Özvegyi jog

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy 20 éve a férj tulajdonában álló ház. 8 éve jött össze feleségével, 3 éve házasodtak össze (akkor 60 év feletti a férj, feleség 52). A férj 2 éve baleset következtében lebénult és szellemileg is leépült, majd idén áprilisban elhunyt. Baleset után fél évet kórházban, azóta a fia házában ápolták felváltva a fiával (másik településen). Így a férj házában 3 évet laktak közösen a baleset előtt, a baleset óta a fia házában (fiú tulajdona) ápolták. Ebben az esetben mi számít utolsó közös lakóhelynek az özvegyi jog szempontjából? Köszönöm!

marcsimank,

Feltételezem, hogy se az elhunyt, se a felesége nem íratta át a lakcímét a fia házának címére.

Bár elméletileg az életvitelszerű tartózkodás számít, de ez pont az az eset, amikor külső körülmény miatt változott meg a tartózkodási helyük, és ha meggyógyult volna az elhunyt, akkor minden bizonnyal visszaköltöztek volna a saját házukba.

Ha az a kérdés, akkor szerintem az elhunyt tulajdonában álló házra kell haszonélvezetet kapnia az özvegynek, ez nem lehet kérdés.
(amely egyébként az örökösnek sem feltétlenül rosszabb, hiszen abból tulajdonjogot nem örököl az özvegy)

Üdv,

ha egy lakásban együtt lakott egy házaspár (közös gyerek nincs) ami a feleség nevén volt, mar jóval a házasságkötés előtt is, de a feleség alig egy évvel a halála előtt haszonélvezetet íratott a fia nevére, akkor így a halála után a férj maradhat-e a lakásban vagy a fia haszonélvezete erősebb lesz az özvegyi jognál?

Madrienn,

A férj maradhat.

Miért: A feleség halálával a fiú haszonélvezete megszűnik, mert a fiú lesz az ingatlan tulajdonosa (megörökli). Tulajdonos pedig nem lehet haszonélvező a saját tulajdonán, Ptk. 5:154. § (1).

A férj ugyanakkor megörökli a holtig tartó haszonélvezetet a közösen lakott lakáson. Ezért ő dönti el, hogy ki lakik az ingatlanban. Dönthet úgy, hogy ő maga.

Köszönöm a válaszàt Osztap, de sajnos úgy látszik egy lényegi információt kihagytam. A feleség végrendelete szerint a lakást az unokája örökli (még nem volt hagyatéki tárgyalás). Ebben az esetben ha az unoka a tulajdonos és az apja - tehát az elhunyt feleség előző házasságából származó fiú - a haszonélvező, élni fog-e az özvegyi haszonélvezet vagy sem? Vagyis tud-e valamit kezdeni vele a túlélő férj? Mindketten használhatják majd vagy csak egyikük? Köszönöm!

Madrienn,

Ez megfordítja a választ. Ekkor a fiú haszonélvezete, mivel előbb keletkezett, megelőzi a férjét. Amíg a fiú meg nem hal, vagy le nem mond a haszonélvezetről, kizárólag ő dönthet, hogy ki lakik ott. Ha bármelyik bekövetkezik, akkor a férj gyakorolhatja a haszonélvezeti jogát, de addig nem.
Olvasgasd a 2.3 pontot itt:
https://birosag.hu/…e6_lap1.html#hiv5

Szép napot! Az alábbiak kapcsán kérném véleményüket. Adott egy ház, bankbetét illetve egy autó. Ha van végrendelet, amiben a házastársamnak csak kötelesrészt adok mindenre és a házra amiben lakunk másnak akarok haszonélvezetet adni, így azt írom, hogy a feleségem haszonélvezetét ne jegyezék be, akkor hogyan alakul az öröklés? Ebben az esetben ő a házból kap tulajdonrészt? A felét kapja meg vagy a kötelesrésznyit? Közös gyerek nincs, 12 éve élünk együtt, abból 7 év házasság, nekem van 2 gyerekem (ha ezek számítanak).

Marosipal,

A ház tulajdonjogát és a haszonélvezetet az kapja, akit a végrendelet örökösként jelöl. De a feleségedet, HA igényt tart a kötelesrészre, AKKOR a Ptk. 7:82. § (2) szerint megilleti a közösen lakott házon a haszonélvezeti jog olyan korlátozott mértéke, ami szükségleteit biztosítja. Ezt kérheti természetben (jegyezzenek be a javára haszonélvezeti jogot, de nem a teljes ingatlanra, hanem csak egy tulajdoni hányadra), vagy kérheti pénzbeni megváltását. Tulajdoni hányadot nem kap.
Ha természetben kéri a haszonélvezeti jogot, akkor szerintem az özvegy haszonélvezeti joga (arra a tulajdoni hányadra) megelőzi a végrendeleti örökös haszonélvezeti jogát, mert csak így lehetséges, hogy a h.é. jog az özvegy szükségleteit biztosítsa. De ezen hosszú ideig el lehet pereskedni, mert explicit szabály nincs a Ptk-ban.

Meg kellene ezt előzni. A legegyszerűbb, ha a végrendeletben szabályozod, hogy a feleséged konkrétan mit örököljön. Mert a kapott örökség értéke a kötelesrész iránti igényt csökkenti, Ptk. 7:83. §. És jó eséllyel mindenkinek jobb lenne a tiszta helyzet, mint - egy esetleges per után - egy olyan ingatlan, aminek mondjuk a harmadán az özvegynek haszonélvezeti joga van. Mert akkor az özvegy bent lakhat ugyan, de melléje beköltözhet a végrendeleti haszonélvező (mint a maradék tulajdoni hányad haszonélvezője) vagy az ő jogán harmadik személy. Ritkán békés az ilyen felállás.