hogy ki lesz az. Más szóval ismeretlen a jogutód. De biztos hogy lesz ilyen, mert a vagyontárgyat valakinek örökölnie kell. Ha más nem, akkor a magyar állam lesz az.
De addig is a végrehajtói intézkedéseknek valahogy hatályosulniuk kell, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a még ismeretlen jogutódot egy ügygondnok megnevezésű személy képviseli, akinek a végrehajtó az adóst illető iratokat kézbesíti.
Ez meglehetősen régi jogintézmény, már a rómaiak is ismerték, azt sem tudom kizárni, hogy ők találták ki. Nem hiszem, hogy te most ezzel az értetlenkedéssel sikerrel alá fogod tudni ásni ezt a rendszert.

Tisztelt gerbera317!

Nem akarom túlfeszíteni a húrt, veled szemben meg pont nem. De azt írod:

.„."Nem láttad, nem olvastad? Magyarul van. Ha van lefoglalt vagyontárgy, ami az adósé volt, A végrehajtást folytatni kell. ..”"

Tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy a Vht nem ezt írja:

„.."46.§.(1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós.." ” c.,meghalt, és jogutóda ismeretlen.

Az ügygondnok kirendelésének szerintem konjuktív feltétele, hogy az adós halála után legyen lefoglalható vagyontárgya és nem már lefoglalt vagyontárgy.

És tisztelettel megjegyzem még mindig nem tudom ki és milyen törvényhely alapján állapítja meg, hogy valakinek ismeretlen a jogutódja.

Tényleg elnézést nem bosszantás, de nem érthető jogszabály hiányában.

„szeretném megjegyezni, hogy a Vht nem ezt írja”
Tudom. Gondolkodtam is, amikor megírtam, hogy az eredeti szöveget idézzem, vagy a gyakorlatban gyakrabban megvalósuló tényleges tartalmat.
Az előre bocsátom, hogy a lefoglalt vagyontárgy továbbra is lefoglalható marad, tehát a jogszabály eme fordulata kiterjed mind a lefoglalt, mind a még le nem foglalt vagyontárgyakra. Ez meg s próbáld cáfolni, különben csúfosan rá fogok cáfolni a cáfolatodra.
Lejjebb fogalmaztam, ahogy fogalmaztam, mégpedig azért, mert különbség van a haláleset 39. § (3) és (4) szerinti észlelése között. (Arról nem is beszélve, hogy ha az adós a fmh jogerőre emelkedése előtt halt meg, akkor el sem jut a végrehajtás a 39. § szeirnti szakba, hanem a 211. § szerinti befejezéssel ér véget.)
Ha a végrehajtó a 39. (3) szerinti szakban észleli az adós halálát, ott még nem is tudja, van-e annak lefoglalható vagyontárgya. Tehát ez nem is jut el a (4) szerinti, ügygondnok-kirendeléses szakba.
Ha a (4) szerinti szabkban észleli az adós halálát, ott is két lehetőség van:
1. Az adós már jóval korábban meghalt, a hagyatéki eljárás már lezárult, nincs semmi a nevén. Ilyenkor nincs ok az ügygondnok kirendelésére, az (1)-(2) szerinti van helye folytatásnak. Vedd észre, hogy ilyenkor az adósnak már van örököse, akinek a személyét közokirat állapítja meg, és akinek a jogutódlását a foganatosító bíróság ez alapján fogja megállapítani.
2. A vagyonkutatás eredménye szerint még van az adós nevén vagyontárgy. Ezek némelyikét már le is foglalta, és olyan is van, amit még nem. Így vagy úgy, édesmindegy: amit még nem foglalt le, azt is lefoglalja. Vedd észre, itt még azért lehet bármi is az adós nevén, mert még nem zárult le a hagyatéki eljárás, az adós örökösének személyét nem állapítja meg közokirat, ergo az még ismeretlen, ebből következik, hogy az esetleges jogutód személye is ismeretlen. De mivel a végrehajtónak továbbra is intézkednie kell, az intézkedést pedig kézbesíttetni kell az adós részére, nyilvánvaló, hogy ez csak úgy oldható meg, ha az adósnak (illetve annak (ilyenkor még) ismeretlen jogutódjának) van egy kéviselője. Baszki, senki nem állapít meg semmit, és főleg nem bújja a k*szott jogszabályokat, meg rágja a körmét, hogy "jajjistenemmostmiapicsavan", hamem, a végrehajtó a (4) szerint kirendel egy ügygondnokot, aztán csá. Mi ebben olyan k. nehéz??? Illetve, dehogynincs megállapítás: az ügygondnok kirendeléséről szóló intézkedésben az áll, hogy "kirendelem ügygondnoknak, mert az adós meghalt, és a hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van". Na, erre varrjál gombot!
„És tisztelettel megjegyzem még mindig nem tudom ki és milyen törvényhely alapján állapítja meg, hogy valakinek ismeretlen a jogutódja.”
Pls, help valaki! Én nem akarom!!!

„Tényleg elnézést”
Na, azt jól teszed...

Tisztelt fórumozók! szeretnék tanácsot kérni. adva van egy családi ház aminek több örököse van, az egyik részen (6/18 ad rész)árverezési végrehajtás van,és 2 haszonélvezeti jog van rajta mi van akkor ha az a rész elkel. a többi örökösökkel mi lesz. Köszönöm a válaszokat,

A többi örökös tovább teszi a dolgát, éli életét, örömben, viszontagságban, míg el nem jön az elkerülhetetlen vég.

Tisztelt gerbera317!

Én nem a Te szavaidat vonom vagy vontam kétségbe. Köszönöm a türelmedet ismételten. Megértem minden szavad csak olyan kétségek vannak az emberben, amelyre egyértelműen nincs megfogalmazva a válasz. Pld vagy van valakinek jogutódja vagy nincs. A jogutódlás megállapítását a Vht a bíróságra bízza, neki kellene kimondania, hogy van jogutód, de ismeretlen. Hagyjuk.

Más.

Nem igazán tudom, hogy a végrehajtó által ügygondnok kirendelésének nem-e feltétele az, hogy a végrehajtást kérőt értesítse, hogy van még lefoglalható vagyontárgy és annak lefoglalását kéri-e valamint, hogy az ügygondnok kirendelésének költségeit előlegezze meg a vh kérő.

Mégegyszer és bocsánat nem ellened mentem, hanem nem értem a Vht sokszor, nyilván azért is mert a törvényi tényállások összetettek és csak a Vht valamint más törvények rendelkezéseivel lehet értelmezni.

UI:

Azért az eredeti kérdéstől messze kerültünk, de ez az én hibám. Kellemes hétvégét kívánok gerbera317!

@Vadsuhanc: Csak pár megjegyzés az utolsó hozzászólásodra, hátha tudok segíteni a tisztábban látásban:

• a Ptk. 7. könyve szól az öröklési jogról, az elhunytnak mindig van örököse, akinek a személye a hagyatékátadó végzésben kerül megállapításra (perbe most ne menjünk bele);
• erre tekintettel az elhunyt adósnak is mindig van jogutódja, azonban a jogutódlást a végrehajtási eljárásban külön meg kell állapítani (a jogerős hagyatékátadó végzés alapján) - amíg ez nem történik meg, addig az adós „meghalt, és jogutóda ismeretlen”;
• előbbi kettő alapján tény az, hogy van örökös és tény az is, hogy van jogutód - azonban az adott eljárásjogi törvényben (Hetv. és Vht.) szabályozottak szerint kell az örökös/jogutód személyét megállapítani. Ez tényleg ilyen egyszerű: ha a végrehajtó nem tudja, hogy ki a jogutód (nincs jogerős végzés erről), akkor a jogutód ismeretlen és ügygondnokot kell kirendelni.

Más.

Ezt a Vht. 46. § pontosan szabályozza, te a 46. § (3) bekezdését kevered ide, ahol csak cégről van szó.
A végrehajtás célja a követelés behajtása (leegyszerűsítve), így annak érdekében kell eljárnia a végrehajtónak, tehát a foglalást foganatosítani kell, ahogy azt a Vht. 39. § (4) bek. meghatározza. Itt a jogszabály nem köti előzetes értesíthez vagy bármilyen költségek előlegezéséhez ezt. Ahogy gerbera317 is írta, vedd észre a különbséget a 39. § (3) és (4) bekezdései között.