Mi az álláskeresési járadék meghatározásának alapja?

Kedves Fórumozók!

Az álláskeresési járadék mértékével kapcsolatosan lenne kérdésem.
Történt ugyanis, hogy megnyertem egy 5 éve húzódó munkaügyi pert 2009-ben. A pénzt le is inkasszáltam a volt munkáltatóm számlájáról, 2010-ben pedig ahogy azt kell, az Apeh behajtotta rajtam az adókat, járulékokat 2009-es szabályok szerint, hiszen akkor jutottam a jövedelmemhez, habár 2005-ben részítélettel már megszűnt a munkaviszonyom.

Az álláskeresési járadékomnál azonban csak az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben munkaviszonyból származó jövedelmemet vették figyelembe, holott ebben az időszakban kaptam meg a megnyert per után járó elmaradt munkabért,stb., amit ugye le is adóztam.

Kérdésem: Létezik az, hogy az APEH szerint egy összeg 2009-es jövedelem, megadóztat utána, de a munkaügyi központ szerint nem jövedelem, mert azzal a céggel a vizsgált időszakban nem álltam jogviszonyban, így az álláskeresési járadék megállapításánál nem veszik figyelembe? Ez így jogos?

freeway

Kedves Fórumozók! Ha valaki tudna válaszolni a kérdésemre, megköszönném. Az álláskeresési járadék első 91napos szakaszának összege, az átlagkereset alapján kerül meghatározásra, vagy mindenkinél egységes? Mert nekem mindkét szakaszt 60%-al állapították meg 1455 munkanap, gyes, gyed után. A havi átlagos járulékalap amit figyelembe vettek az elbírálásnál: 2009-ben 71500ft volt ami megegyezik az akkor aktuális minimálbérrel. Az a lent említett 120% nem járna? Vagy félreértelmezem? Válaszokat köszönöm előre is! "Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér napi összegének 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér napi összegének 120 százaléka lesz."

Köszönöm a válaszokat. Futottam néhány kört, kérdezősködtem itt-ott, hogy vajon mit lehetne tenni. Az egyetlen megoldás az, ha a munkáltatóm önrevíziót kér az APEH-nál, visszahívja a papírjaimat, módosítja azokat és újra beadja, illetve minden igazolást újra elkészítenek nekem, amivel be kell mennem a munkaügyibe. Szóval most várok.

IGAZOLÓLAP

Az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához

I. Munkáltató adatai

1. Neve: ………………………………………………………………………………………………
2. Címe: …………… ………………………………………………………………………

   ………………………………………………………………………………………………

   3. Adószáma: …………………………………………………

3. TEÁOR szám: ………………………………………………..

II. Munkavállaló adatai:
5. Neve: ………………………………………………………………………………………………

6. Születési neve: …………………………………………………………………………………………….

7. Anyja neve: ……………………………………………………………………………………………...

8. Születési hely/idő: …………………………………….……………..év…………hó………nap

9. TAJ száma: ………………………………. (9 jegyű szám)

10. Állandó lakóhelye: ………….. ……………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………
11. Tartózkodási helye: …………. ...…………………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………...

III. Az utolsó munkaviszonyra vonatkozó adatok

12. Munkaköre: ………………………………………………………………..FEOR ……………………
13. Kezdete: ………………év…………..hó………nap
14. Vége: ……………....év…………..hó………nap
15. Megszűnés módja: ………………………………………………………….....………………………….
16. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedév kezdőnapja (az időszak kezdete):
..….…………év…………..hó……....nap
17. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedév kezdőnapjától a munka- viszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege:

Ft azaz: ………………………………………………………………………………Ft

18. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedév kezdőnapjától, a jogviszony utolsó napjáig tartó időszakban azoknak a hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulék alapja (az érintett hónapok száma):

19. A munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább 6 hónapig betöltött munkakör megnevezése:
…………………………………………………………………………..FEOR …..………………....

IV. A munkaviszony fennállása alatt igénybe vett 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama és mértéke:
20. kezdete vége

1. A szabadság ……………………………….. ……………………………………
2. A szabadság ……………………………….. ……………………………………

……………………………….., 20 …………….…..hó ……… nap

………………………………………….
(cégszerű aláírás)

Kitöltési útmutató az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz

Az igazolást a 2009. december 31-ét követően megszűnt vagy megszüntetett munkaviszony esetén kell kiállítani.
Magyarázat az egyes pontokhoz
15. pont: A jogviszony megszüntetésének/megszűnésének módja (A munkáltatónak abban az esetben kell kitölteni, ha az előzőekben felsorolt jogviszonyok az itt felsorolt módokon szűntek meg).
A munkaviszony megszüntetésének lehetséges esetei:

1. a munkavállaló rendes felmondása (a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a hivatásos szolgálatban álló személy lemondása)
2. a munkáltató rendkívüli felmondással (a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. § e)-f) pontjában, 56. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. § e)-f) pontjában, és 59. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott módon történő megszüntetése.

17. pont: A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától a munkaviszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege
A munkaerő-piaci járulékalap meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

1. Amennyiben vizsgált időszakban vannak 2010. január 1-jénél korábbi időszakok (ebben az időszakban munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség nem állt fent), akkor adott időszak vonatkozásában a munkavállaló társadalombiztosítási járulékalapját kell figyelembe venni.
2. Amennyiben a munkavállalónak a vizsgált négy naptári negyedév kezdőnapjától a jogviszony utolsó napjáig terjedő időszakban egyáltalán nem volt járulékalapja, akkor az igazolás 17. pontjához 0 Ft-ot kell írni.

20. pont: A munkaviszony időtartama alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartama
Ebben a részben a munkaviszony ideje alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - beleértve az első 30 napot is - kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartamában nem kell feltüntetni az Flt. 25. § (4) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságokat.

1. a gyermek

aa) harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
ab) tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
ac) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, valamint

2. közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá
3. a munkavállaló magánerőből a saját részére lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.].

Jó tudni:

2010.01.01-től változott az igazolólap adattartalma!!!

34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet

az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. §-ában meghatározott igazolólapot a melléklet szerinti tartalommal köteles két példányban kiállítani.

(2) Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őrizni.
2. § Az igazolólapnak azok az adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók.

3. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet.
(3) E rendelet szabályait azokban az esetekben kell alkalmazni, ha a munkaviszony 2009. december 31-ét követően szűnt meg.

(4) A regionális munkaügyi központok illetékességéről szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet mellékletében a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek felsorolását tartalmazó szövegben ay „1061 Budapest, Andrássy út 10. Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája” szövegrész helyébe az „1092. Budapest, Ráday utca 42-44. Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája” szöveg lép.

(5) E § (2) és (4) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.

Melléklet a 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelethez
Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához

Munkáltató adatai

1. Neve:
2. Címe:
3. Adószáma:
4. TEÁOR szám:

Munkavállaló adatai
5. Neve:
6. Születési neve:
7. Anyja neve:
8. Születési hely, idő:
9. TAJ száma:
10. Lakóhelye:
11. Tartózkodási helye:

Munkaviszonyra (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyra, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyra, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyra, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyra) vonatkozó adatok:

12. Munkaköre (FEOR szerinti besorolásban):
13. Jogviszony kezdete:
14. Jogviszony vége:
15. A jogviszony megszüntetésének/megszűnésének módja (lásd Kitöltési útmutató):

16. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapja (az időszak kezdete):

17. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától a munkaviszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft):

18. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától, a jogviszony utolsó napjáig tartó időszakban azoknak a hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulék alapja (az érintett hónapok száma):

19. A munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakör (FEOR szerinti besorolásban):

20. A munkaviszony időtartama alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartama (lásd Kitöltési útmutató):

1. fizetés nélküli szabadság kezdőnapja - fizetés nélküli szabadság utolsó napja
2. fizetés nélküli szabadság kezdő napja - fizetés nélküli szabadság utolsó napja
3. fizetés nélküli szabadság kezdő napja - fizetés nélküli szabadság utolsó napja

Keltezés helye, dátum
..........................................
cégszerű aláírás
Kitöltési útmutató az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz
Bevezetés

Az igazolást a 2009. december 31-ét követően megszűnt vagy megszüntetett munkaviszony esetén kell kiállítani.

Magyarázat az egyes pontokhoz
15. pont: A jogviszony megszüntetésének/megszűnésének módja

A munkaviszony megszüntetésének lehetséges esetei:

1. a munkavállaló rendes felmondása (a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a hivatásos szolgálatban álló személy lemondása)
2. a munkáltató rendkívüli felmondással (a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. § e)-f) pontjában, 56. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. § e)-f) pontjában, és 59. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott módon történő megszüntetése.

17. pont: A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától a munkaviszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege
A munkaerő-piaci járulékalap meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

1. Amennyiben vizsgált időszakban vannak 2010. január 1-jénél korábbi időszakok (ebben az időszakban munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség nem állt fent), akkor adott időszak vonatkozásában a munkavállaló társadalombiztosítási járulékalapját kell figyelembe venni.
2. Amennyiben a munkavállalónak a vizsgált négy naptári negyedév kezdőnapjától a jogviszony utolsó napjáig terjedő időszakban egyáltalán nem volt járulékalapja, akkor az igazolás 17. pontjához 0 Ft-ot kell írni.

20. pont: A munkaviszony időtartama alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartama

Ebben a részben a munkaviszony ideje alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - beleértve az első 30 napot is - kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybevett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartamában nem kell feltüntetni az Flt. 25. § (4) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságokat.

1. a gyermek

aa) harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
ab) tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
ac) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, valamint

2. közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá
3. a munkavállaló magánerőből a saját részére lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.].

Mint már korábban írtam:

„26. § (3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. ”

Tehát havi átlagos összege....

Azt még meg tudnád mondani, hogy a törvényben hol találok a törthavi kifizetés igazoláson való feltüntetésével kapcsolatos szabályozást? Ha kötözködnének, akkor tudjak mire hivatkozni. Előre is köszönöm.

Köszönöm a választ. Megpróbálok a munkahelyemmel egyeztetni, bár a tapasztalataim szerint elég nagy a "sötétség" náluk, de hátha. Még egyszer köszönöm.

Beidéztem az ÁFSz oldaláról a vonatkozó leírást, és a törvény rád vonatkozó részét.

Ha az irányadó időszakban csak törthavi kifizetés történt, akkor azt havi szintre átszámítva kell az igazolásra beírni. Valószínűleg itt hibázott a munkáltatód, mert nem a havi összeget írta a papírra, hanem csak azt a pár napot, így a számítás alapjául is jóval kevesebb összeget vettek figyelembe.

Javaslom, hogy kérj egyeztetést a munkáltatótól, ha nem hajlandó rá, akkor a Munkaügyi Központnál jelezd, hogy hibás igazolást kaptál...
Gyanítom, hogy a munkáltató a 21.190,-Ft-ot írta, mint elért keresetet, pedig ehelyett a húsz napra számolt összeget (4 x 21.190,-Ft) kellett volna ráírni.

1991. évi IV. törvény

26. § (3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott munkaerőpiaci-járulék alap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó vagy több vállalkozói tevékenység folytatása esetén, valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér napi összegének 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér napi összegének 120 százaléka lesz.

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában a számított járadék alap 60 százaléka.

Kedves Hozzáértők!

Ma megállapítottak nekem 12.000 Ft-os álláskeresési járadékot.2003.06.26-tól álltam alkalmazásban. 2007.01.22-én megszületett a kislányom. Kaptam GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, ahogy kell. Aztán 2010.01.22-én lejárt a GYES-em. 2010.01.25-től 2010.01.29-ig kiírtak nekem 5 nap szabit, erre az időszakra 21.190 Ft-ot kaptam bérként. Majd 2010.01.31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, kifizették a felgyűlt szabikat, 179.000 Ft-ot. Ma bementem a munkaügyi központba jelentkezni, és ott azt mondták, hogy a szabi idejére kapott 21.190 Ft képezi a járadék megállapításának alapját, a szabadságmegváltás összege nem számít bele.
Szeretném tudni, hogy pontosan milyen időszak milyen jövedelme alapján kell 2010-ben számítani az álláskerési járadékot.
Előre is köszönöm.