Kedves drAttika köszönöm páratlanul bölcs szavaid, de azt hiszem az összefoglalóm mögötti szarkazmus nem jött át neked, ugyanis attól, hogy nem foglalkozom büntetőjoggal azért kint vagyok már a piacon egy pár éve és nem virágkötőként :). Olyan világos számomra, mint a nap, hogy a szakvizsga pont annyira hasznos, mint egy kombinált fogó a sivatag közepén; biztos van olyan, amikor jól jön csak hát kva nehéz elképzelni. A jelenlegi elavult rendszer, erősen elmélet és nem gyakorlat központú, teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy felmérje a vizsgázók tényleges tudását vagy valódi rátermettségét, a pályára való alkalmasságát, fantáziátlan és így tovább (tudnám még sorolni a jelzőket). Viszont arra kiváló, hogy rabolja az időnket a családunktól, a munkánktól és úgy általában az életünktől, vigye a pénzünket, apassza a szabadságainkat és széjjel csessze az amúgy is megtépázott idegrendszerünket. A metaforák talaján maradva olyan, mint egy fogorvosi látogatás: nem akarsz oda menni, végig utálod, amíg ott vagy, ha nincs szerencséd utána is szar, de sajnos elkerülhetetlen. Az emberek többsége egyetlen okból csinálja meg, hogy végre annyi pénzért végezhesse ugyanazt a munkát, amit előtte is, amennyi amúgy is járna. Tökéletesen példázza a rsz. alkalmatlanságát az általad említett bírónő, de napokig tudnék én is olyan emberekről mesélni, akiknek megvan a szakvizsgájuk, de arra nem kérném meg, hogy 1 csomag rágógumira kössön helyettem szerződést, ami azt bizonyítja, hogyha kretén voltál előtte, utána is az maradsz. Összefoglalva: everybody seggeljetek mindhalálra, ha okosabbak nem is, de hülyébbek sem lesztek, meg kell csinálni azt kész, ha nem sikerül, az nem jelenti azt, hogy kevesebbek vagytok. A tapasztalatokat osszátok, mert ha csak 1 embernek lesz segítség, hogy minél hamarabb túl lehessen rajta akkor már megérte. Kitartást mindenkinek.
szakvizsga - "B" rész (büntető)
Szia "drWolfy"!
Tetszett a beszámolód. A "szakvizsga" csak ezután kezdődik. Bár írtad, hogy nem büntetőzöl, de ha mégis valamikor védőként eljárnál, akkor tapasztalni fogod, hogy a szakvizsga "lófütty" a gyakorlathoz képest. Írtad a sikkasztást. Ugyanazon Btk. törvényi tényállás alapján az első fok elítéli a vádlottat, másod fok felmenti. A másod fok indoklásában úgy lehúzza a keresztvizet az első fokon eljárt bírónőről, mint annak a rendje.A bírónő a szakvizsgán bizonyosan megbukott volna, mert ami hülyeséget leírt az ítélete indoklásában, az alkalmasint szakvizsgán kirúgást jelentett volna.
Sziasztok,
Szeretnék beszámolni arról, hogy ez a 11 hónapig tartó rémálom, amit szakvizsgának hívnak végre véget ért. Mint mindig jöjjön 1 kis beszámoló. Bár a büntető az összes közül a legkevesebb, mégis ez az a tantárgy, amit 2 körben sikerült teljesítenem (a Btk. részből ugyanis megvágtak elsőre). Ennek az oka pedig az, hogy a büntető 1 kicsit más, mint a többi vizsga, ugyanis a tantárgy jellegéből adódóan azzal kellett szembesülni, hogy ezt bizony pont úgy kérdezik, mint az egyetemen. Nem felületesen, nem alapdolgokat és nem virágnyelven.
A tapasztalat a következő:
Ezen a vizsgán nem biztos, hogy lehet választani sorrendet, hanem Btk., Be., Bv. A sorrend, első alkalommal így volt, másodikra azoknak, akiket érintett mondta a bizottság, hogy külön kérésre ettől el lehet térni, de amúgy ez a gyakorlat.
Be. – a törvény nagyon jól tanulható, könyv nélkül, annak is, aki nem büntetőzik, de tudni kell részleteibe menően. A kérdésekre konkrétan már nem emlékszem, de a többsége az olyan volt, hogy: ha a tárgyaláson a tanú, aki megjelent halláskárosult (tehát hall, de nem jól) és nincs jeltolmács, hogyan kell vezetni a jegyzőkönyvet, stb.
Bv. – nem büntetőzőm, jó előre megkérdeztem azokat, akik ezen már túl vannak, hogy ez mégis milyen. Mondták ááá 3-4 nap, tökre olvasmányos, stb. Na hát nem. Annak aki nem foglalkozik ezzel javaslom jó előre, mielőtt még eldönti, hogy mennyi időt szán erre mérje fel mind a mennyiséget, mind a minőséget és tegye hozzá azt, hogy ezt is olyan szintén kérdezhetik mint pl. tőlem, hogy ha az elítéltnek ilyen olyan baja van, hová mehet, mennyi napon belül, az hány napon belül dönt, stb. Én személy szerint 1 hetet töltöttem annak idején ezzel a résszel és nem mondhatnám, hogy könnyű volt, mert kva sok és túl olvasmányosnak sem találtam. A könyv sokkal jobb volt mondjuk, mint a tv.
Btk. – 2 bizottságnál is megnézhettem hogyan kérdezik ezt a részt. Egyik sem volt emberevő, gonoszkodó vagy ilyesmi. Mindkét esetben voltak rávezető, meg segítő kísérletek, DE tudni kell, méghozzá a Btk.-t szó szerint, a tényállásokat is (értsd, mint az egyemen lehet vagy helyet avagyot mondani). Biztos van valahol olyan bizottság, akiknél nem, de én ilyennel nem találkoztam. Ez biztos ijesztő annak, aki mostanság megy, de erre igenis fel kell készülni, mert én a beszámolók és a többi tantárgy tapasztalata alapján teljesen rosszul fogtam neki. Nincs mese, nincs duma. Hallottam olyat, hogy jaj a bcs. fogalmát sem tudtam elmondani és megvan, nos, ha nem tudtam volna elmondani, biztos hogy ki is vágnak meg még meg is vernek. Mindkét alkalommal a tényállás tudásommal volt komoly gond (az első alkalommal a bukás oka: nem tudtam elmondani, a hűtlen és a hanyag kezelés, valamint a sikkasztás tényállásait és egymástól való elhatárolást – mert, hogy ezek a legkönnyebb tételek :)a vizsgáztató szerint, a 2. alkalommal majdnem vége volt a vizsgának mert nem ment a közokirat hamisítás tényállása – nem duma, hanem ahogyan szól a tv., mert, hogy ez a legfontosabb tényállás, ha eddig nem tudtátok volna :)), mert nem akartam elhinni, hogy mint 1 majomnak be kell seggelni, nos DE, akkor is, ha nem foglalkozol ezzel és ők tudják is, hogy nem foglalkozol ezzel.
A Btk. részhez, ha van erre idő erősen javasolt a könyv is, legalább 1szeri átolvasás szinten, segít dolgokat helyre rakni.
Eladók az alábbi jogi szakvizsga könyvek:
• Belovics Ervin-Gellér Balázs-Nagy Ferenc-Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános rész, HVG-ORAC , 2012.
• Belovics Ervin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntető jog II. Különös rész, HVG-ORAC, 2012
A két könyv együttes ára: 17.000 Ft.
• Belovics Ervin-Tóth Mihály: Büntető eljárásjog HVG-ORAC , 2013.
Ár: 6.500 Ft
• Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési tételek c. könyve. (Dialog Campus, 2013.)
Ár: 4.000 Ft
A könyvek teljesen új állapotúak, nincsenek kihúzva, megtörve!
Személyes átvétel Budapesten a V. VI. és VII. kerületekben a nagyobb csomópontokban lehetséges a késő délutáni órákban.
érdeklődni: napraforgo85@indamail.hu
Sziasztok!
Látom, megint megváltozott belépési kód a szakvizsga.bunteto@gmail.com emailhez, de sikerült belépnem a következő jelszóval: bunteto1414
Sok sikert mindenkinek!
Eladó Vókó Gyögy: Büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési tételek c. könyve. (Dialog Campus, 2013.) Ár:4.000 Ft
A könyv teljesen új állapotú, nincs kihúzva, megtörve!
Személyes átvétel Budapesten a V. VI. és VII.
kerületekben a nagyobb csomópontokban lehetséges a késő délutáni órákban.
érdeklődni: napraforgo85@indamail.hu
Sziasztok!
Jó állapotban eladóak a következő könyvek:
Vókó Gy.: Büntetés-végrehajtás jog és szab.sértési tételek Dialóg Campus 2013. (3500,-Ft)
Balogh Á.: Büntetőjog I. Általanos rész
Dialóg Campus 2013. (3500.-Ft)
Érdeklődni a csbetti84@gmail.com e-mail címen lehet.
Eladók az alábbi jogi szakkönyvek:
Belovics Ervin-Gellér Balázs-Nagy Ferenc-Tóth Mihály: Büntető jog I. Általános rész, HVG-ORAC , 2012.
Belovics Ervin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntető jog II. Különös rész, HVG-ORAC, 2012
A két könyv együttes ára: 17.000 Ft.
Belovics Ervin-Tóth Mihály: Büntető eljárásjog HVG-ORAC , 2013. Ár:6.500 Ft
A könyvek teljesen új állapotúak, nincsenek kihúzva, megtörve!
Személyes átvétel Budapesten a V. VI. és VII. kerületekben a nagyobb csomópontokban lehetséges a késő délutáni órákban.
érdeklődni: napraforgo85@indamail.hu
Ha jó a minősítésed, de az indokolásból hagytál ki fontos dolgot, engednek szóbelizni, de bizottság függő, hogy mennyire egészítheted-ki, én többségében jókat hallottam. De ha a minősítés nem jó, akkor is szoktak engedni szóbelizni. Egy kollegámnak halmazatot kellett megállapítani, de nem a BH megoldását írta, viszont a bizottság engedte kitérni az írásbelire, és olyan jól megindokolta a saját megoldását, és diplomatikusan elmondta a hivatalos megoldást is, hogy ötöst kapott az írásbelire.
Sziasztok!
Tudna nekem valaki segíteni, fontos lenne, mert elég ideges vagyok emiatt!
Ha az írásbelit elrontottam vagyis inkább kihagytam belőle nagyon fontos dolgot, akkor a szóbeli vizsgán azt lehet korrigálni?
Vagyis inkább az érdekelne, hogy ott kiegészíteni is lehet vagy csak javítani, vagy ez bizottság függő???
Minél többen válaszoljatok légyszi! Milyenek a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
Vagy már nem is engednek szóbelizni?
Mert elvileg én úgy tudom, hogy ha teljesen nem jó, akkor is lehet még javítani, és lehet szóbeli vizsgázni!!
Köszönöm a válaszokat előre is!!!
Kedves sylver24!
Köszönöm szépen a válaszodat!
Megkönnyítetted a döntésem! :)
Én két napot hagytam ki a kettő közt, igaz hogy nagyon elfáradtam az írásbeli után, de nekem kellett az ismétlés miatt, mert az írásbeli előtti pár napon csak az írásbeli koncentráltam és arra készültem (BH olvasás, ítélet szerkesztés memorizálás, bünti ismétlés), úgyhogy utána jól jön egy kis idő átnézni az anyag többi részét. Viszont az idegeskedés miatt szerintem a csütörtöki nap jöhet szóba legkésőbb, péntekig várni már nagyon idegőrlő.. De kinek mi, neked kell tudni.
Sziasztok!
Egy technikai jellegű kérdésem lenne.
Melyik választás a jobb szerintetek?
Az írásbeli után közvetlenül letudni a szóbelit, vagy inkább hagyjak 2-3 napot a két vizsga között?
Érdekelne a véleményetek!
Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
A szóbelim az igazságügyi minisztériumban volt, hárman voltunk, egy órán keresztül tartott mindenkinek a vizsgája! Nagyon jó bizottságunk volt, pécsi büntetőjog tanszékvezető, Tóth Mihály prof. úr volt az elnök, ő kérdezte a bvjogot-szabsot, szegedi fellebviteli főügyészhelyettes a büntetőt, egy ügyvéd a Be-t.
Ezek voltak a kérdések:
Büntiből: erőszak fajtái, tévedés és fajtái, céltévesztes, szabadságvesztes, fokozatok, feltételes szabadság, emberölés minősített esetei mikor hogyan állapítható meg, közlekedés biztonsága elleni bcs. (ált. rész és különös rész is példákon keresztül)
Be: Pótmagánvád részletesen, nyomozási bíró hatásköre (csak felsorolni), óvadék részletesen, előzetes letartóztatás, házkutatás ügyvédnél, mikor, hogyan. (pótmagánvádnál plusz kérdés: NAV mint sértett lehet-e pótmagánvádló, 2014-es BJE szerint nem)
Bv: szabadságvesztes félbeszakítása, magánelzárás, különleges biztonságú körletre helyezés (meddig tarthat: 6 hónapig, 5 fős bizottság félévente felül vizsgálja, vagyonelkobzás és pénzbünti végrehajtása (csak annyi hogy ki), közérdekű munka kijelölése (itt is csak annyi hogy a pártfogó jelöli ki).
Szabs: szabálysértési hatóságok, helyszíni szabálysértés kiszabására jogosultak, mi a fő szabály a szabs eljárásban (hogy iratok alapján döntenek)
Nagyon segítőkészek voltak, ha valami nem jutott eszembe, rávezetettek.
Mindenkinek egy kalappal, akinek még vissza van!
Sziasztok!
Túl vagyok az írásbelin, ezt húztam: BH2001.412 Bár a jogesetet nagyon lecsupaszították, és az eredetiben 3 elkövető volt, nálam egy, emellett az eredetiben az elkövetők a bántalmazás után eltulajdonítottak egy légpuskát, nálam az szerepelt, hogy az elkövető nem vitt el semmit. A lényeg, h az elkövető eltulajdonítási szándékkal ment a helyszínre, és olyan súlyosan bántalmazta a sértettet vasrúddal (nagy erővel, nyakon, nyakszirt tájékon és koponyán), hogy a sértett később meghalt. Ezért nyereségvágyból elkövetett emberölésnek kell minősíteni, egyúttal az aljas indokból való elkövetés a kettős értékelés tilalma miatt nem állapítható meg, a vagyon elleni bcs pedig nem állhat halmazatban a nyereségvágyból való emberöléssel.
Itt a jogeset:
BH2001. 412.
- Az emberölés bűntette nem minősül egyidejűleg nyereségvágyból és aljas indokból elkövetettnek, ha a nyereség megszerzésének a leplezése - mint indíték - szorosan tapad a nyereségvágyhoz, annak részét alkotja, és ezért attól nem különíthető el [Btk. 166. § (2) bek. b) és c) pont].
- A nyereségvágyból elkövetett emberölés mellett a kifosztás bűntettének a megállapítása fogalmilag kizárt [Btk. 12. § (1) bek., 166. § (2) bek. b) pont, 322. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont].
- Az azonos sértett sérelmére a rablás és a kifosztás megvalósítása kizárt, függetlenül attól, hogy az elvett vagy elvenni kívánt dolog több személy tulajdonában áll [Btk. 12. § (1) bek., 321. § (1) bek., 322. § (1) bek. b) pont].
A megyei bíróság az I. r. vádlottat nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette, társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt - mint többszörös visszaesőt - 15 évi fegyházbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A II. r. és a III. r. vádlottat társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntette és társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette miatt 5-5 évi fegyházbüntetésre és 5-5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A tényállás a következő.
A bíróság az I. r. vádlottat nemi erkölcs elleni és vagyon elleni bűncselekmények miatt már több esetben ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre. Többszörös visszaeső. Nőtlen, gyermektelen, általános iskolát és szakmunkásképzőt végzett. Letartóztatása előtt rokkantsági nyugdíjban részesült, melynek összege 9300 forint volt, vagyontalan.
A II. r. vádlott jelen cselekményig büntetlen előéletű volt, ezt követően a városi bíróság az 1998. június 16. napján jogerőre emelkedett ítéletével társtettesként elkövetett lopás bűntette, 3 rb. lopás vétsége és lopás vétségének kísérlete, valamint rongálás vétsége miatt 10 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Ezt a büntetését a jelen ügyben elrendelt előzetes letartóztatása alatt kitöltötte. Nőtlen, gyermektelen, munkanélküli, jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezik, általános iskolát végzett.
A III. r. vádlott a jelen bűncselekmény előtt büntetlen előéletű volt, ezt követően a városi bíróság az 1998. június 16. napján jogerőre emelkedett ítéletével 5 rb. lopás bűntette, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete, lopás vétsége és 2 rb. rongálás vétsége miatt 10 hónapi börtönbüntetésre, valamint 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, amelyet jelen ügyben foganatosított előzetes letartóztatása közben kitöltött. Nőtlen, gyermektelen, munkanélküli, alkalmi munkából havi 10 000 forint jövedelme volt, vagyontalan, az általános iskola hét osztályát végezte el.
A vádlottak a jelen ügyben tárgyalt cselekményüket megelőzően egymással jó barátságban voltak, gyakran feljártak az I. r. vádlott édesanyjának a lakására, ott és más szórakozó helyeken italoztak, szórakoztak. Mindhárman erős testalkatúak, de az I. r. vádlott mint idősebb és tapasztaltabb, valamint fizikumánál fogva is vezető szerepet játszott közöttük.
A II. r. és III. r. vádlottak egymást már gyermekkoruk óta ismerték, míg az I. r. vádlottal a jelen cselekmény előtt csak mintegy éve ismerkedtek meg. Mindkettőjük többször végzett alkalmi munkát a G. J. 78 éves férfi hétvégi telkén, amely körül van kerítve, és azon két lakható hétvégi ház van. A II. r. vádlott G. J. unokájának is udvarolt, ezért tudomással bírt arról, hogy különféle, a telek megműveléséhez szükséges, és ott használt szerszámokkal rendelkezik. Ebbéli tudomásukat közölték az I. r. vádlottal, és azt is, hogy az idős embertől nem kell tartaniuk, mert a kutyái éjjel meg vannak kötve, ő pedig olyan mélyen alszik, és egyébként is nagyot hall, hogy betörés esetén leleplezéstől nem kell tartaniuk. A helyismerettel rendelkező vádlottak viszont nem tudtak arról, hogy G. J. időközben szállás és étel fejében a saját biztonsága és vagyontárgyai megóvása érdekében gyakorlatilag biztonsági őrként foglalkoztatta a 35 éves sértettet, akinek átadta az őrzéshez a tulajdonában levő légpuskáját is. A sértett vásárolt egy távcsövet, és azt a fegyverre szerelve éjszakánként G. J.-ra és értékeire felügyelt. G. J. és a sértett a telken levő két különböző épületben töltötték az éjszakákat.
A vádlottak elhatározták, hogy G. J. házába betörnek, és ennek érdekében feszítővasat, álarcot, vasrudat és szőlőkarót vittek magukkal, továbbá még munkáskesztyűkkel is felszerelkeztek, hogy ujjlenyomatot ne hagyjanak. Előzetes italozás után 1997. október 16. napján éjszakai sötétségben érkeztek G. J. körülkerített portájára, ahová úgy mentek be, hogy a II. r. vádlott a kapun átnyúlva a riglit elhúzta. A kutyák ugatására azonban a sértett - aki az általa használt lakrészben az egyik ismerősével televíziót nézett - felfigyelt, és az épületből kimenve a teraszon a villanyt felkapcsolta. A vádlottak ekkor ezen épület mögött elbújtak, a sértett pedig - mivel senkit sem látott - légpuskával ment ki körülnézni. Az I. r. vádlott és társai észlelték, hogy a portán más személy is tartózkodik, nem adták fel azt a tervüket, hogy G. J. értékeit eltulajdonítsák, ezért a helyszínt nem hagyták el, hanem elsőként a II. r. vádlott odament a sértetthez, szemtől szembeni testhelyzetben közelítve meg a kezében levő feszítővassal. Ahogy a közelébe ért, a sértett a légpuskát célzásra emelte, de a II. r. vádlott ettől sem ijedt meg, noha a sötétben nem látta, hogy a fegyver csak légpuska. A II. r. vádlott a fegyver csövét elkapta, azt lefelé nyomta, és oldalt lépett, majd amikor azzal a sértett lőtt és a bal combját eltalálta, a kezében levő feszítővassal a sértettet a felső testrészén két ízben megütötte. Az ütésektől a sértett térdre esett, és a fegyvert maga mellé a földre ejtette. Ekkor érkezett oda a III. r. vádlott, aki a II. r. vádlott segítségére sietett, és a sértettet úgy hátba ütötte, hogy az a földre került, majd hogy ott tartsa, az egyik lábával rátaposott a tarkórészén a nyakára. Végül az I. r. vádlott is odament, és avégett, hogy a lopást végre tudják hajtani, és hogy őket a sértett ne tudja feljelenteni, valamint a környéket ne tudja fellármázni, a nála levő vasrúddal a sértett koponyája tetejére nagy erejű ütést mért. Ettől az ütéstől a sértett ismét a földre került, mire az I. r. vádlott legalább közepes erővel a vasrúddal a jobb oldalon a falcsont-nyakszirtcsont tájékára mért ütést a sértettre, amitől az az eszméletét a helyszínen elvesztette, és többet nem is tért magához. Ezen ütés következtében tört el a sértett orrcsontja és arccsontja.
Ezt követően az eredeti tervüknek megfelelően az I. r. vádlott G. J. lakásának a bejárati ajtaját feszítgette a feszítővassal, a III. r. vádlott figyelt, hogy nem jön-e arra valaki, a II. r. vádlott pedig a sértett által használt helyiségbe ment be. Itt meglepetésére még egy embert talált, aki viszont nem vette őt észre. Kimenve a II. r. vádlott szólt a társainak, hogy a portán még egy ember is van, ezért a leleplezéstől tartva, mindhárman távoztak úgy, hogy a kerítésen másztak át. Távozás közben a III. r. vádlott magához vette a sértett által használt légfegyvert.
Ha a tervüket zavartalanul végre tudják hajtani, G. J.-tól két kerti motoros kapagépet és egy benzinmotoros láncfűrészt vittek volna el összesen 98 000 forint értékben.
Távozásukat követően a környéken lakó ismerősüket keresték fel, akinek azt állították, hogy a cigányokkal verekedtek, ettől sérült meg a II. r. vádlott combja. Az ismerősük a sebet segített ellátni, mialatt az I. r. vádlott javasolta társainak, hogy őt is meg kellene ölni, nehogy feljelentse őket, de ettől a szándékától elállt, mivel a II. r. és a III. r. vádlott erről lebeszélték. Ezután a vádlottak a házból kimentek, az I. r. vádlott lakásán a légfegyvert szétszedték, és másnap az egyik kukába dobták.
A nyomozás során a légfegyvert lefoglalták, és G. J.-nek kiadták, így az okozott kár e részében megtérült.
A sértett ismerőse - aki közben a televízió adását nézte - eszméletlen állapotban talált rá a sértettre, felébresztette G. J.-t, majd kihívta a mentőket, valamint a rendőrséget.
A sértett az I. r. vádlott bántalmazása következtében koponyaalapi törést, agyalapi töréseket, arccsonttájéki töréseket, következményes jobb oldali kisagyzúzódást, illetve ellágyulást szenvedett. A sértettet 1998. január 7-ig kezelték a kórházban, ahol - anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna - az előbbi sérülések és a kórházi ellátás során előálló gégemetszés következtében gennyes hörgő- és hörgőcske gyulladás, tüdőgyulladás, valamint hasűri műtétek következtében hasűri tályogok miatt kialakult vérmérgeződés következtében meghalt.
A súlyos sérülések miatt önállóan lélegezni sem tudott, így a bántalmazás, az elszenvedett sérülések és a halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg.
Az ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott javára a cselekmények téves jogi minősítése miatt; az I. r. vádlott és védője ugyancsak a cselekmények téves minősítése miatt és enyhítés érdekében; a II. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében; míg a III. r. vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek.
A legfőbb ügyész az ügyészi fellebbezést fenntartotta, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az I. r. vádlott cselekményét egységesen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének, míg a II. r. vádlott és a III. r. vádlott cselekményét ugyancsak egységesen társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősítse, egyebekben pedig a megyei bíróság ítéletét mindhárom vádlott vonatkozásában hagyja helyben.
A bejelentett fellebbezések folytán a Legfelsőbb Bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú ítélet tényállása megalapozott, ezért azt elfogadta a felülbírálat alapjául.
Az irányadó tényállás alapján mindhárom vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, ugyanakkor viszont a jogi minősítés megváltoztatására irányuló ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal az ügyészi állásponttal, hogy - az állandóan követett bírói gyakorlatra is tekintettel - az emberölésnek nyereségvágyból elkövetettként történt minősítése mellett a cselekmény egyszersmind aljas indokból elkövetettként nem értékelhető, ha a nyereség megszerzésének leplezése - mint indíték - szorosan tapad a nyereségvágyhoz, annak részét alkotja, ezért attól el nem különíthető. Amennyiben ugyanis e két szóban forgó minősítő körülmény motívuma azonos, akkor azok önálló minősítése a kétszeres értékelés tilalmába ütközik.
Ugyancsak egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azon ügyészi állásponttal, hogy a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette olyan összefoglalt bűncselekmény, amelynél az emberölésbe a rablás, illetve a lopás - akár a dolog elleni erőszakkal elkövetett alakzata - beleolvad. Ezért, ha az elkövető - az akár több személy tulajdonában levő - anyagi javak megszerzése érdekében valósít meg ölési cselekményt, a magatartás a vagyon elleni és élet elleni bűncselekmény halmazatának mellőzésével törvényi egységként nyereségvágyból elkövetett emberölésnek minősül, a nyereségvágyból elkövetés célzatára figyelemmel az emberölés mellett a kifosztás bűncselekményének a megállapítása pedig fogalmilag kizárt. Ugyancsak fogalmilag kizárt az azonos sértett sérelmére rablást követően a kifosztás megvalósítása, mivel a rablás sértettje az a személy, akivel szemben az elkövető a dolog megszerzése végett erőszakot, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, függetlenül attól, hogy az elvett vagy elvenni szándékolt dolog több személy tulajdonában áll.
A kifejtettekre figyelemmel tehát a Legfelsőbb Bíróság - az ügyészi indítványban foglaltakkal egyezően - az I. r. vádlott cselekményét egységesen a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének, míg a II. r. és a III. r. vádlott cselekményét ugyancsak egységesen a Btk. 321. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő, társtettesként, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősítette.
Az enyhítésre irányuló fellebbezések nem alaposak.
A megyei bíróság mindhárom vádlott vonatkozásában lényegében helyesen állapította meg a büntetés kiszabására kiható körülményeket. A jogi minősítés megváltoztatására figyelemmel a súlyosító körülmények közül mellőzni kell az I. r. vádlott vonatkozásában a többszörös halmazatot, valamint azt, hogy az élet elleni cselekmény többszörösen minősül, míg a II. r. és a III. r. vádlott tekintetében a halmazatot.
A törvénnyel már több alkalommal összeütközésbe került vádlottakkal szemben, akik kiemelkedő tárgyi súlyú, élet elleni, illetve erőszakos jellegű vagyon elleni bűncselekményt követtek el, a megyei bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a törvény szigorának alkalmazása szükséges, ennek enyhítésére nem kerülhet sor, mivel az ellentétben állna a Btk. 37. §-ában meghatározott büntetési céllal, és nem szolgálná sem a vádlottak egyéni, sem pedig az általános megelőzés érdekeit.
A megyei bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, így azokat a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. 202/2000. sz.)
Üdv!
A véleményeteket szeretném kérni az alábbiakban:
Hivatali visszaélés miatti ügyben az ügyészség nem rendelt el külön nyomozást (??????) hanem egy másik ügyhöz egyesítette a feljelentést.
A feljelentés megtételekor az ügy már 2 éves sztori volt, majd az egyesítéstől kezdve 13 hónapon át egy betűvonást nem tettek az ügyben, mindösszesen 3 db. megkeresés történt.
Ezek közül 2 db. azoknak az iratoknak a beszerzésére vonatkozott, amiről kimondta a bíróság, hogy nem szükséges a vizsgálatuk, a 3. pedig olyan megkeresés volt, aminek tartalma egyébként jogszabályból kiolvasható lett volna.
Álláspontom szerint az ügyben bekövetkezett az elévülés, mert nem volt olyan ÉRDEMI nyomozási cselekmény, ami az ELKÖVETŐ ELLEN irányult volna és így alkalmas lett volna az elévülés félbeszakítására.
A bíróság szerint igazam van abban, hogy a nyomozás elrendelésének hiányát nem pótolta az egyesítés, ezért az valóban nem alkalmas az elévülés megszakítására, de az "ALIBI" megkeresések félbeszakították az elévülést.
Szerintem a megkeresés nem érdemi intézkedés és nem alkalmas az elévülés félbeszakítására, márpedig azért mert azt egyébként a feljelentés kiegészítése során is lehet alkalmazni, éppen azért mert nem nyomozási cselekmény. Ha ugyanis az lenne, akkor a felj. kieg során történő alkalmazásával már a nyomozást el kellene rendelni.
A megkeresés jelen esetben is csak a cselekményre, így a tárgyi oldalra gyűjtött adatot, nem az elkövető ellen irányult, így álláspontom szerint nem volt alkalmas az elévülés félbeszakítására.
Szerintetek?
Kedves Matilda!
Véleményem szerint a II.r. vádlott cselekménye: személyi szabdság megsértése könnyű testi sértés vétségével bűnhalmazatban (a szem.szab. megsértése erőszak, testi sérelem okozása nélkül is megvalósítható).
A I.r. vádlott cselekménye: védekezésre képtelen személy (ittas, sérült)sérelmére elkövetett emberölés.
Persze, nem biztos, hogy jó vagy teljes így a minősítés. Csak "hangosan gondolkodtam"...
Kedves Matilda_xxx!
Szerintem sem erős felindulásban elkövetett emberölés, hanem "sima" szándékos emberölés, mert nem borult el a tudata, vagy ha el is borult, talán nem is lenne "méltányolható" az ok. I.r és II.r társtettesek...
De hiába kerestem a BH-t, nem találtam :( Mi lett a megoldás? Kalappal a szóbelihez!
Dani
Kedves Matilda_xxx!
Az erős felindulás, mint válasz nem jó, mert az erős felindulásnak méltányolható okból kell erednie.
Az nem méltányolható ok, hogy a vádlott agya elborult mert a sértett nem adott pént italra, szídta a vádlottat annak részegsége miatt, és fel akart kelni az ágyról a vádlott akarata ellenére.
Ajró Özsén
Sziasztok!
A közveszély okozása vs. rongálás jogeset BH száma a 1991.98- as (épp most nézem:)
Matilda_xxx, I. rendű terhelt lehet esetleg eshetőleges szándékkal elköv. emberölés? Én sem találtam a jogesetet. Ha meglesz, légyszi írd le,
Köszi, Nagy kalappal a szóbelihez.
Szia Matilda_xxx! Én is tegnap voltam írásbelizni, csütörtökön megyek szóbelizni, majd utána megírom az én vizsgámat..
Megnéztem a jogtárban, de nem találom a jogesetedet, a könyvekben sem, kommentárban sem. :( Az a helyzet, hogy ennyi infóból nehéz állást foglalni, a tudatbeszűkülés megállapításához több infó kellene, meg azt is kellene tudni hogy hogyan szidalmazta a sértett a vádlottakat, mit mondott. Egy sima szidalmazás nem igazán van arányban a megölésével. De nem tudom, valaki okosabbat kellene megkérdezni a gyakorlatból, egy kollégádat kérdezd meg ha tudod.
A másik, hogy nem írtad el a testi sértést? Azt írod 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott a II.r. vádlott, de súlyos testi sértés miatt ítélted el..
Sziasztok!
Tegnap voltam büntető anyagi jogból írásbelizni és az alábbi jogesetet kaptam. Van esetleg valakinek ötlete, hogy melyik BH lehet ez, vagy hogy mi a jó megoldása?
Nagyon köszönöm előre is!
A konkrét eset:
Az I. r. vádlott élettársi viszonyban élt a sértettel. I. r. vádlott és II. r. vádlott már hosszabb ideje ismerték egymást. A vádbeli napon a sértett és a vádlottak együtt italoztak. Szóváltás alakult ki, mert I. r. vádlott kérésére nem adott pénzt a sértett a további italozásra. A sértett szidalmazta a vádlottakat. Az I. r. vádlott megüttötte a sértettet, majd lelökte az ágyra. Amikor sértett megpróbált felkelni, visszalökte. A II. r. vádlott is visszanyomta a felkelni próbáló sértettet, melynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az I. r. vádlott belenyomta a sértett arcát a párnába, és a halál ennek következtében állt be.Ezután elmentek a helyszínről, majd I. r. vádlott javaslatára visszamentek, és önakasztásnak állították be az esetet. A sértett egyébként is meghalt volna pár napon belül, betegsége miatt.
Én az erős felindulásban elkövetett emberölés (1r.vádlott) valamint súlyos testi sértés és bűnpártolás vétségében (2.r. vádlott) találtam őket bűnösöknek.
Amúgy még annyi, hogy mi 4-en voltunk, egy srác írásbelizett és kb. mindenkinek 3/4 óra volt a vizsga. Persze a K betűmmel én voltam az utolsó, meg ugye már péntek délután volt, mindenki ment volna haza... Mondjuk az durva, hogy 6-ból 4-en mentünk el.
Köszi, sylver 24!
Igen, ilyen állatkertes lett a vizsga, de inkább ez, nekem az ilyen bcs.-ek logikusabbak, könnyebben emészthetők, mint a kábszer, költségvetési csalás, a vagyon elleniek 64 minősített esete/darab és kedves társaik:)
Sziasztok!
Én is pénteken voltam büntiből, polgárból voltam legelőször, amivel ténylegesen foglalkozok is, a büntetőjoggal viszont egyáltalán nem, de hála istennek meglett!
A kérdéseim az alábbiak voltak:
Büntetőjog:
- látszólagos anyagi halmazat esetei: büntetlen előcselekmény, részcselekmény, eszközcselekmény, utócselekmény
- közokirat fogalma (Pp. szerinti), közokirat-hamisítás alapesetei: itt kicsit gondban voltam, mert a törvény szövegén felül az első két alapeset halmazati kérdésével foglalkozó jogegységi határozatra is kíváncsi volt, de ezt sajnos nem tudtam. Lényeg: ha valaki készíti is és felhasználja is az okiratot, akkor a készítés esetéért lesz büntetve, a felhasználásért pluszban nem. Okirattal visszaélés
- összbüntetésről minden, különösen: több különböző végrehajtási fokozat közül melyikben kell az összbüntetésbe foglalt büntetést végrehajtani, mi a kivétel.
- Hogyan jelenik meg a hamis okirat felhasználása a költségvetési csalásnál
Be:
- szakvéleményről minden: mi a célja, mit kell vele bizonyítani, a büntetőeljárás mely fázisaiban merül fel a szakértő kirendelése, ki rendeli ki, a szakvélemény szerkezeti felépítése, mi történik, ha egy szakvélemény homályos, ellentmondásos, hogyan lehet az ellentmondást tisztázni (itt mondta azt, hogy kell egy szakértői testület általában, de erre őszintén szólva nem emlékeztem)
- A nyomozás befejezését követően az ügyésznek mik a feladatai
Bv. és szabálysértési jog:
- az ügyész szerepe, feladatköre a szabálysértési eljárás során
- a szabadságvesztés végrehajtás megszakításának esetei
- a büntetés-végrehajtási intézményrendszer szerkezeti felépítése
- elítéltek jutalmazása: a felsoroláson kívül még arra is kíváncsi volt, hogy a fenyítés nyilvántartásból való törlése, mint jutalom milyen előnyökkel járhat az elítélt számára (a feltételes szabadságnál, enyhébb végrehajtási fokozatnál pl. szempont, hogy nincs fenyítése)
Összességében én nem éreztem olyan könnyűnek a kérdéseimet főleg anyagi jogból nem, mégis pozitív volt a vizsga, mert azt nyilván figyelembe vették, hogy nem vagyok büntetőjogász.
Egyébként nagyon sok ember van így, hogy nem foglalkozik büntetőjoggal, mégis 2-3 hét alatt lóhalálában fel kell készülnie, és előadni úgy az egészet mintha értene hozzá, ami szerintem teljesen hiteltelenné teszi az értékelési rendszert.De hát ez nem a mi hibánk ugye...
Mindenkinek sok sikert és kitartást kívánok!
