Végrendelet

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

Derill, tudod, nem vagyok jogász, de ennek ellenére a kötelesrész területén úgy elmélyedtem, hogy még soha :). Valaki írt nekem az emailemre, hogy egy gyakorló ügyvédnek adtatok iratokat a fórumról elhangzottakról. Kívánom, hogy a fórumon elhangzottakról tapasztalatokat gyűjtsetek, hogy sikeres ügyvédekké váljanak belőletek!

De ne haragudj és kellemetlen számomra beszólni, hogy kíváncsian megnéztem az ajándékozás kontra topicot, én nem tudok segíteni annak a lánynak, mert nem értek az ajándékozáshoz, de azt mondtad, hogy az unoka nem jogosult a kötelesrészre. A 2005.03.12-én írt levelemben van a linkről kimásolva, hogy „a kiesett gyermek helyén leszármazója (unoka) jogosult a kötelesrészre.” De azt nem tudom, hogy ez ajándékozáshoz is vonatkozik.

Kutakodtam és találtam valamit, hátha fontos neked!
BH1978. 120. I. A takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, ha a takarékbetétes a takarékbetét elhelyezésekor akként rendelkezik, hogy elhalálozása esetében a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezettnek kell visszafizetni. Az ilyen rendelkezést a kötelesrész megállapításánál mint ajándékozást kell figyelembe venni [1952. évi 9. sz. tvr. 8. §, Ptk. 666. § (1) bek.]

Úgy látszik, a kötelesrészre jogosultaknak van reményük, a hitelezőknek annyi!

Zsolt

A 607. § értelmében: "(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói". Ebből az következne, hogy örököl.

Az mellett, hogy a kötelesrészre távolabbi leszármazó mégsem tarthat igényt, kizárólag két érv szerepel, mégpedig az, hogy a Ptk-ban a kötelesrészi szabályok jóval a 606-os szakasz után, a 661. §-ban szerepelnek (erre mondta Big, hogy az az előtte lévő szakaszokra, 600-605-ig vonatkoznak), a másik pedig az, hogy taxativ felsorolást tartalmaznak.

Mindenesetre köszönöm a kutakodást és a tájékoztatást. Mindig tanul az ember:)

Derill, mint már írtam, hogy jelzem a bankszámlával kapcsolatosos tudnivalókat. Íme a linkek:
http://www.mkb.hu/…avezetes.mkb?…

"Halál eseti kedvezményezett: A számlatulajdonos természetes személy halála esetére egy vagy több kedvezményezettet jelölhet meg. A számlatulajdonos halála esetén ilyenkor a bankszámlán lévő összeg nem tartozik bele a számlatulajdonos hagyatékába."

http://216.239.59.104/search?…

"A hagyaték nem azonos az örökhagyó halála pillanatában meglévő vagyonával…….. Látszólag a hagyaték tárgyát képezi, valójában azonban mégsem az, az a vagyon, amely más kötelmi jogcímen alapul. Ilyen lehet például az életbiztosítási szerződésen, takarékbetéti szerződésen alapuló igény. ……….. A Legfelsőbb Bíróság azonban a PK 75. számú állásfoglalásban rögzítette, hogy ez esetben az életbiztosítási összeg nem válik hagyatékká, arra például az örökhagyó hitelezői jogszerűen nem támaszthatnak igényt és az elhunyt biztosított után a túlélő házastársat sem illeti meg törvényes haszonélvezeti jog a biztosítási összeg felett. Ugyanez a helyzet akkor, ha takarékbetét szerződésről volt szó. A takarékbetétes a halála esetére kedvezményezettet jelölhet meg, a jelölést vissza is vonhatja, más kedvezményezettet jelölhet, sőt a betétszámlán kezelt összeget a hagyatéka körébe utalhatja. Ez utóbbi esetben ugyancsak nem a hagyaték szabályairól, hanem egy kötelmi jogcímen alapuló igényről van szó. A betét tehát nem tárgya a hagyatéknak. Ha az örökhagyó az átutalási betétszámla szerződésben kikötötte, hogy halála esetén az általa megjelölt személy részére kell a betétet visszafizetni, ez az összeg sem tartozik a hagyatékhoz."

Milyen érdekes ez! Úgy látszik, hogy a hitelezők mégis mehetnének a jóistenhez a követeléseikkel :).

A kötelesrész itt is olvasható, hogy "Leszármazó és házastárs hiányában csak a szülő jogosult kötelesrészre. Jogosultsága személyhez között, helyettesítésére nem kerülhet sor, kiesése esetén helyébe lépett örökösét e jogosultság nem illeti meg. A szülő kiesése esetén leszármazóját nem illeti meg kötelesrész és nem illeti meg a távolabbi felmenőt sem. "

Továbbá itt is értelmezték a 606.§-t: A törvény a kiesésre vonatkozó szabályokat a házastárs haszonélvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni rendeli. Ennek megfelelően a kötelesrészre jogosult nem követelhet kötelesrészt, ha például a lemondás folytán a kötelesrészből is kiesett.

Üdv: Zsolti

Találtam valamit!

http://www.mhk.hu/hj/200103/4.htm

"Amíg tehát leszármazó van, a szülő kötelesrész iránti igényt nem támaszthat. A kiesett gyermek helyén leszármazója (unoka) jogosult a kötelesrészre. A szülő kiesése esetén az ő leszármazóját (az örökhagyó testvérét) kötelesrész nem illeti meg."

Ez is mást mond. Úgy látszik, hogy többségben van az, aki azt mondja nekem, hogy a féltestvéreim nem jogosultak a kötelesrészre.

Zsolt

Éppen erről van szó derill! Mint már írtad, hogy "a kötelesrész esetén is alkalmazni kell a kiesést", tehát ha a szülő kiesett, akkor kiesett a kötelesrészre való jogosultságból is! Én úgy gondolom, de nem vagyok jogász.

Nem irja a jogszabály, hogy melyik szakaszra nem lenne alkalmazható, márpedig elvileg jeleznie kellene, ha valamelyikre nem alkalmazandó. Sőt, kiemeli, hogy a kötelesrész esetén is alkalmazni kell a kiesést. A 600-605 között szó nincs köteles részről, és nyilvánvalóan a kötelesrész esetére való kiesésről beszél a 606.

Attól tartok a 606. § a 600-605 § tekinbtetében és nem a törvényes öröklésből való kiesés tekintetében alkalmazható.

Kedves Mindenki! Köszönöm a válaszaitokat!

Előkerestem a szerződést.
A szerződés elején nagybetűvel van írva: ÉLETJÁRADÉKI SZERZÕDÉS.
A jogosult és a kötelezett adatainak részletezése után feltételek következnek, de csak a legfontosabbakat említek: le van írva, hogy nekem a nagymamám ingatlanjának átruházásáért nagymamám részére havonta xxx Ft életjáradékot rendszeresen kell megfizetnem készpénzben, évente min. xxx % emeléssel, ezért a nagymamám holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával az ingatlanját a tulajdonomba bocsátja. Vállaltam, hogy a nagymamám szükség szerinti ápolásáról, temettetéséről stb. gondoskodom.
Valóban a természetbeni tartás nincs benne a szerződésben (tök mindegy úgyis régóta csinálom).

Derill: a 606.§ nagyon kemény dió típusú paragrafus!
Ez az, ami engem kíváncsivá tett, felkerestem és megkértem egy ismerősömet, aki pár éve végezte el a jogi egyetemet, hogy értelmezze nekem ezt a 606.§ paragrafust. Meglepő választ kaptam tőle, azt magyarázta nekem, hogy ez a paragrafus arról szól, hogy ha a kötelesrészre jogosult személy előbb hal meg, mint az örökhagyó, ha érdemtelenné válna, ha lemond az öröklésről, ha őt az örökhagyó az öröklésből kitagadott stb. akkor egyben automatikusan elveszíti a kötelesrészre való jogosultságát. A paragrafus nem terjed ki arra, hogy a kötelesrészre való jogosultság átörökölhető lett volna.

Szerintetek hol van az igazság?
Mindenki mást mond. Lassan megőrülök…

Zsolt

Már nem is tudom mi van velem...

Big: miért nem?

Ptk.: 606. § Az öröklésből kiesésre vonatkozó rendelkezéseket a házastárs haszonélvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos kiesése - ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt - a hagyománnyal terhelt személy mentesülését jelenti.

Eszerint jogosultak, ugyanis kiesett a szülő, az ő helyén a leszármazói örökölnek kötelesrészt. Valamit rosszul tudok?

Ez a vége, ha valaki éjfélkor még osztani próbálja az észt...na mindegy, tényleg nem olvastam el az elejétől a sztorit. és az életjáradéki szerződést is bebuktam, soha nem olvastam el azt a sort a Ptk-ban, de emellett is állítom, hogy mivel van természetbeni tartás is, ez valósjában tartási szerződés, ami persze a lényegen nem változtat, az ingatlan már Zsoltté.

Szóval ha ez a helyzet, akkor nincs semmi probléma, ugyanis a testvérek nem jogosultak köteles részre, a végrendeleti örökös örököl.

Nos Big valószinüleg sietett, ezért kerülte el a figyelmét, hogy nem Zsolt akar örökölni, hanem azt nem akarja, ha ő meghal, tőle örököljenek.

Banyamancs: Az életjáradéki szerződésnek az a lényege, hogy átmegy a tulajdonjog a szerződéskötéssel - a földhivatali bejegyzéssel - viszont nem természetben teljesit, hanem pénzben. Jelen esetben csak annyi a különbség, hogy Zsolt természetben is teljesit.

Tehát jelen esetben kötelesrész sajna járni fog, viszont a tulajdonjog már be van jegyezve, tehát Zsolt végrendelkezhet, miszerint anyjára hagyja a vagyonát, ezzel kötelesrészre szoritja a féltestvéreket.

A tartásra vonatkozó szabályok szerint a továbbiakban az örökös annyiban köteles a tartásra, amennyiben nem volt arányban a szolgáltatás-ellenszolgáltatás. Tehát örökölnek ugyan a féltestvérek, de kötelesek a hagyaték arányában tartani a nagymamát, vagy a nagymamával elszámolási jogviszonyba kerülnek. Big légyszi javits ki, ha tévedek, most épp a világ másik végén vagyok, nincs nálam Ptk.

Kedves Mindenki!

Elolvastam leveleiteket és nem számítottam arra, hogy máris "lavinát" inditottam el.

Big Cat, köszönöm és tudom, hogy segíteni akartok nekem, csak egy picit furcsa, hogy ti másképp gondolkodtok róla.
Ma este hazamegyek és előveszem a szerződést és újból visszatérek ide. Azt biztosan tudom, hogy az ingatlan már a nevemen van, a Földhivatal és az Illetékhivatal részéről is kaptam leveleket.
Banyamancs, a nevesítésről fogalmam sincs, micsoda.

Big Catnak: már a kezdetek kezdetén leírtam, hogy nagymamámnak nem leszármazói a féltestvéreim, mert nagymamám az édesanyám édesanyja. Lehet, hogy ezért másképp gondolkodtál.

Nekem csak egyetlen kérdésem volt, hogy ha pl. balesetem miatt bekövetkező halálom esetén a féltestvéreim (akik nem is a nagymamám leszármazói) tarthatnak-e kötelesrész iránti igényüket, ha végrendeletben megnevezném édesanyámat egyetlen örökösömmé, aki továbbra életjáradék szerződés viszonyban lenne nagymamámmal.

Zsolti

Nagymacs!
Azért ebbe most kicsit belemásztál! Nevesíti a Ptk. az életjáradéki szerződést. Meg a tartásit is.

Az ingatlan viszont nem a szerződésmegkötéssel megy át az ember tulajdonába, mint tudjuk!

Az meg azért nem mindegy, hogy tartási vagy életjáradéki, hogy ha a kötelezett hal meg előbb, tehát a tartó és nem a jogosult, vagyis a tartott. Az örökösök ugyanis nem biztos, hogy tudják/akarják vállalni a természetbeni tartást.

Az elején pedig leírta Zsolt, kinek a halála esetén nem szeretné, ha örökölnének a féltestvérei!

Ugye itt az nagy kérdés, hogy nem valamiféle formailag ingyenes juttaásról van-e szó, azaz hogy monjuk a nevedre íratta az ingatlant, és szóban megállaodtatopk, hogy na akkor majd ezért te életjáradékot fizetsz neki.

Igazán elhihetnéd, hogy itt segyteni próbálunka tanácsot kérőlnek, és ezt ráadásul ingyen tesszük, tehát nem kell flekapni a vizet, ha visszakérdezünk, azt nem azért tesszük, hogy téged túráztassunk, hanem azért, hogy pontos választ adhassunka kérdésedre.

Elhisszük, miért ne hinnénk el, csak szeretnénk besorolni valamilyen szerződéskategoriába, aminek a szabályai alapján eldönthető, hogy kötelesrész alapja-e vagy sem. Szóval, ha elárulnád , hogy már a neveden van-e az ingatnal, vagy ha nem, akkor mikor fog a nevedre kerülni, az sokat segítene.

Merthogy legjobb tudomásom szerint életjáradéki szerződét a Ptk. nem nevesít. Az életjáradék az öröklési szerződés kapcsán merül föl.

Az, hogy szó szerint ti minek neveztézek a szerződést irreleváns. A szerződésket nem címük, hanem a tartalmuk alapján kell megítélni.

De így is azt mondhatom, hogy akár tartási, akár öröklési szerződésről van szó, a szerződéssel lekötött ingatlan nem lesz köteles rész alapja.

Annyit azért talán elhsizel nekem, hogy tudom, hogy a féltestvéred nem a leszármazód, de a féltestvére valamelyik szülője a nagymamád leszármazója, gondolom én, ha arról a félről féltestvéred, vagy esetleg él másik leszármazója nagyammádnak, aki köteles részre lehet jogosult.

Big cat, az ingatlanért kötöttem életjáradék szerződést. Többször mondom, nem örökösödési szerződés, nem más szerződés, hanem szó szerint életjáradék szerződés. Nem tudom, hogy miért nem hiszitek el ezt.
Hogy mi van benne? Ahogy egy életjáradék szerződésben kell lenni: ingatlanért egy meghatározott összeget kell adnom, továbbá ápolási, temettetés stb.
Nem ez volt a kérdésem.

Big Cat, bocsánat a féltestvérem nem a leszármazóm!!!

Nem amerikában vagyunk, ezért inkább próbáljuk meg, hogy a magyar törvények alapján rendezzük az ügyet.

1. Szeretném én is nagyon tudni, hogy miis ez az "életjáradéki szerződés", ugyanis ha ez szerződés, akkro az életjáradékot nyuhtónak is kell valami ellenszolgáltatást kapni. ha ez az ellenszolgáltatás majdani örökség lesz, akkor öröklési szerződésről beszélünk, és mentes a köteles a rész alól. Ha már a nevedre is írták az ellenszolgáltatást, mondjuk az ingatlant, akkro meg atrtási szerződést és akkor már eleve a te tulajdonod az ingatlan tehát nincs is mit örökölni. Szóval mi van ebben a szerződésben?
2. tetszik, vagy sem, a köteles rész jár a leszármazóknak és kész, a végrendelet azért van, hogy az örökség kötels rész fölötti részével a törvényes öröklés rendjétől függetelenül rendelkezhessen az örökhagyó, tehát egyáltalán nem értelmetlen.

Mennyi információt kell most feldolgoznom. :)
Próbálok lépésről lépésre megértenem írásotokat.

Derill: akkor szerintem fölöslegesnek tartom a kötelesrész fogalmát bevezetni a Ptk-ba, ha azt írtad, hogy a féltestvéreim ebben az esetben is jogosultak lesznek a kötelesrészre, azért mert apám kiesett. Ha apám élne és végrendelettel édesanyámra hagynám vagyonomat, akkor érthető, hogy apám kötelesrészre lesz jogosult, de azt nem értem, hogy mivel apám meghalt és helyette a féltestvéreim lesznek jogosultak a kötelesrészre a 606§-ra hivatkozva.
Derill, mondd meg, tényleg jogosultak kötelesrészre a féltestvéreim? Mert nem tudom elhinni...
A bankkal kapcsolatban megpróbálok utánajárni, ha valamit megtudok, jelezni fogok.

Banyamancs: életjáradék szerződést kötöttem nagymamámmal. Mint már írtam, kiskorom óta nagyinál élek, életjáradék szerződés megkötéséig is sokat segítettem neki természetben és anyagilag egyaránt (persze, amikor középiskolába jártam, akkor csak természetben) és amikor a nagyi pár évvel ezelőtt át akarta íratni lakását nevemre, akkor került sor az életjáradék szerződés megkötésére (az adás-vételi szerződés erkölcsi okokból színlelt szerződés lett volna, ezért választottuk az életjáradék szerződést, hisz itt nem csalhattunk).
Kérdéseidre válaszolva nagyi
gondoskodását is viselem, meg egy bizonyos összegben is megállapodtunk (hozzáteszek annyit, mivel családban vagyunk, ezért így is úgy is az életjáradék szerződés megkötésétől függetlenül is anyagilag hozzásegítek a rezsiköltségekhez) Felvetettél két esetet, mindkettő különösen érdekelne.

Azt hiszem, túlzásba vittem az egészet, csak kíváncsiságból jutott eszembe, hogy mi lesz, ha …
Érdekes, hogy a törvények leginkább védik a sose látott féltestvéreimet, a végrendelettel kapcsolatos paragrafusok pedig nem adnak nekem lehetőséget, hogy arra hagyjam vagyonomat, akire akarok, ebben az esetben semmire se jó a végrendelet (akkor meg minek van az bevezetve a Ptk-ba, ha így is úgy is a féltestvérek is örökölnek).

Még jó, hogy nincs olyan törvény bevezetve nálunk, hogy a néhai apám kutyája a törvényes örökös :)
(Amerikában van olyan lehetőség, hogy valaki a saját kutyáját is megnevezheti örökösének)!

Zsolti

Banyamancs: miért függ tőle? Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződésre vonatkozó szabályok irányadóak. Tök mindegy, hogy melyik van tehát. A kettő közt csak a teljesités módja szerint van eltérés. Egyébiránt is mindkettő ellenérték fejében van. Te milyen különbséget látsz örökösödési szempontból, amit én nem és milyen jogszabály alapján?

Olvasgattam ezt a fórumtémát. Egy dolgot jó lenne tisztázni: tartási szerződésetek van vagy életjáradéki szerződésetek? Rendszeresen adsz pénzt a nagyidnak és emiatt ő átruházta a lakását vagy godoskodsz róla minden nap, gyógyszerekkel látod el, takarítasz nála, stb., stb.? Arra vagy kíváncsi, mi lenne, ha az esetleges halálod a nagyid halála előtt történne avagy mikor már ő nem él? Ugyanis az örökösödés mindezektől függ!

Az igaz, hogy csak a gyerek, a házastárs és a szülő jogosult a kötelesrészre, de sajnos a Ptk. tartalmaz egy szakaszt:
606. § Az öröklésből kiesésre vonatkozó rendelkezéseket a házastárs haszonélvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos kiesése - ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt - a hagyománnyal terhelt személy mentesülését jelenti.
Ez azt jelenti, hogy mivel a szüleid örökölnének utánad, de apád kiesett, a leszármazói örökölnek helyette, tehát a Te féltestvéreid.

Nem tudok olyan szabályról, miszerint a bankszámlán szereplő összeg nem tartozna a hagyatékba, tehát nem képezné az öröklés tárgyát. Ez nem is lenne logikus, hiszen a hitelezők kielégitése mindig az örökösöket terheli, ha viszont a bankszámla nem lenne örökség, akkor halála előtt mindenki pénzzé tenné a vagyonát, valakire ráhagyná, a hitelezők meg mehetnének a jóistenhez a követeléseikkel.

Ettől függetlenül próbálj meg még néhány bankjogban járatosabbat megkérdezni (Law1, Big Cat, Mikud) attól ugyanis, hogy az én verzióm tetszik jobban, nem biztos, hogy az is a jobb. Valami rémlik a biztositási kedvezményezettek esetében, hogy az nem kerül a hagyatékba, tehát ilyen alapon előfordulhat, hogy ez is ilyen kivétel.
Ha valami más eredményre jutsz mint én, jelezd légyszi.

Derill, köszönöm. A te verziód igazabb, mint amilyent a bankban adtak nekem. Mert ott épp az ellenkezőjét mondták nekem: ha megnevezek valakit, akkor a bankszámlámon lévő összeget az édesanyám veheti föl, ha bekövetkezik az esemény, így a hagyatéki leltárba sem veszik föl és a hagyatéki eljáráson is figyelmen kívül hagyják. Ez azt jelentené, hogy az örökösök soha nem fogják megtudni, hogy nekem melyik bankban van a számlám. Ez nem világos.
Nem tudtam, hogy a féltestvéreim is jogosultak a kötelesrészre. Pedig úgy tudtam, hogy csak a gyerek, a házastárs és a szülők jogosultak a kötelesrészre.
Lehet, hogy rád hallgatok (meg a kis eszemre :) hogy a végrendeletben is megemlítem a bankszámlámat.
Zsolti

Megtámadni mindent lehet. De ha van egy kis esze, akkor egy trabant nem támad tankra. Tehát feleslegesen nem valószinü, hogy pereskedni fognak, ugyanis ha veszitenek, az sokba kerül.

Attól, hogy anyádat jelölöd meg, mint aki az összeget felveheti, az nem azonos azzal, hogy őt teszed meg örökösnek. Erre figyelj. Tehát ő felveheti, de ki kell adnia az örökösöknek, ha nem rá hagyod a bankszámlán lévő összeget. Ez azért lényeges, mert a felét ugyan ő örökölné mindenképp, de a másik felét az apád, miután ő kiesett az öröklésből, ezért a leszármazói. Ha viszont végrendelkezel, akkor csak a köteles részre tarthatnak igényt.