Öröklés

Marcipan1,

Ha már blöff, csináld nagyban : belengetheted a pert is, de akár azt is, hogy ha nem fizeti ki a részedet (vegyen fel hitelt, ha nincs pénze, erre az ingatlanra simán kap), akkor a részedet eladod egy olyan "szervezetnek", amelyiknek nem lesz fejfájása mellőzni a jogszerű eljárást, ha ki kell hajítani őt a lakásból, vagy egy 10+ tagú családot beköltöztetnie mellé.

Egyébként pedig (ha elég biztos vagy benne, hogy nem szeretne beengedni téged oda lakni), szólítsd fel, hogy adjon kulcsot az ingatlanhoz, és ürítsen ki neked egy szobát, mert beköltöznél, és ha ezt elutasítja, akkor követelj többlethasználati díjat tőle (nyilván ez a tényleges cél). Az ingatlan piaci bérleti díjának 2/10-ed része jár neked (meg 1/10 a testvérednek).

Blöff !

„Diszkrétebb megoldás ha ír a tesónak egy levelet, amiben közli hogy el kivánja adni a részét,és nyilatkozzon hogy élni kíván e az elővásárlási jogáról vagy lemond róla egy nyilatkozatban.”

Ezt persze megteheti, afféle botcsinálta nyomásgyakorlásnak megfelel, ha a tesó elég buta, vagy legalábbis a jogban járatlan, mert egy ilyen nyilatkozat természetesen érvénytelen lenne, az elővételi jogról lemondani érvényesen kizárólag a már megkötött, teljes szerződés és annak minden feltételének ismeretében lehet.

Diszkrétebb megoldás ha ír a tesónak egy levelet, amiben közli hogy el kivánja adni a részét,és nyilatkozzon hogy élni kíván e az elővásárlási jogáról vagy lemond róla egy nyilatkozatban.

Ebből még nem lesz testvérháború,de a testvérnek leesik a tantusz hogy meg kellene egyezni.
Kérdés az,hogy áll anyagilag?

drbjozsef

Elismerem, ezt a lehetőséget kihagytam a sorból.

Ez azért nem teljesen igaz ("csakis"), hiszen a saját tulajdonát bármikor, bárkinek eladhatja, a tulajdonostársai engedélye, beleegyezése nélkül is, azok elővételi jogosultsága mellett.

Marcipan1

„Hogyan tudom az én részemet pénzben érvényesíteni? Csak peres úton? Megegyezéssel esetleg?”

Lehetőleg fordított sorrendben! Ha a féltestvér bevállalja, hogy kifizeti a részed, akkor az is az övé lesz.
Ha viszont nem megy másként, akkor csakis peres úton megy a dolog, de azzal mindenki, köztük te is bukni fogsz nem keveset.
Ugyanis csakis közös tulajdon megszüntetése pert fogsz tudni indítani, mivel csak úgy a féltestvérnek nem kötelessége tége kifizetni, ha neki most így kényelmes és nem akarja. Ott kirendelt (nem túl olcsón dolgozó) szakértő fogja megállapítani az ingatlan értékét, majd végső esetben elárverezik. És a pernek se lesz nyertese-győztese, mindenki a tulajdoni része arányában fizeti belőle a részét. Te döntöd el, hogy érdemes-e belevágni. Ha ezt szeretnéd, akkor jelezd a féltestvérnek a szándékodat, hogy vagy kifizet, vagy per lesz belőle. Gondolom a kettőtök közti jó viszony már nem túlzottan számít, mert az tuti véget fog ezzel érni.

1970.-ben örököltem Édesapám után egy ház 2/10 részét.
2023.-ban meghalt apám 2. felesége is.
Jelen pillanatban a házban a féltestvérem lakik aki 2023 óta a ház 5/10 része lett a tulajdona
jelen pillanatban a ház tulajdoni része igy alakult : Féltestvér 7/10rész
Enyém 2/10 "
Testvérem 1/10 "
Hogyan tudom az én részemet pénzben érvényesíteni? Csak peres úton? Megegyezéssel esetleg? De a féltestvérem lakik
Benne.
Köszönöm a választ

Ági2013,

A hagyatéki igény attól nem szűnik meg, hogy nem nyújtod be a hagyatéki eljárásban, csak (leegyszerűsítve) hátrébb kerülsz a kielégítési sorrendben.

A helyedben ezért még ma elektronikusan küldeném el, a "Beadvány hagyatéki ügyben" nyomtatványon:
https://magyarorszag.hu/…_szolg_lista?…

Üdv!

Hagyatéki hitelezői igényt meddig lehet benyújtani?
Holnap lesz a tárgyalás de se elmenni nem tudok, illetve addig a levél se ér ki oda, akkor bukta?

kbs,

Feltételezem, hogy igen sok esetben "jogos" (ha nem is jogszerű) lenne , tekintve, hogy a többi testvér leszarja az elhunytat, miközben gondozza, ápolja, eltartja csak az egyik gyereke, és ha meghal, akkor persze jönnek tartani a markukat. Nem tudom, a kérdezőnél mi a helyzet, nem is számít. De igen, el tudok képzelni olyan esetet, ahol ha van rá lehetőség, akkor tegye meg.

Doktor, feltételezed, hogy eltagadná az ajándékot a testvérei elől?

Köszönöm a válaszokat!

orokos 77: A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Minden más egyéb hagyaték csak apróság.

A házat készpénzben fizették, az adásvételiben is ez szerepel.

Mit jelent a köteles rész, hány % ?

orokos77,

A vidéki ház ára, amelyet az édesapád a te hiteledbe törleszett bele, az jogilag ajándékozásnak minősül.

Nem tartozik a hagyatékba, nem öröklik a testvéreid, magát az összeget nem követelhetik rajtad a testvéreid.

Ugyanakkor, mivel az ajándékozás édesapád elhunyta előtt 10 éven belül volt, ezért a testvéreid jogosultak köteles részre belőle, mert ez a köteles rész alapjába beletartozik. Nem jár nekik automatikusan, nekik kell kérniük. Sajnos azt a munkát, ápolást, törődést, amit te végeztél (helyettük is), nem nagyon tudod szembeállítani, forintosítani ezzel.

Kérdés, hogy van-e valami egyéb hagyaték? Örököltök valamit a hagyatéki leltár szerint?

Esetleg még az lehet kérdés, hogy amikor édesapád eladta az ingatlant, akkor közvetlenül a számládra, vagy a hitelszámlára utalta, vagy felvette és készpénzben adta neked? Utóbbi esetben ezt bajosan igazolhatnák a testvéreid, úgyhogy - ha nem tartod hm, mondjuk "etikusnak" a köteles rész iránti igényüket -, akár fel is tehetnéd a kezed, hogy édesapád elköltötte azt a pénzt, nem neked adta, fogalmad sincs róla mi történt vele. Persze, a hitelszámládon ugyanakkor megjelenő törlesztés esetén kevéssé életszerű, hogy te meg pont akkor ütötted meg a főnyereményt a kaszinóban, de hát bizonyítani annak kell, aki állít...

Kovács_Béla_Sándor

Szerintem nem tartozik bele, de a jog útvesztőit nem ismerem és a magánvéleményem gondolom nem érv.

A lakást az én nevemre vettem, és én voltam az adós is a hitelben. Az ingatlan nincs a hagyatékban.

Én visszakérdeznék, orokos77: szerinted?

orokos77,

„ vettünk neki egy lakást a megtakarított pénzünkből + hitel. ”
Kinek a nevére? Édesapádéra? Beletartozik a hagyatékba ez az ingatlan?
Ki az adós a hitelben?

Kedves Fórumozók!

2021 -ben édesapámat magunkhoz közel költöztettem, vettünk neki egy lakást a megtakarított pénzünkből + hitel. A testvéreim közölték, "ha elhozod, magad vagy, mi nem segítünk semmiben", ez így is lett. Édesapám 2022 -ben eladta a vidéki házát és az összeget az általunk vett lakás hitel előtörlesztésére fordította, mondván, úgyis csak én törődöm vele, legyen ez így.

Sajnos 2023 végén meghalt és most zajlik az örökösödés. Kérdésem, a vidéki ház ára minek minősül ebben helyzetben? Beletatozik a hagyatékba? Követelhetik ezt most rajtam?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Köszönöm a válaszokat!

Ahogy látom, nem egyszerű helyzet.

Van az is. De be is láthatod, hogy úgy van. Hiszen egy ilyen szerződés a házasfelek vagyoni viszonyait rendezi - bár csak ezen egy ingatlan vonatkozásában -, és ügyvéd ellenjegyezte. Tehát mind a tartalmát, mind az alakiságát illetően megfelel a házassági vagyonjogi szerződés fogalmának.
Ettől persze, még lehet színlelt - de azt annak kell bizonyítania, aki állítja.

drbjozsef,

„az lényegében egy házassági vagyonjogi szerződésnek számít,”
Láttál erre BH-t, kommentárt, stb? Egy bíróság előtt erősebb volna, ha valami írott dologra is hivatkozni lehetne.

Hallottam pl. olyan ellenérvet - amivel én speciel nem értek egyet - hogy a házasfelek szerződéses akarata nem irányult vagyonjogi szerződés megkötésére, amikor az adásvételit kötötték az eladóval, ezért az adásvételit nem lehet vagyonjogi szerződésként értelmezni.

Geza15,

Csak annyiban egészíteném ezt ki, hogy ez csak az 1/1 vételnél igaz.
Ha a házaspár másik fele is szerez tulajdont, de sokkal kevesebbet is akár, akkor később senki sem hivatkozhat arra, hogy közös vagyonból vették, és 50-50% járna, ugyanis az ilyen adásvételi szerződés, amelyet mindkét házastárs aláír, az lényegében egy házassági vagyonjogi szerződésnek számít, ilyen arányban osztják el a vagyont közös akarattal.