A Károli Gáspár Református Egyetemet ismeri valaki?

Szerintem Law1 egyszerűen sikertelensége miatt frusztrált, és nem érti, hogyan képes más azt megtanulni család és munka mellett, amit ő nappalin, egy nagynevű egyetemen (nem?) tudott elsajátítani.
(lehet, hogy tévedek, de a hozzászólásai alapján ez jön át)

Ha nem erről van szó, akkor nem értem. Esetleg fél attól, hogy valaki aki csak könyvekből tanult, a tárgyalóteremben eltapossa, mint egy bogarat? hmm...

Én mindenesetre azt hiszem, hogy a jog olyan tudományág, amit elsősorban "tiszta forrásból", azaz törvényekből, kommentárokból kell tanulni, és nem szájhagyomány útján.

Gondoljunk bele: a szakma gyakorlása során sincs melletted tanár, aki vezeti a kezed, kijavítja, ha véletlenül nem hatályos anyagból dolgoznál. Szerintem a levelezősök ebben kifejezett előnyt élveznek. Nekik csak annyi van mondva: "tanuljátok meg a büntetőeljárást", és meg kell keresniük hozzá az anyagot, feldolgozni és önállóan elsajátítani.

Ez a képesség sok nappalin végzett emberből hiányozhat.

Ja igen, ha tőlem megkérdeznék, kit vennék fel egy állásra: nappalin végzett, 25 évesen anyuci és apuci nyakán élősködő fiatalembert, vagy ugyanazt az egyetemet levelezőn, munka és család mellett befejezett illetőt, hááát.... a válasz egyértelmű: az utóbbit. Õ ugyanis már bizonyított. Az előbbi pedig még nem.
Persze nappalin végzett ember is lehet ugyanolyan ügyes és motivált, de egy biztos: fogalma sincs arról milyen kemény az élet, és ha azt hiszi, néhány nehéz vizsga erre felkészíti, akkor emlékezetébe idézem: ugyanazt a vizsgát kismamák, két TESCOs bevásárlás közötti lopott időben tanulva is megcsinálják.

Maradtam tisztelettel...

A hozzászólás (és a felhasználó) törölve.

Szia Order!

Nagyon jókat írtál (itt is), de én is kicsit irónikusnak találtam az első hsz-eidet itt.
Én is ott végeztem nappalin és nem mondanám hogy utánamdobták azt a papírt. "Rendes" felvételi volt, az oktatók többsége a "nagynevű" egyetemeken is tanít és pl Bruhács vagy Erdei nem írta be a kettest arra tekintettel hogy "ez csak a károli". Kutyakeményen számonkérték a töltelék-tantárgyakat is, záróvizsgáknál meg az ment ritkaságszámba, ha valaki egy félév alatt le tudta tenni mindet és nem lehetett Dunát rekeszteni cum laudeval se. A belerokkanás meg inkább lelki alkat kérdése (más szakokon is, orvostanhallgató ismerősöm pszichiátria gyakorlaton találkozott a volt évfolyamtársával, mint beteggel). De nem azért írtam hogy sírjak, nyilván egyik jogi kar se sétagalopp.

Law nem hinném hogy a "tescos kismamák" züllesztik le a szakma színvonalát, először is végigcsinálják-e (pár elvégzett félév nem garancia semmire) és aztán szóba áll-e velük munkaadó a csimotára tekinettel (ami amúgy szégyen). Fúrt már ki téged az állásodból kisgyerekes anya? Akkor már inkább az apu nevéből élő ejtőernyösöket szidhatnánk, de ettől nem leszünk előrébb se te, se én.

:) köszönöm a sok véleményt ellene és mellette - tanulságos volt.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Ezt az óriáscsecsemőt az álligon az az idősb pszichológus oktató mondta mindig.

Egy orvosnak a munkáját pedig nem ildomos ide kavarni, teljesen másról szól és teljesen más ott a képzés is. Ott esélye seincs senkinek, hogy elvégezze az egyetemet, anélkül hogy bejárna gyakorlati foglalkozásokra.

Law nem értek azzal egyet hogy be kell járni előadásokra,ahhoz hogy valaki jó jogász legyen. Akinek van esze, könyvekből is képes megérteni (nemcsak bemagolni) a jogszabályok lényegét. Nyilvánvaló hogy van egy csomó dolog, amit csak a gyakorlatban ismer meg az ember, de erre szolgál már az egyetem utáni munka. Egy szóval sem állítom, hogy jó ez a rendszer, de amig ez van, igy is lehet valaki jó jogász. Igy teljesen mindegy hogy valaki hova "jár" jogra, úgyis rajta áll, hogy mit kezd a gyakorlati tudással. Ahhoz hogy valaki jó jogász legyen szerintem az alábbi dolgok kellenek:

• rámenősség
• jó logika
• jó beszélőtehetség
• és megfelelő mennyiségű türelem.

.... ebben igazad van.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

..... vagy gondolod, hogy annak nincsen súlya, ha esetleg valakit a szakmai inkompetenciám miatt anyagilag és esetleg egyéb téren tönkre vágog?

Néha a kettő összefügg.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Hiába érdekel valakit nagyon a jog, és hiába ássa magát bele ezerrel otthon gyerek mellett az anyagba, ha egyszerűen az egyetem ad egy olyan + lehetőséget, képzést, amit otthon „laikusként” képtelen vagy pótolni.

Szerinted valaki lehet úgy jó orvos, hogy nem az egyetemen tanulja meg az anyagot, nem az egyetemen sajátít el gyakorlati kérdéseket, hanem csak otthon magolja a könyveket vizsgáról vizsgára? Szerintem nem! Akkor miért hiszik azt egyesek, hogy ez a jognál másképp lenne? Ennyire nincs már tekintélye a jogász szaknak, hogy azt gondolja mindenki, hogy otthon, szabadidőben hipp hopp el lehet sajátítani az anyagot? Persze a jog nem arról szól, hogy tüdőt, szívet, vagy mást kellene műteni, de úgy gondolom, hogy egy jogász szintén nagy felelőséggel tartozik a páciense (ügyfele) iránt, és ha valaki nem érti az összefüggéseket, nem látja át a komplex rendszert – mert mondjuk adott esetben nem volt aki 5 éven keresztül erre rávezette volna – akkor nagyon sokat el lehet bukni itt is az ügyfél kárára.

A jog nem egy számítógépes tanfolyam, amit úgy gyerek, TESCO és vasalás mellett el lehet végezni, azaz el lehet, de hogy az ilyenből a pályára alkalmas ember nem lesz, az biztos. Bocs, az előbbi mondatomat részben visszaszívom, mert itt is differenciálni kell. Ha az illető pl. HR-es egy cégnél és gyerek mellett elvégzi a jogot levelezőn, akkor biztos, hogy ezt a tudást a munkája során fogja tudni kapacitáltatni. De az is biztos, hogy komolyabb jogi feladatokat soha nem lesz képes elvégezni.

Ez az egész dolog egyénfüggő: valakinek vagy van huzalma a joghoz, és akkor teljesen mindegy, hogy hol és hogyan végzett, vagy nincs, és akkor is mindegy... :) Van, aki gyerek mellett is nézelődik és beleássa magát ebbe-abba, ami érdekli, és van, aki azért végzi a jogot, mert anyuci-apuci ezt találta megfelelőnek (nem egy ilyen szerencsétlennel találkoztam. Hogy aztán befejezték-e idő előtt, nem tudom). De szerintem az is a szerencsétlen kategóriába tartozik, aki minden érdeklődés nélkül csak azért végzi, hogy majd jó sok pénze legyen... :) Akit érdekel, azt tűzön-vízen(-gyereken) át érdekli, akit meg nem, az előbb-utóbb rájön erre... Ez egyéni kérdés. Szerintem. ;)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Nem akartam vitát nyitni arról, hogy Magyarországon milyen az egyetemi képzés, de egy másik topicban már többnyire egyetértett a tömeg azzal, hogy Magyarországon nagyon elméleti és nem elég gyakorlatias az oktat. Na de ebből még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy egy 25-30 éves ember az otthoni tanulással ugyan azt a tudást képes elsajátítani, mint egy 18-20 éves, aki bejár az előadásokra.

Lehet, hogy sok oktató a könyvét kéri, de sok fiatal oktató ráállt a gyakorlati szemináriumokra. Az egy dolog, hogy a vén proffok vizsgán mit kérnek, és az egy másik dolog, hogy ezek a gyakorlatias szemináriumok, órák abszolút pozitívan hatnak a jogi gondolkodásra. Attól, hogy valaki otthon ücsörög és benyalja a tankönyvet és a jogszabályt, még nem biztos, hogy a rendszert összefüggően látja. Még egyszer mondom, nagyon sajnálom, de nem tudom elhinni, hogy valaki, aki gyerek, vasalás és TESCO mellett bebiflázza az anyagot, az érti is, amit megtanult. Bemagolni mindent lehet – még 5 gyerek mellett is – de azt meg is kell érteni. Azt sem hiszem, hogy egy kismamának van annyi ideje, hogy olyan mélységekben el tud merülni az anyagban, hogy azt ne csak magolás szinten kezelje, hanem komolyan beleássa magát az összefüggésekbe.

Valóban vannak, akik a levelezőn végzik a jogot és nagyon jó jogász lesz belőle, de ezeknek egy része már az egyetemi tanulás előtt vagy alatt nap mint nap a munkája révén találkozik a gyakorlati oldallal, már csak a diploma kell hozzá. Egy otthon ücsörgő kismama legjobb esetben a segítség nélkül elsajátított és bemagolt elmélettel találkozik, ami szerintem édes kevés ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen erre a pályára.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Az "életben",az első munkahelyen eldől ki milyen jogász lesz.
Jó protkóval gyenge levelezős diplomával egy tökös gyerek ,jó ügyvéd mellett baromi sokra viheti.
Levelezős diplomával valószinüleg nem leszel ügyész és bíró meg talán alotmánybíró sem,de talán ma Magyarországon erre lassan már senkinek nincs esélye...
Most már nyilvános publikációkban olvasni,hogy protkó nélkül ezekre a helyekre nem lehet bekerülni.Fogalmazó lehetsz úgy,hogy soha a büdös életbe nem lesz bíró!
Tisztelet a kivételnek!
Én rengeteg állásinterjún jártám amikor még állást kerestem,(most is nézelődöm,mert teljesen nem vagyok elégedett a mostani helyzetemmel),de sehol nem kérdezték,hogy nappalin vagy levelezőn végeztem és milyen eredménnnyel.
Egyébként szerintem is ugyanazt az anyagot kérik a levelezősöktöl,sokszor egyszerre vizsgáznak a nappalisokkal,szóval nagy eltérés nem lehet.
Pályakezdőknek szerintem meg kell próbálni egy-két területen profinak lenni és ez lehetőleg valamilyen speciális terület legyen(pl.szerzői jog,munkajog,közbeszerzés,médiajog,fogyasztóvédelem)
Összességében lehet itt sok jó tanácsot írni ezekben a topicokkban,amelyek nagyon hasznosak a pályakezdők és érdeklődők részére,de a lényeg :
ha már elvégezted a jogi egyetemet(bármelyiket Magyarországon és bármilyen nappali vagy levelezős formában)Az már komoly fegyvertény,mert az biztos,hogy vannak különbségek az egyetemek között,de az butaság ha valaki azt meri állítani,hogy valahol könnyen lehet jogi diplomát szerezni(ha igen HOL????)

• mert mindenhol brutál szívások vannak!!

Diplomával a kézben pedig a lényeg a rátermettség,az állandó önképzés, rengeteg protekció és tengernyi szerencse!

Hát nem tudom. Nálunk a levelezősöktől teljesen ugyanazt az anyagot kérik számon, mint a nappalisoktól... Olyannyira, hogy a vizsgák sem külön levelezősöknek meg nappalisoknak vannak, hanem ömlesztve... Dehát mindenki maga véleményének kovácsa.

Azért nehogy már az legyen a király, hogy csak azokra jár be a joghallgató, ami kötelező és katalógus is van...
Azt nem mondta senki, hogy nem sokkal nehezebb gyes mellett végezni a jogot, de hogyha ez alapján osztályoznának, akkor mindenki adja le vizsga előtt, hogy mi foglalkoztatta az elmúlt hetekben (beteg voltam, gyereket szültem, nem volt pénzem tankönyvet venni satöbbi) és erre kapjunk jegyet.
Szóval: csak azért ne követeljünk kevesebbet senkitől, mert más tennivalója is van.
És az egyetem tényleg nem a gyakorlattól híres, de azért az előadások hasznosak tudnak lenni - nem mindegy, hogy az adójogot csak tankönyvben látja az ember, amit csak úgy-ahogy tudott elolvasni, vagy egyszer valaki elmagyarázta.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves ferdy,

itt nem az a kérdés, hogy mennyire becsülendő, hogy ha valaki 1-2 gyerek mellett neki vág egy jogi egyetemnek és azt el is végzi. Hanem itt az a kérdés, hogy egy olyan jogászból, aki alig jár be előadásra, nem vesz részt az oktatáson, nem vesz részt a gyakorlati órákon és az anyag 95%-át a tankönyvből sajátítja el, milyen jogász is lesz??? Nekem mondhattok, amit akartok, de szerintem a jogászszakmának nem arról kellene szólnia, hogy valaki gyerek mellett hősiesen elolvassa a tankönyveket, nem jár be előadásokra, a gyakorlati órákra és majd valahogy levizsgázik. Hanem nagyon keményen el kell sajátítani az alapokat. Erre viszont gyerek, vasalás és TESCO mellett nincs esély.

Fel tennék én is egy kérdést: ha esetleg meg kellene, hogy műtesd magad valami komoly dologgal és a dokid elárulná neked, hogy életében nem járt be az előadásokra, nem vett részt a gyakorlati oktatáson sem, és az orvosit úgy végezte el, hogy otthon olvasgatta a tankönyveket, akkor te megveregetnéd a vállát és azt mondanád: „dokikám azta mindenit, le a kalappal, hogy gyerek mellett elvégezte az orvosit”, majd ezt követően tök nyugodtan befeküdnél a kés alá? ….. szerintem keresnél más dokit, ebben biztos vagyok.

A jogi egyetem nem egy sportág, amely arról szól, hogy hőssé válhatsz. A jogi szakma óriási felelősséggel jár, felelős vagy a munkádért, felelős vagy az ügyfeleidért. Hogy akarsz felelősséget vállalni, ha be sem jársz az oktatásra, nem veszel részt a gyakorlati oktatáson, nem veszel részt az aktív egyetemi képzésen???

Ilyen alapon szüntessük meg a jogi egyetemeket, könyvesboltban mindenki megveheti a tankönyveket, majd kétszer egy évben lehet vizsgázni a tantárgyakból az IM-ben. Mekkora buli lenne. Így mindenkiből jogászt faraghatnánk, akinek éppen van egy kis szabadideje.

Õszintén gondolod, hogy te komolyan meg fogod állni a helyed ha ilyen kondíciókkal szerzed meg a diplomádat? Lehet, hogy az ismerőseid hősként fognak felnézni rád, mert ők csak azt látják, hogy gyerek mellett elvégeztél egy „komoly” egyetemet. Azt viszont nem látják, hogy a levelezősöktől fele annyira nem kérik számon az anyagot, mint a nappalisoktól. Azt sem látják, hogy annyira hiányosak lesznek nálad az alapok, hogy az már az ügyfél, vagy akár a munkáltatód számára veszélyes (lásd a fenti doki példámat).

….. sajnálom de ez a véleményem.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Order - öööö, jogos a kritika :D
de nem bírtam ki, hogy - legalább részben - véleményt nyilvánítsak :D