Eu jog és nemzeti jog viszonya - Hogyan alakul?...

Balázs, Veled nem jártam én együtt anno az ELTE ÁJK 0. évfolyamára? Édesapádnak a Feneketlen tónál volt akkoriban az irodája, édesanyád egy kerületi önkormányzatnál volt jegyző.

antalfy-> figyelmedbe ajánlom a Közigazgatási és Jogi kiadónál megjelent 'Az Európai Unió Joga' c. könyvet, melyet Dr Várnay Ernő és Dr Papp Mónika írt. Várnay több egyetemen is oktat Európai Uniós Jogot.
Amúgy a kérdéseidre rövid választ tényleg nem lehet adni, mert ez eléggé összetett.

Üdv: Balázs

Ez nem ilyen egyszerű. Már az első kérdésre sem iylen egyszerű a válasz.

Több alapelv létezik, amiknek az évek során az Európai Bíróság gyakorlatában kialakult értelmezése terjesztette és terjeszti ki a közösségi jog közvetelen hatályát.

Ez az elsődleges és másodlagos jog dolgot nem tudom hol hallottad, de ez nem így van. Az hogy egy nemzetközi szerződésnek be kell épülnie egy nemzeti jogba vagy sem, ahhoz hogy hatályos legyen, attól függ, hogy az adott orzság monista vagy dualista alkotmányjogi szerkezettel rendelkezik. És természetesen az elsődleges jogon sem kell semmit harmonizálnio, amint azt kigirdetik (vagy ratifikálják - monista rendszer esetén) közvetlenül hatályos, és a vele ütköző nemzeti jog semmis.

Nem igazán értem a jogalakalmazási technikákra vonatkozó kérdésedet sem. A közösségi jog a nemzeti jog felett és helyett áll, a neki ellentmondó nemzeti jog semmis, nem alkalmazható. A közösségi jog közvetlenül hatályos, ami azt jelenti, hogy a bíróságok azt kötelesek alakalmazni a nemzeti jog helyett. Ha egy bíróság mégsem tenné, akkor mejad a fellebviteli eljárásban, (legvégső esetben akár az EU bíróságán) fogják ezt kimondani.

De ez egy nagyon hosszú, ma is tartó folyamat.

Az els? kérdés talán könnyen megválaszolható, ha csak a Közösségi jog történetét vizsgáljuk: A tagállamok (a Római Szerz?dés alapján) különböz? jogalkotási fórumokon igyekeznek saját jogrendszerüket közelíteni egymáshoz. Tudjuk továbbá, hogy az aquis nem statikus, hanem egy folyamatosan változó dinamilus joganyag, melyhez teljes mértékben igazodni lehetetlen.Az is köztudott, hogy az els?dleges jognak (szerz?dések)be kell épülnie a nemzeti jogrendszerbe, azonban a másodlagos joganyagrész (rendeletek)közvetlen hatállyal és közvetlen alkalmazandósággal bír és nem kell harmonizálni.

Ami az ütközéseket illeti, egy biztos, hogy minden esetben a Közösségi jog élvez els?bbséget a nemzetivel szemben.
Kérdésem, tehát arra irányul, hogy:

Milyen jogalkalmazási technikák alakultak ki?

Mi a bírói gyakorlat ilyen esetben?

Meg kell várni egy ütköz? nemzeti jogszabály hatályon kívül helyezését, vagy egyszer?en figyelmen kívül hagyjuk?

Milyen 'ütközéselhárító' technikák alakultak ki a tagállamok jogi kultúrájában?

Szakdolgozatot nem olyasmiből szoktak írni, amihez egy kicsit konyít az író?

A két kérdés amit feltettél, gyakorlatilag a két jogrendszer találkozásnak sarkalatos kérdései, és kivétel nélkül minden az EU jogával kapcsolatos jegyzet, tankönyv foglakozik a témával, sőt valójában az EU jogának története ezen viszony alakulásának története.

Szép jó napot!

Szakdolgozatom (melynek címe: 'Jogharmonizációnk az Európai Unióval')védése kapcsán a következ? kérdésekre keresem a megfelel? választ:

1. Hogyan alakul a Közösségi jog és a tagállamok nemzeti joga közötti viszony?
2. A két jogrendszer közötti esetleges összeütközések és feloldásának lehet?ségei...

Bármilyen segítség jól jönne, esettanulmány, jogforrás, vagy személyes tapasztalat.

Kérem, ha valaki teheti segítsen!

Köszönettel,
                Antalfy Huba