kerítés "jog"

Nem szeretném, mert azzal jogalapot adnék arra, hogy miért is vagyunk a bíróságon, kvázi elismerném annak jogosságát. Gondolom a Felperes fogja majd kérni, hogy a bíróság állapítsa meg, a kereset összegszerűséget nem tartalmaz, de tartok tőle, hogy a 9 m2 nagyságú, fás hordalékos domb kb. 3 hónapos "használata" nagy összeget nem tehet ki, főleg úgy, hogy én kárt nem okoztam a Felperesnek, sőt hasznom sem származott belőle, csak munkám vele, a domborzati viszonyok miatt állt ott, ahol állt a kerítés. Két hónapja.

Jogalap? Nincs.

Ķerd a bíróságtól a díj megállapítását!

Kedves Fórumozók!

Korábban már írtam a telekhatár problémáról, ami odáig fajult, hogy annak ellenére, hogy áthelyeztem a kerítést kb. 2 hónapja a telekhatárra, mégis keresetet nyújtott be ellenem a szomszéd,mert hogy nem bocsátottam birtokába a 9 m2 területet, valamint kéri az ingatlanának/útjának teljes hosszában történt kiméretés költségének, valamint használati díjának megfizetését. A kereset március 5-én kelt, én március 15-el helyeztem át a kerítést (anélkül, hogy tudtam volna, hogy beperelt), a tárgyalás szerdán lesz.

Kérdésem lenne, hogy van-e valami jogalapja annak, hogy én fizessem az ő ingatlanának a kiméretés költségeit, amit megjegyzem akkor kellett volna megtennie, amikor megvásárolta és nem közel 2 év után. Egyébként fenti igényéről csak a bírósági keresetből értesültem, előtt az ügyvéddel folytatott levelezésben soha nem említett, mint ahogy a használati díjat sem. A földmérőt is ő bízta meg, én csak utólag értesültem arról, hogy ki lett mérve az útja.

Másik kérdésem, hogy a használati díj megállapítása mi alapján történik? Egy hordalékos, facsoportos domb 9 m2-ről van szó jelen esetben.

Előre is köszönöm a segítő hozzászólásokat.

naposoldal: Közös megállapodás hiányában a bíróság fog dönteni a kérdésben.

T.fórumozók. Segítséget szeretnék kérni. Kerítésről lenne szó. Sarokházban lakunk. A frontvonal és a tőle jobboldali téglafal kerítésem néz az utcára. A jobboldali utcán lévő szomszédommal közös kerítésünk a kertjeinket választja el. Nekem hátsó kerítés, neki pedig baloldali. A házaink majd' 50 éve épültek. Azt mondja, hogy a közös kerítés oszlopait ők készítették és azóta elhunyt férjem engedélyt kért tőlük, hogy a műa.-os fémfonat hálónkat kifeszíthesse rá. Ezt a kerítést ugyanis nekünk kellett volna megépíteni,rendben tartani. Ez amúgy nem lenne könnyű, mert saját oldaláról nádszövettel vonta be.
Más ezzel kapcsolatos vitáink is vannak. Ez azonban az első kérdésem...kié a kerítés, milyen arányban? Ill. hogy festhetek oszlopot náddal a túloldalán? A választ előre is megköszönöm!

nanemaaa
Köszönöm szépen, én is így gondolom. Remélem a bíró is.

A tulajdonjogot nem döntik el az építési szabályok.
Ha valaki szabálytalanul épített - esetleg - attól még lehet az övé.
Az építésjogi követelményekben szerintem száz éve nem volt lényegi változás, mindenki csak a saját telkén építkezhetett (volna). Ebből adódóan nyilván a kerítésnek is a saját telken kellett (volna) állnia. ;)

nanemaaa!
Köszönöm. Azóta nyomoztam. Az 1964. évi III. tv. végrehajtásáról szóló, 30/1964.(XII.02.) Korm. rendelet az építési szabállyokról érdekelne, a kerítésről szóló része.
Egy 1966-ban épített kerités tulajdonjogához adna segítséget. (Akkor is saját telken kellett építeni - gondolom én.)

bimbus
1961-ben még nem volt internet, de pc sem.
Valójában nem látom értelmét ilyen régi jogszabályok fellelésének.

Az OTÉK 44.§ (3): A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.
Nem tudná valaki bemásolni az Országos Építésügyi Szabályzat (1961.) ide vonatkozó részét?
Nekem nem áll rendelkezésre és a neten sem találom, szükségem lenne rá.
Gondolom hasonló volt a megfogalmazás.
Köszönöm a segítséget

Fogadsz egy földmérőt. Vita esetén a bírósághoz fordulsz a telekhatár megállapítására.

szia nemaaa: Testrészek átlógásával egyelőre nem volt még probléma, haragos házastárstól sem kell tartani, viszont ha a kerítés betonalapja az én telkemen van akkor könnyen megkérhetem, hogy telepítse át úgy, hogy a kerítés semmilyen alkatrésze ne lógjon át az én telkemre. Természetesen megállapodhatunk úgy is, hogy ettől eltekintek, mindazonáltal egy nekem tetsző kerítést építek a beton zsaluzatot is felhasználva.

De a kérdés marad: hol a telekhatár vajon. A dróthálónál, vagy a betonalapnál? Ezt viszont nyilván senki nem tudja megválaszolni nekem, de azt talán igen, hogy hogyan-hol-miként lehet ezt kideríteni?

Jaynaz
Fogalmazzuk meg másképp a kérdést! Ha a szomszédasszony odaáll a kerítés mellé, és bizonyos testrészei átlógnak a telkedre, akkor az átlógó részeket használhatod-e a nélkül, hogy a nacsasszony, vagy a férje zokon vehetné?
Lehet-e hivatkozási alap az, hogy azért az igény a "jogos" használatra, mert saját asszonykám lapos?

Bocs a duplázásért, asszem nem rajtam múlt..

Sziasztok. A telkem bal oldali kerítése, azaz a szomszéd kerítése egy kb 20cm betonalapra húzott vasháló. A vasháló a betonalap középvonalán helyezkedik el. Tehát, a vasháló síkjához képest még kb 10 cm-rel beljebb húzodik a betonalap - az én oldalamról nézve a kerítést.

Az lenne a kérdésem, hogy a betonalap felém eső részére rögzíthetek-e lamellás fatáblákat a privátszféra megteremtésének céljából. Ez ugye azon múlik, hogy vajon a szomszéd telkének a vége a vashálójának a síkjában, vagy a betonalap innenső oldalának a síkjában van-e? Ha a betonalap felém eső részéhez sem nyúlhatok, azért lenne kellemetlen, mert sajnos egy második betonalap felhúzására az én oldalamon nincs hely, mert az autóbejáró túlságosan beszűkülne. Ha azt a tanácsot kapom, hogy "beszéljem meg a szomszéddal" ok, de elsősorban az érdekelne, hogy jogilag megtehetem-e, vagy sem. Köszönöm szépen előre is a válaszokat!

Sziasztok. A telkem bal oldali kerítése, azaz a szomszéd kerítése egy kb 20cm betonalapra húzott vasháló. A vasháló a betonalap középvonalán helyezkedik el. Tehát, a vasháló síkjához képest még kb 10 cm-rel beljebb húzodik a betonalap - az én oldalamról nézve a kerítést.

Az lenne a kérdésem, hogy a betonalap felém eső részére rögzíthetek-e lamellás fatáblákat a privátszféra megteremtésének céljából. Ez ugye azon múlik, hogy vajon a szomszéd telkének a vége a vashálójának a síkjában, vagy a betonalap innenső oldalának a síkjában van-e? Ha a betonalap felém eső részéhez sem nyúlhatok, azért lenne kellemetlen, mert sajnos egy második betonalap felhúzására az én oldalamon nincs hely, mert az autóbejáró túlságosan beszűkülne. Ha azt a tanácsot kapom, hogy "beszéljem meg a szomszéddal" ok, de elsősorban az érdekelne, hogy jogilag megtehetem-e, vagy sem. Köszönöm szépen előre is a válaszokat!

Köszönöm! Csak a pontosítás kedvéért, ez lenne az?

102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

tvkukker
Igen. Részben. A letaposott növényekért, illetve bármilyen okozott kárért kártérítéssel tartozik.
Ptk.

Elnézést kérek, ha korábbról ismétlődik a kérdés, de több keresési próbálkozásom is sikertelen lett: ha a szomszéd a kerítését kívánja festeni / karbantartani, akkor köteles vagyok beengedni őt a telkemre, hogy elvégezhesse a munkát? És igaz lenne az is, hogy miközben ő festi a kerítését, 50 cm szélességben bármit letaposhat, mondván hogy oda még füvet sem vethettem volna? Milyen jogszabály szabályozza ezt?

Köszönöm!

Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

kedves fórumozók!

meg tudná mondani vki, hogy a ptk-nak melyik paragrafusai vonatkoznak a kerítésre?
adva van egy bérlő, aki opciós jogot alapított a telekre, mivel a másik felét már megvette. A szerződés rögzíti, hogy ő húzza a hasznait és viseli a terheit, mégis a kerítés javíttatását velünk akarja megcsináltatni (a kerítés egyébként áll, és véd, de deszkából készült)vagy kifizettetni.
egyáltalán, köteles vagyok neki kerítést biztosítani?

segítene vki, hogy ezt megteheti-e?

Tisztelt Fórumozók!

Telkünket határozott időre bérbe adtuk és a bérlő panaszkodik a kerítés állaga miatt és velünk szeretné kifizettetni a javítási költséget.

Az lenne a kérdésem, hogy jogilag kinek a felelőssége/kötelezettsége a kerítés rendbetétéle a bérleti idő alatt?

Melyik törvény szabályozza ezt pontosan?

Ha a bérbeadónak kell a kerítést rendbe tenni, akkor erre mennyi ideje van a bérlő jelzésétől számítva?

Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Fórumozók,
Kérdésem röviden az lenne, hogy kerítés építhető-e, (vagy kiegészíthető) hullámpalából? Beton oszlopok vannak leásva a földbe (lebetonozva)és közöttük hullámpala lett felrakva.
Ha én jól értesültem, akkor nem lehet ilyen módon kerítést építeni, ill. felújítani sem.
Idézet:
"A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy tetőfedés céljára szolgáló hullámlemez."

A drága szomszédom egyszer csak gondolt egyet, aztán felpakolt kb30m. hullámpalát a kerítésére.
Nem egy szép látvány, nem beszélve az egészségkárosító hatásáról sem. Jogilag lehet-e ez ellen valamit tenni? Ha igen, hol?

Esetleg valakinek van tapasztalata, vagy konkrét megoldása az ügyben azt szívesen hallanám.
köszönettel: Zsolt

nellily
Kerítés létesítési vita eldöntésére jogosult szerv a bíróság (és nem az építési hatóság).
A kérdésed két alapvető kérdésből indul ki:

1. Kié volt a megrongálódott kerítés, mert annak fenntartása, helyreállítása a tulajdonost illetik meg, illetőleg az ő kötelezettsége.
2. Ha nem lett volna kerítés, akkor kinek lett volna kerítés építési kötelezettsége? Alap esetben a telekvégszomszédokat fele fele alapon terheli a kötelezettség. De dönthetnek úgy is, hogy közösen építik. Ebből a szempontból nem perdöntő (szerintem) az sem, hogy az adott kerítés valójában kinek a telkén is áll. Más esetben igen, mert a többi kerítésnek mindig a saját telken kell állnia.