Sziasztok,
a sztorim a kövezkező: egy rég elévült, 2009-ben keletkezett távközlési számlából eredő adósságot hajtanak be épp rajtam. (Költözés miatt nem fizettem be az utolsó számlát, mely el sem jutott anno hozzám - nyilván hiba volt.) A dologról onnan szereztem tudomást, hogy inkasszózták a számlámat és levonták a mostanra - 15 év alatt - százezresre duzzadt tartozást a múlt héten, a végrehajtási lapot az ügyfélkapus tárhelyemre küldte meg a végrehajtó.
A fizetési meghagyást terészetesen a 15 évvel ezelőtti - amúgy ideiglenes tartózkodási helyként regisztrált - címemre küldte a közjegyző, így \\\'nem kereste\\\' jelzéssel ment vissza, kézbesítési vélelemmel hatályosult és került végrehajtóhoz.
Kérdésem: kézbesítési kifogással, vagy rendkívüli ellentmondással éljek-e? A kézbesítési kifogás, ha jól értem, a kézbesítési vélelem megdöntésére kell irányuljon, nem tudom, elegendő-e ehhez az, hogy 15 éve nem a meghagyásban szereplő címen lakom?
Avagy éljek rendkívüli ellentmondással - ennek feltételei is adottak, 15 napon belül szereztem az ügyről tudomást, kézbesítési vélelemmel hatályosult a fizetési meghagyás \\\'nem kereste\\\' jelzéssel, és a megelőlegezett költségeket - mivel a számlámról le is vonták az összeget - megfizettem. Melyik a célszerűbb, járhatóbb út ahhoz, hogy érdemben ellentmondhassak végül, mivel a fizetési meghagyás alapjául szolgáló követelés már réges-rég elévült?
Előre is köszönöm a segítséget!
Kézbesítési kifogás vagy rendkívüli ellentmondás?
climateman,
„Fmhtv. 32.§ (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.”
Erre hivatkozva adjál be ellentmondást a közjegyzőnek.
Ugyanakkor, ezt csak akkor érdemes megtenned, ha igencsak biztos vagy abban, hogy a költözésedkor, a szolgáltató szabályzatának megfelelő formában bejelentetted neki a lakcímed megváltozását, ahogy arra téged a vele kötött szerződés - minden bizonnyal az ÁSZF-en keresztül - kötelez.
Ha a szolgáltató arra a címre küldte az FMH-t, amelyet neki TE adtál meg elérhetőségként, akkor az szabályos kézbesítés lesz, akkor is, ha az kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre. Mert a szolgáltató joggal fog hivatkozni erre a pontra, és arra, hogy nem önhibádon kívüli okból nem tudtad átvenni az FMH-t, hanem nagyon is önhibádból szegted meg a vele kötött szerződést azzal, hogy nem közölted vele az új elérhetőségedet. A szolgáltatónak ugyanis nem kötelessége lekérni a friss adatokat, nem nyomozók ők, nekik ott az általad aláírt szerződés.
Ez jó eséllyel az így jártál esete lesz, szóval gondold meg, hogy érdemes-e ellentmondani. Ha másra nem tudsz hivatkozni, mint a költözésed miatti mulasztásodra, úgy szerintem nemigen érdemes.
Doktor, kevered az ellentmondást a kézbesítési kifogással.
Úgy érted, hogy mivel a végrehajtható okiratot sem kézbesítették neki, és nem onnan szerzett tudomást a végrehajtásról, ezért nem eszerint kell megtámadni?
Igazad lehet, de azt hiszem, a kérdező problémáján ez jó eséllyel semmit sem változtat.
(" sem kézbesítették neki," = az sem jutott el hozzá, legalábbis)
Az a rendkívüli ellentmondás nem esélytelen. A kézbesítési kifogás más. Jelezném a kérdező részére, hogy az Fmhtv. 32. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy az előterjesztéssel egyidejűleg kell megfizetni a költséget, amelynek a megfizetéséről a gyakorlatban a végrehajtó is tájékoztatja megkeresés hiányában is a végrehajtást elrendelő közjegyzőt (de jelentsd be te is, és igazold a befizetés tényét). Az, hogy a hatósági átutalási megbízásból beszedésre került a követelés összege, még nem jelenti azt, hogy ez fedezi azt az összeget ezért nem fizetsz. Ezzel a lendülettel a végrehajtási kifogás 15 ezres illetékét is felesleges lenne befolyt összeg esetén megfizetni, hiszen majd kiderül, hogy mi lesz a "pénz sorsa". Majd a közjegyző rendelkezik az összeg sorsáról.
Amúgy a végrehajtható okiratot is kézbesítette a részedre a végrehajtó a megfelelő címre? Így értesültél róla, vagy az inkasszó miatt?
Első körben azt kell eldöntenie az adósnak, hogy mi történt, és ezért mit akar.
1) A kézbesítési kifogás akkor célravezető, ha a fmh kézbesítése olyan címre történt, ami akkor nem volt az adósnak (kötelezettnek) címe. Ha a kifogásnak helyt adnak, akkor a végrehajtási lapot visszavonják, és megismétlik a fmh kézbesítését az adós hatályos címére. Az adósnak ez nem jár megfizetendő költséggel.
Arra, hogy nem jó címre történt a fmh kézbestése, abból lehet következtetni, hogy a vh-lapon is az a régi cím van. Ha a vh-lapon az új cím van, akkor valószínűleg a fmh-t is oda küldték, és akkor nincs mit megkifogásolni.
2) A rendkívüli ellentmondásra kizárólag fiktív kézbesítés esetén van lehetőség. Ha helyt adnak a kérelemnek, akkor a fmh kézbesítését nem ismétlik meg, hanem csak befogadják az ellentmondást, a végrehajtási lapot visszavonják, és a fmh-eljárást perré alakítják. A befogadásnak azonban feltétele, hogy az adós igazoltan megfizesse a végrehajtást kérő végrehajtás elrendelésével járó költségeit, valamint a végrehajtási költségeket is.
Fenti mindkettőnél közös az az elv, hogy a kérelmet a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napon belül terjessze elő az adós. És itt már a fiktív kézbesítés is kézbesítésnek számít (a végrehajtó a ‘jó’ címre is megküldi az iratokat), tehát felejtse el mindenki, hogy elegendő, ha az adós a letiltással vagy az inkasszóval méltóztatik tudomást szerezni az ellene folyó végrehajtásról, csak akkor nyílik meg számára ez a 15 nap.
Igen, ahogyan gerbera mondja, az Fmhtv. alapján kézbesítéstől számított 15 napon belüli az előterjesztés határideje. De a költséget meg kell fizetni, és azt igazolni kell az elrendelő közjegyző részére.
„a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napon belül ”
A gyakorlatban a végrehajtásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.
Igen, ha az bizonyíthatóan nem a Vht. 36. § (1) szerinti eljárásban (= a végrehajtó legelős írásbeli intézkedése) történt. Csakhogy az nagyon ritkán fordul elő. Ha a végrehajtó első intézkedését (amit jó helyre is küldött) az adós "nem kereste", akkor már hiába hivatkozik későbbi tudomásszerzésről. Ha meg átvette, és ott ficeg a tértivevény, akkor pláne hiába hőzöng.
Magától értetődik.
Azért itt elég sok hiba merül fel a kérdező részéről:
„1. Költözés miatt nem fizettem be az utolsó számlát, mely el sem jutott anno hozzám - nyilván hiba volt."
"2. A fizetési meghagyást terészetesen a 15 évvel ezelőtti - amúgy ideiglenes tartózkodási helyként regisztrált - címemre küldte a közjegyző, így \'nem kereste\' jelzéssel ment vissza, kézbesítési vélelemmel hatályosult és került végrehajtóhoz.”
Mondjuk a kérdezőnek már ebből tudnia kellett volna, hogy baj van:
„a végrehajtási lapot az ügyfélkapus tárhelyemre küldte meg a végrehajtó.”
És hát ezzel is gond van: „a fizetési meghagyás alapjául szolgáló követelés már réges-rég elévült”
Ugyanis már nem a tartozás az, ami a kérdés szempontjából érdekes, hanem maga a kibocsátott fizetési meghagyás...legalábbis szerintem. Nagy valószínűséggel az még jócskán belül van az elévülési időn és mivel nem mondott neki ellent, így jogerőssé vált.
