Még annyi az előzőhöz, hogy megbeszélni nem sikerült ezt a dolgot vele, nem túl reszponzív a munkavállalók irányába, nem ereszkedik le hozzánk még annyira sem, hogy fogadja az embert. Többször jeleztük már neki ezt a problémát, de nem igazán érdekli, továbbra is ebben a formában "hívja meg" a dolgozókat az eseményekre.
Munkajogi kérdések.
Üdv!
A főnököm pár hét múlva kedd délelőtt szakmai konferenciát tart. A meghívó kör-emailben az szerepel, hogy a megjelenés mindenki számára kötelező, de arról semmi, hogy akinek a szabadnapjára, a munkaidő kereten felül esik a rendezvény, azt hogyan szándékozik kompenzálni. A munkaköri leírásomban szerepel, hogy "a munkáltató rendkívüli munkaidőt nem rendel el." Közalkalmazott vagyok, ha ez érdekes. Ez már sokadik alkalom, rendszeres, hogy az állomány azon része, akik folyamatos munkarendben 12-24 óráznak, azokat megszívatják, hisz az állomány 3/4-e (az általános munkarendben dolgozók) a munkaidejükben ülik végig a konferenciát, a maradék pár ember pedig a szabadidejében, munkaidő-keretén túl bumszlizik be a városba és sem szabadnapot, sem túlóra bérpótlékot nem kap érte.
Kérdésem az lenne, hogy ez így jogszerű-e, illetve az is, hogy kényszeríthet-e egy ilyen meghívóval a munkáltató, hogy megjelenjek a konferencián. A jogi fórumot böngészgetve azt szűrtem le, hogy talán kötelessége lenne elrendelni a rendkívüli munkavégzést azok számára, akiket munkaidejükön felül, szabadnapjukon rendel be, de ezt nem teszi, mert nem akar érte fizetni nyilván, és a munkakörimben is lefektette, hogy nem rendel el rendkívüli munkavégzést. Szóval akkor tehet-e jogilag bármit, ha nem jelenek meg ezeken a rendezvényeken, tekintve, hogy nem rendelt be és eddig sem kompenzálta semmivel a túlórázókat, csak leírja, hogy "megjelenés kötelező" és kész?
Segítségeteket előre is köszönöm.
Értem, ezek tényleg alapos indokok, de szerintem ügyfélkapu, kártyás fizetés sok gondot enyhít ebből.
Legalább erre az 5 napra tényleg lehetne fizetett is akár, de mindenesetre minimum biztosított az illető, és akkor legalább azzal nem kell egerészni.
- eset: Felrobbantott műveleti egységben dolgozó hozzátartozóját szeretné az 5 napban ápolni, miközben veszélyeztetett terhes. Nyilván nem a Tb-be szeretne rohangálni befizetni a járulékot, és az 5 nap "fizetetlen szabadság" sem jön jól a GYES igénybevétele előtt.
- eset: Idős édesanyja ágyban fekvő rákos beteg, akit kontrollra és vizsgálatokra kell elvinni tolószékkel. Gyermeke vak, akinek egyéb más betegségei vannak, őt is vizsgálatokra kell vinni. Erre szeretné az 5 napot felhasználni.
Tehát az "átlagnál súlyosabb" élethelyzetben lévő munkatársak megsegítésére valóban jól jönne az 5 nap "fizetett szabadság".
De ez már csak moralizálás, a valóság az, hogy nálunk az humánpolitikai értesítést követően mindkét dolgozó visszavonta a kérelmét.
Köszönöm szépen az eddigi válaszokat.
glitter,
Költői.
Tekintve, hogy a (1) bekezdésen TÚL, pluszban jár a (2) szerintiekre szabadság, ezzel te semmivel se rövidülsz meg, nem lesz kevesebb "rendes" szabadságod.
Az EU irányelvek meg a magyar jogalkotásban... hagyjuk.
Milyen szempontból nem ez lett volna a cél? Mi nem stimmel neked?
Kérd ki a munkáltató álláspontját írásban...
128. § [A szabadság](1) *
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:
- * a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint
drbzs!
Köszönöm a választ, azt a szakaszt én is megtaláltam.
Fentiek szerint akkor miért ír szabadságot? Ez már csak költői kérdés.
Azt gondolo, hogy a 2019/1158 irányelvnek nem ez lett volna a célja.
128. § [A szabadság](1) *
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:
- * a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint
drbzs!
Köszönöm a választ, azt a szakaszt én is megtaláltam.
Fentiek szerint akkor miért ír szabadságot? Ez már csak költői kérdés.
Azt gondolo, hogy a 2019/1158 irányelvnek nem ez lett volna a célja.
drbzs,
Köszi a kiegészítést, az Mt.-ben az analóg szabály a 146.§, és jól emlékeztem, hogy a véradás és a haláleset is fizetett.
De a kérdező esete valóban nem az.
Glitter
Szia Glitter!
A Kit. 135.§ (3) bekezdése rögzíti azokat az esetköröket, amikor a kormánytisztviselő bár nem végez munkát, de mégis jogosult lesz az illetményére. Tekintettel arra, hogy a Kit. 93. § (2) bekezdés o) pontja nem szerepel a 135.§ (3) bekezdésben rögzített esetek között, ezért illetmény arra az 5 munkanapra - sajnos- nem jár.
TB szempontjából pedig a 2019. évi CXXII. (Tbj.) 16. §-a ad iránymutatást, mely rögzíti, hogy mely esetekben szünetel a biztosítás. A Tbj. 16.§ c) pont alapján "...szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt..."
A gondozási távollét alapvetően igazolt távollétnek minősül, azonban óriási hátránya, hogy díjazás arra az 5 munkanapra nem jár, illetve szünetel a TB is.
Teendőd nincs ebben az ügyben, de talán érdemes lehet elgondolkodnod egy másik - számodra kedvezőbb- megoldáson.
Kovács_Béla_Sándor,
Oké. Hol rögzíti ezt a halálesetnél, vagy a véradásnál?
Vagy simán tévedésben vagyok, és olyankor csak igazolt a távollét, és fizetetlen?
Szerintem nekem egyiket sem fizetetlenként számfejtették, de megnézem.
Amikor a munkavégzési kötelezettség szünetel, akkor a munkáltató bérfizetési kötelezettsége is szünetel. (V.ö.: hoci - nesze) Azt rögzíti a törvény kivételként, amikor mégis jár bér (vagy más juttatás).
glitter,
Kérjed írásban, hogy melyik paragrafus alapján nem vagy jogosult illetményre.
Elég fura ez a 93.§(2) - ami egyébként lényegében analóg az Mt.55§.(1) bekezdéssel -, mert egyáltalán nem szól a díjazásról.
Tekintve, hogy ez NEM fizetés nélküli szabadság, hiszen arra ott van a Kit-ben is a 131.§, ezért pusztán logikallag is jár díjazás, hiszen szó sincs szabadságról, hanem pont hogy felmentenek a munkavégzési kötelezettség alól. Aki szabadságon van, azt miért kellene KÜLÖN felmenteni a munkavégzés alól? Nem logikus.
Az biztos, hogy a véradásra, vagy a hozzátartozó halála miatti két napra jár díjazás. Akkor mi alapján ne járna díjazás a többire? Hol van a különbségtétel?
A munkáltató rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól mentesíti a dolgozót. Illetményre nem jogosult és a TB-t fizesse magának 5 napra.
2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 93. § (2) bekezdés o) pontja alapján..ezt hivatkozza be.
Mi ilyenkor a teendő?
Ha felmondanak emiatt megtámadhatod a Munkaügyi Bíróságon...
glitter,
Az ebben a szakaszban található munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés nem szabadság, és nem is fizetetlen. Szerintem téved a munkáltatód.
kbs,
én egy másik kérdezőnek válaszoltam, igaz, most látom, hogy az meg már két hetes.
Nem a te hibád - hiszen nagyon hiányos a tényállás - de szerintem félreérted. Aligha azzal az indokkal mondtak fel neki, hogy megszűnt a munkaköre. (Üzemi jogutódlás esetén ugyanis ez egyszerűen nem igaz.)
Llm,
A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, nem kell elfogadnod, vagy a beleegyezésed.
A munkáltatód, ha jól értelek, a munkáltatói felmondásban egy Mt. szerint jogszerű indokra hivatkozik. Tehát a felmondás formailag megfelelő.
Ha azt gyanítod, hogy ennek ellenére szabálytalan a felmonás, akkor azt kellene bizonyítanod, hogy az indoklás nem volt valós, magyarul, hogy a pozíciód a valóságban nem szűnt meg, azt mással betöltötték.
Ezt tudod bizonyítani? Van kollégád, aki később tanúskodna melletted?
Valószínűleg tévedsz néhány tényállási elemben. Vagy elfelejted őket megemlíteni.
De ha az a kérdés, akkor a munkavégzés megtagadása megfelelő indok az azonnali hatályú felmondásra.
Üdvözlöm!
Van két nagy cég. Legyen az egyik V a másik M. A V Kft munkavállalóinak egy részét áthelyezik az M kft-be. (jogutódlás) Nincs választás!
A V Kft nem szűnik meg. Azok a munkavállalók, akik nem szeretnének az M Kft-nél dolgozni, azonnali hatállyal felmondásos úton (cég részéről) kiléptetik. Fel sem ajánlottak senkinek V Kft-n belül munka lehetőséget. Így a végkielégítést is megvonta V Kft a dolgozóktól.
Az lenne a kérdésem, hogy ez a fajta eljárás mennyire jogszerű? Lehet így belekényszeríteni a munkavállalót ilyenbe?
Üdv,
Tourboy
T. Hölgyem/Uram!
A Kit 93.§ (2) bekezdés o) pontja szerint súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó gondozása céljából évente 5 munkanapra mentesülhet a kormánytisztviselő a rendelkezésre állási valamint a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól.
Mi alapján tudom azt meg (mi szabályozza?) hogy ez esetben pótszabadságot lehet-e kivenni vagy pedig mint fizetésnélküli szabadságot ad a munkáltató? A munkáltató értesitése szerint erre az 5 napra nem jár illetmény és a TB-t is fizetni kell.
A 2019/1158 irányelvben szabadság szó szerepel.
Köszönettel
Igen. Okosabb a pénzzel lelépni.
A munkáltató ezt joggal megteheti.
22 év után az már szép pénz lesz. Öt havi távolléti díj...
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Kösöznöm előre is a szakvéleményét:
ha 22 év elteltevel ki akarnak tenni a munkahelyemen, arra való tekintettel, hogy megszunik a poziciom:
- tudok ellene tenni valamit / vagy érdemes elfogadni a végkielégitest, s csendben lelépni ?
üdvözlettel !
Csak óvatosan a konfliktus kereséssel.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02