A vagyonosodási vizsgálatok kapcsán már csúfosan leszerepelt ombudsman megint bakot lőtt, mikor az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedésként történő elbírálásába kötött bele, jóllehet ez éppen az ügyféli garanciák védelmére hivatott előírás!
Az APEH lenne a legboldogabb, ha az elkésett fellebbezésekkel nem kellene foglalkozni, az ügyeket eljárás megszüntető végzéssel le lehetne zárni, egyben jogerőre emelvén és végrehajthatóvá változtatván az elsőfokú határozatot. Volt ilyen gyakorlat a Ket. alapján 2 éve, és éppen az adózói felháborodás miatt rögzítette a jogalkotó a felügyeleti intézkedésként való elbírálást (ami lényegében egy olyan fellebezésnek tekinthető, melyet nem 15-30 napon belül, hanem az elévülési időszakban bármikor elő lehet terjeszteni).
Mert mi most a gyakorlat? Nézzünk egy tipikus példát. Az elsőfokú adóhatóság megállapít mondjuk 20.000 eFt adókülönbözetet, meg még egyszer ennyi bírságot és pótlékot. Az ügyfél fellebbez, megfizeti az 500 eFt illetéket, de elkésve nyújtja be. Az elsőfok felterjeszti, a másodfok pedig automatikusan érdemben bírálja el a fellebbezést felügyeleti intézkedésként, azaz a végrehajtás sem indul meg (vagy felfüggesztésre kerül).
Nézzük mit akar az ombudsman. Az adózó elkésetten fellebbez, a másodfok nem is foglalkozik az elsőfokú határozat jogszerűségével, "elutálja" az ügyet, ami azzal jár, hogy azonnal meg kell fizetni a 40.000 eFt előírást. Ehhez képest nyilván nagyon "fontos", hogy az 500 eFt-ot visszakapja az ügyfél, azaz visszakapná, hiszen azt rögtön visszatartják a már esedékes 40.000 eFt tartozásra. Mivel az elsőfokú jogerős határozattal szemben nincs bírói út, a szerencsétlen ügyfél ha továbbra is úgy gondolja, hogy jogsértő a határozat (és miért ne gondolná úgy, hiszen fellebbezett), akkor kénytelen újra előterjeszteni a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet és újra megfizetni az 500 eFt illetéket (összesen már 1.000 eFt), mivel a fellebbezési és felügyeleti illetékek azonosak.
Ebből rögtön látszik mennyire lenne "adózóbarát" az ombudsman javaslata (össznépi felháborodás lenne), de nézzük a szövegben az alábbi gyöngyszemet:
- Mi az, hogy az ügyfél nem rendelkezhet jogorvoslati jogával? Hiszen azért terjesztette elő a fellebbezést, mert jogsértőnek tartja az elsőfok döntését. Az adóhatóság csupán hozzásegíti a joggyakorláshoz, mikor az elkésettség ellenére is érdemben elbírálja azt. Egyébként az ügyfél bármikor visszavonhatja bármely jogorvoslati kérelmét.
