Tisztelt Szakértő!
2015 októberében várom ikergyermekeink születését. Jelenleg táppénzen (veszélyeztetett terhes) vagyok márciustól. Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószáma felfüggesztésre került. Erről a határozatot nem volt módomban olvasni, viszont interneten lekérdezhető forrásból tudom, hogy „Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének időpontja 2015.03.28.”. Tudomásom szerint ezután 180 nappal (kb. aug., szept.) megtörténik az adószám törlése is, ami csak adóügyileg szünteti meg a céget. Mikor várható a cég teljes törlése egyéni vállalkozó esetében? Tudomásom szerint felszámolás ilyen esetben nincs. Várhatóan meddig leszek én munkaviszonyban? Amennyiben a megszűnést követő 30 napon belül szülök és nem jelentkezek még be álláskeresési járadékra, akkor a fizetésem után jár majd a CSED és GYED? Ha egy előzőtől független új céget alapít munkáltatóm, hogyan tud engem alkalmazni, ha táppénzen vagyok? És ilyenkor miből számítják majd a CSED-et, GYED-et? Hiszen csak valószínű 1-2 hónapig leszek ott munkavállalóként (de nem szakad meg a biztosítás). Válaszukkal sokat segítenek, amit előre is nagyon köszönök! Üdv, Gizzus
GYED,GYES, táppénz
Jo napot nekem egy olyan kérdésem lenne a menyasszonyom 2014 novemberétöl 2015 február közepéig dolgozott február közepén kiirta a doki táppénzre mert veszélyeztetett terhes 2014 november elött csak 2010 és 2012 nyara között dolgozott neki most meddig jár a táppénz? Meddig irhatja ki az orvos?
Tisztelt Szakértő!
5 éve dolgozom közalkalmazottként. Jelenlegi határozott idejű szerződésemet vélhetően annak lejárta (augusztus) után újra meghosszabbítják.
Párommal a közeljövőben gyermeket szeretnénk vállalni.
Ennek kapcsán -határozott idejű szerződésem tudtában- azt tanácsolta egy ismerősöm, hogy teherbe esésem esetén a munkaviszonyom megszűnése után úgy vegyem igénybe az álláskeresési járadékot, hogy a szülés ideje alatt mindenképpen folyósítsák azt számomra, hogy biztosított legyek, és jogosult legyek a CSED-re.
Kérdésem, hogy mennyi az az idő a munkaviszony megszűnése után, valamint az álláskeresési járadék folyósításának kezdete között, ami eltelhet ahhoz, hogy a biztosított viszonyom folyamatosnak számítson, és jogosult lehessek a CSED-re?
Segítő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő!
Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom 5 éve, melyből az első két évben határozott idejű szerződésem volt, majd két és fél évig határozatlan idejű, végül most február óta ismét határozott idejű szerződésem van augusztus 31-ig.
Párommal a közeljövőben gyermeket szeretnénk vállalni.
Kérdésem, hogy ha jogviszonyom szeptembertől is megmarad, ám a mostanihoz hasonlóan határozott idejű marad, s a jogviszony nem marad fenn a szülés idejéig, ám álláskeresői járadékot igénybe tudok venni a szülés idejére, akkor a CSED lejárta után jogosult lennék-e a GYED-re is?
Aki a CSED-et megkapja, az megkapja-e a GYED-et is, vagy a GYED-re való jogosultsághoz is szükséges az igénylés idején biztosítottnak lenni?
Válasza nagy segítség volna számomra, melyet előre is köszönök!
"
Krisztianya
#
e-mail
2015.06.12. 10:20
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő anyuka vagyok, ellátásként még fél évig kapok Gyed-et, és utána szeretnék visszamenni dolgozni.
Pedagógus vagyok, munkahelyemen több, mint 10 éve dolgozom.
Mielőtt megszületett a kisfiam veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam majdnem 7 hónapig 2013. február 1-től a szülési szabadságig.
Azt szeretném kérdezni, hogy az Mt. 115. § 2015. évi módosításának értelmében, a keresőképtelenség teljes időtartamára jár nekem szabadság, vagy pedig a Munka törvénykönyve 2013. január 1-jétől hatályos megváltozott előírásai érvényesek rám, és 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén csak a 30 napra jár szabadság.
Az összegyűlt szabadságok kiszámításánál nagyon fontos lenne, hogy a munkáltatómmal történő egyeztetésnél tudjak mire hivatkozni.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm:
Krisztina"
Krisztina, most akkor 2015 szeptemberében lesz 2 éves a gyermeke?
Szabadsága:
2013-ban mennyit vett ki?
2013-ban született gyermekre a TGYÁS teljes idejére valamint a GYED első 6 hónapjára jár a szabadság, tehát összesen úgy kb 1 évre jutó szabija lehet,AMENNYIBEN 2013-ban nem vett ki belőle.
Valamint ne feledkezzen el a gyermekre járó +2 nap szabadságról sem.
„operon81 2015.06.15. 12:40
Tisztelt Jogi Fórum!
Két kérdéssel fordulok Önökhöz! Előre is köszönöm megtisztelő segítségüket.
Szakorvos jelölt vagyok, 2014 novemberétől kezdtem dolgozni egy bizonyos munkahelyen, ahova áthelyezéssel vettek át (korábban is közalkalmazottként dolgoztam, határozatlan idejű szerződéssel).
Mikor átvettek láttam a szerződésemen, hogy határozott időre szól (ez év október végéig, 12 hónapra).
Akkor kérdésemre azt a választ kaptam, hogy csak akkor lehet határozatlan idejű a szerződésem, ha leszakvizsgáztam és akkor ennek megfelelően módosítják. Elfogadtam, aláírtam, nem volt mit tennem, állítólag ebben az intézményben ez a "szokás".
A helyzetem azóta abban változott meg, hogy megtudtam kisbabát várok.
Mivel nagy valószínűséggel veszélyeztetett terhes leszek, biztos, hogy nem fogok tudni a terhesség alatt végig dolgozni. Tájékoztattam erről a Főnökömet is.
Tudom, hogy a terhesség alatt véd a felmondási tilalom, de mi a helyzet akkor, ha letelik a szerződésem és esetleg nem hosszabbítják meg, a szóbeli ígéret ellenére? Van bármi olyan intézkedés/ jogszabály, ami védi ilyenkor a jogaimat kismamaként? ”
Nincs. A határozott idő lejártával a közalkalmazotti jogviszonya automatikusan megszűnik.
Befolyásolja ez a GYES összegét- mármint hogy az utolsó három hónapban nincs munkahelyem- ha netalán nem hosszabbítanak meg? Mely havi bérekből számítják ilyenkor a GYES-t?
A GYES alanyi jogú fix összegű (bruttó 28.500 Ft.-)ellátás, ahhoz nem szükséges munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony.
Befolyásolja viszont a táppénzre, CSED-re és a GYED-re való jogosultságot, ugyanis táppénz csak addig adható, amíg a biztosítás fennáll. Ha 2015.10.31-én megszűnik a jogviszonya és azt nem hosszabbítják meg hiába keresőképtelen a terhessége miatt táppénzre tovább nem jogosult.
A CSED és GYED jogosultságot szintén érinti (érintheti) ha a szülés előtt megszűnik a Tbj. 5. § szerinti biztosítása.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Tisztelt Jogi Fórum!
Két kérdéssel fordulok Önökhöz! Előre is köszönöm megtisztelő segítségüket. Szakorvos jelölt vagyok, 2014 novemberétől kezdtem dolgozni egy bizonyos munkahelyen, ahova áthelyezéssel vettek át (korábban is közalkalmazottként dolgoztam, határozatlan idejű szerződéssel). Mikor átvettek láttam a szerződésemen, hogy határozott időre szól (ez év október végéig, 12 hónapra). Akkor kérdésemre azt a választ kaptam, hogy csak akkor lehet határozatlan idejű a szerződésem, ha leszakvizsgáztam és akkor ennek megfelelően módosítják. Elfogadtam, aláírtam, nem volt mit tennem, állítólag ebben az intézményben ez a "szokás". A helyzetem azóta abban változott meg, hogy megtudtam kisbabát várok. Mivel nagy valószínűséggel veszélyeztetett terhes leszek, biztos, hogy nem fogok tudni a terhesség alatt végig dolgozni. Tájékoztattam erről a Főnökömet is. Tudom, hogy a terhesség alatt véd a felmondási tilalom, de mi a helyzet akkor, ha letelik a szerződésem és esetleg nem hosszabbítják meg, a szóbeli ígéret ellenére? Van bármi olyan intézkedés/ jogszabály, ami védi ilyenkor a jogaimat kismamaként? Befolyásolja ez a GYES összegét- mármint hogy az utolsó három hónapban nincs munkahelyem- ha netalán nem hosszabbítanak meg? Mely havi bérekből számítják ilyenkor a GYES-t?
A másik kérdésem az lenne, hogy nagyon sok szabadságom van még, az egész évi 34 napból még 30 nap ( sugaras munkahelyen dolgozom). Mivel még nem tudom, hogy hogyan fogok tudni dolgozni (jelenleg is épp táppénzen vagyok), nem merem kivenni a szabadságnapjaimat, mivel úgy tudom, 30 napos táppénz felett arányosan elkezdik őket is levonni. Érdeklődnék, hogy ha 30 napot túlmenően is táppénzen vagyok, milyen arányban vonják ezeket a napokat? Anyagilag mindenképpen jó lenne, ha szabadságomat ki tudnám venni, viszont "ráfizetni" sem szeretnék. Egybefüggő 30 nap táppénz után vonják csak, vagy összeadódnak ilyen esetben a táppénzes napok? Ezt úgy értem, ha többször vagyok táppénzen, de kevesebb mint 30 napot, akkor is levonásra kerülnek a szabadásgnapjaim?
Válaszukat előre is hálásan köszönöm!
„sadman 2015.06.11. 18:43
Tisztelt Jogi Fórum!
Közös megegyezéssel jöttem el, az előző munkahelyemről, a megállapodást 2015.05.06-án írásba rögzítettük a szerződés szerint 2015.06.10-ig szólt a munkaviszonyom.
Az első kérdésem, hogy a főnököm egy márciusi betegállmányos papírt kért tőlem, mert elvesztették. Megkért, hpgy kérjek másikat, de mivel reggeltől estig dolgoztam nem volt rá időm, erre ő írt a cég munkaügyesének, hogy írja át szabira és pihenőkre a bérpapíromon pedig ,,nem fizetett egésznapois távollét 2"volt feltüntetve.
Már ez is érdekes, de a hónapban 2015.06.03-án megbetegedtem és betegállományba vettek és 2015.06.10-ig abban is voltam, aminek a papírját 2015.06.10-én be is vittem a cégnek, viszont ők nem fizették ki a betegállományos időszakom.
Ez normális eljárás vagy tudok esetleg valamit tenni az ügy érdekében?
Még nem írtam alá a májusi illetve a júniusi záró papírokat. Nem tartom korrektnek, hogy az ember betegállományát beírják távollétnek, majd beírnak rá utólag egy szabadságot, amit ki se fizetnek. Segítségét előre is köszönöm!
”
Nem, nem normális eljárás.
- A munkáltatók nem mindíg járnak el jogszerűen.
- Ha a jog önkéntes jogkövetéssel nem érvényesül, úgy azt többekközött közigazgatási, vagy bírói úton lehet kikényszeríteni.
- Az Ebtv. és a Vhr. értelmében a dolgozó által a munkáltatónak leadott orvosi igazolásokról, illetve az átvétel tényéről a munkáltatónak átvételi elismervényt kell a dolgozó részére adni. (Ezt a jogi normát a gyakorlatban nemcsakhogy nem tartják be, de nem is ismerik.)
- Ön tudja-e igazolni a leadás tényét? Ha igen kérheti, hogy arrra az időre ne szabadságos bért, hanem betegszabadságot/táppénzt folyósítsanak. Ha nem tudja igazolni és a munkáltató tagadja, hogy az okmányokat átvette úgy "bukta a partit", ugyanis főszabály szerint annak kell bizonyítani, aki azt szeretné, hogy a hatóság/bíróság az általa elmondottakat valónak fogadja el.
5.A háziorvostól kérhet másolatot, majd kérheti a mtatót, hogy ennek alapján számolják újra az önt megillető ellátást/bért.
6.A TB-vel kapcsolatos panaszát az egészségbiztosítónál adhatja elő, munkajogi jogvitát munkaügyi bíróságon kezdeményezhet.
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő anyuka vagyok, ellátásként még fél évig kapok Gyed-et, és utána szeretnék visszamenni dolgozni.
Pedagógus vagyok, munkahelyemen több, mint 10 éve dolgozom.
Mielőtt megszületett a kisfiam veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam majdnem 7 hónapig 2013. február 1-től a szülési szabadságig.
Azt szeretném kérdezni, hogy az Mt. 115. § 2015. évi módosításának értelmében, a keresőképtelenség teljes időtartamára jár nekem szabadság, vagy pedig a Munka törvénykönyve 2013. január 1-jétől hatályos megváltozott előírásai érvényesek rám, és 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén csak a 30 napra jár szabadság.
Az összegyűlt szabadságok kiszámításánál nagyon fontos lenne, hogy a munkáltatómmal történő egyeztetésnél tudjak mire hivatkozni.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm:
Krisztina
Tisztelt Jogi Fórum!
Közös megegyezéssel jöttem el, az előző munkahelyemről, a megállapodást 2015.05.06-án írásba rögzítettük a szerződés szerint 2015.06.10-ig szólt a munkaviszonyom. Az első kérdésem, hogy a főnököm egy márciusi betegállmányos papírt kért tőlem, mert elvesztették. Megkért, hpgy kérjek másikat, de mivel reggeltől estig dolgoztam nem volt rá időm, erre ő írt a cég munkaügyesének, hogy írja át szabira és pihenőkre a bérpapíromon pedig ,,nem fizetett egésznapois távollét 2"volt feltüntetve. Már ez is érdekes, de a hónapban 2015.06.03-án megbetegedtem és betegállományba vettek és 2015.06.10-ig abban is voltam, aminek a papírját 2015.06.10-én be is vittem a cégnek, viszont ők nem fizették ki a betegállományos időszakom. Ez normális eljárás vagy tudok esetleg valamit tenni az ügy érdekében? Még nem írtam alá a májusi illetve a júniusi záró papírokat. Nem tartom korrektnek, hogy az ember betegállományát beírják távollétnek, majd beírnak rá utólag egy szabadságot, amit ki se fizetnek. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Jogi Fórum!
Közös megegyezéssel jöttem el, az előző munkahelyemről, melyet 2015.05.06-án írásban is rögzítettünk és 2015.06.10-ével szűnt meg a munkaviszonyom. Ez idő alatt a munkáltatóm elvesztett egy 2015.márius havi betegállományos papírt és a bérpapíromon az szerepelt ,,nem fizetett egésznapos távollét 2 nap" és a volt főnököm azt kérte kérjem ki újra, de sajnos mivel reggeltől estig dolgoztam nem tudtam kikérni és mivel ezt nem tettem meg ő utólag oda szabadságot írt be illetve pihenőket, már ez is igencsak érdekes, szerintem a másik pedig a 2015.06.03-tól betegállományba voltam a munkaviszonyom megszűnéséig(06.10) melyről a papírt bevittem a munkáltatómnak, de itt sem fizették ki a betegállományos időszakot. Mit tudok tenni, hogy megkapjam a ki nem fizetett szabadságom illetve betegállományom? Még nem vettem át a papírokat illetve nem írtam alá a május illetve június havi zárást. Segítségét és válaszát előre os köszönöm!
„Beky # 2015.06.09. 12:31
Tisztelt Jogi Fórum!
Március vége óta itthon vagyok veszélyeztetett terhesként táppénzen.50% táppénzt kapok, mert 1,5 éves munkaviszonyom van. Az lenne a kérdésem, hogy a múlt hónapra ( május) a munkáltatóm 19 napot számolt el nekem. Rákérdeztem, mert én mindenhol úgy olvasom, hogy hétvégére és munkaszüneti napra is jár a táppénz.Azt a választ kaptam, hogy napokba bele kell számolniuk de az összegbe nem, mert én hétvégén sosem dolgoztam. Ha egy 31 napos hónapról van szó akkor nem minden napra jár fizetés? A májusi két munkaszüneti napot se számolták el nekem.
Válaszukat előre is köszönettel:
Rácz Bettina
”
Ezt a választ "Azt a választ kaptam, hogy napokba bele kell számolniuk de az összegbe nem, mert én hétvégén sosem dolgoztam" sajnos én sem értem.
Önnek igaza van, az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) értelmében táppénz naptári napra jár, azaz ha májusban 31 napra a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást leadta, úgy 31 napra illeti meg táppénz ellátás!
1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (1) A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.
(Táppénz mindenkinek összesen annyi naptári napra jár, ahány naptári napot a keresőképtelenség előtt dolgozott, (ahány folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik) legfeljebb azonban egy éven át.)
46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
- a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
Ha a foglalkoztató/kifizetőhely nem így jár el panasszal élhet az egészségbiztosítónál.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
„Zsincike 2015.06.09. 13:31
Tisztelt Fórumozók, Tisztelt Szakértő!
Két dologgal kapcsolatban lenne kérdésem. Egyik a CSED-re jogosultak meghatározásánál szereplő "a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül" állítás-sal kapcsolatos. Ezek szerint ha a határozott időtartamú munkaviszonyom megszűnését követő 42 napon belül szülök, akkor jogosult vagyok? ”
- Igen, akkor CSED-re jogosult, de GYED-re nem, mert GYED-re csak az jogosult aki biztosított, vagy ha nem biztosított, de a biztosítás a CSED ideje alatt szűnt meg.
- CSED-et már a szülés várható ideje előtt 28 nappal is lehet igényelni!
- „Ezek után otthon voltam, a TB-t fizettem magam után (a havi kb 7000 Ft-ot).
” Milyen jogcímen és milyen TB-t? Ha ugyanis eü-i szolgáltatási járulékot fizetett az nem minősül biztosításnak a Tbj. 5. § értelmében, azaz ezen idő a szükséges 365 napba nem számít be!
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Kedves Fórum/ozók,
Határozatlan alkalmazotti szerződésben állok 2011 április óta a munkáltatómnál. Bruttó szerződés szerinti bérem a minimálbér kétszeresénél magasabb volt.
2013. 11. 25-én született a kislányom, szüléstől számítva tgyást, majd a tgyás lejártával gyedet kapok jelenleg is.
2015 szeptemberre várjuk a tesót. Mi alapján számolódik az új (2015) jogszabályok szerint a csed és a gyed a tesó esetében?
Mit javasolnak mikortól igényeljek csedet? Szüléstől vagy már azt megelőzően?
Előre is köszönöm a segítségét
Panni
Tisztelt Fórumozók, Tisztelt Szakértő!
Két dologgal kapcsolatban lenne kérdésem. Egyik a CSED-re jogosultak meghatározásánál szereplő "a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül" állítás-sal kapcsolatos. Ezek szerint ha a határozott időtartamú munkaviszonyom megszűnését követő 42 napon belül szülök, akkor jogosult vagyok? Ugyanis ilyet ajánlottak fel.
A másik pedig a CSED számítására vonatkozik. Részletesebben a helyzetem:
2015. szeptember 22-ére várjuk első gyermekünket.
Az ezt megelőző két évben volt munkaviszonom: 2013.szeptember. 10-től 2015. május 31-ig 8 órában bejelentett, bruttó 120 ezer forint, ebből 2014 januárjától ECHO-ztam.
Majd 2014. június 12-től 2014. október 31-ig be voltam jelentve 4 órában minimálbéren. Ezek után otthon voltam, a TB-t fizettem magam után (a havi kb 7000 Ft-ot).
2015. május 12-től július 10-ig kaptam egy határozott idejű helyettesítő munkát 4 órás minimálbéren, és úgy néz ki, hogy júl. 25-től augusztus 25-ig is lesz egy helyettesítés egy másik cégnél, az viszont jól fizet, 210 ezer bruttó lenne.
A feltételeket tekintve elvileg megfelelek a CSED elvárásainak, tehát megvan (és bőven meglesz) a 365 nap biztosított időm, és a biztosítási idő megszünését követő 42 napon belül szülök.
Egyrészt ez lenne a kérdésem, hogyha augusztus 25-én megszűnik a munkahelyem, akkor ugye jogosult vagyok a CSED igénylésére? Ha nagyon kell, meg tudom beszélni az ottani főnökökkel hogy vagy más határozott idő szerepeljen a szerződésen, vagy határozatlan idő és akkor én felmondok a szülés előtt. Viszont ragaszkodnak hozzám, mert az én szaktudásom megfelelő ehhez a munkához és egy hónapra nehezen találnának mást, viszont őket sem szeretném abba a helyzetbe hozni hogy a CSED-GYEd alatt bármilyen kötelezettség terhelje a céget.
A másik kérdés a CSED számolása. A 3 számolási módot tekintve az első kettő nem alkalmazható rám, mert a szülés előtt sem 180 nap folyamatos biztosítási idővel nem rendelkezem, sem 120 napos folyamatos idővel, így a 3. pont alapján elvileg a minimálbér kétszerese a számolási támpont, avagy a tényleges jövedelem. (aminek pedig feltétele a szülést megelőző 3. hónap utolsó napjától visszaszámolva az előző év első napjáig legyen 30 napi jövedelem, nos elvileg az én olvasatomban ez is megvan).
A lényeg tehát az lenne, hogy jól gondolom-e hogy a CSED értéke a július 25-től augusztus 25-ig tartó keresetem bruttó összege, tehát a 210 ezer?
A CSED-et mikor igényelhetem? Hány nappal a szülés előtt? Ha monjduk szeptember 1-én igénylem, és szeptember 5-ig tart a határozott idejű szerződésem?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Jogi Fórum!
Március vége óta itthon vagyok veszélyeztetett terhesként táppénzen.50% táppénzt kapok, mert 1,5 éves munkaviszonyom van. Az lenne a kérdésem, hogy a múlt hónapra ( május) a munkáltatóm 19 napot számolt el nekem. Rákérdeztem, mert én mindenhol úgy olvasom, hogy hétvégére és munkaszüneti napra is jár a táppénz.Azt a választ kaptam, hogy napokba bele kell számolniuk de az összegbe nem, mert én hétvégén sosem dolgoztam. Ha egy 31 napos hónapról van szó akkor nem minden napra jár fizetés? A májusi két munkaszüneti napot se számolták el nekem.
Válaszukat előre is köszönettel:
Rácz Bettina
79csillag
Köszönöm a választ.
Igen, a munkahelyem még megvan.
Eddig úgy tudtam, hogy a második babánál nem fog járni a CSED (Tgyas) mivel az elmúlt 2 évben nem kaptam bért, csak Tgyas-t majd Gyed-et. Szóval akkor mégis? Mi lesz a számításának az alapja, meddig jár és utána a GYed-del mi a helyzet?
Nem akarlak a sok kérdésemmel zaklatni, az OEP-et vagy MÁK-ot fel lehet hívni esetleg ilyen kérdésekkel?
Köszi, GyNiki
Nem.
Kedves Fórumozók!
Az lenne a kérdésem,hogy ha van egy főállásom és egy mellékállásom,lehetek-e táppénzen a mellkéállásomban és a főállásomban dolgozom!
Ja, egyébként lent amit írtam, csak abban az esetben él, ha még fennáll a munkaviszonyod!! Tehát még van munkahelyed.
Ha elindítoda CSED-et a kicsire, a nagyra jogosult vagy a GYES-re, azt se felejtsd el!
GYNiki
megtehetted volna, hogy megszakítod a fiz. nélkülidet és szabira mész GYED mellett, majd táppénzre. De mivel a megszakítást 30 nappal előbb be kell jelenteni, erről már lemaradtál.
jún 20-ig maradsz GYED-en, 21-től iratsd ki magad TGYÁSra, mostani nevén CSED-re. Ezt hívja a köznyelv szülési szabadságnak.
Ezt a kiírás előtt 28 nappal lehet igényelni, így ezt Te meg is teheted majd. Ha a baba meg nem születik addig :)
Kedves fórumozók!
Gyed témában kérnék segítséget. Kormányhivatali dolgozó vagyok 2011. 08.04-től. 1. gyermekemmel jelenleg Gyed-en vagyok, ez június 20-án lejár, mivel ekkor betölti a 2.évet.
2.gyermekem pedig június 23-án születik, vagyis 3 nap lesz a két születésnap között Sajnos a munkahelyem nem adott kielégítő infót az ellátásokkal és TB állapotommal kapcsolatban.
Köszönöm a segítséget.
moncsi.sm
A doki amennyiben terhesség miatt vesz táppénzre bárkit is, akkor veszélyeztetett terhesség miatt vesz, függetlenül attól, hogy Neked ehhez cukorbetegség is tartozik.
Tisztelt Jogi Fórum!
A kérdésem a következő lenne. Közel 3 évig voltam havi szerződéses bérdolgozó egy cégnél, közben terhes lettem, de a munkaközvetítőm azt mondta, hogy a következő hónaptól nem fogok szerződést kapni ez miatt. Ami így is lett. Azzal tisztába vagyok, hogy a szülésig biztosítottnak kell lennem, hogy kapjak GYED-et. A kérdésem az lenne, hogy a cég jogosan tartott engem bérdolgozóként majdnem 3 évig, vagyis ezt megteheti e, nincs erre vonatkozó törvény, hogy meddig tartható valaki havi szerződésben? Illetve az, hogy akkor így semmi másra nem leszek jogosult a szülés után mint az alanyi jogon járó juttatásokra, annak ellenére, hogy a munkaviszonyom jóval több mint 365 nap? És, hogy tudok e tenni ez ellen valamit is, akár peres úton? Mert meg mondom őszintén, felháborítónak tartom, hogy egyszerre megszüntették a szerződésemet, így nem kevés pénztől estem el, amit meg kapok, az édes kevés, plusz még alanyi jogon is jár minden kismamának, azoknak is akik mondjuk még életükben nem dolgoztak egy percet sem.
Választ előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Zsófia
Tisztelt Jogi Fórum!
2 hete terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak nálam. Ma mentem el a háziorvoshoz, hogy vegyen fel táppénzre (eddig dolgoztam, illetve májusban kivettem az idei évi összes szabadságomat).
Kérdésem, hogy mivel járok jobban? "Sima" táppénzzel vagy veszélyeztetett terhes táppénzzel? (úgy tudom, a cukorbetegséggel veszélyeztetett terhes lettem) Van-e esetleg valami anyagi előnyöm a veszélyeztetett táppénzzel?
Köszönettel,
Mónika
