zártkerti ingatlan adásvétele

„Kinek kell a változási vázrajzot elkésziteni a telekcsoport ujraosztás esetén.”

Ha ez kérdés, akkor a földmérőnek. Hogy őt ki bízza meg, és ki fizeti, az megállapodás kérdése. Kelleni, senkinek nem kell. Elsősorban annak, aki akarja az újrarendezést.

„Ki ilyenkor a megkeresendö, külön egy épitész és földmérö vagy hivatalosan az Önkormányzat vagy a Földhivatal végzi ezt.”

Ha ez kérdés, akkor a földmérőt meg lehet bízni úgy is, hogy minden ügyintézést is vállal a földhivatalnál.

Tisztelt Fórum!
Zártkert besorolású ingatlant vásárolnánk, mely 2 db, egymás melletti hrsz-ből áll, rajta egy kis szőlőssel. Nadrágszíj alakú telkek, együttes széleségük 8 méter. A két hrsz-nek két külön tulajdonosa van (apa ill. fia), mindketten 1/1 arányban tulajdonosai a teljes terület felének. Művelés alól ki nem vont ingatlanokról van szó, ki kell függeszteni az adásvételt; mivel nem vagyunk földművesek, potenciálisan sokan élhetnek elővásárlási joggal. Számunkra az ingatlan csak egyben érték, tehát azt a kockázatot mindenképpen el szeretnénk kerülni, hogy esetleg csak a felét vehetjük végül meg, mert az egyik esetében valaki élne az elővásárlási joggal.
Kérdésem az lenne, hogyan kezelhető ez a kérdés? Arra gondoltam, ha 1 db adásvételi szerződés készülhetne, talán csak egyben a 2 külön hrsz-re lehetne élni az elővásárlási joggal is? Ha nem lehet egy adásvételibe megoldani (vagy ez esetben is élhetne az elővásárló akár csak az egyik hrsz-re az elővásárlási jogával), esetleg az adásvételi(k) tartalmazhatná(nak) olyan kitételt, hogy amennyiben valaki az egyik hrsz-re élne elővásárlási jogával, akkor mi mint vevők elállhatuk az adásvételtől a másik tekintetében? Így akkor meg az eladók kockáztatnak azzal, hogy esetleg csak az egyiket tudják eladni (hacsak nem lehet úgy szerződni, hogy ők meg csak akkor adják el, ha mindkettő ingatlan elkel). Mit javasolnak?
Köszönöm megtisztelő válaszukat, KJ

Tisztelt Forum,

elnezest az ekezetek hianyarert!

Az lenne a kerdesem, nem talaltam ra valaszt, hogy egy zartkerti, muvelesbol ki nem vont ingatlan vasarlasanal, a 60 napos kifuggesztes stb procedura alatt, es utan, ugy ertelmezem hogy en mar megkottottem a szerzodest, esetleg eloleget is fizettem (megegyezes kerdese?) mi van ha valaki elovasarlasi jobbal jelentkezik es meg akarja venni, en automatikusan "kiesek" a sorbol?
gondolom aki elovasarlasi joggal meg akarja venni ugyanannyit ajanlhat az ingatlanert es neki kell a tulajnak eladni? vagy kialakul ilyenkor egy "licit" szituacio es en ajanlhatok tobbet es akkor az elovasarlasi joggal rendekezonek is tobbet kell adnia vagy neki van joga megvenni ugyanazert az arert amit en ajanlottam?

ez hogy mukodik?

mi van ha ez a valaki mas megveszi akkor visszakapom az eloleget amit mar letettem?

ilyenkor mi a helyzet?

koszonettel

Az elővásárlási jogával élő jogosult a vevő helyére lép a szerződésben. Slussz.

koszonom!
es az en elolegemet az uj vevo kifizeti nekem, a szerzodest atveve?

Vagy elveszik?

Akinek Ön adta. Az eladó.

Tisztelt Szakèrtő!

A tulajdoni lapon a következő szerepel: zártkert, jel.muv.ág (kivett), szántó és gazdasági épület. AK 3,89. Megveszik tőlem, ki kell függeszteni?
Köszönöm válaszát! Üdv.

Jucc0707,

Ha egy zártkert művelésből kivett, akkor nincs aranykorona értéke, ha van aranykorona értéke, akkor nem kivett.

Nem lehet, hogy a gazdasági épület földrészlete kivett, de a teljes ingatan az nem?

Ha van aranykorona értéke, akkor a földforgalmi törvény alá tartozik, és kötelező kifüggesztés (most : elektronikus közzététel már, de mindegy).

Helló

Van egy hosszúkás tégalap alakú föld egy zártkertben, amelyet két ember vásárol meg 2/7-5/7-ed arányban. A szerződés szövegében ez is került be:

"Vevők az ingatlant megosztva kívánják használni oly módon, hogy K. M. vevő az ingatlan VII. dűlő felőli részét az ingatlanon található gazdasági épület mögött, a VII. dűlőtől számítva 100 méter távolságra kijelölt részét az ingatlan 7,12 méter azaz teljes szélességében használja, míg H. I. vevő az ingatlan gazdasági épület mögötti további udvari illemhelyének hátsó falától húzódó határtól, mint határvonaltól a hátsó telekhatárig használja az ingatlant 7,12 méter, azaz teljes szélességében. K. M. vevő H. I. vevő részére biztosítja az átjárást a gazdasági épület jobb oldalán az oldalt határoló telekhatárig a telekhatártól visszamérve gyalogos szélességben. Felek a használati megosztást a térképmásolaton jelölve is rögzítik. Vevők az ingatlan tulajdoni illetőségük elidegenítése esetén a szerző felet tájékoztatják a használati megállapodás tartalmáról és annak térképét felmutatják"

Kérdésem, hogy ezzel az adásvételi szerződéssel a két tulajdonos az egész ingatlan osztatlan közös tulajdonjogának 2/7-ed és 5/7-ed részét szerzik meg, vagy a szerződésben leírt két-két terület 100-100 %-át? (Akkor mondjuk nem lenne értelme a helyrajzi számon való nyilvántartásnak)

Pl egy későbbi jogügyletnél - mondjuk egy hagyatéki eljárásnál - mi lenne a hagyaték tárgya? Az egész ingatlan 2/7-ed, vagy 5/7-ed része? Vagy csak a szerződés szerint "kijelölt" területek egésze?
Eligedenításnél egy későbbi szerző felet kötelez-e ez a használati megállapodás, tehát egy esetleges új tulajdonosnak is el kell-e azt fogadnia?

perszepolisz,

Az osztatlan közös tulajdonnál a hányadok ún. "eszmei hányadok". A tényleges használat és a tulajdonlás teljesen elválik ilyenkor.

Eladáskor, ajándékozáskor, örökléskor természetesen ezt a 2/7 vagy 5/7 eszmei hányadot szerzi a jogutód meg, DE A HASZNÁLATI MEGOSZTÁSI SZERZŐDÉSSEL EGYÜTT. Ha a használat aránya eltér a 2/7-5/7 aránytól, az nem baj, nem számít, mert a használati szerződés miatt lényegében a piaci értéke sem lesz az egyes tulajdoni hányadoknak azonos, még egységre eső mértékében sem.

Példával : egy ingatlan 1/10 része Andrásé, aki a telek 9/10 részét használja szerződéssel, erre egy kétszintes úszómedencés palotát épít kétállásos garázzsal, élére vágott pázsittal, pergolával. Az ingatlan 9/10 hányada Béláé, de ő a szerződéssel csak 1/10 részt használ, és ott csak egy félig összedőlt garázs van, és gyomos dzsungel az része.

Aki el akarja adni a részét (természetesen a másik fél elővételi joga mellett), mennyit kap érte? András akkor is 200milliót kap, ha Béla csak 5milliót, pedig Béla tulajdonrésze az ingatlanból tízszer akkora. A piaci értéket nem a tulajdoni hányaduk fogja beárazni, hanem az, hogy a valóságban, milyen megosztással, mit birtokolnak ténylegesen.

Persze ez a példa durván túlzó, de az elv az ez, ha kicsit eltér az eszmei hányadtól a ténylegesen használt rész, akkor ez nem túl szerencsés ugyan, de nem is rendellenes dolog.

A vevő/örökös kicsi eszmei hányad mellett is a nagyobb rész használatára lesz jogosult : mert a használati megosztási szerződésnek is jogutódja lesz természetesen.

Köszönöm.

Kedves Fórumozók!

Elővásárlási joggal éltem egy zártkerti szántó művelési ágú telekre, de nem megy simán a dolog.

Az eredeti vevő (nem földműves) és ügyvédje szerint Nekem csak velük van dolgom, az ügyvéd előtt átadni a pénzt és nemkell új szerződés(az eredeti vevő ragaszkodik a saját ügyvédjéhez mindemellett). Az én ügyvédem szerint Nekem viszont csak az eladókkal van dolgom. A csavar a dologban még annyi, hogy az adásvételibe beleírták, hogy elővásárlás esetén az eladónak úgy kell szervezni, hogy a vételár közvetlen az eredeti vevőnek kerüljön átadásra. Tehát ebben szeretnék segítséget mi ilyenkor a pontos menet, a határozat megérkezett miszerint velem hagyják jóvá az adásvételt. (határidőm van erre valami? tudtommal 30 nap , az eredeti eladó mindenféle kifogásokkal "nem ér rá", valószínűleg kivárásra játszana)

Az eladók pesti, de jelenleg Balatonon tartózkodó idősek, ők együttműködőnek tűnnek(bár az egészet nem nagyon értették, valószínűleg semmiféle felvilágosítást nem kaptak az Fftvről), szükség esetén felajánlottam hogy felhozom és vissza is viszem őket. Nagyon köszönöm a segítséget előre is!

Az ügyedben az az ügyvéd jogosult eljárni akinek te megbizást adtál.
A tulajdonjogod bejegyzéshez szükséges még az eladó bejegyzési engedélye is!

Üdv!

Zártkerti ingtlannal kapcsolatban kérdeznék.
Beleszerettünk egy 100m2-es házba, ami egy 2700m2 -es telken fekszik. Zártkerti ingatlan, amelyből 400m2 művelés alól kivont. Hosszas olvasgatás után sikerült utánajárnom, hogy mégis mit jelent a "vásárlás esetén kifüggesztendő" megjelölés. A kérdésem az volna, hogy ez esetben a vásárlás miként valósulhatna meg? A 400m2 kivont rész megvásárolható-e a kifüggesztés ideje előtt/alatt, vagy együtt lehet csak a fennmaradó 2300m2-el? Illetve ha sikerülne hozzájutni az ingatlanhoz, lehet-e bármiféle gondunk később abból, hogy a telek több mint 3%-a van beépítve, hisz maga a ház is meghaladja ezt, de ezen kívül még melléképületek is vannak a területen. Köszönöm!

A művelés alól kivett 400 m2 nem olyan, mint a használt autóban a bab ülés, nem lehet külön eladni, v megvenni.
Egy telekről beszélünk.
A beépítés módjával és mértékével kapcsolatban választ az eladótól kaphatsz, adja át a szerződés aláírásakor az épületekre vonatkozó építési és használatbavételi engedélyeket, terveket.
Ha magad akarod helyette ezt az utat végig járni, akkor kezdd a helyi építési szabályzatnál. De félő, ettől még nem leszel okosabb az épületek tekintetében.

Kedves Fórumozók!

Szeretném megkérdezni, hogy zártkerti ingatlan esetében, amelynek a besorolása művelés alól ki nem vett szántó, gazdasági épület x aranykorona, mennyi idő múlva lehet újra értékesíteni? Az ingatlant egy ismerősöm vásárolta kifüggesztéssel, de most meggondolta magát. Van-e rá törvény, hogy mennyi idő múlva értékesítheti?
Köszönöm a választ.

Nincs. Akkor adja el, amikor vevőt talál rá.
Az más kérdés, hogy amennyiben drágábban tudja eladni, mint ahogy vette, akkor adóznia kell a plusz jövedelem után.

Adott egy földtörvényes ingatlan, ki lett függesztve, elfogadó nyilatkozatott tett is valaki.

Időközben meghalt az eladó, az elfogadó nyilatkozatot meg nem fogadták el így maradt az eredeti vevő.

A gond: örökösök nem akarják átvenni a pénzt, nem akarják eladni.

Ilyenkor kié a telek, gondolom a vevőé... de tudnak valamit tenni az örökösök?

De. Toporzékolhatnak, köpködhetnek, csóválahatják a fejüket, szidhatják a néhait, a vevőt, az ózonlyukat, a klímaváltozást...

Köszönöm!

Más: nem földműves helyben lakóval szemben elővételi joga van nem helybenlakó ( de 20km-en belül lakó) földművesnek?

"bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;"

• en belül van?

Egy földműves minden nem földművest megelőz.
(Néhány kivétellel : osztatlan közös megszüntetése, egyenes ági rokonok közötti ügylet)

Pontosabban egy nem földművesnek nincs is Fftv. szerinti elővételi joga. Legfeljebb Ptk. szerinti.

Kedves Fórumozók!
Helyben lakó földműves megvesz/venne egy szomszédos zártkerti ingatlant, mely az ő tulajdonában lévővel szemben, az út túloldalán helyezkedik el.Kifüggesztés alatt ajánlatot tesz a szóban forgó ingatlan jobb oldali szomszédja, aki szintén helyben lakó földműves. Kié lesz az ingatlan?
Köszönöm!

A zártkerti ingatlannál más számít szomszédnak?

zita74,

Az Fftv. szerint ugyanolyan szomszédok vagytok, nincs különbség.
Ha nincs titeket a sorrendben megelőző elővételi jogosult, akkor közületek az eladó tetszése szerint választhat.

„Fftv.
5.§ ... 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;
...
22.§(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép.”