SolnesM
2008.03.27. 13:40
Természetesen érzi, hogy nem tiszta.
De egyenlőre 'csáky szalmája ' az a 3-4 m2 -es volt budi !
Kis ember kis zsákmány - nagy ember nagy zsákmány !
elbirtoklás
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.26. 09:09
Ez nem így megy. De amíg senki nem szól rá, addig csinálhatja - csak tudjon róla, hogy nem jogszerű.
Megjegyzem: hogy mi van az adásvételi szerződésben, az egy dolog. Hiába veszem én meg tőled azt a szép nagy kupolás házat a Kossuth téren...
SolnesM
#
2008.03.26. 09:00
Sziasztok !
Ez is olyan elbirtoklás féle ügy lesz /lenne :
Tehát egy ismerősöm lakik egy korábbi önkormányzati bérház - ma már társasház egyik kis/közepes lakásában mint tulaj kb. 3 éve.
Ebben a házban korábban a hátsó traktusokban voltak olyan félkonfortos - magyarul WC nélküli lakások is. Ezek gazdái a problémát ugy ahogy megoldották, a közös WC -k ( 3 lakásra egy 2 üléses helyiség esik) kamrává léptek elő. Van az első emeleten egy gazdátlan WC helyiség - sitt lerakó, macska kégli. Ez az első emeleti helyiség valószinű egy vállalkozásé, aki a földszintet és az első emeletet elfalazta a ház többi részétől - ezt a traktust viszont kihagyta. A közös képviselő nem tudja a tulajdonjogokat sehogy sem - van még 5 háza.
Az ismerős gondolta : hasznosítja.
Egy éve lezárta, eddig senki nem jelezte az igényét erre a helyiségre.
Bérelni nincs kitől.
Van az adásvételi szerződésében egy olyan kitét : ........ x m2 lakás, pontos körülírás és a hozzátartozó mellékhelyiség, de hogy az melyik, nincs meghatározva. Gondolta : legyen ez !
Vélemény ???
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.26. 08:47
A helyi építési szabályzat előírja, mekkora lehet a legkisebb építési telek, illetve egy teleknek legfeljebb mekkora hányada építhető be. Ha a megosztással ezeket a szabályokat sértő állapot alakulna ki, akkor az akadálya az elbirtoklásnak.
lubic
#
2008.03.26. 08:43
Köszönöm a válaszokat. Sajnos nagyon laikus vagyok: mit jelent az, hogy a föld nem osztható meg?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.20. 14:28
15 év, de önkormányzati (vagy állami) tulajdonú ingatlan esetében nem kezdődhetett 1992 előtt.
-praetor-
#
2008.03.20. 14:11
Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
Egyébként 15 év.
lubic
#
2008.03.20. 13:46
Azt szeretném megtudni, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlant/telket (pontosabban annak egy részét) el lehet-e birtokolni. A mostani törvények szerint 10 vagy 15 év folyamatos használat után birtokolható el a tulajdon?
ObudaFan
#
2008.03.05. 16:27
Ez így van. Városi belterületi ingatlanokra még ilyen feltételekkel is lehet vevőt találni sokszor, külterületre, meg falusi belterületre már nem nagyon.
Prunus P.
#
2008.03.05. 14:48
Hát az egész biztos, hogy nem fogja megérni.
Azért fontos mégis, mert enélkül a többi részt is nehéz eladni, ha úgy alakul. Az egésznek sincs túl nagy ára, csak hát elhagyni sem lehet, mert a pm-i hivatal kényszerkaszáltatja, és pár év alatt kifizettetik velem a per árát, semmi haszon fejében...
ObudaFan
#
2008.03.04. 20:55
Én végignéztem egy tizensok alpereses elbirtoklási pert, hálistennek csak az egyik alperes képviselőjeként. Láttam, mit szenvedett a felperesi képviselő. Az az igazság ugyanakkor, hogy nincs vállalhatatlan ügy, de az átlag ügyvédi munkadíj mértékénél ez biztosan magasabb, az ügyfélnek is meg kell gondolnia, hogy megéri-e.
Prunus P.
#
2008.03.04. 06:51
Köszönöm!
Tehát, ennyire visszamenőleg is van hatálya az elbirtoklási idő meglétének? Ez új információ számomra.
Dr.Attika
#
2008.03.03. 14:59
Szerintem az állam már nem játszik sok szerepet, mert az elbirtoklás bekövetkezett az állam öröklése előtt. Nem látom olyan bonyolúltnak a problémát. Hogy ügyvédek nem vállalják azt megértem. Én egy barátom ilyen ügyét viszem egy éve, de tapasztalatból tudom sok vele a kín.
Egyébként nem értem miért kell ennyire félni a közös tulajdon elbirtoklásától. Annyit ír a PK. hogy fokozottan kell vizsgálni az elbirtoklás feltételeinek teljesülését. Tulajdonképpen minden elbirtoklást fokozottan kell vizsgálni.
Prunus P.
#
2008.03.03. 14:32
Ez idáig rendben, aki a korábbi részletek ajándékozását intézte, az megcsinálja ezt a pert is, csak elég nehéz vele zöldágra vergődni, kicsit értetlen. (Távoli ismerős egyébként, 2 idegen ügyvéd nem is vállalta az ügyet, annyira bonyolult volt az elején, kb. 14 néven volt az 1 telek.)
Szóval, szeretném átlátni a dolgokat, mielőtt az ügyvédhez mennék.
Tényleg, megvan valahol a neten ez a 121. § ? Nem találtam. Belinkelné valaki, ha megvan? (Esetleg elküldené mail-ben?)
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.01. 18:40
Bízz meg egy ügyvédet!
Prunus P.
#
2008.03.01. 16:40
Köszönöm a válaszokat!
Akkor nyugodtan meg lehet indítani az ügyet, nem csökkenti az esélyeket, hogy apámnak személy szerint nincs meg a 15 éve?
Nem lenne érdemes külön ügyben foglalkozni az állam részével? Vagy a külön ügy még drágább?
De mivel az államra nem lett ráíratva a birtokrész, sőt még az örökhagyóra sem, akkor nem lehetne az államot kihagyni, és valamiképpen a nyilvántartott tulajdonostól, a 25 éve elhunyt nénitől elperelni?
A lakcímnyilvántartásról csak annyit tudok, hogy létezik ilyen, de én ehhez hol tudok hozzáférni?
Milyen adatokat kellene hozzá tudnom? Csak valami húsz éves, kettővel ezelőtti lakcíme van meg, és a volt telefonszáma.
Egy ügygondnok kirendelése nagyságrendileg mennyibe kerülhet?
(Az a baj ezzel az egésszel, hogy a két rész együtt érhet vagy 60 E-t, de ha nincs apám nevén, akkor el sem lehet adni a többi részeket sem, ha majd valamikor már nem tudjuk művelni.)
ObudaFan
#
2008.03.01. 10:51
„A nő vezetékes telefonszáma tavaly megszűnt egyébként, a címét meg nem tudjuk, nem biztos, hogy megtaláljuk még egyszer az életben. Ez mennyiben befolyásolja az ügyet?”
Annyiben, hogy első körben meg kell keresni a lakcímnyilvántartást, és ha ez sem vezet eredményre, hirdetményi idézést kell kérni, és ügygondnok kirendelését az ő részére. Ez némileg költségesebbé teszi a dolgot, de még mindig jobb most, mint ha majd az ő 4-5 örököse ellen kell lefolytatni ugyanezt a pert, és mindenkinek ügygondnokot kell kérni, meg nyomozni a hagyatékátadó végzések és az örökösök kiléte után. (Tudom, volt már olyan ügyem, ami kb. 18 alperessel indult, és az alperesek száma csak nőtt.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.01. 08:24
„Nagyapám 1994-ben halt meg, tehát még nincs 15 éve apám nevén a telek. ”
Az a kisebb baj, a jogelőd birtoklásának idejét a saját idődhöz hozzászámíthatod. Viszont tulajdonostársak között mindig szigorúbban vizsgálják a többi feltételt. Plusz ha az állam is alperes, akkor hivatalból keménykedni fog.
Mindenesetre meg kell próbálni.
Prunus P.
#
2008.03.01. 07:08
Kedves Hozzáértők!
Nekem is az elbirtoklással kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
A dolog lényegével tisztában vagyok, csak a „finomságokkal” nem.
Tehát:
Van egy falusi beépítetlen telkünk (házhelyünk), amit mg-i termelésre használunk. Kb. 1974 óta a mi családunk használja közösen, nagyapám, apám, én. A szomszédok is tanúsíthatják, hogy rajtunk kívül ott senki nem dolgozott.
Kiderült pár éve, hogy a terület meglehetős része nem is a miénk, hanem nagyapám testvérei, ill. leszármazottaik nevén van. (Korábban nem nagyon nézegettük a tulajdoni lapot.)
A legtöbb tulajdonossal megegyeztünk, ajándékozással ránk íratta a részét.
Viszont van egy nő, aki zsebszerződéssel eladta a részét nagyapámnak 35 éve, csak nem emlékszik rá, vagy csak újabb pénzt akar kicsikarni, mindegy. Vele is beszéltünk, ő elzárkózik az átíratástól.
Nagyapám 1994-ben halt meg, tehát még nincs 15 éve apám nevén a telek. Ilyen esetben az örökléssel nem lesz jogfolytonos a használat? Még kell várnunk másfél évet, hogy elindíthassuk az ügyet?
A nő vezetékes telefonszáma tavaly megszűnt egyébként, a címét meg nem tudjuk, nem biztos, hogy megtaláljuk még egyszer az életben. Ez mennyiben befolyásolja az ügyet?
Még egy pici töredékrésszel van gond. Akinek a nevén van a földhivatalban, az meghalt kb. 25 éve, a férje volt az örökös, de nem lett átíratva a nevére, mert nem is tudott róla. A férj is meghalt vagy 10 éve, utána az állam örökölt, gyerek nem volt. Itt mit lehetne tenni? Lehet mondjuk elbirtoklást indítani, hogy a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik? (Ami igaz is. :) )
ObudaFan
#
2007.04.17. 18:20
Birtokvédelmi pert kell indítani a bíróságon, és kérni kell ennek az ingatlanrésznek a te birtokodba való visszabocsátását.
Thomas31 (törölt felhasználó)
#
2007.04.17. 17:48
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.04.17. 14:34
El lehet részben is, feltéve, hogy megosztható.
Thomas31 (törölt felhasználó)
#
2007.04.17. 14:23
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.
HE0222
#
2005.09.28. 20:50
Az elbirtokláshoz egyáltalán nem szükséges jóhiszeműség, azaz tulajdonjogot lehet szerezni elbirtoklás útján akkor is, ha valaki tudja, hogy ő nem tulaj, és akkor is, ha tudnia kellene, ő mégis "sajátjaként szakadatlanul" birtokol. A sajátjakénti birtoklásnek semmi köze a jóhiszeműséghez.
dzsilav
#
2005.09.23. 14:03
Azért, ez nem ilyen egyszerűen végbemenő dolog. Bárhogy is kerüljön valaki a lakásba, teljesen abban a tudatban kell lennie, hogy az az övé.
Feltételezhető hogy az előbb leírtaknál nem vásároltak adás-vételi szerződés nélkül. Ha pedig nem történik adás-vétel , csak úgy használatba kap valaki lakást vagy pénzért cserébe lakhatás remél az igenis tudhatja , hogy nem a saját lakását birtoklja.
Bár manapság még az is elképzelhető, hogy azt gondolják, ügyvédi ellenjegyzés ,adás-vételi szerződés , földhivatalban történő bejegyzés nélkül is lehet ingatlant vásárolni.
