'18. január elseje óta új Pp. van hatályban.
Válás, vagyonmegosztás
Köszönöm a választ!
Én azt hittem bontóperben - a felek közös vagyonáról is határoz a bíróság.
A kérdésben nem én vagyok a szereplő, de váltam már el, és a bíróság foglalkozott a közös ingatlan elosztásával elég alaposan.
Kérésünk nélkül is.
A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
De mi köze ennek ahhoz, hogy "a válás után"? A bontóperben nem bírálnak el vagyonjogi vitát.
Üdvözlök mindenkit!
Ha válás során az egyik fél a közös vagyonba tartozó ingatlant eltitkolja, és később - válás után - a másik fél tudomást szerez róla, akkor meddig követelheti? Akár 10 év után is?
Köszönöm előre is!
Szerintem igen.
A ráforditott összeg arányos részét kérheted.
Üdv!
A kérdésem az lenne, hogy válás esetén, amennyiben a feleségem a házasság után ajándékozással kapta a születitől az ingatlant, amiben életvitel szerűen éltünk és egy felvett hitelből (babaváró hitel) ráköltöttünk a házra ~4-5 millió forintot. A ráköltött összegből megillet-e engem bármennyi részesedés, vagy esetleg lehet-e részesedésem az ingatlanból válás után? Az ingatlan papírjain az szerepel, hogy ő az egyetlen tulajdonos, 100%-ban.
Köszönöm előre is a válaszokat!
Az hagyján. De egyszer is milyen hosszú.
Öt mondatban megy?
Elnézést kérek. Nem értem miért jelent meg 3-szor a korábbi hozzászólásom :(
Üdvözlök mindenkit!
Közös vagyon megosztásával kapcsolatban lenne szükségem segítségre. A volt feleségemmel 26 év házasság után elváltunk.
Az első otthonunkat - egy lakást - az én takarékkönyvemből és egy közösen felvett hitelből vettük. Majd ezt eladtuk és 2009-ben építkezni kezdtünk, melyre közös jelzálog hitel került. A hitelt a kezdetek óta egyedül fizetem.
Először 2018. januárjában költözött el tőlem, majd 2018. augusztusában visszajött. A külön töltött idő alatt vásároltam egy autót. Majd mivel a házasságunk az újrakezdés ellenére sem működött 2019. októberében végleg úgy döntöttünk, hogy elválunk. Szóban az alábbiakban egyeztünk meg: A családi ház fejében és a 20 évre felvett, de akkor még 10 évig fizetendő jelzáloghitel ellenében vásárolok részére egy lakást (felújítva, berendezve, ami még 2 millió Ft-ba került) és adok mellé egy 10 éves kocsit (akkori értéken számolva kb. 1 millió Ft értékben).
A házban és a lakásban is 50%-50%-os a tulajdoni hányadunk. A lakást azért vettem így, mert az akkori ügyvédünk szerint egyszerűbb lett volna a közös vagyon megszüntetése (a ház ellenében megkapja a lakást). A kocsit simán átírattuk volna a nevére.
Amikor még együtt voltunk, a testvére kivásárolta az exfeleségemet az édesapja házából, hogy egyedül ő örököljön. Az édesapja ekkor még élt. Ezt az összeget a házunk szépítésére költötte (színezés, kerítés építése, kb. 2,5 millió Ft). Ezen felül a ház építésébe és annak fenntartásába, valamint a jelzáloghitel fizetésébe sosem szállt be anyagilag.
A volt feleségem szóban elfogadta a megállapodást és 2020. áprilisában beköltözött a berendezett, felújított lakásba. Azóta is ott lakik az új férjével. Az autót (ami még mindig az én nevemen van) azóta is használja. A hivatalos válást 2021. június 22-én mondták ki. Utána elmentünk az én ügyvédemhez, hogy megszüntessük a közös vagyont. Ekkor a volt feleségem visszalépett és azt monda, hogy ő úgy gondolja nem jók a számok. Jogi tanácsot az én ügyvédem adott neki. Szerintem ez etikátlan volt.
Ezután kértünk egy ingatlanost (Ő hozta), hogy mérje fel az ingatlanok értékét. A lakást 11 millióra értékelte, a házat 32 millióra. Ezt az összeget az ingatlanos nem adta írásba. Mivel ismerem a helyi viszonylatot tisztában voltam azzal, hogy a lakást alulbecsülte a házat pedig felülértékelte. Ezért én is megbíztam egy hivatalos értékbecslőt, hogy legalább a házat értékelje fel. Ő 26 millióra becsülte, írásba is adta. Amikor ezt a papírt átküldtem a volt feleségemnek, ezt ő nem volt hajlandó elfogadni. Mondtam, hogy oké, akkor legyen 29 millió a ház értéke, hisz az egy középérték. Annak a fele 14,5 millió. A lakás legalább 12 milliót ért berendezve és felújítva plusz kapott egy akkor 1 millió Ft értékű autót. Nekem pedig marad a ház + a hitel fizetése, aminek akkor a még hátra lévő összege kamatokkal kb. 4 millió Ft.
Az exfeleségem ennek ellenére az alábbiak kéri tőlem: Szerinte a ház értéke 32 millió, annak a fele 16 millió + kéri még a 2,5 milliót, amit a házba fektetett (szerinte ez visszajár, mert örökség. Mondtam neki, hogy az nem örökség, hanem egy adás-vétel volt a tesója és közte, amit a saját belátása alapján elköltött, nem vásárolt belőle ingatlant). Az ő számításai szerint ez: 18,5 MFt. Ebből levonta a 11 millió Ft lakásértéket és a szerinte 500.000 Ft értékű autót. Így még tőlem követel 7 millió Ft-ot + annak az autónak a felét, amit akkor vettem, amikor külön költözött.
Jó lenne már végre lezárni ezt az ügyet. Szeretném megtudni, hogy van-e elévülési ideje a bírósághoz fordulásnak? A külön töltött idő alatt vásárolt vagyontárgy beleszámít-e a közös vagyonba? Ha bíróságra kerül az ügy érvelhetek-e azzal, hogy szóbeli megállapodást kötöttünk és ráutaló magatartással ő ezt elfogadta? Illetve, hogy tényleg visszajár-e neki a 2,5 millió Ft? Mi történik akkor, ha nem tudok megegyezni vele és a hitelt időközben visszafizetem? Ez akkor már nem számít? A megtisztelő válaszokat nagyon köszönöm!
Új nő? Ne vegyen lottót, mert rosszul tippel! :) Nincs vagyoni vagy egyéb érdekeltségem az ügyben. :)
A kérdésem ellenben gyakorlati, mert BH-k (bírósági határozatok) és kommentár olvasgatásán már túl vagyok, gondoltam, itt akad olyan személy, akinek volt, van ilyen jellegű ügye. :)
Netán akad itt családjogi (egyben vagyonjogi) szakember...
Alighanem az új nő.
Na, most akkor te ki vagy a történetben?
Hú, de zavaros! Keveredik itt minden mindennel.
Kovács_Béla_Sándor:
Ha a bíróság előtt sikerül bizonyítani, hogy nem önkéntes a lakáselhagyás (- a feleség fenyegető, összeférhetetlen magatartása lehetetlenné tette, hogy a közös lakásra vonatkozó lakáshasználati jogával éljen a férj, továbbá - kifejezetten annak érdekében, hogy a szülők közötti konfliktusok miatt pszichésen sérült kiskorú gyermeket megkímélje a további krízishelyzettől, - és a férj a lakásból a feleség fenyegető magatartása előli „kitérésként” költözött el)
akkor mire van esély? A férjnek van egy - a testvérével közös - örökölt ingatlana, tehát lehetne hol laknia, de a feleséggel közös tulajdonáról nem fog lemondani.
A kérdés továbbra is az, hogy a bíróság mondhatja-e, hogy a használati jogot megosztja (3 szobás a lakás), úgy, ha a férj nem akar visszaköltözni. Vagy kizárólagosan a feleséget (a két gyerekkel) jogosítja fel?
Értem én, hogy tulajdonos marad a férj, csak éppen semmit nem tud gyakorolni (a mélyen áron aluli értékesítésen kívül, mint tulajdonos), megmutatni sem tudja egy befektetőnek az ingatlant, kulcs hiányában. Rendőrt hívni? A rendőrök semmit nem csinálnak ilyen esetekben, jól tudjuk!
Egy vagyonjogi per évekig húzódik. Mi a jogi megoldás arra, hogy mielőbb (nem évek alatt) döntésre bírják a feleséget a közös tulajdon megszüntetése érdekében? (A feleség egyébként nem kerülne utcára, mert egy nagyobb lakásba tudna költözni a gyerekekkel.)
A férj helyében kérném a közös tulajdon megszüntetését.
.
Ahogy Tamara hozzááll a dolgokhoz,én egy ötgyermekes halmozottan hátrányos helyzetű családnak adnám el a részemet.
„a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást)”
Ez így egy tipikus logikai hiba. Amikor a premisszából olyan konklúziót vonsz le, amely abból nem következik. (Legalábbis nem szükségszerűen.)
V.ö.: "Ma gulyásleves lesz ebédre, mert kedd van."
Állásfoglalást szeretnék kérni a következő témában: CSOK támogatás visszafizetése válás esetén.
2018-ban meglévő 3 gyermek után vettük fel a 10+10 milliós CSOK támogatást új ház vásárlására, melynek 50-50%-ban lettünk a tulajdonosai. Sajnos az életünk úgy alakult, hogy válni fogunk, viszont a közös ingatlant az elidegenítési tilalom (10 év) lejártát követően értékesítenénk közösen és a vagyonmegosztásban is ez szerepelne.
A CSOK rendelet 51-e paragrafus 3 bekezdés szerint, akkor nem kell visszafizetni a CSOK-ot, ha a vagyonmegosztási szerződés alapján az egyik fél a másik féltől megszerzi a CSOK-kal vásárolt ingatlan tulajdonjogát, valamint a gyerekek lakcíme is ez az ingatlan marad.
Kérdésem az lenne, hogy muszáj megszereznie az egyik félnek a ingatlan 100%-os tualjdonjogát, ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni a támogatást, vagy elég ha továbbra is 50-50%-ban maradunk tulajdonosok és ebben az esetben se kell egyik félnek se a rá eső részt visszafizetnie?
Màsik kèrdèsem kapcsolòdik az elôzôhöz:
Kell-e vagyonmegosztás válás esetén minden esetben. Vagy elég ha csak az un. érzelmi közösség szünik meg,de a gazdasági megmarad.
Tehát megmaradjon mindkét félnek a 50-50%-os tulajdonjoga, úgy hogy senkinek ne kelljen visszafizetni a rá eső támogatást. Lehet-e a bíróságon egy olyan döntés, hogy bár elválunk, az érzelmi közösség megszűnik, de továbbra is együtt élünk és a gazdasági közösség fennmarad?
Elôre is köszönöm a segítsèget!
A kisstamara problematikához :
„ 01Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást), hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?”
Azért,hogy valaki el hagyta lakást a tulajdonjoga még nem veszik el.
Pl. el lehet adni. Hogy mennyiért az más kérdés.
„02 A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette. Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?”
Lehet annak a kisemmizésre gondolt férjnek egy pót kulcsa is, de ha nincs meglátogatja a már majd felnőtt gyerekeit,hozza a vevőjelöltet mustrára és minden megy a maga útján.
03„Ha a férj ellenzi a tárgyaláson a lakáshasználati jog kizárólagosak a feleség részére való megítélését, a bíróság ennek ellenére hozhat-e ilyen tartalmú dötést?”
Egy biró bármilyen döntést hozhat.kicsi a valószínűsége, hogy az alperes ( vagy felperes )nyomása befolyásolhatná.
Ha bár ha én lennék döntési helyzetben 5 évre (amig a kisebb gyertek is bőven nagykorú lesz ) a most előnyért érdeklődő asszonynak ítélném,majd azután mindenkinek a jogos jussához való hozzáférésre adnék lehetőséget. A számtalan plusz 1 variációból azt rendelném el, hogy űrítsék ki a lakást és adják el a majd akkori piaci áron. De hát engem a kutya sem kérdez meg.
Na még e 4.re is valami
04 „ Ha a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, a válást kimondják-e?”
A válás és a lakáshasználat egy mástól független valami...ügy.
kisstamara
„Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást),
hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?”
Szerintem annyira nem kicsi már az a két gyerek, hogy gyakorlatilag bírósági úton kizárják mindenből a férfit.
Az, hogy önként hagyta el a lakást, nem jelenti azt, hogy korlátozhatják életük végéig a tulajdonjogában. De ki tudja...
„A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette.
Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?”
Inkább indítson egy közös tulajdon megszüntetése pert a bíróságon.
Üdv! Válóper folyamatban, következő tárgyaláson már csak a lakáshasználat kérdéséről dönt a bíróság. A férj 4 éve elhagyta a feleséggel közös tulajdonú ingatlant, a feleség két gyermekkel (16, 19 évesek) lakik abban, az élettársával.
- Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást), hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?
- A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette. Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?
- Ha a férj ellenzi a tárgyaláson a lakáshasználati jog kizárólagosak a feleség részére való megítélését, a bíróság ennek ellenére hozhat-e ilyen tartalmú dötést?
- Ha a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, a válást kimondják-e?
Köszönöm előre is a válaszokat!
osztap,
Igazad van, ha ebből vita lesz, akkor a kérdezőnek a férjével lehet vitája, az új tulajdonostól nem nagyon lehet így igénye.
Mégsem annyira rózsás a helyzet. De, ha jól értem, a vevő tudott a használati jogról. Az már talán valami.
Mindenesetre több információd lesz. De az hogy már most az öröklésre gondolsz eléggé érdekes.
Továbbra is fenntartom hogy fizetned kell a lakhatásért. Nem szerezted meg a használati jogot.
Mivel a lakás elkelt erre már nincs is lehetőséged.
Egyezz meg az új tulajdonossal.
(A bontóperben a bíróság nem foglalkozik, nem foglalkozhat vagyonjogi vitával.)
Tisztelt drbjozsef!
Nagyon köszönöm a felvilágosítást. Remélhetőleg a válóper során rendeződnek a dolgok.
„Annak tudatában vásárolta meg az ingatlant, hogy azt használati jog terheli”
Ezzel nem értek egyet. A Ptk. 5:159. § (2) és 5:146. § (1) szerint a használat joga a földhivatali bejegyzéssel jön létre, nem pedig a szerződéskötéssel. Az nem történt meg, a használat joga nem létezik.
Ami szerintem létezik, az Katyusa16 szerződésen alapuló igénye a férjével szemben, a 2021-es megállapodásuk alapján, az ingatlan használatára. Ha ezt Katyusa16 az új tulajjal szemben érvényesíteni akarja, akkor neki kell bizonyítania, hogy a vevő mit tudott. Azt, hogy "most Katyusa16 ott lakik", vagy azt, hogy "most Katyusa16 és a gyerekek ott laknak, ingyen, és a legkisebb gyerek 18 éves koráig nem tehető ki a következő megállapodás alapján". Ehhez nyilván el kellene olvani az adásvételit a férj és a vevő között, amit a földhivatal kiad, ha nem magától, akkor a bíróság felhívására. Ha Katyusa16 csak az előbbit tudja bizonyítani, vagy még azt sem, azzal nem sokra megy, mert a vevő azt mondja, hogy ő az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezte a tulajdonát, ezért védi a Ptk. 5:174. § (1). Szerintem ekkor Katyusa16-nak és a gyerekeknek lehet szerződésszegés miatt kártérítési igénye a férjével szemben, de a vevővel szemben nem lehet igényük.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02