GYED,GYES, táppénz


pazs # 2017.12.14. 07:02

És annó amikor elmentél szülni az első gyerekeddel, nem írtál alá véletlenül papírt arról, hogy meddig leszel fizetés nélküli szabin? Azért kérdezem, mert ha igen, akkor nem tagadhatná meg a munkába állásodat és akkor ki kell adnia a szabadságodat (legkésőbb 60 napon belül) és ki kellene igazítania a fizetésedet és az új táppénz alapja már az lenne.
Mit mondtak, miért nem adják ki a szabadságodat?

Mentsd, ami menthető: írj nekik most, hogy 30 nap múlva munkába állnál és adják ki a szabadságodat. A munkába állás napján meg kezdd meg a táppénzedet, ha nem adják ki a szabadságodat.

E.akirE # 2017.12.13. 13:19

Kedves Pazs!
Az utóbbi pár hónapban többször keresett a hr a visszatérésem miatt. Mondtam hogy nekem a január lenne jó kezdésnek (ekkor még nem tudtam az újbóli terhességemről). Sajnos nem mondták el hogy mi a menete annak hogy újból munkába állják és írásba sem kellett semmit jeleznem.

Tikecsaj # 2017.12.13. 10:36

Tisztelt Szakértő!
2012 júniusától dolgozom ezen a munkahelyen. Idèn augusztustól vagyok terhes táppènzen. Babámat májusra várom. Az lenne a kèrdèsem ,hogy amennyiben a cèg januárban megemeli minden dolgozója alapbèrèt az nekem is jár-e táppènz alatt?
Válaszát előre is köszönöm!
Eszter

pazs # 2017.12.13. 08:05

A munkáltatom a szabadságomat nem adja ki, hanem 12.21-tol táppénzre kell mennem.
Nem jelezted írásban a munkáltatódnak 2017. november 20-ig bármikor, hogy visszatérsz a fizetés nélküli szabadságodról? Elvileg a bérednek követnie kellett a távolléted alatti béremeléseket és abból számítják a táppénzt.

E.akirE # 2017.12.13. 07:34

Tisztelt Szakértő!
12.20-án tölti be a kisfiam a 3.életévét és lejár a gyes-em. Közbe kiderült hogy újra babát várok. A munkáltatom a szabadságomat nem adja ki, hanem 12.21-tol táppénzre kell mennem. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor mi a táppénzszámitas alapja? Szülés előtt több 5 évig dolgoztam folyamatosan. Az akkori béremből fogják újból számolni a táppénzt?
Válaszát előre is köszönöm!

anne01 # 2017.12.12. 15:17

Ha nincs pénzbeli egészségbiztosítási alapot képező jövedelmed, akkor nem kaphatsz. A biztosítási díjon gondolom a havi 7.110 Ft-ot érted, ami csak az orvosi ellátásodat fedezi, a pénzbeli ellátásodat nem.

KittiJ # 2017.12.12. 14:47

Tisztelt szakértő!

Jelenleg külföldön élek és dolgozom, de március végén hazaköltözöm Magyarországra, és augusztusban fog megszületni a kisbabám. Ön szerint jogosult vagyok-e csed és gyed ellátásra, ha megvan a 2 éven belüli 365 nap biztosítási viszonyom, csak épp EGT országból? Magyarországon már nem fogok dolgozni, de a biztosítási díjat fizetni fogom.

Köszönöm

vaczkor... # 2017.12.12. 07:06

tina90.06.08 2017.12.11. 15:15

T. Kérdező!

  • Igen lehetséges, mind az Alaptörvény, mind a Ket. biztosítja a jogorvoslathoz való jogot.
  • Igen, célszerű a „központ” tanácsa szerint eljárni.

Utolsó kérdése nyilvánvalóan költői kérdés, azaz arra nem vár választ, de láthatja, illetve saját bőrén is megtapasztalhatta azt, hogy a magyar reformok működnek, a közigazgatásban felkészült, szakmájukhoz értő kormánytisztviselők dolgoznak.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

tina90.06.08 # 2017.12.11. 14:15

Tisztelt Szakértő!

Kisfiam most 12.03-án töltötte be a 2 évet, vele itthon voltam Gyeden+táppénzen, mivel jön a tesó márciusban.
11.29-én a helyi kormányablakban beadtam a Gyes igénylést, amiről azóta megjött a határozat, hogy elutasították. Az indoklás pont a táppénz, pedig Gyed/Gyes extra van.
Az ügyintéző a kormányablakban kitöltette velem a Gyes igénylő 19. pontját, pedig nem kellett volna, hiszen az én esetem pont a kivétel, vagyis a keresőtevékenységgel összefüggésben álló táppénz, ami mellett igenis jár a Gyes. Mivel kitöltöttük a magzatra vonatkozóan, -tól dátum 09.13. -ig dátum maga a szülés így betűvel kiírva, úgy vette a bírálat, hogy ez nem a keresőtevékenységgel összefüggő TP, hanem valami más, amire nem jár Gyes. 09.01-től pedig a felhalmozott szabikból vettem ki 13-áig 8 munkanapnyit.
15 napom van a jogorvoslatra, helyben azt mondták, hogy nincs értelme új igénylés beadásának üresen hagyva a 19-es pontot (még ha elállnék a felülvizsgálattól, akkor sem), mert az előzmények miatt megint elutasítanának. Ezért azt javasolták a központot felhívva, hogy ne új igénylőt nyújtsak be, hanem kérjek jogorvoslatot, és csatoljak egy igazolást a munkáltatótól amiben benne van hogy mikortól aktív státuszú a munkaviszonyom.
Ez így valóban lehetséges???? Vagy el kellene hinnem a helyi ügyintézőnek, hogy a jelenlegi táppénzem miatt a kisfiamra teljes 1 éven át 3 éves koráig nem jár majd a Gyes, csak a születendő gyermekre a Csed újra??

Válaszát előre is köszönöm!

Üdv,

NB

vaczkor... # 2017.12.11. 10:50

T. Kérdező!

Igényelni bármit és bármikor lehet. Az viszont más kérdés, hogy jogosult-e rá.

A „de hogy lehetséges ez, hogy ugyanaz a dátum mindkét helyen szerepel” kérdése nyilvánvalóan költői, ezt a kérdést annak kellene feltenni aki ezen közokiratot kiállította.

Előfordulhat az hogy rosszul töltötték ki a papíromat?-kérdezi.

A válasz igen, ahol emberek dolgoznak, ott hiba is előfordul.

Az angol joghoz nem értek, de a magyar jog ismeri a meghatalmazás intézményét, azaz érdemes lenne a férjét/párját meghatalmaznia arra, hogy ezen ügyben az illetékes hatóságnál eljárjon.

Magyarországon az angol jogviszony alapján GYED ellátásra nem jogosult.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján Magyarországon, a –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az igényt különben legfeljebb csak 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért további kérdéseiket az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldhetik el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

kicsinik # 2017.12.09. 16:24

Tisztelt Szakértő!
Egy olyan problémával fordulnék Önhöz,hogy 2015.augusztusában Nagy Britanniában szültem, és 2016.januárjában visszaköltöztem Magyarországra. Jelenleg GYES-t kapok, viszont szerettem volna megigényelni a GYED-et. Tavaly meg is igényeltem Nagy Britanniában az U1-es formanyomtatványt amit néhány hét múlva megkaptam, viszont nem tudták a munkaügyi hivatalban elfogadni, mivel a biztosított időszak a papír szerint 2015.április-2015.szeptemberig tartott. Holott én 2015. Június 30-án kezdtem el ott kint dolgozni. És 2016.március végén szűnt meg a munkaviszonyom. Munkavállalás előtt pedig munkanélkülin voltam. Másrészt az U1-es papír másik oldalán ahol az az időszak van feltűntetve ami nem volt biztosítva, az alábbi dátum áll: 2014.június 30.- 2016. Március 21. Vagyis az az időszak amikor munkaviszonyban álltam. De hogy lehetséges ez, hogy ugyanaz a dátum mindkét helyen szerepel. Vagyis a 2015. Áprilistól szeptemberig tartó időszak a biztosított időszaknál áll és a nem biztosított időszaknál is. Előfordulhat az hogy rosszul töltötték ki a papíromat? A volt párom,aki jelenleg is kint él, próbált ez ügyben intézkedni Nagy Britanniában, de annyit mondtak neki hogy ilyen nincs hogy nem voltam biztosítva ha dolgoztam. És nem is segítettek neki többet, mert hogy nekem kellene személyesen megjelennem. Sajnos erre nincs lehetőségem. Mit tudok még ez ügyben tenni? Vagy van még egyáltalán értelme? Meg tudnám még igényelni a GYED-et?
Válaszát előre is nagyon megköszönném!

Dödölle1 # 2017.12.07. 12:02

Tisztelt Biztosítottak!

Mint ahogyan arról korábban már értesülhettek Magyarország jobban teljesít és a magyar reformok is működnek ezért –a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményét is szem előtt tartva- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaival kapcsolatban, 2017. december 01-vel további változások (reformok történtek).

A korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át.
A Magyar Államkincstár Központ Egészségbiztosítási Főosztálya ezen feladatai keretében többek között

  • közreműködik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel összefüggésben az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában,
  • működteti és fejleszti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az utazási költségtérítésnek a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és központi nyilvántartási rendszerét,
  • közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos – jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában.

Fontos tudni, hogy 2017. december 1-től új regisztrációs nyomtatvány kerül bevezetésre, mely időpontot követően a „Foglalkoztatói igazolás”, „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez”, és az „Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához” elnevezésű nyomtatványok elektronikus beküldéséhez szükséges regisztráció kizárólag a Magyar Államkincstár honlapján közzétett „Regisztrációs lap” benyújtásával lehetséges.

Az új „Regisztrációs lap” a Nyomtatványok menüpontból érhető el.

A Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Főosztálya a MÁK honlapján megjelent tájékoztatója szerint kéri, hogy 2017. december 1-től az új nyomtatványt szíveskedjenek használni.

További kérdéseiket az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldhetik, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Forrás:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

monoszkop # 2017.12.05. 10:37

Csilla1961 2017.12.05. 10:13
2016.06.04.-én született a harmadik gyermekem. Gyed Extrával visszajöttem dolgozni. 2017.09.13.-2017.11.13-ig szabadságomat töltöttem 11.14-től dolgozom. A cégünk vezetője ezt a levelet írta 2017.12.01.-én (pontosan idéztem)
"..... Zrt. Igazgatósága ülésen kívüli határozatával döntött 1 havi jutalom kifizethetőségéről a teljes dolgozói kör vonatkozásában. A jutalom a december 1. napján esedékes munkabér kifizetésével egyidejűleg kerül jóváírásra a számlátokon. Ezzel a gesztus értékű jutalommal szeretnénk megköszönni Nektek a kitartó és néha erő feletti munkát, amit a egymásért és a cég biztonságos és eredményes működéséért tettetek és tesztek a jövőben is. Köszönjük szépen!"
Ennek ellenére én nem kaptam meg ezt a jutalmat! Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a munkaügyi szabályzat leírja, hogy a jutalom azoknak fizethető ki akik 10.01-én munkaviszonyban voltak. Valóban a munkaügyi szabályzat leírja, hogy egy adott jutalom milyen feltételekkel fizethető ki, de a vezérigazgató a levelében nem ezt írta! Fentiek alapján Ön szerint megjár a jutalom?

T. Kérdező!

  • Látni kellene, hogy a munkaügyi szabályzat pontosan hogyan fogalmaz, milyen kifejezéseket használ. Ennek hiányában érdemi válasz nem adható.
  • Ön 10.01-én munkaviszonyban volt, csak szabadságát töltötte úgy, mint aki egész évben dolgozott, csak 2017. 09.30-tól 2017.11.01-ig éves rendes szabadságát töltötte.
  • Tárgyban nem a vezérigazgatói levélnek, hanem a szabályzatnak van relevanciája, a vezető levele "csak" tájékoztató jellegű, minden munkatársnak szól, lényege a cégért végzett munkáért való köszönet.
  • Amennyiben vitatja a döntés jogszerűségét írjon egy levelet a vezérigazgatónak…
Csilla1961 # 2017.12.05. 09:13

2016.06.04.-én született a harmadik gyermekem. Gyed Extrával visszajöttem dolgozni. 2017.09.13.-2017.11.13-ig szabadságomat töltöttem 11.14-től dolgozom. A cégünk vezetője ezt a levelet írta 2017.12.01.-én (pontosan idéztem)
"..... Zrt. Igazgatósága ülésen kívüli határozatával döntött 1 havi jutalom kifizethetőségéről a teljes dolgozói kör vonatkozásában. A jutalom a december 1. napján esedékes munkabér kifizetésével egyidejűleg kerül jóváírásra a számlátokon. Ezzel a gesztus értékű jutalommal szeretnénk megköszönni Nektek a kitartó és néha erő feletti munkát, amit a egymásért és a cég biztonságos és eredményes működéséért tettetek és tesztek a jövőben is. Köszönjük szépen!"
Ennek ellenére én nem kaptam meg ezt a jutalmat! Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a munkaügyi szabályzat leírja, hogy a jutalom azoknak fizethető ki akik 10.01-én munkaviszonyban voltak. Valóban a munkaügyi szabályzat leírja, hogy egy adott jutalom milyen feltételekkel fizethető ki, de a vezérigazgató a levelében nem ezt írta! Fentiek alapján Ön szerint megjár a jutalom?

Jusztasz # 2017.12.04. 12:20

Feketemunka szülési szabadság alatt

2017.11. 9. Jogi Fórum cikk

http://www.jogiforum.hu/hirek/38404

A munkaerő-piacon számos olyan jogellenes konstrukció alakul ki, mely első ránézésre mindkét fél érdeke. A legújabb gyakorlat a szülési szabadságon lévő kismamával való megállapodás, mely alapján a szülési szabadságát fizetés nélküli szabadságon töltő munkavállaló otthonról dolgozik, állami ellátását felveszi, s ezen túlmenően a munkáltatótól fizetést is kap - vagy legalább is ezt reméli.

Így járna a szülési szabadság

A munka törvénykönyve szerint az anyának, illetve a nőnek, aki a gyermeket az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, szülési szabadság jár. A szülési szabadság tartama 24 hét, amelyet - amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik - úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadságból két hetet minden esetben kötelező igénybe venni. A szülési szabadság kiadásáról - eltérő megállapodás hiányában - formálisan a munkáltató dönt. Fontos, hogy fő szabályként a szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki, kivéve, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben, ha a gyermeket az intézetből elbocsátották, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő 1 év elteltéig még igénybe lehet venni.

A munkavállaló munkajogi védelmet élvez

A szülési szabadság időtartama alatt a munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaviszonya az Mt.65.§ (3)(b) bekezdése alapján kizárólag azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, amennyiben annak feltételei fennállnak (ez igen ritka). Amennyiben azonban a munkavállaló a teljes időtartamot nem veszi igénybe, a fennmaradó részére felmondási korlátozás vonatkozik. Ennek értelmében a munkavállaló munkaviszonya magatartásával indokolt felmondással kizárólag az azonnali hatályú felmondás szabályaival lehetséges.

A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Munkaviszonyban töltött időnek számít

A szülési szabadság munkajogi szempontból olyan fizetés nélküli távollétnek minősül, amelynek tartama munkaviszonyban töltött időnek számít szabadság vagy végkielégítés szempontjól, sőt erre az időszakra a munkavállalót a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságotat kivéve egyéb juttatási is megilletik (Erzsébet utalvány pl.). A szülési szabadság tartamára a munkavállalót csecsemőgondozási díj (CSED) illetheti meg. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. A CSED biztosítási jogviszonyhoz kötött olyan ellátáts, amely a kieső jövedelem pótlását célozza.

Sokszor a felek összejátszanak, a munkavállalót pedig nem fizetik ki

Egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkafeladatait a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt otthonról teljesíti, melyért a munkáltató később más jogcímen fizetést teljesít. Ezzel egyidejűleg pedig a munkavállaló természetesen a CSED-et is felveszi. Sokszor azonban a felek között a kifizetés körülményeit illetően vita szokott kialakulni, hiszen a jogszabályba ütköző gyakorlat részleteit érthető módon nem vetik papírra. A vita következtében pedig a helyzet elmérgesedik, a munkáltató így kifizetést nem teljesít. Ekkor kellene a munkavállalónak a munkaügyi bíróságon megjelennie, és a helyzetet magyaráznia, ami szokás szerint a többszörös jogellenességre tekintettel elmarad. Hasonló jogsértések pedig nem csupán a KKV szektorra jellemzők, érintettek nagy multinacionális egészségügyi szolgáltatók, illetve egyéb szektorban tevékenykedő multicanionális gazdasági társaságok is.

A tanulság mindenképpen az, hogy nem szabad pillanatnyi előnyökért trükközni, maradjunk mindig jogszerű keretek között.

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/38404

vaczkor... # 2017.12.04. 12:14

Egyebekben kérésre a háziorvos ad ki ugyanarra az időre eredeti orvosi igazolást, amelyre ráírja, hogy másolat.
Önöknek, vagy a munkáltatónak csatolni kell mellé egy nyilatkozatot, amelyben a járási hivatalnak leírják, hogy mi történt az eredeti okmánnyal. Másolatra csak ezt követően tudnak fizetni.

vaczkor... # 2017.12.04. 12:11

djdna2 2017.12.04. 11:22
Tisztelt Szakértő!
Párom terhes és az orvostól kapott táppénz igazolásokat Augusztus 9-től két hetente rendszeresen átadja munkáltatójának, amely nem TB kifizető hely. Az átadott igazolásokról mindig átvételi elismervényt is kap. Az említett dátum óta a leadott táppénz igazolások után csak egy alkalommal kapott táppénzt.
A munkáltató állítása szerint ők minden igazolást továbbítottak a cég könyvelőjének. Ezt követően a cég egyeztetett a könyvelőjével az esettel kapcsolatosan, aki kérte az igazolások újbóli elküldését, mivel állítása szerint "elkeverte a papírokat".
Kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen határidő arra vonatkozóan, hogy a cégnek, vagy könyvelőjének, mennyi határidő áll rendelkezésére arra, hogy a leadott igazolásokat továbbítsa az OEP-nek?
Illetve, hogy ennek elmaradása esetén, miként lehet őket erre kötelezni, vagy miként lehet ezzel kapcsolatosan jogorvoslattal élni?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

  • Igen, van.
  • Ha a foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy a foglalkoztató az igényt köteles 5 napon belül továbbítani a tárgyban illetékes járási hivatalnak. (Vhr. 38. § )

Az, hogy a fenti feladatot egy dolgozó, vagy egy könyvelő végzi nem releváns, mivel mind az állam (járási hivatal), mind a munkavállaló a foglalkoztatóval áll jogviszonyban, az okozott kárért, illetve a késedelemért a foglalkoztató felel. (Természetesen később azt a vállalkozási/megbízási szerződés alapján megpróbálhatja rendezni a könyvelővel.)

A trehány munkát végző, papírokat elkeverő vagy az előírt határidőket be nem tartó könyvelő esetén a foglalkoztató, mint megbízó kezdeményezheti a köztük lévő szerződés felbontását, vagy módosítását.

A késedelem miatt panasszal a járási hivatalhoz lehet fordulni, ők tudják a foglalkoztatót kötelezni a jogszabályok betartására, illetve szankcionálni a jogszabályok be nem tartása miatt.

Nem egészen az Önök esetére készült, de talán segítséget nyújt az alábbi minta, amelyet igazítsanak a konkrét ügyhöz.

Megyei Kormányhivatal
….. Kormánymegbízott Asszony/Úr részére
Város
Utca, házszám
Irányítószám

Tárgy: Panasz, a táppénz iránti igény
előterjesztésének megtagadása miatt

Tisztelt Kormánymegbízott Asszony/Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy munkáltatómnál (neve:…., címe:….. adószáma……, telefonszáma:…….) eljárni, a jogszabályokban előírt kötelezettségének teljesítésérére (Foglalkoztatói igazolás kiállítására és igényem Önökhöz történő továbbítására) kötelezni szíveskedjen az alábbiak miatt.

20…..-tól dolgozom a fenti foglalkoztatónál.

20……-tól háziorvosom keresőképtelen állományba vett, amelyről a nagyalakú orvosi igazolást és a további orvosi igazolásokat 20……-án közvetlen felettesemnek, ………. műszakvezetőnek átadtam.

Ezen okmányokon az orvos 20….-ig, összesen 14 napra igazolt keresőképtelenséget.

A tárgyévre járó 15 munkanap betegszabadságot korábban már kimerítettem, így álláspontom szerint jelen keresőképtelenség teljes tartamára táppénz illetne meg.

A munkáltatómnál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, a táppénzemet eddig mindig a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya folyósította.

A foglalkoztató az okmányok átvételéről igazolást nem adott, viszont annak leadásakor jelen volt XY nevű kolléganőm.

Kérelmem hosszadalmas elbírálásának okáról többször (dátum, mód) érdeklődtem, ügyfélszolgálatuk és/vagy szakosztályuk válasza (XY ügyintéző) szerint munkáltatóm a fenti időre táppénz iránti igényt nem terjesztett elő.

Ezt követően megkerestem YY nevű ügyvezetőt, aki panaszomra érdemi választ nem adott, az igényemnek a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya/Járási Hivatal felé történő továbbítását hitelt érdemlően nem igazolta, attól elzárkózott.

Tekintettel arra, hogy az igényem elő nem terjesztésével a foglalkoztató a létfenntartásomat veszélyezteti, egyben figyelemmel az alábbi jogokra és jogszabálysértésekre kérem, hogy munkáltatómnál eljárni, a jogkövető magatartás tanúsítására felszólítani, amennyiben szükséges munkáltatómnál helyszíni, hatósági eljárást kezdeményezni, végső esetben az igény mielőbbi előterjesztése érdekében munkáltatómat eljárási bírsággal sújtani szíveskedjen.

Álláspontom szerint az eljárás során az alábbi jogok illetnek meg, illetve munkáltatóm az alábbi jogi normákat sértette meg:

Az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Az Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Az Ebtv. 69. § szerint ha az egészségbiztosító/kifizetőhely ezen kötelezettségének nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.)

Az Ebtv. 81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Köszönettel

Dátum, aláírás

Elérhetőségeim:

Adataim: (Név, TAJ, lakcím, telefonszám)

djdna2 # 2017.12.04. 10:22

Tisztelt Szakértő!

Párom terhes és az orvostól kapott táppénz igazolásokat Augusztus 9-től két hetente rendszeresen átadja munkáltatójának, amely nem TB kifizető hely. Az átadott igazolásokról mindig átvételi elismervényt is kap. Az említett dátum óta a leadott táppénz igazolások után csak egy alkalommal kapott táppénzt.
A munkáltató állítása szerint ők minden igazolást továbbítottak a cég könyvelőjének. Ezt követően a cég egyeztetett a könyvelőjével az esettel kapcsolatosan, aki kérte az igazolások újbóli elküldését, mivel állítása szerint "elkeverte a papírokat".
Kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen határidő arra vonatkozóan, hogy a cégnek, vagy könyvelőjének, mennyi határidő áll rendelkezésére arra, hogy a leadott igazolásokat továbbítsa az OEP-nek?
Illetve, hogy ennek elmaradása esetén, miként lehet őket erre kötelezni, vagy miként lehet ezzel kapcsolatosan jogorvoslattal élni?

Válaszát előre is köszönöm!

Zengőbérci # 2017.12.01. 07:42

Manó7586 2017.11.30. 16:14
Tisztelt Szakértő!
Mai nap leadtam a még 3 évesnél fiatalabb gyermekem után a táppénzes papírom munkahelyemre. Azt a választ kaptam hogy nem számolják el, mindaddig amíg a feleségem az ő munkáltatójától nem ad egy papírt, amit az én munkahelyem kér, hogy idén összesen mennyit volt közös gyermekünkel táppénzen. Én 18 napot voltam vele itthon beleértve a hétvégéket is. A kérdésem az lenne hogy az én munkáltatóm megteheti azt hogy a feleségem munkáltatóját számon kéri mennyit volt itthon táppénzen? És hogy a hétvégéket bele kell számolni a táppénzbe? Úgy tudjuk 84 nap áll rendelkezésünkre. Értetlenül állunk a dolog előtt. Közös háztartásban, közös gyermeket nevelünk. Mielőbbi válaszát köszönjük szépen.
Tisztelettel.

T. Kérdező!

Valószínűleg az Ön munkahelyén dolgozó TB kifizetőhelyi ügyintéző nem követi a jogszabályi változásokat.

Valóban, régen a közös háztartásban nevelt közös gyermek után a szülők együttesen voltak jogosultak a gyermek életkorától függően meghatározott napnak megfelelő gyermekápolási táppénzre.

Az OEP főigazgatójának utasítása értelmében a kivett napokat az anya munkahelyén kellett nyilvántartani, azaz ha az apa ment el gyáp táppénzre a táppénz kifizetése előtt meg kellett keresni az anya munkáltatóját (előzménykérés), hogy ketten együtt nem merítették-e ki a rendelkezésre álló keretet. Ez a gyakorlat tehát 2016.12.31-ig jogszerűnek minősült, sőt kötelező volt.

2017.01.01-től viszont változott a jogszabály, immár mindkét szülő külön-külön jogosult a gyermek életkorától függően meghatározott napnak megfelelő gyermekápolási táppénzre, azaz az egyik szülő az igénybe nem vett jogosultsági napokat a másik szülő részére nem adhatja át…

Ebből következően az un. előzmény kérés (anya munkáltatójának a megkeresése) okafogyottá vált, arra 2017.01.01-től semmi szükség nincs.

Lásd: HVG TB Különszám 78. oldal utolsó hasáb, vagy az kifizetőhelyekre nézve kötelező ONYF 2017/1 számú tájékoztatót a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére 4) pont 1-2 bekezdése.

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Igen, táppénz hétvégére is jár. (Szemben a munkabérrel, ami viszont csak munkanapra illeti meg a munkavállalót.)

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-
fordulhat.

Manó7586 # 2017.11.30. 15:14

Tisztelt Szakértő!
Mai nap leadtam a még 3 évesnél fiatalabb gyermekem után a táppénzes papírom munkahelyemre. Azt a választ kaptam hogy nem számolják el, mindaddig amíg a feleségem az ő munkáltatójától nem ad egy papírt, amit az én munkahelyem kér, hogy idén összesen mennyit volt közös gyermekünkel táppénzen. Én 18 napot voltam vele itthon beleértve a hétvégéket is. A kérdésem az lenne hogy az én munkáltatóm megteheti azt hogy a feleségem munkáltatóját számon kéri mennyit volt itthon táppénzen? És hogy a hétvégéket bele kell számolni a táppénzbe? Úgy tudjuk 84 nap áll rendelkezésünkre. Értetlenül állunk a dolog előtt. Közös háztartásban, közös gyermeket nevelünk. Mielőbbi válaszát köszönjük szépen.
Tisztelettel.

sortie # 2017.11.29. 12:31

T. Kérdezők!

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

  • kérdéseikkel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

    fordulhatnak.

sortie # 2017.11.29. 12:30

linda29 # e-mail Jelentem! 2017.11.05. 08:23

Tisztelt Szakértő!

az iránt érdeklődöm, hogy anyagi szempontból van-e jelentősége, hogy 30 vagy 31 napos hónapban indul el a táppénz? Lehet valamelyik verzióval jobban járni?

Üdvözlettel: Linda

Nem, főszabály szerint nem releváns, ugyanis az ellátásokat az arra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem alapján állapítják meg.

sortie # 2017.11.29. 12:26

Kori249 Jelentem! 2017.11.27. 09:37

Tisztelt Szakértő!

Munkaviszonyom mellett megbízási díjjal is dolgozom, amiből járulékok lettek vonva. A megbízási szerződésem szülésem előtt 2 hónappal le fog járni. Az lenne a kérdésem, hogy a megbízásból származott jövedelmem is beleszámolódik-e a gyed, csed-be.

Választ előre is köszönöm.

T. Kérdező!

Nem, nem fogják figyelembe venni.

sortie # 2017.11.29. 12:25

zizikapitány 2017.11.27. 21:01

T.Kérdező!

Ez orvosszakmai és nem (TB) jogi kérdés.
A nőgyógyásztól kérjen olyan igazolást, amely szerint a veszélyeztetett terhesség címen történő keresőképtelen állományba történő vétele indokolt.

Amennyiben nem ért egyet a háziorvos véleményével, úgy panasszal a kormányhivatal TB Főosztályához fordulhat, akik intézkednek a háziorvos ellenőrző főorvos általi ellenőrzéséről...

zizikapitány # 2017.11.27. 20:01

Tisztelt Szakértő!
11 hetes kismama vagyok, fizikai munkát végzek 3 műszakban veszélyes anyagokkal.Az előző terhességem folyamán magas vérnyomás és cukorbetegség alakult ki és császárral szültem.A mostani terhességem alatt is napi 3-5 alkalommal kell vérnyomást mérnem,ami a munkahelyemen kivitelezhetetlen ,mert nem mehetek ki, ezért szeretnék táppénzre menni. Kaptam a nőgyógyásztól táppénz javaslatot, O2000 (fenyegető vetélés) diagnózissal, viszont a háziorvosom azt mondta ,hogy ez nem jogosít fel a 9-es kóddal való táppénzre ,mert ez nem terhességet jelent. A kérdésem az ,hogy hogyan tudnék 9-es kóddal táppénzre menni? Milyen diagnózis kell ,hogy 9-es kóddal táppénzre mehessek?
Válaszát előre is köszönöm!
Gy.Krisztina