- persze ha azt állapítja meg, hogy nincs alaptörvény-sértés, akkor ezzel lezárja a vizsgálatot
Jól értem, hogy akkor nem egy BM rendelettel való összhangot vizsgálunk, hanem a 2020. december 19-én hatályba lépett, 2021. május 31-én hatályát vesztett 609/2020. kormányrendelet 1§. (2) bekezdésével, azaz: „A veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.”
(a veszélyhelyzet 2021.02.07-ével megszűnt, így elvileg onnan számít a 90 napos moratórium, nem pedig május 31-től)
Tehát az önkormányzat rendeletében megemelte a bérleti díjat a kormányrendelettel szembemenve (vélhetően 2021. január 1-jétől). Ez az alaptörvény-ellenes állapot szűk 4 hónapig tartott, a veszélyhelyzet megszűntével pedig a megemelt díj alkotmányossá vált. Mivel a veszélyhelyzeti rendelet nem rendelt sem szankciót, sem semmisséget , semm visszafizetési kötelezettséget az önkormányzatok számára (ellentétben pl. a 308/2023. kormányrendelettel), az önkormányzat arra a pár hónapra a megemelt lakbért a saját rendelete alapján szedte és számlázta.
Egy jó kis botrány sosem árt, ha a jó ügyet segíti - egyébként arra már gondoltatok, hogy visszakéritek a különbözetet az önkormányzattól minden érintett számára? Mégiscsak olcsóbb, mint a per, amit egyébként simán megnyernétek.
