Válás, vagyonmegosztás

A Kúria Polgári Kollégiumának 1/2022. (V. 30.) PK véleménye a házastársi közös vagyon megosztásának egyes kérdéseiről

Kedves Fórumtagok!

Feleségemmel néhány hónapja már külön élünk, bontóper még nincs, azzal várunk egy alkalmasabb pillanatra (babaváró hitel is van, egy gyermek született miután felvettük, tehát most kamatmentes).
A közös lakásban ő maradt a 2 kiskorú gyerekünkkel, én albérletben lakom. Ő családi segítséggel ki akar engem vásárolni, ezért házassági vagyonmegosztási szerződést tervezünk kötni.

Kérdéseim:

0. Az ügyvédet aki készíti majd a szerződést, a feleségem hozza, konzultáljak-e egy másikkal mielőtt aláírok bármit?

1. Egyértelműen különvagyonba tartozó ingatlanokat bele kell-e írni? (pl. örököltem szüleimtől/nagyszüleimtől ingatlan tulajdonrészt 3 ingatlanban is)
2. Bele kell-e azt írni, amit már elosztottunk? Bankszámlapénz, értékpapírok, autók (egyik eleve az én nevemen van, másik az övén), amikről itt szó van. Egyéb ingóságokat bele kell-e írni?
3. A megváltás keretében átvállalná a lakáshitelt és a Babaváró törlesztését is. A lakáshitel az ő nevén van, én kezes vagyok, szerződésmódosítás lesz, a továbbiakban nem leszek kezes, egyedül lesz a hitelben. Viszont a Babaváró problémásabb, mert az én nevemen van, az én számlámról vonják, ez nem módosítható, a kérdésem az, hogy lehet-e olyat, hogy a vagyonmegosztási szerződésben vállalja, hogy ő kifizeti nekem a törlesztőrészletet minden hónapban?
4. A közös lakás fele arányban az én tulajdonom. Ha perben döntene a bíróság, akkor ha jól tudom, az a bírói gyakorlat, hogy a 2 bennmaradó kiskorú gyerekre való tekintettel csökken a tulajdonrész megváltási ára. Én ezt az összeget szeretném megcélozni a megegyezésben. Van erre valami "ökölszabály", hogy mégis hány % "kedvezmény" szokott járni?

Olvastam ilyet, hogy "a beköltözhető forgalmi értéket csökkentik meghatározott százalékkal (konkrét esetekben 10-25-30%)", vagy "a beköltözhető és a lakott forgalmi érték különbözetét veszik alapul, és a különbözet bizonyos hányadában (konkrét esetekben 10-20%) számolják el a gyermek(ek) lakhatási jogának értékét", de olyat is láttam valamelyik neten fentlevő pár évvel ezelőtti ítéletben, hogy gyerekekenként 10-10% és kész. Melyik ezek közül a jelenlegi gyakorlat? Illetve nekem az első két eset nem tűnik túl egzaktnak, pl. elég nagy különbséget jelenthet pénzben mondjuk a 10 és a 30%, milyen szempontok befolyásolják ezt?

5. Az előzőben említett lakás piaci árának meghatározásánál egy esetleges perben számít-e az, hogy mi szerepel mondjuk a KSH ingatlanadattárban az adott környéken (társasházban) négyzetméterárként vagy hogy a szomszéd lakást mennyiért adták el múlt héten (pont most történt egy eladás)? Lehet-e ezekre hivatkozni vagy jön egy szakértő és mond egy számot és mindenki elfogadja, mert mást nem tehet?

Előre is köszönöm a válaszokat

Mire elváltok legyen szétpakolva a putyerka..

Köszönöm szépen KBS és drbjózsef! Most már minden világos.

A bontóperben ma már nem csak hogy nem kell rendezni a felek vagyoni vitáját (korábban is csak a közös megegyezéses váláshoz kellett), hanem nem is lehet. Ahhoz megegyezés híján külön per kell.
Ha viszont megegyezés van, akkor az egész kérdésed felesleges, Napvitorla - ezt mondtam már a legelején. Ha egymás közt akár csak szóban megegyeztek, ki-ki birtokba veszi a jutóját, akkor ki szólna bele? Ki firtatná, hogy alakilag nem érvénytelen-e az a szerződés? (És ha firtatná, akkor mi van?)

Napvitorla,

Nem akarlak elkeseríteni, de KBS speciel ügyvéd, természetesen neki van igaza (az eddigi házastársi közös vagyon megosztása természetesen egy vagyonjogi szerződésnek számít, mégis mi másnak, papucs orrán pamutbojt?), és Alapos olvtársunk bár igen lelkes, teljes homályban van esetedben. Leginkább a válás és a vagyon megosztása mosódik össze nála, de ez nem baj, az emberek túlnyomó többsége így van vele (biztos a sok Petrocelli nézés lehet az oka)...

Azt hiszem Alapos értette mit szerettem volna tudni. VÁLÁS esetén a vagyonmegosztás írásos módjáról érdeknődtem, NEM házassági vagyonjogi szerződésről. Szerintem ez egyértelmű volt a kérdésemnél.

„ miért kellene ellenjegyezni?”

Gondolom, az előterjesztő miniszter részletes indoklásában megtalálod a választ. Ti. a Ptk. 4:65. § (1) bekezdése szerint a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Fölösleges dolog erről a bíróságnak nyilatkozni.

(De az ügyvédnek annyi köze van hozzá, hogy az ellenjegyzése nélkül érvénytelen. Szerintem az elég komoly.)

„ De hogy jön ide a bíróság?”

Nagy valószínűséggel a válást lefolytató bíróságra gondol a kérdező.
Egyébként elégnek kell lenni egy nyilatkozatnak is.Ebben a nyilatkozatban rögzíti...kijelenti a két fél, hogy az általuk ismert 6 vagy 66 tételből álló ingóságok elosztásáról megegyeztek.A megegyezéshez se ügyvédnek se bírónak semmiköze.

Napvitorla

Mondjuk a vagyon (ez eseteben az ingó vagyon )megosztását meg kell előzni egy ingóság leltárnak.
Azután az elosztásról kell egyezkedni. Ha megegyeztek a felek, ezt írásban rögzítik,pl. jegyzőkönyv formájában.
Annak vannak formai/alaki követelményei,ha azoknak megfelel miért kellene ellenjegyezni?

Aztán hogy egy 'nullkilométeres' bíró elfogadja vagy sem, akkor jön a következő lépés.

Tehát kell egy leltár,azt eleve a két birtokos elfogadja, majd hosszas egyezkedés után....ha megegyeznek...azt írásos formában rögzítik.Lehet pl egy jegyzőkönyv,vagy simán egy emlékeztető.
Pontos megnevezéssel, datálással,tanukkal és aláírással.
Több oldalnál az oldalakat számozni és szignálni kell.

Házassági vagyonjogi szerződést érvényesen csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratban lehet kötni. De hogy jön ide a bíróság? Miért kellene "elfogadnia" a szerződéseteket?

Nem kanalak, tányérok. Vannak nagyértékű autók, műszaki cuccok, Kft, stb. Az lenne a kérdés, hogy erre van e valamiféle előírás, vagy elég egy közösen aláírt “ sajtcetli”. Mit fogad el a bíróság? Kell e ellenjegyzés?

Akkor miről akartok megegyezni?
Kanalak és tányérok?

Kedves Szakértők!
Az lenne a kérdésem, hogy válás esetén, ahol nincs ingatlanvagyon, se gyermek, milyen formában kell nyilatkozni a vagyonmegosztásról? Közös megegyezés lenne, de egy ilyen vagyonjogi megállapodást (lehet, hogy nem ez a neve) elegendő e egy papírra vetni és két tanúval aláíratni. Vagy kell ügyvédi ellenjegyzés? Mit fogad el a bíróság?
Köszönöm!

„Az lenne a kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy a fele házat a 3 gyerekemnek ajándékozom,- holtig tartó haszonélvezettel, így is kötelezheti-e őket, hogy fizessék ki neki a saját részét?”
Tévedés már az alapállás is. Neked sem kell kifizetned a "részét", nekik se kellene. Hiszen az saját "része" most is az övé.

„A gyerekek beleegyezése nélkül el tudja-e adni a házat, illetve a részét, vagy rá lehet-e kötelezni őket az eladásra, és az én haszonélvezetemmel mi lenne ez esetben?”
Igen, a saját részét bármikor, bárkinek eladhatja, a tulajdonostársnak elővételi joga van a tulajdoni hányadára.
A te haszonélvezeted megmaradna a GYEREKEK részén, hiszen eleve csak azon lenne. Nincs ennek köze az ő "részéhez".

Egyébként a bíróság simán feljogosíthat a teljes ingatlan használatára. Érdemes lenne legalább átolvasnod a Ptk negyedik könyv V. és VI. fejezetét, 4:34.§ - 4:62.§. De még jobb lenne egy jó családjogi ügyvédet keresni.

Üdvözlet!
Közös ingatlanunkból a férjem szeretné a jogosan számára járó 50%-ot megkapni a válás során, de sajnos nincs módom egyben csak apránként ezt neki kifizetni. Ez neki nem felel meg, megértettem, bár az ő hibájából válunk, mert kiderült, hogy évtizedekig élt kettős életet, számtalanszor csalt meg- de ez végül is lényegtelen. Ami fontos, hogy 3 gyermekünk van, két nagykorú egyetemista, és egy 12 éves. A kicsivel nagyon szeretnénk a házunkban maradni, de ez elől teljesen elzárkózik a férjem, mondva oldjam meg, vagy menjünk valahova, a fele pénzből. Dolgozom, van egy egyéni vállalkozásom- pedzegedte, hogy ebből is kérheti a felét, amit tudom, hogy jogilag megtehet- ő hébe-hóba dolgozik, gyakorlatilag a vállalkozásom tartja el a családot, de annyit nem termel, hogy milliókat kivegyek bármire is..
Az lenne a kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy a fele házat a 3 gyerekemnek ajándékozom,- holtig tartó haszonélvezettel, így is kötelezheti-e őket, hogy fizessék ki neki a saját részét? Azt gondoltam, elkezdem közben összespórolni amit kér, és idővel megveszem azt a részt, nem kisemmizni szeretném, csak némi méltányosságot, de sajnos nem megy. A gyerekek beleegyezése nélkül el tudja-e adni a házat, illetve a részét, vagy rá lehet-e kötelezni őket az eladásra, és az én haszonélvezetemmel mi lenne ez esetben?

Köszönöm.

Keress dörzsölt családjogi ügyvédet mert ez neked egyedül nem fog menni.

Javítok!!

Köszi :)

Szerintem van több ilyen nyulunk is, csak a BÁNTALMAZOTT még mindig félelemből nem meri ezeket előszedni a nárci miatt... Lehet nárci ügyvédet kell találnunk a nyulakhoz ?!! Van most is, nem nárci, csak valahogy nem ötletel a nyulakkal.

Köszi :)

Szerintem van több ilyen nyulunk is, csak a bántalmazó még mindig félelemből nem meri ezeket előszedni a nárci miatt... Lehet nárci ügyvédet kell találnunk a nyulakhoz ?!! Van most is, nem nárci, csak valahogy nem ötletel a nyulakkal.

Arra nagyon jó hogy kiugrassza a nyulat a bokorból.

Meg ne kérdezd hogy honnan vegyél nyulat....

Annyira nem blöffnek gondoltuk a bérleti díj kérését... de mi van ha ezt sem fizeti?

A blöff mindig hatásos.

Először is egy családjog specialista ügyvédet keressen,mert ha dörzsölt az élettárs,akkor nagyon rosszul jön ki a vagyonmegosztásból.

Jó reggelt. Élettársak külön váltak ez év tavaszán, 24 év után, nem volt vagyonjogi szerződés. Az össz vagyon alábecsülten kb 100. millió. ( két ingatlan egymás mellett + ÖCSG -földek saját földek és haszonbérleti szerződések + munkagépek+ renteget komoly szerszám, gép berendezés) Két nagykorú gyermek is van, az egyik 25 év alatti nappali tagozaton tanuló nagykorú, a másik teljesen önálló keresettel rendelkező nagykorú.A kapcsolatból menekülő fél mindent hártahagyva albérletbe költözött, azért nem a másik ingatlanba mert egymás mellett vannak és azért mert a bántalmazó az ÖCSG-t ebben folytatja - székhely. Az Öcsg székhelye a bántalmazott 100% -os tulajdona. A másik ingatlan 50 %-ban a bántalmazotté.Az ÖCSG székehelyét a bántalmazó szívességi használóként használja határozatlan időre, erről van szerződés. Abban kérnék tanácsot, hogy hogyan lehetne ezt a szerződést felmondani, a szerződésben a felmondásról sajnos egy szó sem esik. Illetve szeretne erre esetleg visszamenőlegesen bérleti díjat kérni( különválásig visszamenőleg), egyáltalán ez lehetséges? A jövőre nézve gondolom lehetséges a bérleti díj kérése?! Amennyiben a felmondás ellenére nem hajlandó kipakolni onnan, hogyan tudná törvényesen kitenni ebből az épületből az ÖCSG székhelyet - papíron és a fizikálisan is? Persze bérelheti ennek nem lenne akadálya... de eddig minden peren kívüli vagyonmegosztási egyezkedési lehetőséget elutasított... illetve kb 3 alkalommal más verzióval, összeggel állt elő.. természetesen folyamatosan csökken az összeg... és nyúlnak az időtartamok ami alatt teljesítené kifizetni a bántalmazottnak járó összeget. A fenti alábecsült vagyon kb 1/4-ét szeretné megkapni a bántalmazott ( együttélésük alatt neki mindig volt bejelentett munkája illetve egy megyeszékhelyi lakás árát vitte ebbe a kapcsolatba, ellentétben a bántalmazóval akinek semmilye sem volt)A pereskedés egyáltalán nem jöhet szóba mert sajnos a két ingatlant úgy beépítette szabálytalanul, engedélyek nélkül elképesztő mértékben( természetesen a másik fél megkérdezése nélkül), hogy ezért egy csomó büntetést kellene fizetnie utólag. Tehát többe kerül a leves mint a hús, eddigi utánajárás tanúság levonásaként, ha pereskedésre kerülne sor. Ami még fontos ez a bántalmazó ember egy nárcisztikus személy, ezek az emberek alapból anyagiasak és irigyek minden sokmás rájuk jellemző rossz tulajdonság mellett, mindent magának akar, hiába vezettük le, hogy neki így is sokkal több marad hátha a pénzéhességére tudunk apellálni... egyszerűen mindig más verzióval áll elő... illetve próbáltuk hatni rá, hogy a gyerkeinek is az az érdeke, hogy tisztességesen szétváljanak...és mindenki élje külön az életét nyugalomban, illetve a bántalmazott egy minimális szinten tudjon új életet kezdeni. Itt nem arról van szó, hogy egy lakáson kell megosztozni, és tényleg létkérdés kinek mi marad mert van min osztozkodni, őt kell sajnálni mert el van lehetetlenítve és rengeteget kell dolgoznia, holott minden maradt az ő kezében és használatában , az előző évi bekektetések hasznát is ő zsebelte be az idei évben pedig a bántalmazott segítette a munkájával a 24 év alatt, mind az ÖCSG-ben, ellátta a háztartást stb .A bántalmazott viszont tényleg nagyon nehéz helyzetben van minden tartalék nélkül, mivel albérletet fizett plussz a tanuló gyermekét is ellátja illetve igyekszik erején felül havi x összeggel támogatni. Mi van ha a bérleti díjat sem hajlandó fizetni? Hogyan lehet ennél az embernél bámit is elérni?? Vagy úgy elérni valamit, hogy nem kellejen az ő hozzájárulása ?! Én arra buzdítottam a bántalmazottat, hogy hirdesse meg eladásra a 100% tulajdonú igatlan, hátha ezzel kicsit meglenne noszogtatva. Ha meg nem lép, akkor adja el ahogy tudja (akár áron alul), és lesz valamenyi pénze.

Azért mert régóta nem szeretem. A gyerekek miatt voltam eddig is vele. Nincs hitel rajta,mert kifizettük. Csak a CSOK van még 6 évig. Azt tudom ha kiköltöznek azok a gyerekek akikre fel lett véve a CSOK, akkor vissza kell fizetni.Fele-fele tulajdon.