Közalkalmazott, köztisztviselő, közszolgálat

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék bővebb tájékoztatást kérni a kormanytisztviselöknek járó álláshely elismeressel kapcsolatban.A Kit. torveny 2018.as 2019es hatalybalépéssel es ugy tudom 2019ben emeltek bele a rendelettel hogy kormanyhivatali dolgozok is jogosultak legyenek ra.Es letezik hogy sokunknak5-10 eveket nem akarnak elszamolni holott folyamatosan ugyanott dolgoztunk?

KOSZONOM

Tisztelt Szakértők!

Ez a kérdés gondolom már felmerült azért elnézést kérek, hogy ha már többször meg lett válaszolva (csak nehéz keresni a forumban).

Köztisztviselőként (Kormányhovatalban) lehetek-e egyéni válallkozó? Ha igen, melyek a pontos kikötések, mikor kell ill. nem kell engedélyt kérni (kitől) stb?

Köszönöm szépen.

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Egy várható kormánytisztviselői bér (Főpolgármesteri Hivatal) kalkulációjában kérnék segítséget.
Előzmények:
10 év munkaviszony versenyszférában
2 év 9 hónap minisztériumi munkaviszony (munka törvénykönyve szerinti)
2 db egyetemi diploma
2 db középfokú nyelvvizsga

Ezek alapján mire számíthatok?
Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szakértők!

Kolléganőm köztisztviselői jogvizsonya ( II.besosrolsái osztály) létesítésére 2014.02.13-án az alábbiak szerint került sor:

Munkáltató kezdete vége
Nagyrédei Szőlőskert MGTSZ 1973.06.27 1973.07.13
Egyesült Izzó Rt. 1978.07.10 1978.08.10
Mátravidéki Ép.és Szakip. Szöv.1979.08.15 1979.12.31
MÁV 1980.01.01 1990.08.14
Gyöngyös- Mátra Takszöv. 1990.08.15 2000.05.31
Mátra Party 98 Kft. 2004.01.05 2005.02.12
Őstermelő 2008.03.15 2008.12.31
K.E. e.v.alkalmazott 2009.09.01 2011.05.31
Munkaügyi Központ 2011.06.01 2011.09.15
Pegazus Travel Kft. 2011.09.16 2011.11.30
Őstermelő 2012.01.01 2012.12.31
Őstermelő 2013.01.01 2014.02.12
Összesen 27 év 10 hónap 13 nap ledolgozott munkaviszonyt jelent 2014.02.13-ig.

2014.02.13.óta folyamatosan fennáll a köztisztviselői jogviszonya.

A következő soros lépésekor kérte a kolléganő a fenti összes jogviszony beszámítását, tekintettel a nyugdíjfolyósítási hatóság által kiadott, fenti munkaviszony teljes leigazolására.

Kérdésem: Helyesen járunk -e el akkor , ha a Kttv. 8.§ (6) bekezdését alkalmazzuk, tehát 6 hónap munkaviszonyt számolunk csak be 1992.júlis 1. napjáig? (Az (5) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.)

Szintén helyesen járunk -e el akkor, ha a Munkaügyi Központnál (2011.06.01.és 2011. 09.15.) nyilvántartásba vételt és az őstermelői jogviszonyokat nem számoljuk be a besorolás során?

Továbbá van -e értelme ezt az átsorolást ismételten újra számolni és végrehajtani, ha a 2018.11.26-án történt legutolsó átsorolást, mint munkáltatói döntést a köztisztviselő és a Hivatal, mint munkáltató is aláírta és akkor a kölcsönösen elismerték, hogy a köztisztviselő 14. fizetési fokozatba lépett és a következő fizetési fokozatba lépés várható időpontja 2020.november 16. és 15. fizetési fokozat?

Válaszukat előre is köszönöm!

Jogosult = jár.

Tisztelt Fórumozók!

A 2018. évi CXXV. törvény idézett szakasza alapján a járási hivatalban dolgozó kormánytisztviselőnek jár vagy adható az alábbi elismerés?
"144. § [Az álláshelyi elismerés]

(1)151 A kormánytisztviselő szolgálati ideje alapján álláshelyi elismerésre jogosult, amelynek mértéke

a)152 öt év álláshelyen töltött idő esetén háromhavi,

b)153 tíz év álláshelyen töltött idő esetén háromhavi,

c)154 tizenöt év álláshelyen töltött idő esetén hathavi,

d)155 húsz év álláshelyen töltött idő esetén hathavi,

e)156 huszonöt év álláshelyen töltött idő esetén kilenchavi,

f)157 harminc év álláshelyen töltött idő esetén kilenchavi,

g)158 harmincöt év álláshelyen töltött idő esetén huszonnégyhavi, és ezt követő minden öt év álláshelyen töltött idő esetén további öthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(2) Az álláshelyi elismerésre jogosító idő megállapításánál az egy adott álláshelyen eltöltött időt kell figyelembe venni.

145. § [A szolgálati elismerés]

(1) A kormánytisztviselő szolgálati ideje alapján elismerésre jogosult, amelynek mértéke

1. huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén kéthavi,
2. harminc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén háromhavi,
3. harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén négyhavi,
4. negyven év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén öthavi

illetménynek megfelelő összeg."

Köszönöm a segítséget!

Mazsola

Tisztelt Szakértők!

2021. február elején elérem a 40 éves munkaviszonyomat, melyből a közalkalmazotti jogviszony nem éri el a 25 évet.
Ez annak köszönhető, hogy előző munkahelyem állítólag feljebb sorolt 2 kategóriával, ezért tavaly visszaléptettek.
Jelenleg határozott idejű kinevezéssel, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom. A kinevezésem ez év június 25.-ig tart.
Szeretném megkérdezni, hogy február hónapban elmehetek-e kedvezményes nyugdíjba és nyugdíjba vonulásommal kaphatok-e valamilyen juttatást (végkielégítés, felmentés, stb.)
Előre is köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel: Szinev

Tisztelt Fórum!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Kormánytisztviselő vagyok, 2021 augusztusában lesz meg a nők 40 évéhez szükséges szolgálati időm. Azonban 2022 január hónapban lesz esedékes a szolgálati elismerésem (jubileumi jutalom) összege, amit szándékomban áll felvenni. Az a kérdésem, hogy ez az összeg felvehető-e a felmentési idő alatt, vagy előbb vegyem fel az összeget és utána kezdjem-e el a felmentési időmet tölteni?
Attól tartok hogy amennyiben a felmentési időmet töltöm, nem fizetik már ki.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Szemuka,

Én nem értek hozzá, de a véleményem :

1. A jubileumi jutalom hatályos szabályozása szerint (Kttv.150.§) nem számít bele. Hogy előtte hogyan volt, azt nem tudom. Most jogosan nem számítják bele szerintem.
2. Szerintem nem a két alpontot kell együtt értelmezni, hanem ezt a paragrafust, a 69.§-t, amelynek alcíme is "A végkielégítés", egészen egyszerűen nem kell rád alkalmazni, egyik bekezdését sem, mert te nem kaptál végkielégítést.

Tisztelt Szakértő!

Két dologban szeretném a véleményét kérni.

Államigazgatásban dolgozom 33 éve.

1987.10.01.-1988.02.28. napjáig volt az egyetlen munkaviszonyom ami nem állami jogviszony volt.
Eddig a munkáltatóim mindig beszámították azt a munkaviszonyt a szolgálati időbe és a jubileumi jutalomba is. Ehhez a dátumhoz kaptam meg a 25 éves és a 30 éves jubileumi jutalmat is.
A jelenlegi munkáltatóm viszont a jubileumi jutalomnál nem ismeri el 1987. 10. 01-től ezt munkaviszonyt. Arra hivatkozott, hogy változott a törvény és ez már nem számítható bele. Valóban így van?

A másik kérdésem:

2001. március 1-től voltam Kormánytisztviselő 2020. augusztus 23.-ig. Felmondással szűnt meg a munkaviszonyom. Én mondtam fel. Végkielégítést nem kaptam (nem is kaphattam volna ebben az esetben.)
2020. szeptember 01 napjával álltam munkába egy Önkormányzatnál.
Most 2 és fél hónap után kaptam egy módosító papírt, amiben az áll, hogy a Kttv. 69. § (11) bekezdés b) pontja alapján a végkielégítés alapjául szolgáló időszak kezdő időpontja 2004. március 1. (a 2001. március 1. helyett.)
Véleményem szerint ez rám nem vonatkozna, mivel az Kttv. 69. § (11) bekezdés a) pontját teljesen figyelmen kívül hagyták.
Ez arról szól, hogy ha 30 napon belül munkaviszonyt létesítek, akkor folyamatos a munkaviszonyom. Ha jogosult voltam az előző munkahelyen végkielégítésre, akkor abból 1 havi jár, és a többit vissza kell fizetnem.
Utána jön a b) pont: Ha visszafizettem akkor (az 1 havi végkielégítés miatt) a végkielégítésre jogosító időből 3 évet le kell vonni.
A munkáltató a Kttv. 69. § (11) bekezdés b) pontját önállóan értelmezi. És nem veszi figyelembe az a) pontot.

Szerintem így nem helyes az értelmezés, és így hátrány ér.
Jól gondolom, hogy a Kttv. 69. § (11) bekezdés b) pontja önállóan nem értelmezhető, csak az a) pont következménye?

Köszönöm a választ előre is.

Anisus,

Mert ezt találták ki. Az alapbéred fix lesz, és emellé adható még, a munkáltató döntése szerint. Ha jól dolgozol (esetleg jól nyalsz), kapsz kiegészítést. Afféle prémium.

Köszönöm a gyors választ. De mit jelent a munkáltatói döntésen alapuló bér? Miért nem egyszerűen egy fix bruttó bér szerepel a szerződésben?

1. Ajánlat, mert te döntöd el, elfogadod vagy nem. De ezt is biztos mondták.

Munkaviszonyban nincs illetmény - bér van.

Tisztelt Szakértők!

Határozott idejű (2021 október)közalkamazotti jogviszonyom munkaviszonnyá alakul a munkáltatóm tájékoztatása szerint "törvényen alapuló jogállásváltozás miatt".
Elküldtek egy munkaszerződés ajánlatot, amiben a leendő bérem két részből áll:
Alapbér
Munkáltatói döntésen alapuló bér-rész (2)A
Előre is köszönöm, hogy az alábbi kérdéseimre válaszolnak:

1. Miért szerepel a munkaszerződés után, hogy ajánlat? Vagy ez formaság csupán?
2. Olyanról már hallottam, hogy munkáltatói döntésen alapuló illetményrész,de bérrészt a google-ben keresve sem találtam. Mit jelentenek ezek a fogalmak?
3. Egy apróság: a bér-rész utan zárójelben egy 2es szerepel. Ez valami formai hiba lehet?

Az összes többi részletről egyébként részletesen tájékoztattak minket lözpontilag kiküldött e-mailben.
Köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagyon hasznosak a tanácsai, mindig korrekt válaszok érkeznek Öntől.

Köszönettel

1. Azt bátran megteheti.
2. Azt is.
3. Azt már nem biztos.

Konkrét példák:

1. a saját, személyes fb-oldalán megosztja a tulajdonában lévő fagyizó bejegyzését, invitáló, ajánló hozzászólást ír
2. különböző fb-csoportokban saját nevében osztja meg a fagyizó bejegyzését
3. szabad idejében a saját fagyizójának a kertjében megöntözi a virágokat, és hasonló tevékenységeket végez alkalomszerűen.

Tehát nem ő főzi és szolgálja fel a fagyit, a hétköznapi értelemben nem dolgozik a fagyizójában. Vajon jogi értelemben a fenti példákban említett tevékenységek megengedettek-e számára kormánytisztviselőként vagy sem?

Köszönöm a felvilágosítását!

Konkrétan kellene.

Ismét köszönöm a válaszát.

Tehát, ha az alapító okirat a tulajdonos számára nem ír elő személyes közreműködést, és a cég törvényes képviseletét sem ő látja el, hanem az ügyvezető, abban az esetben minek minősül, illetve ütközik-e az adott törvénybe, ha a tulajdonos pl. népszerűsíti a saját fagyizóját? Tehet-e bármit a közszolgálati tisztviselő tulajdonos a cége érdekében, ami nem minősül személyes közreműködésnek, munkának?

A "személyes közreműködés" itt egy jogi fogalom. Szigorúan véve bármilyen a társaság tevénysége körében végzett munka annak minősül - kivéve a törvényes képviselet ellátását, de azt meg külön tiltja a törvény. Megengedőbb értelmezésben az a tag működik közre személyesen, akinek ezt a társasági szerződés (alapító okirat) előrírja.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagyon köszönöm a gyors válaszát.
Személyes közreműködésnek mi számít pontosan? Ha mint kormánytisztviselő veszek egy kft.-t, amely pl. egy fagyizót üzemeltet, akkor nem állhatok a pult mögé kiszolgálni, nem főzhetek fagyit (lehet, hogy jobb is...)? De vehetek árut, szerezhetek vevőket, reklámozhatom-e (mondjuk a fb-n az ismerőseim körében, csoportokban), kezelhetem a weboldalát stb.? Hol húzódik a határ?
Milyen tevékenység fér bele egyáltalán, amivel segíthetem az üzlet működését? Illetve belefér-e bármilyen tevékenység, azon kívül, hogy tulajdonosként meghatározom, ki az ügyvezető?

Köszönöm ismét a segítségét!

Lehet - de a személyes közreműködésre már vonatkozik a korlátozás.

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem, hogy az alábbiak értelmében kormánytisztviselő gazdasági társaság, pl. kft. tulajdonosa lehet? Az világos, hogy pl. ügyvezetője nem.

A 2011. évi CXCIX. törvény
a közszolgálati tisztviselőkről Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség fejezet 85. § (4) szerint A kormánytisztviselő c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag.

Köszönöm előre is a szakértő választ!

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésekben kérném véleményuket:

1. Köztisztviselő korábban teljesítményértékelés alapján illetményeltérítésben részesult, de jelenleg gyes-en van. Ha véget ér a gyes és visszamegy dolgozni jogosult-e az eltérített bért megkapni?
2. Államigazgatási főiskolai végzettséggel jegyzői munkakört betöltő személy jogászi végzettséget szerez. Jogosulttá válik-e a képzési pótlékra?

A segítséget előre is köszönöm!