Kft. - s kérdések

osztap

„eddig nem igazán árasztotta el vételi ajánlatokkal a kistulajdonost”

Elég, ha egy ismerőse bevállalja, hogy „vétei ajánlatot” tesz a hölgy tulajdonrészére. Így akkor rákényszerül a volt élettárs, hogy fizessen érte, még ha az ajánlat esetleg jelképes összegű is az. Másként ugyebár ugyanis nem élhet az elővásárlási jogával, csakis abban az esetben, ha ugyanolyan feltételekkel akarja megvenni, mint a külső személy. Persze beüthet az is, hogy azt mondja, nem érdekli őt és akkor az a külső személy vagy kénytelen belépni a helyére, vagy pedig visszalép a vételi szándéktól még vásárlás előtt. Nem tudom, hogy ez utóbbi lehetséges-e, de talán ez egy ügyes trükk lehet, ha már ilyen szemét a volt élettárs.

Szomorú örökös,

Szerintem működhet, amit írsz. Reális árat szabva, és a mondjuk adva a volt élettársnak 30-60 napos határidőt, a szokásos 15 nap helyett, hogy éljen elővásárlási jogával. Meg nyilván az ismerősnek nyugodtnak kell lennie, hogy a kérdező párja nem fogja üldözni, ha a volt élettárs nem harap rá a lehetőségre...

Amint KBS jogosan rámutatott, ehhez is kell ügyvéd. Mivel az ügyvéd nem dolgozik ingyen, és nem biztos, hogy a volt élettársat érdekli a dolog (elvégre már húsz éve elvan egy kisebbségi tulajdonossal), kérdés, hogy elég nagy értékű-e a cég, hogy megérje bepróbálkozni.

osztap:
Nos a jegyzett tőke valóban 3 mFt megnèztem a legutolsó beszámolót abban a saját tőke 9,2mFt.
Nyilván felfogunk keresni egy ügyvédet vagy lehetsèges mèg egy könyvelők is..hátha mègiscsak járna osztalèk is!

Ategos,

Az osztalékot magad is megnézheted. Az e-beszámolón ott vannak a beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatok pdf-ekben. Olvasd el az utolsó öt évit, ha azokban hagytak jóvá osztalékfizetést, akkor járhat. (Az öt év a főszabály szerinti elévülési idő.)

Ha tényleg nem volt osztalék, és nincs sok tízmilliós árbevétel meg hatalmas suskusok, akkor meglepne, ha pár százezres összegnél több lenne elérhető a 10%-ért. Szóval óvatosan az ügyvéd dolgoztatásával, mert nem kell sok hozzá, hogy negatívra gyertek ki.

Először is Boldog Új èvet minden kedves fórumozónak!
Osztap

Megnèztem az utolsó 5 èvet.. Gyakorlatilag mindegyiknèl ugyan az a szöveg.: üzleti év adózott eredményét, valamint a szabad eredménytartalék összegét figyelembe véve az
adózott eredmény felhasználására vonatkozóan osztalék nem kerül jóváhagyásra.
Gyakorlatilag szerintem örüljünk ha 300ezer lesz a 10%èrt.
Nagyon köszönöm a segítséget.

https://kolejanisz.hu/…zas-alapitas szerintem ez érdekes lehet ide

kolejanisz

Nem unod még ezt az önreklámozást?

Szép napot kívánok mindenkinek!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft ügyvezető tartózkodási helyét azt be kell-e jelenteni a cégbíróságon, vagy pedig elég az állandó lakcímét.
Köszönöm szépen.

Tök mindegy, mit jelentetek be, hivatalból átvezetik a lakcímnyilvántartásból a lakóhely adatot.

Automatikusan?

Igen.

Akkor nem is kell jelenteni?

A lakóhely változását? Nem. Majd ha más változás is lesz, akkor az egységes szerkezetű alapító okiratba bele kell írni.

Időmegtakarítás...

Ez akkor is így van, ha valaki külföldre költözik ideiglenesen? Tehát a magyar lakcíme megmarad, de egy másik országban bejelentkezik. EU-n belül értve.

Ha nem változik a nyilvántartás szerinti lakóhelye, akkor mit kellene bejelenteni? (A nyilvántartástól eltérő bejelentést nem jegyeznek be. Egyébként ha valóban - a nyilvántartás szerint is, külföldi a lakóhelye, akkor kézbesítési megbízott is kell neki.)

Akkor ha jól értelek, a külföldi (ott bejelentett) ideiglenes tartózkodási hely, de megtartott magyar lakóhely esetében nincs teendő? Ha pedig a magyar lakóhely megszűnik, és helyette lesz egy külföldi lakóhely (a tartózkodási hely helyett), akkor kell a kézbesítési megbízott.

Igen.

Valakinek át kell vennie a postát nem?

Köszönöm szépen a válaszokat, nagyon sokat segítettetek.

Tisztelt Fórumtagok!

Az alábbi kérdésben kérnék segítséget:
Egy ismerősöm (A) a testvérével (B) tagok egy családi Kft-ben. Mindkettőjüknek 10-10% üzletrészük van. Az édesapjuk (C) volt a harmadik tag 80%-os üzletrésszel, aki tavaly októberben elhunyt. A cég továbbra is működik. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. A es B tag is ügyvezetők a cégben, de B-nek önálló aláírási jogköre van.

1. Felvehetnek osztalékot a testvérek még a hagyatéki végzés előtt? Mi ennek a feltétele (pld az elhunyt tag bejelentése a cégbíróságnál, stb.)?
2. Felvehetik a testvérek az elhunyt édesapjuk üzletrészét (80%) osztalékként, vagy előbb meg kell várni a hagyatéki végzést, azaz csak örökölhetik azt?
3. Felvehetik a testvérek a jelenlegi 10-10% üzletrészük után járó 10-10% osztalékot még a hagyatéki végzés előtt?
4. "B" tag megakadályozhatja "A" tagot abban, hogy osztalékot vegyen fel? Más szóval, csak a tagok egyhangú határozata alapján lehet osztalékot kifizetni vagy "A" fel tud venni osztalékot "B" jóváhagyása nélkül is?
5. Felvehetnek-e osztalékot az üzletrésztől eltérő arányban? Tehát akár 50-50%-ot a 10-10% helyett?

Köszönöm!

Taggyűlési határozatokat nem tudnak hozni. Tehát amihez taggyűlési határozat kellene, az halasztódik.

Kedves chanie!

• Mi szerepel a társasági szerződésben?
• Rajtuk kívül van-e más örökös?

Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor
"Taggyűlési határozatokat nem tudnak hozni."

• Miért nem? Mert ketten együtt is kisebbségben vannak?
• Ez azt jelenti, hogy a mérleget sem tudják jóváhagyni?

"Tehát amihez taggyűlési határozat kellene, az halasztódik."

• Meddig halasztódik?

Vadsuhanc
"Mi szerepel a társasági szerződésben?"

• Ezt jelenleg nem tudjuk. Amint lehet megnézzük.

"Rajtuk kívül van-e más örökös?"

• Nincs.

A hagyatéki tárgyalásig nem sokat tehetnek.