közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

Kiegészítésül: Az ügyintézési határidő pedig az ügynek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz érkezésekor, illetve annak az eljárása megindítására okot adó körülményről való tudomásszerzésekor, az általa való első eljárási cselekmény foganatosításakor kezdődik.

Kedves Rigoz,

nagyon köszönöm :) természetesen elmegyünk az idézésre, kíváncsi vagyok az iratokra. Mondjuk felettébb érdekes, hogy levélbe illetve az emailemre nem válaszoltak, már rég lezárhattuk volna az ügyet.
A másik érdekesség, h a szélvédőn volt egy cetli Zuglói Önkormányzati Rendészet tájékoztatója jelvényszámmal jelezve hogy feljelentést fog tenni. Ez szombati nap volt amikor a Rendészet is zárva volt és a közterületesek sem jártak arra. Ehhez képest a VIII. ker.Rendőrkapitányság megkerésében idézem: "A Budapest XIV. ker.i Közterület-felügyelet a közuti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt feljelentést tett hatóságomnál." mondat van rajta.
Egyszer van egy Rendészeti papírfecni utána meg kiderült h a Közterület tett feljelentést, nekem kicsit káosznak tűnik. Beszámolok, hogy mi lesz a végeredmény :) Nekem "piti"ügynek számít ez nem tudom miért kell így felnagyítani, egyszerűbb lett volna ha küldenek egy fotót, csekket (mint gyorshajtásnál) és befizeti az ember és pont. Szerintem :)
Köszönöm, köszönöm a segítséget ;)

@: A hivatalos személy (mint amilyen a közterület-felügyelő is) köteles feljelentést tenni, ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését észleli vagy erre utaló körülmény jut a tudomására.

Ha ennek ellenére kifogásolja a közterület-felügyelő eljárását, az érintett közterület-felügyelet vezetőjénél

Egyébként az iratokról az eljárás bármely szakaszában az eljárás alá vont személy ("gyanúsított") másolatot kérhet, a hatóságnál elektronikus formában rendelkezésre álló iratok nem hiteles másolatainak elektronikus úton való kiadását ráadásul illetékmentesen igényelheti.

Iratbetekintésre egyébként az ügyintézővel egyeztetetten a meghallgatás előtt is mód van, illetve nyílhat.

Továbbá a korábbi kérésének elmulasztása kapcsán, ahogy rá is mutattam, az eljáró hatóságnál előterjeszthető, de a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészségnek címzett panasszal élhet, illetve az eljárás megszüntetése érdekében felhívás kibocsátását kérheti közvetlenül a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészséghez előterjesztett és annak címzett törvényességi ellenőrzési kérelemben.

Egyébként kifogásait, észrevételeit, aggályait, indokait, egyéb kérelmét az eljárásban, írásban (tértirvevényes levélben, e-Papír szolgáltatás igénybevételével, a megírt beadványt bármely rendőrkapitányságon, illetve rendőr-főkapitányságon (de az eljárónál célszerű) leadva) vagy jegyzőkönyvezése terhével a hatóság előtt megjelenéskor szóban, illetve az esetleges marasztaló ügydöntő határozat elleni kifogásában, illetve a meghallgatása során szóban adhatja elő.

Az lehet érdekes, hogyha az elkövetés helye XIV. kerület, miért van az ügy a V. kerületi Rendőrkapitányság előtt, milyen alapon indult a VIII. kerületi Rendőrkapitányságon és végképpen az, hogy a VIII. kerületi Rendőrkapitányság milyen alapon éppen az V. kerületihez tette azt át.

A leírtak szerint elkövetés helye alapján ugyanis a XIV. kerületi Rendőrkapitányság lenne illetékes.

A tilosban parkolás amúgy valóban megvalósíthat szabálysésrtést, de szerintem a Szabs. tv. 225. § (1) bek. a helyes jogi alap, tényállás, azaz a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése.

Megjegyzem, hogy e-mailre a hatóság nem köteles válaszolni, illetve azt nem köteles figyelembe venni, megérkezettnek, az abban foglaltakat magával közöltnek tekinteni az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rend. 154. §-ának (3) bek.-e alapján - figyelemmel e § (1) bek. b) pontjára is -, bár a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség joggyakorlata az, hogy a hatóság - közzétett - központi e-mail címére megküldött levelek figyelembevételét elvárja és azt számonkéri a felügyelt szabálysértési hatóságokon és szabálysértési előkészítő eljárást folytató rendőrkapitányságokon.

RT-Tündi

„Ennyit húzni az időt mint a rétestésztát.pár ezer Ft-ért......Nekem "piti"ügynek számít ez nem tudom miért kell így felnagyítani, egyszerűbb lett volna ha küldenek egy fotót, csekket (mint gyorshajtásnál) és befizeti az ember és pont. Szerintem :)”

Nagy valószínűséggel azért ilyen bonyolult, mert az autó céges és ők kifejezetten az elkövetőt szeretnék bírsággal ill. büntető ponttal sújtani, nem pedig a céget. Ez a piti ügy szerintem olyan 30 ezres „pitiáner” kategória lesz.

Kedves Fórumozók!

Parkoltunk egy intézmény parkolójában, ahogy ezt már régebben is tettük gond nélkül. Figyelmetlenek voltunk, és a megszokás okán beparkoltunk a helyre, ahová (régen jártunk ott) azóta behajtani tilos kivéve ott dolgozók táblát helyezhettek ki, mivel a szélvédőnkön találtunk egy papírkáét, miszerint közigazgatási bírságot szabtak ki. Rajta volt, hogy milyen közlekedési szabályt szegtünk meg, innen következtettem arra, hogy ki lett helyezve egy behajtani tilos tábla, amit nem vettünk észre. 30 ropi.
Nem esik jól, de, hát ez van, elcsesztük, fizetünk.
A papíron az szerepel, hogy csekket majd postán küldenek.
Ez már 3 hete történt, csekk sehol. Mennyi idő, míg küldik? Aggódom, nehogy nagyobb galiba legyen ebből. Egy lakcímem van, máshová nem küldhették a csekket. Soha nem volt ilyen ügyem, ezért nem tudom, mi az eljárás.

Köszönöm.

Na, közben kutakodtam, és arra jutottam, hogy kapok 60 napon belül egy határozatot a csekkel, és azután 30 napon belül kell fizetnem.
A neten a fényképeket is meg tudom majd nézni.

Ha nem így van, jelezze valaki.

Üdv!

2 hónapja egy megállni tilos tábla után álltam meg 1 percre, telefont kellet kezelnem. Pechemre megállt mögöttem a rendőrautó, kérdezte, hogy műszaki hiba miatt állok-e, én elmondtam a valós szitut. Kétségtelenül tilosban álltam (járó motorral, forgalmat nem zavartam, nem is volt, külvárosi bevásárlóközpont parkolójánál, ott rendszeresen járőröznek, de ez lényegtelen). Az intézkedő rendőr elkérte a papírokat, elvitte magával, 1 perc után visszaadta és figyelmeztetett, hogy ilyet ne csináljak máskor. Megköszönve elhaladtam.

Ma kaptam egy határozatot ajánlottan, 20 ezer Ft-os kötelező mértékű bírság, közlekedési szabály kisebb fokú megsértése miatt.

A részletes indoklásban ez is szerepel:(...) "az intézkedő rendőr a járművezetővel közölte, hogy a cselekményével megvalósított szabálysértés elkövetése miatt, vele szemben szabálysértési feljelentést tesz, melyet XY (én) megértett és tudomásul vett, azonban szabálysértési nyilatkozatot nem tett, arról nyilatkozatot nem töltött ki" (...)

Na mármost ez nem így történt. Az autóban velem együtt még 2 tanúm is volt. Figyelmeztetettet, ozt viszlát.

Kérdésem: Érdemes-e meghallgatást kérnem (a határozat szövege más fellebbezési lehetőséget kizár) vagy törődjek inkább bele, hatalommal való visszaélés kisebb mértékű esete áll fenn :) többe kerülne az eljárás és az időm, mint ez a 20 rongy?

Köszi!

Szerintem nem érdemes ezzel foglalkozni. A szabálysértést elkövetted, a bírság jogos. Fizesd be, kár az időért, idegeskedésért.

Az a kérdés már volt valahol, csak megválaszolatlan maradt.
Egyszer engem is ugyanígy figyelmeztett a rendőr, és tényleg nem jelentett fel. Nem a jogbiztonság elve érvényesülésének mintapéldája, ha a rendőr azt mondja, hogy figyelmeztet, utána pedig mégiscsak feljelent. Mivel itt egy elv sérült nem is kicsit, lehet, hogy van kereskednivalód.

@Cabron_: nem is a bírság jogtalanságáért kérnék meghallgatást, hanem az indoklásban szereplő, részben hamis tényközlésért. Valamiért azt gondolom, hogy veszett fejsze ez is...Mindenesetre lekopogom, '96 óta vezetek igencsak rendszeresen, eddig volt pár szóbeli figyelmeztetésem, 3-4 lejárt parkolócetli miatti bírságom, de ilyen szabálysértéses határozatot most kapok először. Lehet a rendszerükben lehívtak, és bosszantóan üresnek tartották a múltamat :D

Üdv!

A minap kaptunk egy levelet, hogy még decemberben megállni tilos táblánál parkoltam. Kis utca volt, építkezés volt épp, többször parkoltam már ott, valószínüleg az építkezés miatt kiraktak egy ideiglenes táblát amit nem vettem észre, ahogy rajtam kívül még vagy 6-8 autós sem.
Az üggyel kapcsolatban több kérdésem is lenne:

• Miért nem intézik el egy egyszerű csekkel, miért van szükség "bizonyítási eljárásra", írásbeli vallomástételre, illetve esetlegesen szóbeli meghallgatásra?
• Ha leírom, hogy rutinból parkoltam ott, ahol már elötte 50x fogja őket érdekelni, vagy egyáltalán nem?
• Írásbeli vallomástétel után, ahol elismerem töredelmesem, hogy hibáztam, milyen eséllyel idéznek be még egy körre?

És a végső kérdés: Tényleg ennyire ráér a rendőrség, hogy ennyi kört kell futni - és igazából még nekem kell foglalkoznom vele, hogy vallomást teszek,levelezgetünk,ne adj Isten..behívnak stb. - ahoz, hogy kiállítsanak a végén egy 5-10ezer forintos csekket? Az ráfordított idő és energia többe kerül. Tűzze a szélvédőre a csekket, viszlát...

Köszönöm
Gergő

Bargai

„Miért nem intézik el egy egyszerű csekkel, miért van szükség "bizonyítási eljárásra", írásbeli vallomástételre, illetve esetlegesen szóbeli meghallgatásra?”

Szerinted másként honnan tudnák, hogy ki volt az elkövető? Az, hogy a te autód állt ott, egyáltalán nem jelenti, hogy te is álltál meg ott vele. No pont ezért...

„Ha leírom, hogy rutinból parkoltam ott, ahol már elötte 50x fogja őket érdekelni, vagy egyáltalán nem?”

Azt fogják rá válaszolni, hogy közlekedni sohasem szabad rutinból. És ez bizony igaz!

Tisztelt Bargai!

Az eljárásnak azért ez a menete, mert a rendőrség tartozik kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ki követte el és elkövette, illetve pontosan hogyan az adott szabálysértést.

Ismeretlen tettes ellen eljárásnak nincs helye.

Amennyiben írásban elismeri a szabálysértést, nem valószínű, hogy az ügyet tovább fogják bolygatni.

Az, hogy rutinból állt be, nem mentség.

Bocsánat de a 2012 évi.ll szabálysértési$ kresz 224$alá tartózó szabálysértéseket pl megállni várakozni tilos stb hatályát írt távolléti bírságot vagy feljelentést simán meg lehet úszni,az idézésen el kell mondani hogy nem én,hanem közeli hozzátartozóm vezette a járművet akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni,simán elengednek./Szolgálati és teher gépjárműnél+ha van térfigyelő akkór nem működik/

Emil3

„ 2012 évi.ll szabálysértési$ kresz 224$alá tartózó szabálysértéseket pl megállni várakozni tilos stb hatályát írt távolléti bírságot vagy feljelentést simán meg lehet úszni,az idézésen el kell mondani hogy nem én,hanem közeli hozzátartozóm vezette a járművet akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni,simán elengednek.”

Na ja, tipikusan azok a gőrények viselkednek így, akik notórius szabálysértők, mindig minden szabálysértést meg akarnak úszni, pedig újból és újból elkövetik őket. Itt a kérdező jól láthatóan elismerte a tettét és vállalja-kifizeti a kiszabott bírságot, neki nem is ez a gondja. Szerintem nem kell belőle egy újabb notórius szabálysértő görényt nevelni az ilyen „jó tanácsokkal”. Egyébként a legjobb lenne, ha ezeket is bevennék a közigazgatási bírságok közé, akkor máris nem volna erre esély. Ott ugyanis hiába nyilatkozol így, akkor is fizetned kell, mint üzemben tartónak. Csakis akkor úszod ugyanis meg, ha fellebbezésben - aminek illetéke van persze - név szerint megnevezed, ki vezetett.

Másrészt pedig ha éppen akkor és ott egy felhasznált térfigyelő kamera felvételével vagy esetlegesen egy hús-vér tanúval igazolják, hogy márpedig ő várakozott ott, akkor még a hatóság félrevezetése is felmerül, mint bűncselekmény. Nem biztos, hogy megéri. :-)

Sajnos miútán pont ezzel foglalkozók igen rossz tapasztalat a jogsértést elkővető személyek a távolléti bíróságnál vagy feljelentésnél rendszeresen erre hívatkoznak,sőt az idézésen az eljáró rendőr is nyomatékosan felhívja a figyelmét közeli hozzátartozóra nem köteles terhelő vallómást tenni pl a taxis is azért várakozik a kijelőlt gyalógátkelőhelyen mert híába ír pl a közteres egy távólétit a rendőr egy feljelentést simán kíbújik a bírság alól.Valóban a közigazgatási szabályszegés (1988.évi l.közúti közlekedésröl szóló tv.20$ vétkességen alapuló Kresz szabályszegés)sokkal
szigorúbb objektív,valóban sokkal jobb lenne ha minden
összes jógsértés köziges lenne.

Még annyi megjegyzésként a rendőr azért nem szeret feljelenteni távólétiben mert nincs értelme,a közteresek meg pont ezért használnak kerékbilincset,elszállítását.ezen joghézak kiküszöbölésére.

Emil3

„a taxis is azért várakozik a kijelőlt gyalógátkelőhelyen mert híába ír pl a közteres egy távólétit a rendőr egy feljelentést simán kíbújik a bírság alól.”

Helyesbítsünk! A taxis azért várakozik a kijelölt gyalogátkelőhelyen, mert egy bunkó paraszt és azt hiszi, hogy mindent megtehet. :-)

„valóban sokkal jobb lenne ha minden összes jógsértés köziges lenne.”

Nem feltétlen! Elég nagy gáz lenne, ha otthon hagyom a forgalmi engedélyt vagy a jogosítványomat és azért is az autó tulajdonosa vagy üzembentartója kapja meg a bírságot. :-D

Közigazgatási eljárásban a határozat ellen a „fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.”
Namost: Adva vagyon egy határozat bírság kiszabásáról, ami ezt azzal indokolja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható a jogsértés.
A megbírságolt személy ezt nem ismerte el, és szerinte a jogsértésre nincs bizonyíték. Tény, hogy a határozat egyetlen személy állítására alapozza a bírság kiszabását.
A felmerült bizonyítékok:

1. Volt néhány fénykép, amin NEM az látszik, amit a határozat megállapít, nyilván ezért a határozat már nem is említi.
2. Van két közteres tanú, akik feljelentést tettek és tanúként meghallgatták őket. Az egyikük azt mondja, hogy nem emlékszik semmire, régen volt. (Annyira azért nem régen, hogy a hatóság kifusson a határidőből.)
3. A másik a tanúvallomásában elmondja, hogy milyen távolságból látta az eseményt (kb. a világ másik végén állt).

Az eljárás alá volt személy már a tanúk meghallgatásakor is kifogásolta, hogy olyan távolságból nem lehet megállapítani, hogy megtörtént-e a jogsértés, és úgy gondolja, hogy a hatóság bizonyítékok nélkül hozott határozatot a bírság kiszabásáról.
KÉRDÉS:
Hogyan kell értelmezni a fent idézett szabályt? Új tény nincs, hiszen az elsőfokú eljárásban az ügyfél
elmondta, hogy semmi bizonyíték nincs, mégis megállapította hatóság a (bizonyítatlan) tényt.
Mire lehet ilyenkor hivatkozni a fellebbezésben?
BÓNUSZ TRACK:
Az ügyfél benyújtja a fellebbezést határidőben, de az illetéket csak egy nappal később, határidőn túl utalja, azzal kifut a fellebbezési határidőből? Nem találtam egyértelmű szabályt arra, hogy az illetékfizetésre ugyanaz a határidő vonatkozik, mint a fellebbezésre, de lehet, hogy csak rossz helyen kerestem. Viszont ha ez a helyzet, és a fellebbezést érdemben nem vizsgálják, akkor a késve fizetett illetéket simán benyeli a hatóság?

klorofill

„Az eljárás alá volt személy már a tanúk meghallgatásakor is kifogásolta, hogy olyan távolságból nem lehet megállapítani, hogy megtörtént-e a jogsértés, és úgy gondolja, hogy a hatóság bizonyítékok nélkül hozott határozatot a bírság kiszabásáról.”

Elkövetted a cselekményt, ami miatt megbírságoltak? Ha igen, akkor egyáltalán mi a kérdés? Ja az, hogy miért nem tudtad megúszni? Valószínűleg azért, mert a hatóság sem hülye.

„Az ügyfél benyújtja a fellebbezést határidőben, de az illetéket csak egy nappal később, határidőn túl utalja, azzal kifut a fellebbezési határidőből?”

Ahogy az adóbevallással egyidőben kell be is fizetni az adótartozást, úgy ez az illetékre is ugyanígy vonatkozik. A fellebbezéssel egyidőben kell(ett volna) fizetni.

„Viszont ha ez a helyzet, és a fellebbezést érdemben nem vizsgálják, akkor a késve fizetett illetéket simán benyeli a hatóság?”

Hát maguktól nem adják vissza, neked kell visszaigényelni, ha már elkéstél a fellebbezéssel, de ezt legjobb megkérdezni személyesen. Emailben vagy telefonban nem javaslom, ha azt akarod, hogy foglalkozzanak is veled.

Szomorú örökös!
Nagyszerű példa!
„Elkövetted a cselekményt, ami miatt megbírságoltak? Ha igen, akkor egyáltalán mi a kérdés? Ja az, hogy miért nem tudtad megúszni? Valószínűleg azért, mert a hatóság sem hülye.”
Nekem pont ugyanez a furcsa a hatóság eljárásában, mint a tiédben. Nem voltál ott, de "tudod", hogy elkövettem a cselekményt. (Odáig már el se menjünk, hogy még azt is "tudod", hogy én követtem el.)
Nem tudom, érdemes-e ismételni:

1. Egy közteres azt állítja, hogy igen.
2. Egy közteres kijelenti, hogy nem emlékszik.
3. A megbírságolt személy azt állítja, hogy nem követte el.

Naiv érdeklődéssel hadd kérdezzem meg, hogy ha én most a hatóság előtt teszek egy tanúvallomást, hogy láttam, hogy te a múlt héten valahol mondjuk átmentél a piros lámpán, ez elegendő arra, hogy megbírságoljanak, "mert a hatóság sem hülye"? (És most odáig sem mennék el - pedig ezen a ponton már felmerülhet az is -, hogy amikor a másodfok megváltoztatja az elsőfokú határozatot, akkor a másodfok hülye? Vagy az elsőfok volt hülye mégis? Vagy hogyan is van ez? - De ezt csak költőileg, mert ez innentől akadémikus. A jogfilozófia más topic.)

klorofill

„Nem voltál ott, de "tudod", hogy elkövettem a cselekményt. (Odáig már el se menjünk, hogy még azt is "tudod", hogy én követtem el.)”

Felesleges hőzöngeni, én kérdeztem tőled, te meg felháborodással válaszolsz és nem arra.

„ha én most a hatóság előtt teszek egy tanúvallomást, hogy láttam, hogy te a múlt héten valahol mondjuk átmentél a piros lámpán, ez elegendő arra, hogy megbírságoljanak, "mert a hatóság sem hülye"?”

Bizony, nem hülye, és kérni fog tőled fotót vagy videofelvételt. Anélkül ez az állítás egy kalap hajítófát nem ér.

Tehát újból felteszem a (két) kérdést!

Elkövetted a cselekményt, ami miatt megbírságoltak?
Ha igen, akkor egyáltalán mi a kérdés?

„"Az ártatlanság vélelméből következik, hogy a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságokat terheli”"
Alkotmányjog

ennyi

tamas9999!
Végre egy értelmes válaszadó!
Köszönöm. Mindazonáltal sajnos te sem teljesen a kérdésemre válaszoltál, merthogy az elsőfokú határozat megszületett úgy, hogy van két egymással szemben álló állítás, plusz egy harmadik, hogy ő "semmire sem emlékszik". Plusz néhány semmit sem bizonyító fénykép. (Ha hiszed, ha nem, le van fényképezve valahol egy járgány, és a közteres azt állítja, hogy a fényképen látható jármű egy másik helyen szabálytalanul haladt át. De a fénykép nem a szabálytalanság pillanatáról készült, hanem valamikor utána.)
Tehát a kérdés
Ha már egyszer megvan az elsőfokú határozat (mondhatjuk az ártatlanság vélelme ellenében), a fellebbezéshez pedig feltételül szabja a jogszabály, hogy csak új tényre lehet hivatkozni, akkor mit tehetsz, ha nincs új tény? Csak az van, amit már az elsőfokú eljárásban is elmondtál, azaz hogy nincs semmi bizonyíték, csak két szemtanú közül az egyik állítása. (Még csak nem is mindkettőé!)
Ha ezt leírod a fellebbezésben, nem mondasz semmi újat. Azaz ha jól értelmezem a jogszabályt, a fellebbezés eleve esélytelen.
Tehát azt szeretném tudni, hogy van-e mód valahogyan arra hivatkozva fellebbezni, hogy az elsőfokú hatóság bizonyítéknak fogadott el valamit, ami nem bizonyít semmit.

klorofill

„Végre egy értelmes válaszadó!”

Ne reménykedj, lassan itt neki már senki sem reagál. Talán nem véletlenül, mert oka van.

„le van fényképezve valahol egy járgány, és a közteres azt állítja, hogy a fényképen látható jármű egy másik helyen szabálytalanul haladt át. De a fénykép nem a szabálytalanság pillanatáról készült, hanem valamikor utána.”

Ha ez a helyzet, akkor én a helyedben kikérném - nem ingyé lesz - azokat a fotókat, mert kutya kötelességük megmutatni, hogy milyen fotók alapján büntettek meg. Utána már nyilván tudhatnád, hogy mi alapján kaptad a határozatot.

Egyébként gyorshajtás esetén sem hivatkoznak a felvételekre a határozatban, de az a határozat száma alapján mégis az interneten ingyen és bérmentve megtekinthető.

Egyébként alapból érdekes a sztori, mert tilosban áthajtással egy közterület felügyelő nem foglalkozhat, mert ő csakis a közterület-használatért - így a tilos parkolásért - szabhat ki bármilyen bírságot vagy írhat feljelentést.

Miért nem kérsz meg rá egy ügyvédet? Mondjuk ő sem szerecsen-mosdató, tehát valóban csak akkor tud segíteni, ha valóban nem te követted el azt, amiért megvádoltak. Ezért is kérdeztem, de te nem arra válaszoltál és azt is felháborodva tetted. Ha viszont gyakorlatilag jogosan vádolnak, mert valóban szabálysértés történt, akkor abban az ügyvéd se fog segíteni, sőt bizonyos esetekben a hatósági személy szava többet ér, mint az elkövetőé. Pont nem meri megkockáztatni egyetlen közteres sem, hogy ezzel visszaéljen és hazudjon, mert azzal az állását kockáztatná, ha mégis kiderülne. Ebben biztos lehetsz.