Intrum Justitia

Köszi Grave7!

De akkor sem értem,ezt a munkahelyet kétszer hogy találta meg a végrehajtó???

De az megnyugtató, hogy a munkáltatónak nem kell fizetnie olyan ember után, aki ott sosem dolgozott! Bár gondolom, ha harmadszorra megkeresik (van rá esély), nagyon nem lesz boldog.

Amúgy még az jutott eszembe, hogy a régi könyvelőm tudtomon kívűl használta a bt-met. De az valami sertéstenyésztő cég volt. A bt-m végrehajtás alatt van, nem látta, mert most bejegyeztette volna ezt a sertéstenyészetet,csak visszadobta a cégbíróság!
Ha ezt megtette, lehet, mást is tett és ezért zaklatnak egy másik munkahelyet.....

Tisztelt Fórumozók!
Végigolvasva a topicot sok féle véleménnyel/szakértői hozzászólással találkoztam, próbálom kitalálni mihez is kezdjek, jó lenne egy két konkrét élménybeszámolót kapni hasonló esetről,nem pedig vitákat gerjeszteni, hogy az, akinek sem ügyvédre, sem a tárgyban jelölt követelésre nem telik, lásson utat.
A héten kaptam levelet, Intrum Justitia a feladó, 40és pár ezer Ft-os jogos követelés, egy Providentes hitel, melyet képtelen vagyok fizetni, 2010.08.havi a tartozás. Létezik az, hogy elhúzódik a levelezés, miegymás aug.-ig, hogy tudjak egyáltalán az elévüléssel érvelni, vagy ilyennel ne próbálkozzak?
Tudom, hogy fizetni kellett volna/kellene, de napról napra élek, és csak azok vágjanak vissza ezzel, akik tudják milyen is az...
Köszönöm előre is az érdembeli hozzászólásokat!

Az még elfelejtettem említeni, hogy olyan címen talált meg az IJ, ami fél éve aktuális és csak tartózkodási helyem, mi van ha itt nem talál majd egy-két hónap múlva??

Arról már nem is szólva, hogy ugyan kitől kaphatta meg ezt a címet? Gondolom ha kérdezném, akkor nem adhatja ki, viszont teljesen jogszerűtlennek érzem a cím megszerzését...

Rosszul érzed.

Szerintem ne azzal foglalkozzál hogy hogyan kapta meg a címed.hanem amikor fiz.megh. bocsájtatt ki akkor gondolkodj rajta hogy nem évült-e el.ha igen mondj ellent.
Addig ne izgasd fel magad...:)

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni. Az alábbi a probléma: A dolog évekkel ezelőtt kezdődött, édesapám stroke-ot kapott és a családunk egzisztenciája hanyatlásnak indult. A Telenornál volt apának előfizetése családi csomagban, azonban nem tudták fizetni a szüleim (az a probléma hogy hűségidő is alá volt írva). Az igazat megvallva volt annyi problémánk, hogy erről meg is feledkeztünk. Azonban tavaly év közepén érkezett egy levél az Intrum-tól, hogy kb 300 000Ft tartozásunk van amit a Telenor átadott nekik. Ekkor apu bement a Telenorhoz, hogy érdeklődjön, hogyan lehet rendezni a tartozást. Ott elmondták a pontos összeget és mivel nem szerette volna, ha behajtás indul a család ellen ezért másnap ekkora összegben vett fel személyi kölcsönt és bement a Telenorhoz és rendezte a tartozást, erről kaptunk igazolást. Eltelt néhány hónap és megint érkezett egy levél az Intrum-tól, hogy a tartozásunk kb 120 000Ft és rendezzük, mert különben... Jogásszal egyeztetve 2015 januárjában választ írtam nekik, melynek lényege, hogy a Telenor felé rendeztük a tartozást és elvették tőlünk a pénzt, tehát az Intrum-nak nem jogos a követelése. Persze erre válasz nem érkezett. Tegnap érkezett egy újabb levél valami Baltás Ügyvédi Irodától, hogy 3 napunk van kifizetni, mert különben közjegyzői eljárást indítanak, aminek a költsége is minket fog terhelni, ami a mi esetünkben legalább + 95 000Ft.
A szüleim még nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy kifizessék ezt a nagyságrendet Ft-ban és szerintem eljárási hiba történt, mert ha a Telenor tényleg eladta a tartozást, akkor milyen alapon vette el a pénzt apától, vagy akkor ez az összeg miért nem szerepelt benne, további kölcsönt már nem tudna felvenni... Kérlek segítsetek! Mit tegyünk?

Azt kéne megnézni, hogy az Intrum mikor az első értesítést ajánlottan küldte vagy sima levélként, illetve hogy a levélben szerepel-e hitelt érdemlően, hogy a Telenor a tartozást rájuk engedményezte. Ha sima levélben jött, vagy nem bizonyították hogy engedményezés történt, akkor nem tudnak követelni, hiszen így nem nekik tartozott. Az ügyvédnek esetleg el lehet küldeni a befizetés másolatát, többet nem érdemes vele foglalkozni (a 3 napos határidő is azt sugallja, hogy tisztában vannak azzal hogy a tartozás vagy nem létezik vagy elévült).

Ha a közjegyzőtől érkezik fizetési meghagyás, akkor az abban leírtak szerint írni kell egy ellentmondást és ajánlott/tértis levélben elküldeni annak a közjegyzőnek, aki küldte.

Invitel előfizető voltam, vonalas tel. és internet. Internetet lakossági szerződéssel, cégként fizettem. kb. 10 éven át...
Novemberben levél 50%-kal nagyobb havidíjról+három havi visszamenőleg a különbözetet kérik.
Rögtön reklamáltam, hogy jött ez ki, és nem tartok igényt a szolgáltatásra ennyiért, ha nem elírás a dolog.
Egy hónap múlva válasz: ennyi, azaz emelt ár, mert nincs hűségidőm, én nem hosszabbítottam meg, ők pedig tévedtek, és tévesen éveken át számláztak alacsonyabb díjat. Miért nem kerestem fel őket? Ők a szerz. szerint egy évre visszamenőleg kérhetik, csak három hónapot kérnek - válaszolták.
Én visszajeleztem nekik: lemondom akkor a szolgáltatást.
Így kéthavi + vissza 3 havit kérnek.

Jeleztem feléjük, hogy a szerződésben van egy olyan pont, hogy csak közös megegyezéssel lehet árat változtatni, ha nem fogadom el, a régi marad érvényben:

"2.6.2.8 Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítása
(4) Amennyiben az Előfizető kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó
szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges magatartással nem fogadja
el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad.
(5) A nyilatkozattétel elmulasztása nem minősülhet az Előfizető,
illetve igénylő számára többletterhet jelentő, az adott (Előfizető
által igénybe vett) szolgáltatáshoz kapcsolódó új, illetve kiegészítő
szolgáltatás megrendelését eredményező szerződésmódosításra vonatkozó
ajánlat elfogadásának."

Most az Intrum Justitia sms-t küldött, minden elérhetőségen nélkül, hogy jelentkezzem a tartozás végett (kb. 5e Ft-ról van szó!)

Vajon kinek van igaza a szerződésemmel kapcsolatban?
Én a jogosan járó, éveken át fizetett díjat a maradék két hónapra befizettem az Invitelnek, erről őket értesítettem, és jeleztem, hogy részemről lezárva. Ők pedig még öthavi emelést követelnek.

Milyen jogai lehetnek ennek a Kft-nek? Ez csak egy olyan cég, mint az enyém. Szerintem csak a bíróság ítélhet meg egy cégnek egy másik cég felé fizetés elrendelését, nem? Én semilyen kapcsolatban nem vagyok ezzel a céggel, ők nem számláztak nekem semmit.
Várom válaszukat.

Ötezer forintért kb. ötvenezer forintot kockáztatsz.

Üdv ! mindenkinek Behajtó : Intrum justitia
Engedményező : Telekom .mobile
A segitségüket szeretném kérni .
A mai napon kaptam egy fizetési felszólitást :
Eredeti számla értéke:131.696
Késedelmi kamat:167.054
Dijak: 44.864
Befizetendő :343.614 ezt 2015.03.30ig kellene rendeznem .
ebből kb 40-50-ezer ft-ot befizettem ezelőtt kb 2 évvel
Szóval ez az állitólagos tartozás amire sajnos nem emlékszem kb: 15-éves lehet de 10 biztos .
abban nemvagyok biztos hogy én vásároltam volna valaha a telekom-tol bármit is.
Egyszer behivtak a rendőrségre hogy én megprobáltam vásáárolni valami telefont de fizetés nélkül elszaladtam!!!!
Abban az időben elhagytam a személyi igazolványom !!!!
erről talán még megvan a papirom is.

A kérdésem hogy kérhetem én az Intrum Justitia zrt-t hogy mutassák meg a szerződést amit álirtam miszerint tartozásom van ?
Vagy nem évült-e már el ez a dolog ?
Ja igen ez mér nem az első behajtó cég aki követeli ezt az állitólagos tartozást.
Előre is köszönöm a választ .
Üdv !

Üdv !
Még egyszer!
Mit eddig irtam abban annyi az eltérés hogy nem nekik törlesztettem ! az egy másik tartozás volt.
Viszont még annyit hozzá tennék hogy a levélben ez áll :

Amennyiben kötelezettségének 2015.03.30-g nem tesz eleget, vagy a határidő lejártáig a tartozás rendezésére megállapodást nem köt, úgy követelésünket fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesitjük,mely további többletköltséggel jár .
Ui: ez biztos hogy minimum 10-15-éves dolog amennyiben
ténylegesen én vásároltam volna, de nem hinném én legalábbis nem emlékszem hogy a Telekom-tol vásároltam volna valaha.

üdv !

Igen, az Intrum még párszor le fogja ezt írni...meg telefonál...meg sms-et küld....meg levelet,ami se nem ajánlott,se nem tértivevényes....meg lakásra jönnek és persze én balga délelőtt 11-kor dolgozni merészeltem és nem voltam otthon, a szomszéddal mindjárt közölte is, miért jött. Ez azt hiszem,kimeríti a zaklatás fogalmát.
És nem vagyok egy zseni,de egy behajtó cég és egy végrehajtó cég közt nagy a különbség....
Persze,ha szóba állsz velük, esetleg hajlandó vagy részletfizetésre, annyi....

Engem az Intrun kerget egy ideje....
Csak! Az illető pénzintézet harmadik személynek nem adhatja ki a tartozásomat. A bíróság és az önálló bírósági végrehajtó kivételével! De az Intrum nem az...Amúgy elévült dologgal is próbálkoznak. Ha 10 emberből 2 befizeti,már nyertek. Az enyém is elévült...

És bocsánat a sok hozzáértőnek írom. Ha az ember nem tud befizetni x összeget,majd a dupláját nyilván be tudja...

Ajánlom amúgy a youtub-on meghallgatásra az Intrum vs higgadt ügyfél hangfelvételt...és akkor azt hiszem, nem lesz több kérdésed.

„z illető pénzintézet harmadik személynek nem adhatja ki a tartozásomat. ”
Ez marhaság. És ezt már sokszor nyilvánvalóvá is tettük.

1996. ÉVI CXII. TÖRVÉNY A HITELINTÉZETEKRŐL ÉS A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOKRÓL

VII. FEJEZET

TITOKTARTÁS, BANKTITOK

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

1. a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,
2. e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
3. a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

1. a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
2. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
3. a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
4. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
5. a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
6. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
7. a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
8. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel,
9. az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
10. bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
11. a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

1. az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
2. a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

1. a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,
2. a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10)

52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

1. kábítószerrel való visszaéléssel,
2. terrorcselekménnyel,
3. robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
4. lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
5. pénzmosással,
6. bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
7. bennfentes kereskedelemmel, vagy
8. piacbefolyásolással

van összefüggésben.

53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, 51. § (7) bekezdése, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

1. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
2. a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
3. a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a 2. számú melléklet V. fejezetének 3. pontja szerinti referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a XX/A. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás,
4. a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
5. a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
6. a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
7. a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal
2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter

részére,

8. a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
9. a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
10. a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
11. e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
12. a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
13. az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
14. a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
15. a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(2)-(10)

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

Ez marhaság. És ezt már sokszor nyilvánvalóvá is tettük.

Kik vagytok Ti, a lovagok, akik azt mondják:..NI....???
Aki nem érti: Gyalog galopp idézet...

Hiába idézgetsz hosszasan olyan jogszabályszövegeket, amelyeket nem értesz, attól nem lesz igazad.
Gondolom, az 50. § (1) c) pontját vagy el se olvastad, vagy képtelen vagy megfejteni.

A "mi" alatt ezúttal a Fórum jogász törzsközönségét értettem.

"a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi."

Ez amire gondoltál? Mert ez az 51 paragrafus c....

Csak én nem találom az 50. paragrafus 1 c pontját?

A lényeg, ha végigolvassuk, ha az illető egyetért,akkor érvényes a behajtás! Ennyi!
Biztos van pár ilyen.

ma én is felvettem velük a kapcsolatot,és a 110000-böl lett 198000,de ha havonta fizetnék 10000-et majd 2 évig 220000 lenne a vége.de az értesítöjüket január 5.-én írták és március közepén kaptam meg.azt a kamatot is rám verhetik.

Látom, nem találod a paragrafust....

Amúgy nem azt írtam, MI, hanem, NI, de ezt csak azok értik,akik látták a filmet... :(

"A "mi" alatt ezúttal a Fórum jogász törzsközönségét értettem."

Gratulálok a törzsközönséghez...
Szerintem te akkor vagy jogász,amikor én :)
Vagy ha az vagy,nem lehetsz túl menő, mert bármikor feljövök az oldalra,mindig ott vagy. Sok ügyed lehet...

Na látod,én is tudok embereket megbántani....

Üdv !
Akkor ezek szerint nem kel foglalkoznom a dologgal.
tehát akkor az igaz hogy : van egy banknál dolgozó ismerősöm és ő azt mondta : a tartozásokat ELADJÁK,
majd akinek eladták megpróbálja behajtani .

Üdv

Így van! Látom elolvastad,amit belinkeltem!
A Bank csak bíróságnak vagy önálló bírósági végrehajtónak adhatja ki az esetleges tartozásokat!

A behajtó cég = ijesztgető cég. Ha esetleg kiadja közjegyzői végrehajtásra,akkor már komoly a dolog. De amíg ki nem adja,nem kell vele foglalkozni!!! Vagy ha ajándékot szeretnél nekik adni,tedd meg.

Nekem 2 elévült dolgom van.
Leírom, azoknak,akik "adós fizess"mondatokkal szeretnek példálózni!
A parkolási, internet vagy tv előfizetés 1 év alatt elévül, ha az alatt nincs közjegyzői meghagyás vagy nem kérsz részletfizetést. Utána ijesztgethetnek.
És nem fizetni nem akarunk, hanem,undorító,hogy ezek a "cégek" mindjárt a többszörösét akarják behajtani! Haladéktalanul. Ez a szó ott van mindenhol....
Én meg lesz@rom. A valós tartozást kifizetném, de a dupláját azért, hogy mások ezekből élősködjenek, NEM!

Ja és youtub: Intrum vs higgadt ügyvéd!!!
Na itt az Intrum végképp leírja magát...

Túl kevesen és túl sokat szólnak hozzá a kérdésedhez, ami miatt nincs türelmem elolvasni a témát. De a lényeg: A tartozásod akár el is évülhetett, de ettől még nem szűnt meg. És a jogosult egy egyszerű trükkel elérheti, hogy a fizetési meghagyás jogerőre fusson, és onnantól nem hivatkozhatsz elévülésre. Javaslom légy résen. Annak pedig, aki azt állítja, hogy az engedményező nem adhatja ki a személyes adataidat az engedményesnek, ne higgy - és ne csak ezt ne hidd el neki, hanem semmi egyebet sem.