Tisztelt Pintér Úr!
A munkáltató rendes felmondással történő munkaviszony megszüntetését akkor mondja ki jogellenesnek a bíróság, ha a Mt. alábbi rendelkezésébe ütközik:
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idôtartam alatt:
- a betegség miatti keresôképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követô egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresôképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
- a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
- a terhesség, a szülést követô három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
- a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság (138. § (5) bekezdés),
- a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétôl számított
idôtartama.
(2) A felmondási idô, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem idôtartama
- a tizenöt napot meghaladja, ezt követôen csak tizenöt nap,
- a harminc napot meghaladja, ezt követôen csak harminc nap
elteltével kezdôdhet el.
Amennyiben a fentieket nem sértette meg a munkadó, úgy csak azt állapíthatja meg az Ön esetében a bíróság, hogy az indoklásban szereplő indok nem valós és okszerűek.Ennek pedig igazi szankciója nincs. Amennyiben a felmondási időre járó / Ön esetében, ha jől számoltam 6 havi / bért megkapta, úgy az sem jogellenes, ha egy napot sem engedi dolgozni. Egyébként figyelmébe ajánlom a Legfelsőbb Bírőság Munkaügyi Kollégiumának 95. sz. állásfoglalását e témakörben.
Ha kapok egy emil címetátküldöm annak teljes szövegét.
Üdvözlettel:
attika