Társasházak jogásza!

egy asztalos szerfölött ritkán heggeszt,
tehát nem repülsz. a levegőbe

Kedves Mufurc

Köszönöm a gyors választ, mindenképpen utánajárok a lehetőségeknek. A mosolyszünet sajnos már fennáll. :)

Kedves Aggódószülő!

Területi jegyző->>>>> birtok védelem.

A zaj miatt a területi szabálysértési hatóság feljelentés.

A területi jegyzőnél érdeklődni van é az asztalosnak működési engedélye????

Számítson mosolyszünetre;-)

Tisztelt Jogászok!

Egy 23 lépcsőházból álló, panelház utolsó lépcsőházának, földszinti lakásának tulajdonosa vagyok. Közvetlenül a lakás alatt van egy pince, aminek nincs utcára nyíló ajtaja. Ebben a pincében tevékenykedik, egy asztalos. Rendszeresen hajnalban érkezik és kezdi a különböző munkálatokat, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ha csak a dupla vasajtót elkezdi kinyitni, a lakásunkban már nem lehet aludni. Mindemellett meglehetősen nagy mennyiségű faanyagot halmozott fel. Nem egyszer hallottuk már, hogy hegeszt, és nagy teljesítményű gépeket használ. Abban a pincében van a fölötte lévő lakások gázvezetéke, és a vízelzáró csapok is.
Egy alkalommal hajnalban lementem hozzá, és kulturáltan megkértem, hogy ne zörögjön ilyen korán és éjjel, mert pici gyermekünk van. (Most már 1,5 éves). Az eredmény csupán annyi volt, hogy magára zárja a lépcsőházi pinceajtót, így mivel nekem nincs kulcsom nem tudok lemenni. A közös képviselő eddig, nem tett semmit a nyugalmunk érdekében. A kérdésem az volna, tehetek-e valamit hivatalos úton, ez ellen a pinceműhely ellen. Zajos, ha fest azt a lakásban is érezzük, és lehet, hogy felfújom a dolgot, de tartok tőle, hogy veszélyhelyzetet is teremt. Ha bárhol fölöttünk csőtörés történik, csak akkor lehet elzárni a vizet, ha őt előkerítjük. (Tapasztalatból tudom mert beköltözésünkkor két évvel ezelőtt egy fél napot váratnom kellett a vízszerelőket, hogy a lefolyó cseréje előtt el tudjuk zárni a vizet). És annak sem örülök, hogy a gázvezeték közelében hegeszt, sarokcsiszolóval vagdos, bár őszintén szólva azt sem tudom minek ilyen szerszám egy asztalosnak.

Válaszukat köszönöm

Kedves Warlocks!

azonnal

• fénykép felvételek
• tanuk

Tértivevényes levélben értesíteni a képviseletet.

• keletkezett kár mértéke
• a kártérítés módja
• kapcsolodó követelések.

Ha nem reagál a képviselet

Helyi jegyzőnél a birtokháborítás miatt feljelentés.

közjegyzőnél előzetes igazságügyi szakértés és fizetés meghagyás.

Feltehetően perré alakul.

Ha van az előzményekről írásos bizonyitéka és tanuja sokat segít.;-)

Tisztelt Jogászok!

A következő kérdésem lenne!

A lakásom fél-szuterén,esőzésnél a vízelvezető nem nyeli el a vizet rendesen, ami a ház udvarán van.
Ennek következménye képpen,minden esőzésnél rettegek beázok vagy sem.
A lakógyülésen és a közös képviselőnek jeleztem (már 5. éve),hogy meg kell oldani a vizelvezetés kérdését...de kb semmi nem történik.

A hétvégi esőzésnek köszönhetően most sikeresen beáztam, befolyott a víz.

Mit lépést kell tennem,hogy megoldodjon a problémám.

A segítséget előre is köszönöm!

Kedves George01!

A th. SzMSz beadása a földhivatalhoz, ügyvéd köteles.

Az ügy (szabályozás) részletes ismerete és a tisztelet díj átvétele kötelezi az eljáró ügyvédet a szabályzás jogszabálykövető tartalmáért.

Ha valami nem gömbölyű, akkor nem jegyzi ellen.

Elméletileg;-)

Tisztelt Jogászok!

A következő kérdésem lenne!

A Társasházunk egy lakógyűlésen megszavazta, hogy minden hónapba fizessünk X összeget felújításra.
Természetesen ezt Én is elfogadtam, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke.
Az elmúlt hónapokban már nem fizettem ezt az összeget, mert semmilyen bizonylatot nem kapok a befizetésről, ezért felszólítással illetve behajtással fenyegettek.

Az lenne a kérdésem, hogy ebben a formában jogos-e a követelés, illetve bizonylat és könyvelés nélkül vehetnek-e el pénzt a lakóközösségtől?

A segítséget előre is köszönöm!

kbs
Munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel igen, és akkor nem is kell regisztráció.de ahhoz a közgyűlés hozzájáruló határozata szükséges,

Aki nem vállalkozó, az nem lehet közös képviselő?

ajando

Ha visszaadta a vállalkozói igazolványát, akkor elvesztette a regisztrációját (ha volt neki! - mert lenni kellett!-) és a Tht. trv. szerint megszűnt közös képviselőnek lenni. Visszamenőleg nem lehet szerződést módosítani!

Tisztelt jogászok:
Segítséget kérnék:közös képviselőnk decemberben visszaadta a vállalkozói igazolványát.Erről a közgyűlést májusban tájékoztatta.Majd írt egy levelet, hogy majd decemberben egy hónapra újra kiváltja, s egy összegben kéri a utólag az éves munkadíját. A házban elvileg ő takarít is, és ezt az összeget is akkor fizessük neki.
Jelenleg dolgozik teljes állásban, de június 1-től rokkantnyugdíjas lesz.
Törvényszerű ez így? nem követünk-e el valahol törvénytelenséget, ha azt kéri, hogy visszamenőleg módosítsuk a szerződését? Végezhet-e munkát folyamatosan ebben az esetben?Ha egy összegben fizetünk neki, nem követünk-e el adócsalást/ csak ő, vagy mi is támogatjuk ebben? Mit tehet a számvizsgáló bizottság, ha ezt csak most tudta meg? és kell-e tennie valamit? Sürgős segítségre volna szükségünk, köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Jogász úr!

A következő lenne a kérdésem. A társasházi közösségünk módósíthatja e a Szervezeti működési szabályzatoz, hogy a szabályzatban részletesen lefekteti a vezetékes ivóvíz használatának szabályait. Arra gondolok itt, hogy egységes vízfogyasztási szabályzatot alkotunk, melyben megállapítjuk, hogy a vízfogyasztást nem fizető tulajdonosoknál, bizonyos idő eltelte után, vízkorlátozást vezet be a társasház (a közös tulajdonú vízvezetéken közgyűlési határozat alapján) a tartozás kiegyenlítéséig. Jelenleg a vízdíj mellékvízmérő órák alapján kerül elszámolásra.
Vagy esetlegesen, hozhat e a közgyűlés olyan határozatot, hogy az elszámolás előre fizetős vízóra alapján történik.Ezáltal aki nem fizet az nem tud vizet vételezni a saját vízórájánál, de a közös csapnál vízhez juthat ettől függetlenül.

Van e valamilyen törvényi hivatkozás , ami megtiltaná, hogy a közgyűlés által elfogadott egységes határozat alapján(valamint ha a Szervezeti működési szabályzatba ez lefektetnénk) vízkorlátozást vezessen be a közösség a mondjuk 3 hónapi tartozással rendelkezőkkel szemben. A vízkorlátozással kielégítenénk még a közegésségügyi határértéket, tehát megkapná az adós a vezetéken keresztül a napi 30 liter/fő folyadékot, valamint biztosítanánk vízvételi helyet 150 méteren belül.
A közműtörvény és rendelkezései a szogáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt határolja be. Jelen helyzetben a törvény szerint a fogyasztónak a Társasház tekinthető. A társasház pedig saját jogán szeretne egy szabályzatot létrehozni, hogy a közös tulajdonban lévő vízvezetékre csak a társasház által elfogadott vízhasználati szabályzattal lehessen rácsatlakozni. Amennyiben ezt a lakó nem hajlandó elfogadni, úgy kiépíthet a bekötővezetékig egy saját vezetéket és köthet szerződést a szolgáltatóval, vagy vizet vételezhet a közös nyilvános csapból.
Jelen helyzetben én úgy gondolom, hogy a lakás tulajdonosa csak egy külön tulajdonnal rendelkező albetétes, aki rácsatlakozott a közös tulajdonban lévő vezetékre. A külön tulajdonnal rendelkező személy jelen helyzetben nem tekinthető fogyasztónak, mivel szerződéskötést sem tudna véghezvinni a vízszolgáltatóval, valamint semmiféle jogot nem tudna gyakorolni a vízszolgáltatóval szemben. Az elképzelés alapján az ingatlantulajdonosok olyan fogyasztók akik kénytelenek lennének betartani a vízhasználati szabályzatot. Amennyiben ez nem megfelelő a tulajdonos számára, úgy a lakóingatlanától a bekötövezetékéig, kiépíthetne egy saját vezetéket, és kérhetné a szolgáltatót a rácsatlakozásra.
Ön szerint van e valami törvényi akadálya az elképzelés megvalósításának?
Kérném, hogy ha van akkor hivatkozzon a törvényre, mert jelenleg nem találtam ilyent.
Válaszát előre is köszönöm!

Építész tervező.

Egy olyan problémám lenne- édasanyám én és az édesapám nevén van egy hivatalosan 2 és félszobás lakás, ami régebben két önálló helyrajzi számon volt, csak családunk jellegéből adódóan egybenyitottuk és egy helyrajzi számot is kapott.
Jelenleg szeretnénk helyreállítani az eredeti állapotot két helyrajzi számon két szoba konyhás lakást, mert én a saját részemet szeretném értékesíteni.-MI a teendő?
köszönöm a válaszokat

A főbérlőnek lehet albérlője a tulajdonos hozzájárulásával, akár önkormányzati tulajdonú a lakás, akár más személy tulajdonában áll, de az albérleti szerződést a főbérlő köti az albérlővel.

Amiről én beszéltem, hogy manapság a tényleges FŐbérlőt (azaz aki közvetlenül a tulajtól bérli a lakást) szokás ALbérlőnek hívni, aminel nem teljesen értem az okát.

Önkormányzati tulajdonban lévő lakásnak főbérlője van, aki nála lakik a tulajdonos írásbeli engedélyével ő bérlőtárs.

Valamikor voltak társbérletek is pl. két család "összezárva" amikor is közös a konyha, a mellékhelyiségek...

Bocs, hogy közbekérdezek, de ez miért van manapság, hogy a bérlőt mindenki ALbérlőnek hívja?

Ha valaki kibéreli a tulajtól a lakást ő bérlő és nem albérlő. Az albérlő a bérlőtől bérli tovább, és ő nincs is közvetlen jogviszonyban a tulajjal, mert a bérlővel van albérleti szerződése.

Ehhez képest TV-ben, rádióban, de egy jogi fórumon is gyakorta olvasom, hallom (és nem csak ebben a topicban), hogy a tulaj kiadta a lakást ALbérlőnek.
No de akkor ki a FŐbérlő??:)

nem vitatkozok,mert veled nem lehet,nem ismersz más igazságot,a magadén kívül.
csak te a jogról beszélsz ,én meg a gyakorlatról

Nem kell a joghoz értened. De ha már nem értesz hozzá, akkor botorság jogi kérdésben vitatkoznod egy jogásszal.
Különösen, ha már magát a problémafelvetést sem értetted.

nem,műszaki vagyok,de kB. 400 olyan lakás van a területemen ahol kovács Pál albérlő fizeti szabo István tulajdonos helyett a közös költséget.a,csekkre a tulaj nevét irja.

egy dolog a jog,
s más dolog a valóság.

Ugye, nem vagy jogász?

nem is iratja át,csak az albérlő fizeti ki a tulajdonos nevében.

nem laktál még albérletben?

A közös költséget nem lehet "átíratni", mint a villanyórát.

azért mert rezsifzetéssel együtt vette ki a lakást