ingatlan eladás után fizetendő adó


Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.31. 12:09

Vadsuhanc, nincs különbség.
De szerintem ez egy elméleti lehetőség. Ilyen hülye vevő nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.31. 12:05

Elnézést, ez nem ilyen egyértelmű. Zavaros a tényállás. Miért is rögzített a leltár lakott értéket? Az örökös bentlakása miatt aligha.

Vadsuhanc # 2017.08.31. 12:04

Tisztelt KBS!

Szeretném megkérdezni, hogy álláspontod szerint, ha az elrendelt végrehajtásban az adós végrehajtáson kívül értékesíti az ingatlanát, akkor mi után kell adóznia?

Tisztelettel köszönöm esetleges válaszod!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.31. 12:03

Nem kell eltérni. Az ott feltüntetett lakott forgalmi érték lesz a szerzési érték. Az eladási pedig annyi, amennyi.

drbjozsef # 2017.08.31. 10:58

Így is van. A hagyatéki leltárban fel van tüntetve a forgalmi érték. Miért kellene ettől eltérni?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.31. 10:47

Magad idézed: a hagyatéki leltárban feltüntetett érték.

drbjozsef # 2017.08.31. 09:05

Rexor,

én nem értek hozzá, csak keresni próbáltam, de elég ellentmondásos eredményre jutottam.

Volt ügyvédi iroda honlapja, ahol azt írta, erre nincs konkrét iránymutatás.

Van, ahol a forgalmi értéket írták.
(http://www.ingatlanjog.hu/index.php?… , 43604 kérdés, dettó a kérdezőével azonos)

Az SZJA törvényben csak ennyi van :

62. § (1)614 Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket...
...
ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

Miért nem a forgalmi érték számít?

Rexor # 2017.08.31. 07:27

"nem szàndékozom eladás után az ingatlanban maradni. " igen, eladás után ez már eléggé körülményes lenne számodra. De sajnos ez nem változtat a tényen, hogy helytálló az információ amit kaptál, hogy a lakott értéket kell figyelembe venni. Ha nem akarsz adót fizetni várj 5 évet az eladással.

drbjozsef # 2017.08.31. 07:10

bea,

az első három örökölt rész után nem kell adóznia. A 2013-ban örökölt rész után kell. Ehhez kellene tudni, hogy a 2013-as hagyatéki végzésben mennyire értékelték az ingatlant, valamint azt, hogy a 3.5millió forintos eladási ár, az az egész ára volt, vagy csak a párod része volt ennyi.

A hagyatéki és az eladási ár különöbzetének a 30%-ának a 15% lesz az adó, tehát feltehetőleg néhány ezer forint legfeljebb.

Narancs22 # 2017.08.30. 19:47

Kedves jogàszok/ügyvédek.

Èdesanyám idén hunyt el. A hagyatéki végzèsben az örökölt ingatlanra 2 értéket állapítottak meg. Egy lakottat, illetve egy beköltözhetőt. Jelenleg az ingatlanban élek, illetve születésem óta ez az otthonom. Azonban most el kell adnom a házat. A jegyző azt mondta, hogy mivel édesanyám halálakor is benne laktam, ezért lakottnak számít, és nem pedig beköltözhetőnek. Viszont a lakott érték 10 millió Forinttal kevesebb, mint a beköltözhető, és a jegyző szerint ha eladom, akkor a lakott árat kell figyelembe venni szja fizetéskor, nem pedig a beköltözhetőt. Viszont a lakott ár köszönő viszonyban sincs a piaci árakkal, így milliós nagyságrendű szja-val kell számolnom szerinte.

Mit jelent, hogy lakott az ingatlan? Én, mint örökös bármikor ki tudok költözni, nem szàndékozom eladás után az ingatlanban maradni. Melyik értèk lesz az szja alapja? Nem mindegy ugyanis, hogy 8-10 millió ft után fizetek szja-t (lakott érték és az eladasi ár különbsége után) vagy esetleg nem is kell, mert annyiert tudom eladni, mint a beköltözhető érték.
Nagyon köszönöm a választ. Krisztina

bea17 # 2017.08.30. 19:13

jóestét. sz lenne a kérdésem hogy párom örökölt házrészt amit idén eladtak 3500000ft ért
a ház 4 néven volt mindenkinek egyenlő része volt apukája mamája papája és neméje nevén. apukája 2000 ben meghalt az ő részét ketten tesójával örökölték papája 2005 ben halt meg az ő részének a felét örökölték ketten a tesójával a mamája 2013 ban halt meg itt is a felét örökölték ketten a tesójával. az lenne a kérdésem hogy mennyit kell utána páromnak adóznia? Köszönöm a választ

drbjozsef # 2017.08.25. 05:20

(nem lakás tudom, de a lényeg szempontjából mindegy)

drbjozsef # 2017.08.25. 05:13

Éves SZJA bevallás 2200 Ft-ért? Öt titkárnővel?
Muhaha.

drbjozsef # 2017.08.25. 05:11

Én kérek elnézést, hogy leügyvédeztem a könyvelőt, nem figyeltem.
Szóval könyvelő. Hát, én is voltam, kellett is korrigálnom utána az adóbevallásomat.

Köss szerződést a könyvelővel, és legyen benne, hogy van felelősségbiztosítása, és a hibás bevallásból eredő károdat megtéríti. Lehet, hogy még egyszer át fogja gondolni a dolgot.......

A könyvelő felel azokért a hibákért, amit a kapott adatok, dokumentumok feldolgozása közben, vagy az azok alapján megállapított bevallást hibásan készíti el. Ha a papírokban nem stimmel valami, akkor nyilván nem felelős.

Esetedben nem kell semmi részedről olyan, amit Te elronthatnál, add oda neki az adásvételit a lakáseladásról. Ha úgy érzi, hogy a pontos adómegállapításhoz szüksége van a vételkori adásvételire is, majd elkéri tőled. Ha úgy gondolja, hogy anélkül is meg tudja állapítani a helyes befizetendő adót, akkor nem. Ez már az ő felelőssége lesz. De én a helyedben rögzíteném azt is, hogy megkérdeztem, hogy szükséges-e egyéb dokumentum, vagy nem. Ne azon menjen a vita, hogy ő a _kapott_ papírokból állapította meg az adót, és ha odaadtad volna a vételkori szerződést is, akkor nem ezt állapította volna meg. Legyen meg neked, hogy a 75%-olást nem a dokumentumok hiányában választotta, hanem mert szerinte nem is kell, és lehet azt választani.

Majd írd meg, mire jutsz, kíváncsi vagyok mit mer bevállalni.

Merthogy persze továbbra is hülyeség a törvény szövege alapján, az egyértelmű.

drbjozsef # 2017.08.24. 12:12

Ez az ügyvéd akkor simán hülye.

Kit érdekel, mit hagysz el? Ha ingatlan nyilvántartásban szerepel, akkor ott van a bejegyzés jogcíme mellett a szerződés is, a NAV kb. 2 perc alatt kideríti a szerzési összeget, ha akarja.

A kérdés legfeljebb annyi, hogy akarja-e, vagy elhiszi neked amit bevallasz. Te kockázatod. Ha fennakadsz, biztosan bukod.

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról

...

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

...

61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke,

...

62. § (1)614 Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:615

  1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
  2. az értéknövelő beruházásokat;

c)616 a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) A megszerzésre fordított összeg

  1. az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;
  2. a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c)618 a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;
...

  1. ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;
gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
vagy
2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.

(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből
...

Teljesen egyértelmű, hogy esetdben megállapítható a szerzési érték, és ekkor az alapján kell bevallanai, nem szabadon választott paragrafus alapján.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.24. 11:24

Valótlan tartalmú bevallás benyújtása bűncselekmény.

(Ami meg az öt titkárnőt illeti: kétszer is nyertem már úgy neves irodával szemben, hogy nem is igen kellett csinálnom semmit, elbukták maguktól.)

drbjozsef # 2017.08.22. 12:18

Már ha jól értem a

hogy a (neki) nem vérszerinti unokámnak

kitételt : a Te vér szerinti unokád, de neki nem az.

Esetleg lehet csökkenteni az illetéket, ha a feleséged illetékmentesen neked ajándékozza a lakást, Te pedig az unokádnak szintén illetékmentesen, aztán ő adja el, de tartok tőle, hogy az SZJA fizetése meg megemelkedne (az előző adatoktól függően), szóval amit nyerne a réven, azt elbukná a vámon.

drbjozsef # 2017.08.22. 12:11

Ha az unoka eladja a nevén lévő ingatlant, akkor lehet, hogy SZJA-t kell fizetnie. (Függően a szerzéskori értéktől, az eladási ártól, a szerzés idejétől).

Ha a feleséged eladja az örökölt ingatlant, akkor szinten SZJA-t kellHET fizetnie (Függően attól, mikor örökölte, mennyi volt az ingatlan értéke a hagyatéki végzésben, és mennyi az eladási ár).

SZJA-t csökkenteni másik lakás eladásával/vételével már nem lehet.

Ha az unoka lakást vásárol, akkor illetéket kell fizetnie. A feleséged lakását nem lehet kedvezményként figyelembe venni, de ha az unka 1 éven belül adja el a meglévőjét, és veszi meg a másikat (releváns időpontok a földhivatali érkeztetés), akkor a vagyonszerzési illetéket csak a kettő különbözete után kell fizetnie. (Esetleg egyéb illetékkedvezmény, fiatal első lakáshoz jutása, nem sok összegben, de sok feltétele van).

Pontos összegek a fenti adatoktól függően saccolhatók.

jakung # 2017.08.22. 11:27

Feleségem pár hete örökölt egy ingatlant egy barátnőjétől. El akarja adni úgy, hogy a (neki) nem vérszerinti unokámnak a nevére vennénk egy másikat aképpen, hogy az unokám nevén lévő ingatlant ő is eladná. Így a kettő összegéből vásárolnánk a gyerek (nagykorú) nevére egy másikat. Milyen költségvonzatai lennének, továbbá van-e valamilyen időintervallum az új ingatlan megvásárlására? A válasz előre is köszönöm.

drbjozsef # 2017.08.22. 06:07

Elvégre a takarításról, ami több százezerbe került, nincs számlám...

De, gondolom, a vállalkozó helyett, Te befizetted az ÁFÁ-t helyette a fene nagy jogszabályértelmezés közepette.
Vagy ha nem, akkor milyen "nem létező" összeg adózásával van problémád?

Feleslegesen rágod. Add be ahogy a kifinomult jogérzéked diktálja, aztán boxold le a NAV-val, ha nem értenének egyet.

Pénzmosással meg ne nevettess. Másfélmillás jövedelem? Majd ha naponta söpörsz be annyit, esetleg vetnek rád egy fél pillantást.

Bea1 # 2017.08.21. 07:16

Ez azért van, mert megtekintett állapotban vásárolta meg, és a szemét elszállításának költségét lealkudta a vételárból, feltételezett normális esetben.

drbjozsef # 2017.08.19. 18:51

Ha az ingatlan, a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított érték az előzőek szerint nem állapítható meg

Megállapítható. Pont. Ott a szerződés. Innentől a mondan többi része neked már irreleváns.

Az hogy Te kit utaztattál, meg mennyit takarítottál, az nem számít, ha számlával nem igazolod.

Egyébként, ha gondolod, próbálkozz be, adóbevalláshoz csatolni nem kell semmit, valljál be annyit amennyit akarsz, fizesd be, aztán elválik mi lesz. Vagy átmegy (szerintem igen nagy eséllyel, de ez magánvélemény), vagy megkérdezik, és esetleg egy kis büntit rádvágnak. Ha megéri a kockázat, próbáld meg, a Te döntésed.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.19. 09:17

Mert az nem egy fakultatív szabály, hanem kisegítő ~.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.19. 07:35

1,5M. Bocs.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.08.19. 07:35

1,7M*0,15%