Társasházak jogásza!


drbjozsef # 2024.05.18. 06:17

osztap,

Persze, ez megvan, egyet is értek vele, a hitelesítés hiánya önmagában nem kell hogy érvénytelenítse a határozatokat, ahogy fordítva is, a hitelesített jegyzőkönyvben is lehetnek ugye törvénysértő határozatok. Ez világos. A tartalmi részt kellett volna támadnia (ha volt ilyen).

Szomorú örökös,
Biztosan nem olyasmi.

osztap # 2024.05.17. 18:04

drbjozsef,

Az a másodfok véleménye volt. Az LB nem így gondolta. A végén ugyan az LB is elutasította a keresetet, de azért, mert az alperes a hitelesítés hiánya miatt kérte a határozatok érvénytelenné nyilvánítását, a határozatok tartalmát nem vitatta. Pedig, ha tette volna...

Szomorú örökös # 2024.05.17. 17:20

drbjozsef

Ez kb. olyasmi lehet, mint amikor készül egy bármiféle magánokirat, mondjuk egy adásvételi szerződés.
Ott is a tanúnak nem az a feladata, hogy a szerződést tartalmát megerősítse, ő csakis az aláírások hitelességét igazolja.

drbjozsef # 2024.05.17. 16:39

Kitért arra: hitelesítő személynek nem feladata vizsgálni, a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően rögzíti-e a közgyűlést.

Tulajdonképpen mit hitelesít akkor a hitelesítő? Csak azt, hogy tényleg volt közgyűlés? Ha nem számít, mi van benne, mi az értelme egyáltalán egy jegyzőkönyvnek?

osztap # 2024.05.17. 16:04

A kérdező problémája, gondolom, az, hogy szerinte a határozatok nem azok, amik a jegyzőkönyvben vannak, vagy akár nem is érvényesek. HA egy perben kétségbe vonná ezeket, AKKOR a társasház feladata azt bizonyítani, hogy mit határoztak, és hogy azt érvényesen tették-e, mert a jegyzőkönyv - hitelesítés hiányában - már nem teljes bizonyító erejű magánokirat. Érdekes cikk az LB-döntésről:
https://www.vg.hu/…tese-elmarad

Majordomus # 2024.05.17. 15:33

02. Igy igaz.
Megjegyzem,a jegyzőkönyv hitelesitésének bármely okból történő elmaradésa nem jelenti a közgyűlési határozat érvénytelenségét!(LB).

osztap # 2024.05.16. 15:30

Tomi8822,

  1. Igen. Hacsak nem volt egy közgyűlési határozat korábban arról, hogy a társasház csakis az X biztosítónál köthet biztosítást. Vagy hogy be kell mutatni az ajánlatokat. Különben csak beszállítót váltott, és teljesen jogszerűen járt el a Társasházi törvény 43. § (b) alapján.
  2. Nem. A Tht. 39. § (2) miatt. Akit a közgyűlés hitelesítőnek megválaszt, az hitelesít, nem más.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tomi8822 # 2024.05.16. 11:29

Kedves Fórumozók!

Az alábbi két társasházi témában kérem véleményeteket.

Nemrég jutott tudomásunkra, hogy a közös képiviselő 2023 őszén a társasház régi tömbbiztosítását felmondta, és egy másik biztosítótársaságnál újat kötött. A tulajdonosok erről nem tudtak, és utólag sem lettek tájékoztatva. Az új biztosítás megkötése után kb 7-8 hónappal, most szereztünk róla tudomást.
Közgyűlési határozat ilyen témában nem született, ami felhatalmazta volna a közös képviselőt erre. Biztosítási ajánlatokat nem mutatott be a tulajdonosoknak.
Kérdésem: Közgyűlési határozat és a tulajdonosok tudta nélkül a közös képviselő válthat-e biztosítást? (Az SZMSZ-ünk erről nem rendelkezik.)

A múlt heti elszámoló közgyűlésen az egyik megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő végül nem hitelesítette az elkészült jegyzőkönyvet, mert szerinte számos lényeges dolog másképp szerepel a jegyzőkönyvben, mint ahogy elhangzott, és az nem a teljesen valós képet tükrözi.
A közös képviselő ezeket nem javította, hanem megkért egy másik tulajdonost, aki ugyan ott volt a közgyűlésen, de nem lett megválasztva hitelesítőnek, hogy ő hitelesítse a jegyzőkönyvet.
Kérdésem: Az ilyen módon való hitelesítés szabályos-e? Érvényes-e így a jegyzőkönyv?

Köszönöm
T.

drbjozsef # 2024.05.06. 05:13

Nem, drbjozsef nem másként erőltette ezt korábban, és a véleményét továbbra is fenntartja.
Felhívnám a figyelmet az „ezeket az adatokat” fordulatra. Próbáld meg értelmezni, és az előző bekezdéssel együtt olvasni, és rájönni, vajon mire vonatkozik pontosan ez a vonatkozó névmás.

Szomorú örökös # 2024.05.06. 04:39

osztap

Igen, igazad van! Annyira belemerültünk ebbe a határozatba, hogy már teljesen háttérbe szorult az eredeti kérdés.
De miután te is megosztottad a mindenki által elolvasható verziót, érdekes dolgok derültek ki azért.
Lsd. 2024.05.05. 18:28 hozzászólást! Ha már valaki ezt is egészen másként erőltette korábban: lsd. drbjozsef 2024.05.04. 19:23. :-)

osztap # 2024.05.05. 18:45

Ha náluk az SZMSZ-ben van ilyen korlátozás
A társasház SzMSz-e ezekre a kérdésekre nem tér ki.

Kevesebbet írni, többet olvasni.

Szomorú örökös # 2024.05.05. 18:28

Sőt még erre is rábukkantam:

A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az iratbetekintés, illetve a másolatok kiadása során ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni.

Tehát még az iratbetekintéskor sem láthatja a tulajdonos azokat az adatokat, amiket ő esetleg nagyon szeretne.

Szomorú örökös # 2024.05.05. 18:25

osztap

Fent van a birosag.hu oldalon is
Lehet akkor inkább azt kellett volna a kérdező számára belinkelni.
A laikusnak ugyanis nincs az általad linkelt oldalhoz jogosultsága. :-)

Egyébként ez is benne szerepel:
A Kúria utal arra: nincs akadálya annak, hogy a tulajdonostársak a szervezeti és működési szabályzatban kifejezett rendelkezéssel korlátozzák az iratok megismerésével és a másolatok kiadásával kapcsolatos jogot, ugyanis - jogszabályi keretek között - ez a társasházi szabályzat tartalmazza a közös és a külön tulajdonnal kapcsolatos jogok gyakorlásának kereteit (Tht.13.§; 17.§).

Tehát akkor térjünk vissza a kérdező kérdésére!
Ha náluk az SZMSZ-ben van ilyen korlátozás, akkor sajnos a kérdéses tulajdonos eltolhatja a bringát. :-)

osztap # 2024.05.05. 18:14

Fent van a birosag.hu oldalon is: https://eakta.birosag.hu/…-hatarozatok
A keresőbe kell írni: 21.076/2014
Aztán kiválasztani a Kúria Pfv.21076/2014/5 számú határozatot. Majd a három pontnál letölteni.

(A direkt linket a fórum böngészője nem bírta nekem kezelni.)

Szomorú örökös # 2024.05.05. 18:02

osztap

Pedig már kilenc éve kijött ez a BH

Mi több, ez a „BH 2015.7.192” csakis jogosultsággal olvasható végig, ehhez képest bátran ajánlod egy laikusnak már az elején.

osztap # 2024.05.05. 17:43

Elolvastam, ezért is kérdezem, hogy a kúria mióta írhatja felül
Olvasd el még egyszer. A Ptk-ra vonatkozó meg a Ptk és a Tht viszonyát leíró részekre koncentrálj.

A helyedben az is gyanút keltene, hogy Kövér László még nem veri habzó szájjal az asztalt, hogy a Kúria felülírta az Országgyűlés által hozott Tht-t. Sőt, a többi képviselő sem, legyen ellenzéki vagy kormánypárti. Pedig már kilenc éve kijött ez a BH.

Szomorú örökös # 2024.05.05. 16:18

osztap

Tényleg el kéne olvasnod a teljes indokolást.
Elolvastam, ezért is kérdezem, hogy a kúria mióta írhatja felül Magyarország legfőbb törvényhozó testületének a határozatát - konkrétan a törvényt - ezzel a mondatával?

a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában a tulajdonostársnak a tulajdonjog részét képező rendelkezési jogából fakadó jogosultsága, hogy a társasház működése során keletkezett iratokba betekinthessen, jegyzeteket készíthessen, másolatot kaphasson és a másolatokat felhasználhassa

Viszont ha jól látom, akkor ott szerepel az is, hogy a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában, azaz ha ebben korlátozva van a tulajdonosok betekintési joga, akkor még a kúria határozatát lobogtatva se nézhetnek csak úgy mindenbe bele.

osztap # 2024.05.05. 15:31

Tehát a kúria nem volt vevő az országgyűlés által megalkotott törvényre? Felettébb érdekes!
Tényleg el kéne olvasnod a teljes indokolást.

Szomorú örökös # 2024.05.05. 10:24

osztap

Hasonló érvei voltak a linkelt BH-ban a perben az alperesnek. A Kúria nem volt vevő rájuk

Tehát a kúria nem volt vevő az országgyűlés által megalkotott törvényre? Felettébb érdekes!
Az alperes egyébként úgy néztem, hogy a saját maga által felvett pénzekről nem nagyon akart nyilatkozni, pedig az is ott szerepel az éves beszámolóban, tehát nem is igazán értem. Nyilván a könyvelő nem csalta csak úgy át a számára ezt a lóvét bizonylatok nélkül,
mert az már bizony bűncselekménynek számítana, félek ezt kevés könyvelő vállalná be. De akkor íme még egyszer: a tulajdonos törvény szerint csakis a jegyzőkönyvekbe és a határozatok könyvébe tekinthet bele, más nem tartozik rá: Egészen pontosan így szól a törvény:

39. § (3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
45. § (2) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

Egyébként meg érdekes, hogy a kúria határozatán lovaglunk, holott a kérdező egészen más iratok kiadásával kapcsolatban érdeklődött:

Suska15 2024.05.03. 19:17
Az egyik tulajdonostárs 15 évre visszamenőleg kéri tőlem a tarsasház összes dokumentációját / befizetések, kiadások, meghívók, közgyűlési jegyzőkönyvek, kimutások, határozatok, stb./ Kéri továbbá a folyamatban lévő felújítási munkálatok tételes árajánlatait.

Tehát én úgy gondolom, hogy ezeknek csak egy részébe van joga betekinteni. A határozatok könyvében elviekben úgyis ott van visszamenőleg minden éves beszámoló, ahol a befizetések és kiadások szerepelnek, igaz nem tételesen, hanem összevonva éves szinten. De hogy a vállalkozókkal kötött szerződésekhez is szimplán betekintési joga van - főleg 15 évre visszamenőleg - nos azt továbbra is erősen kétlem. Ezt még a NAV sem kérheti szerintem a társasháztól, ahogy tőlem vállalkozótól sem.

osztap # 2024.05.05. 07:41

Szomorú örökös,

Hasonló érvei voltak a linkelt BH-ban a perben az alperesnek. A Kúria nem volt vevő rájuk, érdemes elolvasni az indoklást, hogy miért.

Szomorú örökös # 2024.05.05. 03:47

osztap
a társasházi szerződések zöme nem magánszeméllyel, hanem céggel köttetik, amiknek nincsenek személyes adataik

Egy egyéni vállalkozó sohasem cég. Ha egyéni vállalkozóval kötik a szerződést, ott igenis vannak személyes adatok. És special nálunk nagyon sok közös képviselő egyéni vállalkozó, nem cég. Szóval ez sem igaz. De szerintem nem csak a közös képviselő adatainak kitakarásáról van szó a törvényben, hanem azokról is, akikkel köti a szerződést egyes munkák elvégzésére. Ezeket sem kaphatja meg az a tisztelt lakó, aki lusta volt a hátsóját eltolni a közgyűlésre és utólag akar mindent megtámadni, megvétózni, ezért kérne másolatokat róla. De a törvény szerint csakis a jegyzőkönyvekbe és a határozatok könyvébe tekinthet bele, más nem tartozik rá, ha ő nem gazdasági tevékenységet segítő személy. Én így értelmezem a társasházi törvényt, amit szerintem a kúria sem írhat felül.

Szomorú örökös # 2024.05.05. 03:39

drbjozsef

De ez nem igaz. Erre emeltem ki neked vastaggal. Nem ment át?

Én azt írtam, hogy a törvény szerint a tulajdonos nem tekinthet bele mindenbe,
csakis a jegyzőkönyvekbe és a határozatok könyvébe. Nem ment át? ;-)
Nem értem, miért a kitakaráson rugózol még mindig. :D :D :D

osztap # 2024.05.04. 19:55

Szomorú örökös,

Szerintem túlzásba esel. Először, a társasházi szerződések zöme nem magánszeméllyel, hanem céggel köttetik, amiknek nincsenek személyes adataik.

Sőt, továbbmegyek. A korábban idézett BH szerint:
[20] A perbeli esetben a közgyűlési határozattal megválasztott közös képviselő cég részéről a képviseletet ténylegesen ellátó magánszemély személyes adatait ezért - mivel ez a cég belső ügyelosztási rendjére tartozik - a felperes nem ismerheti meg, azt számára felismerhetetlenné kell tenni. A közös képviselő által a társasház nevében létesített ügyletekre, a könyvelővel kötött szerződésre, bizonylatokra azonban ez a korlátozás sem érvényes, mert a képviseleti elv következtében a társasház válik közvetlenül jogosítottá, illetve kötelezetté, ezért a tulajdonostárs az így létrejövő jogügyletből - és a mögötte álló tulajdonosi rendelkezés jogából - fakadóan jogosult az iratok teljes körű megismerésére és másolatok kiadására.

Tehát az olyan szerződéseket, amiben a társasház fél, a tulaj teljes egészében megismerheti.

Ezért aztán ritka az olyan eset, ahol kitakarásra kerül a sor. A konkrét perben a közös képviseletre megválasztott kft alkalmazottjának személyes adatai voltak azok. Mint tulajdonos, nekem aztán mindegy, hogy Pista vagy Maris ül az irodában, az anyjuk neve meg végképp nem érdekel.

drbjozsef # 2024.05.04. 19:25

Szóval szerinted a kúria bármikor felülírhatja az Országgyűlés által alkotott törvényt? :-O

Egyfelől itt egy királyi kormányhatározat is felülírhat bármit. Főleg a józan észt...
Másrészt meg mondjuk úgy : a törvényt a Kúria kiterjesztően értelmezi, az általa vélt törvényhozói szándék és az életszerűség összevetésével.

drbjozsef # 2024.05.04. 19:23

Mármint, a betekintés esetére. Ott természetesen láthatja a teljes dokumentumot.