szomszedok jogai

Köszönöm, de én csak a sajátomat akarom nyesegetni, mert állandóan csesztet. kb. 5-6 m magasságban van 3 ág, ami kb. 50 cm-re átlóg a kertjébe. Szólt, hogy vágjuk le, de túl magasan van. Igazándiból azt nem szeretném, hogy egy méregdrága céggel megcsináltassa, s aztán velem kifizettesse.
Ha pedig valóban köteles lennék ilyen magasságban is lenyesni, akkor inkább én keresnék valami olcsóbb céget, de sajna az is 10 ezer Ft fölött kezdődne. A fa egyébként nagyon messzire van a házától, a veteményes, illetve a füvesített része fölé nyúlik be fél métert.

Tisztán polgári jogi kérdések.
A fát csak akkor és olyan mértékben nyesheted meg, ha az az ingatlanod állékonyságát, használhatóságát veszélyezteti, s felszólításodra a szomszéd maga erről nem gondoskott. (lásd ptk szomszédjog)
A hátsó kerítés a szomszéddal közösen is építhető. Az építmény azé, aki építette. Ha közösen építették, akkor vélhetőleg osztatlan közös tulajdon, így egyetmelgesen húzzátok hasznait és viselitek pl karbantartásának terheit. Kérdés, hogy valóban közös építés eredményeként jött-e létre, és az bizonyítható-e? Ha ebben vita támad, akkor sorry, de bíróság.

Kedves nanemaaa!

Tudnál nekem is segíteni?

1. Az átnyúló faágakat milyen magasságig vagyok köteles levágni? (szeretnék békességet, de alpin technikás gallyazásért nem szeretnék feleslegesen pénzt adni)
2. A hátsó telekhatáron lévő kerítést, amit feltehetőleg felesben építettek a telektulajok (bizonyíték nincs rá), tulajdonosváltás után ki milyen arányban birtokolhatja?

Köszi!

A kivágott fa akkor is érték, ha nincs védve. Elméletileg lehet védett fa, akkor a természetvédelmi hatóság esetleg ráugrasztható. De a problémák java részét nem fogjkák a hatóságok helyettetek megoldani, nektek kell a jogaitokért kiállni. Ez pedig a bíróság.

Mazsola
6 lakásos társasház, mely az osztatlan közös tualjdon szabályai szerint működi, ha jól értem (mellesleg, ha a társasházi törvény hatálya alatt működna, a beépítetlen telek akkor is osztatlan közös tulajdon lenne)
Szóval a telek használatában van a tulajdonosok között egy megállapodás. Ezt a megállapodást elméletileg a belépő új tulajdonossal újra kellett volna kötni. Mivel azonban ezen fajta megállapodás akkor is megállapodás, ha szóban köttetett, így akár nem is fontos. A lényeg, hogy minden fű, fa bokor, virág közös tulajdon. Ezek kiírtására önhatalmúlag egyik tulajdonos sem érezheti feljogosítva magát.
A fentiek alapján szerintem birtokvédelmi és kártérítési per simán megállna.
Ha a többiek is egyetértenek velem... itt a fórumon. :)
A telken belüli fa kivágására egyébként tényleg nem kell engedély.

A320
A 10 éves jogvesztő határidő részben az Étv. (1997. évi LXXVIII. tv) 48. §-ában található, másrészt viszont valahol a PTK-ban.

A szomszéddal a megállapodás természetesen lehet szóban, vagy írásban. A lényeg, hogy az adásvéltel már nyilván csak szerződéssel történhet.
Telekalakítási engeélyt bármely érintett ingatlan tulajdonosa kérheti, de lehet közösen is. Ez szintén megállapodás kérdése, épp úgy, mint a ki fizeti a révészt kérdése.
Annyit nem árt tudni, hogy a telekalakítást a hatóság engedélyezni és a földhivatal átvezetni csak abban az esetben tudja, ha annak mértéke legalább az 1 m2-et eléri.
A telekhatárok pontos helyét gyakorlatilag a földhivatal tudja, és vagy maga a földhivatal, de más geodéta is kitűzheti. Ha a telekhatár pontos helyének kérdésében a szomszédok között vita támad, annak eldöntésére viszont csak a bíróság jogosult.

Ha a szomszéd megcsinálja a szigetelést, és az bizonyíthatóan átnyúlik a telkedre, akkor az építésügyi hatóság - kérelem alapján - ha akar, ha nem, de kénytelen lesz foglalkozni, mert ez (is) a dolga. Építésügyben nincs "kis ügy"... ott a méltányosság gyakorlása a törvény által kizárt.

A320
A 10 éves jogvesztő határidő részben az Étv. (1997. évi LXXVIII. tv) 48. §-ában található, másrészt viszont valahol a PTK-ban.

A szomszéddal a megállapodás természetesen lehet szóban, vagy írásban. A lényeg, hogy az adásvéltel már nyilván csak szerződéssel történhet.
Telekalakítási engeélyt bármely érintett ingatlan tulajdonosa kérheti, de lehet közösen is. Ez szintén megállapodás kérdése, épp úgy, mint a ki fizeti a révészt kérdése.
Annyit nem árt tudni, hogy a telekalakítást a hatóság engedélyezni és a földhivatal átvezetni csak abban az esetben tudja, ha annak mértéke legalább az 1 m2-et eléri.
A telekhatárok pontos helyét gyakorlatilag a földhivatal tudja, és vagy maga a földhivatal, de más geodéta is kitűzheti. Ha a telekhatár pontos helyének kérdésében a szomszédok között vita támad, annak eldöntésére viszont csak a bíróság jogosult.

Ha a szomszéd megcsinálja a szigetelést, és az bizonyíthatóan átnyúlik a telkedre, akkor az építésügyi hatóság - kérelem alapján - ha akar, ha nem, de kénytelen lesz foglalkozni, mert ez (is) a dolga. Építésügyben nincs "kis ügy"... ott a méltányosság gyakorlása a törvény által kizárt.

nanemaaa
Kerítés természetesen a fal mellett nincs.
Mindenesetre bölcs javaslat egy alig 10 éves szabályozásban, hogy telekhatárra építkezzünk, hogy legalább ne férjen rá a szigetelés. A szomszéd meg legyen boldog az 5 centijével, kíváncsi vagyok mire használja fel. Én mindenesetre senkinek nem tanácsolom, hogy maga keresse a problémát, a jogalkotót meg csókoltatom.

Köszönöm gyors válaszod, nanemaa!

Viszont lenne még kérdésem... A szerzett joggal kapcsolatban azt az infót kaptam, hogy
"A 10 éves használatra alapított szerzett jogok- általában és elvben- az eredeti tulajdonost illetik, és az eredeti feltételekkel, tehát a zárva tartott ablakkal. A közigazgatási tv. is védi a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, de azokat- benne van a kifejezésben- egyrészt a jogszerűséget is feltételezik, másrész alapvetően nem magán megállapodáson, hanem hatósági határozaton alapulók kell, hogy legyenek. Az esetből kitűnően itt erről nincs szó."
Mi erről a véleményed?

A szigeteléssel kapcsolatos telekeladásos történet pedig – már ha jól értem - akkor úgy történhetne, hogy

1. jön a szomszéd, szigetelni, esetleg vakolni, színezni szeretne (mert ezek ugye 1-2-3 cm-re benyúlnak a telkembe), mire én felajánlom neki, hogy vegye meg a szükséges területet tőlem (legyen az akár 2 cm széles sáv)
2. persze ezt nem szeretné, ezért pl. írunk egy megállapodást (adásvételt?), hogy én a telekrész eladásának ellenértékeként az ablakok helyett üvegtégla beépítését kérem
3. ha "körberöhög" emiatt és én az építési hatósághoz fordulok, ott nem "hajtanak el" ilyen "kicsiség" miatt?
4. a telekalakítási engedélyt kinek kell ezután intéznie: nekünk, neki vagy kinek-kinek a maga telkére vonatkozóan
5. és mivel itt centiméterekről beszélünk, abban tudnál-e tanácsot adni, hogy honnan tudom ellenőrizni a legolcsóbban, hogy papír szerint pontosan hol megy a telekhatár

Köszönöm előre is a további segítséget!
üdv: A320

Mint már mondtam, a szigetelés nem nyúlhat át. Akármeddig ragozzuk is.
Látom, nagyon megtetszett neked az a bizonyos 30 cm. ;-)
Remélem, akkor viszont kerítést nem építesz, mert akkor felújításkor az is útban lesz. :)
Igen, a szomszéd tűrni köteles. De nem bármikor, és kártalanítás terhe mellett. Mennyivel egyszerűbb ugyanez kártalanítás nélkül. ;)

Sziasztok!
Tudnátok segíteni?
Vettünk egy házat, az udvarán 20-30 éves bokrokkal, fákkal. A hátsó szomszédunk a következők miatt reklamál, fenyegetőzik:

1. A kb. 10 m magas fenyőnk néhány ága max. fél méternyire átnyúlik a kertjébe. Az átnyúló ágak 2-3 m magasan indulnak.
Milyen magasságig vagyok köteles az átnyúlást megszüntetni?

2. A hátsó drótkerítéshez a bokrainknak még a levele sem érhet hozzá. Az adás-vételink nem tartalmazza, h. a hátsó kerítés kinek a tulajdona, s gondolom ő sem tudja bizonyítani, hogy 30 évvel ezelőtt nem az előző tulajjal együtt építették hanem ő egyedül.(ha egyáltalán így volt)
Ilyen esetben kinek a tulajdona a hátsó közös kerítés?

Olvasgattam a szomszédjogot, illetve a helyi rendeleteket, de erre vonatkozót én nem találtam.
Ha vki tudja a választ,(esetleg az ezekre vonatkozó tv. számát), azzal nagyon sokat segítene.

Köszi!

Jó, de ha a vakolattal passzol, akkor meg majd a szigeteléssel nem fog, ha meg azt is bekalkuláljuk előre (mint ahogy ugye 40 éve azt se tudták, hogy eszik-e vagy isszák a hőszigetelést, tehát nagyon belekalkulálták ugyebár) akkor mégis inkább 8 centiset akarunk az 5 helyett a hungarocellből...
Aztán ha meg mégis minden passzol, lehet a végén kiderül, hogy 4 cm-rel az egész épületet mégis csak eltájolták. Vagy a telekhatár van picit odébb. Jobb az a 30 centi a biztonság kedvéért. Mint a mellékelt ábrák is mutatják.
Mellesleg nekem úgy rémlik, hogy a szomszédnak ilyesmi munkákat kötelessége tűrnie, mégha az az állvány az ő telkén is áll, meg nála rikácsolnak a melósok.

Persze az is benne van, hogy az épületnek a vakolt, végső burkolatával kell az építési vonalon, ill a telekhatáron állnia. A többi csak lőzung.
Melesleg az eresz a szomszéd telke fölé, legalább 2,00 magasságban, max 50 cm-re átnyúlhat.
A 30 cm semmire sem elég. Régen azért építettek "csurgóra" ami egyébként kb 1 m-t jelentett, hogy karbantartás esetén az állványt is meg lehessem építeni a saját telken egy tatarozáshoz.

Az említett kormányrendeletben pl ilyeneket írnak:
"oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen"

Hát építse az így, aki utána idegeskedni akar. Ilyen alapon még a vakolat is át fog lógni, nemhogy a szigetelés, az eresz vagy a csatorna. Nálunk minden ház a telek(oldal)határtól 30 cm-re van és egy csomó vita máris lezárva még mielőtt elkezdődött volna.

A320
A dolgot úgy hívják, szerzett jog. Ha már odakerült az ablak, és ezt a szomszéd nem nehezményzete, akkor az ott is marad. Amíg rendeltetésszerűen használják - s ebbe bizony beletartozik, hogy eg yablak nem csak csukható, de nyitható is - addig ezt nem kifogásolhatod. Illetve igen (de csak bíróság előtt), de sima bukta.
Megzsarolni a szigeteléssel nem kell félned jólesz....
Amit a dologról nem árt tudni: Mindegy, hogy hozzájárulsz, vagy sem, akkor sem teheti, mivel a szigeteéls nem nyúlhat át a szomszédba. Lásd sziszi....alant. Max, ha eladsz a telkedből annyit (és telekalkítási engedéllyel szomszédhoz csatoljátok), hogy a szigetelés elférjen. No ez az a békés megegyezés, amit kimondva kimondatlanul az önkormányzatnál ajánlottak. :)

Sziszy38
Nem szabályos, sőt az OTÉK (253/1997 (XII.20) Korm rendelet ) tiltja. Fordulj az illetékes építési hatósághoz.

Sziasztok!

Érdekes, összetett helyzet alakult ki új hátsó szomszédunkkal, ezzel kapcsolatban kérnék tanácsot, segítséget.

Hátsó telekhatárunkon emberemlékezet óta lakóház áll. Régi szomszédainknak még szüleink engedték meg 15-20 éve, hogy udvarunk felé magas parapetű, kisméretű konyhai és fürdőszobai ablakot nyissanak azzal a feltétellel, hogy azt csukva tartják. Írás nem született erről (akkor ez még nem volt divat), de probléma soha nem is volt: tartották magukat az egyezséghez. Sajnos azóta elkötöztek, az újabb tulaj pedig állandóan nyitva tartotta az ablakot: folyamatos volt a zaj és ételszag. Tájékoztattuk az egyezségről, de nem érdekelte. Később becsukták az ablakot, aminek nagyon örültünk. Hideg zuhanyként rájöttünk pár hónappal később, hogy eladták a házat és az újabb tulaj sem hajlandó csukva tartani az ablakot, mert őt erről nem tájékoztatták és mit ugrálunk mi. Többször kértük szépen, de nem foglalkozott vele.
Végső elkeseredésünkben fa kerítést kezdtünk építeni 50 cm-re a házfaltól, tehát a telekhatártól. Azonnal megjelent a szomszéd, és ígéretet tesz, hogy csukva tartja az ablakot, de a fényt ne vegyük el. Nem folytattuk az építést. Szép lassan persze megint nyitva maradtak az ablakok, így végül a kerítést befejeztük. Persze jött a reklamáció, hogy nem ebben egyeztünk meg. Szerintünk sem. A kerítés felépítése óta még hangosabbak lettek, és idézem „leszarják”, hogy minket mi zavar és mi nem.
Ráadásul akiktől vették a házat, azok nagy valószínűséggel engedély nélkül nyílt égésterű kazánt tettek a felénk nyíló fürdőszobába, és ők erre hivatkozva tartják nyitva az ablakot.
Mi tegyek?
Birtokvédelem? A hangos beszéd, edénycsattogtatás, ajtóbevágás, mosógép hang este 11-kor nem és „direkt odamondogatás nekünk” nem fogja érdekelni az önkormányzatot, gondolom.
Bíróság? Jobb lenne a békés megoldás.

Szó szerint befalazni nem akartuk őket, mert tisztelem a jogait és magamnak sem akarok bajt.

Próbáltunk már okoskodni, hogy esetleg mivel bírhatnánk őket egyezségre.
Említette a szomszéd, hogy szigetelne majd és építkezne is. Arra gondoltam, hogy mintegy „megzsarolnám”, hogy pl. nem engedem majd hőszigetelni -(mert azt ugye megtehetem telekhatáros fal lévén), csak akkor, ha beüvegtéglázza az ablakot, és ekkor még a kerítést is hajlandók lennénk visszaszedni.
Olyan dolog kellene, amivel tutira el tudjuk érni a célunkat. Valami olyan megoldás, amivel nem durvul el a viszony. Eddig mindig higgadtan beszéltünk, csak utána hallom, amikor otthon minősíthetetlen hangon megvitatják a dolgot.
Minden ötletre és tanácsra nyitott vagyok, mert meg akarom védeni a nyugalmunkat. Létezik az, hogy a saját régi jóindulatunk áldozatai leszünk?
Az önkormányzat pedig érdeklődésemre békés megoldást (tűrjünk és ültessünk növényt) javasolt, ami ugye strucc-politikára utalt...

Bocs a hosszabb hozzászólásért, de így teljes a sztori!

Köszi előre is a segítséget!

üdv: A320

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni a következő probléma megoldásában.Adott a szomszéd ház tűzfala ami mezsgyére épült.A kérdésem a következő lenne.A mi engedélyünk nélkül a szomszéd felhúzhatott volna e 10cm vastagságú lábazatot,és ugyan ilyen vastag hungarocell szigetelést?Elméletileg ez a terület amire ő ezt húzta már az én tulajdonomhoz tartozik.Ha esetleg ez jogilag szabálytalan lenne akkor hová fordulhatok segítségért?
Segítségét előre is köszönöm.

köszi. intézkedem

Ha valami aggályod van az ültetéssel és/vagy a fával, bejelentést tehetsz a helyi önkormányzat jegyzőjénél.

Vagyis nem tudjuk hogy a te házadtól/kerítésedtől mekkora távolságra is, valamint a telked esetleges beárnyékolásának százalékos mértéke.

Az ültetési dolgok is leginkább a helyi rendelet szerint.

"Lisa"
laikus hozzászóló

semmi válasz?

Hogy miért is nem kaptál választ?
Pénzed mint a tenger....ügyvédre nem tellett?

Semmi sem stimmel az írásodban, szerintem ál probléma.

bocs,tulajdonjogot nem adta at.

sziasztok1vasaroltam egy panellakast kp-ert meg januarban.a jelzalogot nem adta at meg a tulaj mert a bank fele nem rendezte a tartozast.mar rakoltottem a lakasra ketmilliot.elveheti a bank a lakast?a tulaj nem tud fizetni.mit lehet tenni?

sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy a szomszédom a ház sarkához ültetett egy fát a telekhatártol 1 méterre ami már most vagy 3 méter magas.Nem tudom milyen fa , de ugy nézem elég nagyra fog nőni.Attol félek a házban tehet valami kárt majd a későbiekben.A szomszédokkal nem tudtam beszélni mert elmentek nyaralni.Mennyi a megengedett ültetési távolság ilyen esetben a jogszabály szerint, egyáltalán van erre jogszabály?