Ez így igaz, de itt arról van szó, hogy "egyvalaki javára" visszautasítják az örökséget.
Miután itt 9 öröklési ágról van szó, ha jól értem, akkor az az örökös, aki visszautasítja az örökséget, egyben ki is esik az örökségből. Ha van leszármazója, azok lépnek a helyébe, és ez adig folytatódik, amíg valaki leszármazó nélkül utasítja vissza az örökséget. Kétésgtelen, amíg van törvényes örökös, addig az állam nem örököl, ezt félreérthetően írtam.
Viszont. Ha egy olyan leszármazó utasítja vissza az örökséget - pl. dédunoka -, akinek már nincs leszármazója, akkor az ő örökrésze nem annak az ágnak a megmaradt örökösei közöztt kerül "szétosztásra", akik azon az ágon örökölnek, hanem az összes megmaradt örökös között. Tehát egy ilyen lépéssel az adott ágon belül csak az örökrész egy minimális része jelentkezik, ami szerintem komoly hátrány.
A további probléma, hogy ezeket a visszautasításokat a közjegyzőnek le kell "papírozni" ami egyrészt rendkívül időigényes, és főleg komoly költségekkel jár, főleg miután külföldön élő örökösök is vannak, ha jól értem. Tehát az eljárás akár több évig is elhúzódhat, és az eljárási dÍj akár meg is haladhatja a hagyaték értékét.
Van azonban még egy gond. Miután itt póthagyatéki eljárásról van szó, a közjegyzőnek azt is vizsgálni kell, hogy a korábbi hagyatéki eljárások során történt-é viszautasítás az érintett örökös részéről. Ha nem, és a korábbi hagyatékban termőföld is szerepelt, akkor a póthagyaték során már nem lehet azt visszautasítani.