Mi is az az üzemben tartó...?

Végigolvastam amit irtatok, de még igy sem világos előttem az alábbi:

Van egy forgalmi engedély, amibe be van jegyezve egy tulajdonos, és egy üzembentartó is.
Ebben az esetben a tulajdonos megkötheti a GFB-t? vagy csak az üzembentartó? Vagy akármelyik?

bocsi az értetlenkedésért.

És pontosan ezért javasoltam alább a jogszabály módosítását, hogy a nyelvtani értelmezésből is az következzen, amit a józan ész diktál.

Hidd el, nem így van, bár a nyelvtani értelmezésből tényleg ez következne! Most is van ilyen folyamatos perem, és kb. 15-20-at befejeztünk már úgy, hogy a vélelem megdőlt.

Nincs benne az, hogy csak a biztosításkötési kötelezettséggel rendelkező üzembentartótól lehetne követelni, az üzembentartó fogalmát meg úgy határozza meg a rendelet, hogy az az, aki így be van jegyezve. Ha már vélelmeknél járunk, a jogszabály nyelvtani értelmezése szerint ez egy megdönthetetlen vélelem - és pontosan itt a probléma.

Ez most is benne van a jogszabályban (190/2004. (VI. 8.) korm. r), akinek biztosításkötési kötelezettsége van, és nem köt, baleset okozása esetén attól a MABISZ, mint a KSZ kezelője, vk-zik. Mivel a forgalmi betűje nem szentírás a lentiek szerint, így a tényleges tulaj (vagy ha elkülönül, az üzembentartó) esik ebbe a körbe.

Véleményem szerint egy olyan egyszerű módosítás, mint hogy az legyen megtérítésre köteles, akinek biztosítás-kötési kötelezettsége volt az adott időben, megoldaná a dolgot.

Hmmm... Szerintem messze képes lenne, csakhát van a világon lobby + politika + gazdaság...
:)

Az rendben van, hogy nekünk kéjes örömet okoz, ha összevissza értelmezhetjük ezeket a sz@r rendeleteket, de az ügyfél ebből csak azt látja, hogy a sok nagyokos, akinek az lenne mindössze a dolga, hogy összehozzon egy alkalmazható jogszabályt, erre sem képes.

Igaz, igaz! De azért a gyakorlatban ez a szabály mégsem annyira kogens, és az általam ismert bírói gyakorlat is sokkal inkább figyelembe veszi a megdöntött vélelmet, mintsem a dogmatikai értelmezést.

Legalábbis a saját pereimben ez a tapasztalatom, persze ez nem zárja ki, hogy másnak esetleg épp az ellenkezője! Hát ettől (is) szép a mi szakmánk... :)

Persze, hogy így lenne ez, csak ha az autókereskedés eladja a gépkocsit, a korábbi üzembentartó pedig jóhiszeműen felmondja a FB szerződést, ugyanakkor nem történik meg az átírás és a gépjárművet FB nélkül adja el, akkor továbbra is a korábbi üzemben tartót vonják felelősségre, hiszen a forgalmi engedélyben ő szerepel. A Korm. rendelet nem vélelemként kezeli a bejegyzés tényét, hanem az üzembentartó definícióját úgy adja meg, hogy az az, aki be van jegyezve a forgalmi engedélybe.

Arról nem is beszélve, hogy a gépjármű-kereskedések gyakran úgy tájékoztatják az ügyfelet, hogy már a bizományba náluk elhelyezett járműre is felmondhatják a biztosítási szerződést, hiszen amíg a kereskedésben van, addig nem kell rá biztosítás.

A gépkocsi forgalmi engedélyébe bejegyzett adat - tehát a tulajdonosra és az üzembentartóra vonatkozó adat is - csak az ellenkező bizonyításáig tekinthető valósnak. Így van ez minden közokirat, vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat esetében.
Így a tévesen, vagy hamis adatokkal kiállított forgalmi engedély - az adat vagy az okirat hamis, illetve hamisított voltának felismeréséig - keletkeztet ugyan GFB kötési kötelezettséget, ez a vélelem viszont gyorsan megdönthető.

A kereskedésben lévő gépkocsik esetében két törvényes eset van:

1. a kereskedés megvásárolta a gépkocsit
2. a kereskedésbe a tulajdonos bizományba adta a járművét, értékesítési megbízással.

ad1) Ez esetben a gépkocsi tulajdonjoga a kereskedésre száll át. Ha a kereskedés az átiratást elmulasztja (sokan a TEÁOR 50.10, mint főtevékenység miatt azt gondolják, hogy ez nekik nem kötelező, holott ez csak az eredetvizsga és az illeték alól mentesít), a felvázolt probléma valóban élő, de nem sokáig.
A PTK az adásvételi szerződés érvényességéhez ingók esetében ugyan nem ír elő írásos formakényszert, a gyakorlat szerint a járművek adásvételéről (épp a kapcsolódó ügyintézés miatt) azonban mégis írásos szerződés készül. Ha az eladó, mint volt tulajdonos eleget tesz a 35/2000. (XI. 30.)számú kormányrendelet 76/A § (4) bekezdésében foglaltaknak, és a jármű eladását a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányiroda) az adásvételi szerződés bemutatásával bejelenti, a vélelem megdől.

ad2) a bizományosi szerződés sem a jármű tulajdonosa, sem üzembentartója személyében nem eredményez változást, így a bejegyzett személyt terheli a GFB kötési kötelezettség a jármű tényleges eladásáig.

Üdv!

Na, itt is feldobom a témát.

A gépjármű-felelősségbiztosítás részletes szabályait a 190/2004. (VI.
8. ) Korm. r. szabályozza, korábban pedig a 171/2000. (X. 13.) sz.
Korm. r. szabályozta.
Tekintettel arra, hogy biztosítással nem rendelkező gépjármű által
okozott kárt a Kártalanítási Számla téríti meg, a Számlát kezelő MABISZ
számára a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy megtérítési
igényt érvényesítsen bizonyos személyekkel szemben. A felsorolt
személyek közül a MABISZ választja meg azt a személyt, akivel
szemben pert indíthat. A 2000-es Korm. r. 10. § (7) bek. értelmében az
üzemben tartótól lehetett megtérítést követelni, az 1. § b) szerint
pedig a tulajdonos, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben
tartó minősül üzemben tartónak.
Az új rendelet 15. § (7) értelmében a megtérítést követelheti a
biztosítással nem rendelkezô üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen
a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármû
tulajdonosától és vezetôjétôl. Az 1.§ b) szerint üzemben tartó: a
gépjármû tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által
kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója.

Megállapítható, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben
tartótól a MABISZ mind a korábbi, mind a jelenlegi rendelet szerint
megtérítést követelhet.

A fentiekkel kapcsolatos probléma a következő. A jogszabályt a legtöbb bíróság egyszerű nyelvtani értelmezéssel fogja értelmezni, ez viszont akár abszurd eredményhez is vezethet. Ebben az esetben olyan
személlyel szemben is elképzelhető a megtérítési követelés
érvényesítése, akinek nem volt kötelezettsége biztosítási szerződést
kötni. Extrém esetben akár a hamis okirat, vagy adminisztratív hiba
miatt bejegyzett üzemben tartó is kötelezhető lenne megtérítésre.
Előfordulhat az is, hogy a használt gépkocsira vonatkozóan a gépjármű-
kereskedés nem rendezi a biztosítást, a gépkocsit pedig anélkül eladja.
Ebben az esetben a korábbi tulajdonos jogszerűen mondja fel a
korábbi szerződést, hiszen amíg a gépjármű a kereskedésben van,
nem szükséges biztosítási szerződést kötni rá. Amennyiben azonban a
kereskedés a forgalmi engedélyt sem rendezi megfelelően, a korábbi
üzemben tartóval szemben megtérítési igény támasztható.

Véleményem szerint üdvös lenne a jogszabály szövegében egy kis pontosítás.

A definiálást és a különbségtételt megtette a Legfelsőbb Bíróság a PK.40 számú állásfoglalásában. Ha hozzáférsz, olvasd végig, ha nem, írj, és átküldöm e-mailban.

Nem, egyáltalán nem engedi át a használatát. Ilyen tartalma az üzembentartásnak nincs, az nem kötelem. Taxatíve felsorolt hatósági eljárásokban az üzembentartó járhat el. Ennyi és nem több.

the big cat

Hát igen, ez a profi és érthető leírása. Tulajdonképpen nekem is azt kellett volna irnom, hogy átengedi a jármü használatát, nem a használati jogát. Rosszul fogalmaztam.
Mindenben az a helytálló ahogy Te leírtad.
köszönöm

Nos ebben a magyarázatban a szokásos közkeletű tévedés van, miszerint az üzembentartás valamiféle kötelem, és a használat jogáért cserébe mondjuk a gépkocsi költségeit viseli a tulajdonos helyett az üzembentartó.

Az üzembentartás egy speciális dologi jog, amelyhez a jogszabály is megköveteli, hogy alalnt fekvő kötelmi viszony (szerződés) legyen a tulajdonos és az üzembentartó között, ha más nem akkor az üzembentartói jog átruházása. Az üzembentartói jog azt jelenti, hogy a tulajdonos helyett az üzembentartó járhat el a hatóságok előtt a jármű forgalomba helyezésével, forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsoltaban, és ennek terheit is ő viseli. Szó sincs arról, hogy bármiféle használati joghoz jutna ezáltal, vagy általában köteles lenne viselni a gépkocsi terheit (nem hárul "minden felelősség az üzembentaróra"), pl. a kötelező biztosítás megkötésére sem köteles, az lehet a tulajdonos is.

Tehát az üzembentartói jog nem több és nem kevesebb, mint hogy speciális hatósági eljárásokban a tulajdonos helyett az üzembentartó lesz jogosult eljárni, és annak kölségeit viseli, de ez a jogosultság a tulajdonos által egyoldalúan bármikor visszavonható, ímg az alant fekvő kötelem nyilván csak a kikötött szabályok szerint szüntethető meg.

Egy gépjárműnek lehet több üzembentartója is.

Jogszerűen nem lehet úgy autót venni, hogy valaki csak üzembentartónak jegyezteti be magát, ha valaki ezt teszi akkor komoly rizikót vállal (ugye vagy van adásvételi szerződés, és akro ha ezt nem jegyezteti be, az adócsalás, mert nem fizette meg az átírási illetéket, vagy nincs, és akro egyösszegű határozatlan idejű bérbeadás van, amit a bérbeadó bármikor felmondhat, ő meg bukta a pénzt), nem beszélve a tulajdonosról, aki egyáltalán semmiféle, a tulajdonból származó kötelezettség alól nem szabadul, a súyladót, a biztosítást, parkolódíjakat, az autóval okozott károkat rajta bármikor követelhetik, még sortartási kötelezettség sincs.

Hello világesze!

A tulajdonos átengedi a használati jogot az üzembentartónak a jármü üzemeltetését rábizza üzembentartóra. A tulajdonjogáról nem mond le. Ezzel minden felelősség az üzembentartóra hárul. Õ fizeti a biztosítást, sulyadót.
Nem tudom milyen felelősségre gondolsz?

Tisztelt Fórum, mióta elindítottam az "Átiratási díj és hasonlók megúszása" topikot, egyre többet hajigálózunk az üzemben tartó fogalmával.

Megtenné nekem valaki, hog definiálja az üztartó és tulajdonos közti különbséget?

Ha esetleg valaki úgy vesz autót, hogy csak üztartónak jegyezteti be magát, jó lenne tudni, milyen felelősség marad az autó miatt a tulajdonoson. Ezért érdekelne a különbség.

Köszönöm