Ingatlanügyek

Tutujka

Nincs elővásárlási jogod.

Atti66

Kérheted a saját nevedre.
Társasházat lehet alapítani.

Üdv fórumozok!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Fél éve vettem egy parlagon lévő gyümölcsöst, a télen kitakarítottam, pár napja pedig hivatalosan, földmérővel kimérettem. Kiderült az egyik szomszéd az ingatlan egyik sarkán 5m-re bent van a telkemen. Számszerűsítve:az én 3100m2-ből, 190m2-es sarkot ő használ. A dolgot bonyolítja, hogy az ő tőkés szőlője legalább 20-30éves. Magyarán elég régóta így használják. Az előző tulaj, akitől vettem az ingatlant, megtudta mutatni a régi (1980) földhivatali alaptérképet, ami megegyezik a mostani alaptérképpel. Így azt jelenleg nem tudom, hogy mióta és miért alakult ki ez a helyzet.
Kié a föld? Milyen irányba induljak? Melyek a lehetőségeim?

A válaszokat előre is köszönöm!
Sanyi

Digitális alaptérkép adatai és a valóságban mért adatok között mennyi a hibahatár? (Belterületi ingatlan, utcafronti rész.) Tudom, hogy a hibahatárról a 46/2010 FVM rendelet szól, de nem tudom, hogy a 2. sz. vagy a 3. sz. mellékletet kell ilyen esetben figyelembe venni. A hibahatár megállapításánál figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a digitális alaptérkép milyen módon készült? (Fólia alapú, 1:1000 méretarányú térképszelvények digitális átalakításával készült a kérdéses digitális alaptérkép.)
Köszönöm a segítséget.

„Kié a föld? ”
Megvetted, tiéd. Veled szemben elbirtoklásra sem lehet hivatkozni. Leginkább azt kérdheted, hogy vegye meg azt a területet.

A 2013.január 1-jén életbe lépett illetéktörvény válzotásával kapcsoaltban szeretnék kérdezni, kérni állásfoglalást.
Esetünk a következő: 2012.aug.31-én édesanyám testvére elhalálozott, örökségül egy lakást hagyott ránk.
A jegyzőnek az öröségről szóló határozatot, papírokat 2012.december.27-én sikerült kiállítani, mely 2013-ban emelkedett jogerőre.

A törvény 3. paragrafusa szerint az illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, (az ekkor hatályos törvényben 6%-os kulcs szerepelt) azonban a hatóság édesanyámat 9%-nyi illeték fizetésére kötelezte, már az idei szabályozás szerint.

ÉRdemes fellebbezni, vagy jogosan állapította meg a hatóság az idei kulccsal az illetéket?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérek az alábbi ügyben. Első ingatlan adásvételit fogjuk megkötni (előleg/foglaló már került fizetésre), 3200nm kivett lakóház, udvar, ill. szőlőre (ház kb. 110nm). Jelenleg az ingatlanon kb.2 mFt jelzálog, elidegenítési tilalom van. Lakástakarékpénztári kifizetés lesz - ügyvédi letétre érkezik majd a pénz. Kérdésem, a tilalom feloldásának/törlésének van-e költsége, ki fizeti, illetve hogy lehet azt megoldani, hogy az eladó részére ne kerüljön a fennmaradó összeg, míg törlésre nem kelül az elidegenítési tilalom.
És mivel nagyon zöldfülü vagyok, lenne még egy kérdésem. Kisfiamat egyedül nevelem, ketten költözünk, esetleg félszocpolt igényelhetek?
Előre is köszönök minden infot.

Tisztelt Hozzáértők!
Szeretném segítségüket kérni a következő helyzetben: telkünkön található kettő lakóház, egy garázs. A második ház, és a garázs építtetői a férjem és én vagyunk. Tulajdonos én vagyok (édesapám 50% ajándékozása révén), és édesanyám, édesapám haszonélvező. A haszonélvezet a telken található összes építményre vonatkozik? Épületfeltüntetési vázrajzhoz kellene tudnunk, hogy a földmérő kinek a nevére írja a második házat és a garázst ahhoz, hogyha a későbbiekben valami okból kifolyólag meg kellene osztanunk a telket, vagy a házakat. Szeretnénk, ha a párom nevén is lenne „érték”, viszont nem tudjuk, hogy egyáltalán a földmérő általi feltüntetés számít-e, vagy csak az, ha ügyvéd által kerül tulajdoni hányad a párom nevére is.

Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Egy önkormányzattól vásároltunk építési telek megnevezéssel területet még 2010-ben.
Az önkormányzat köztudottan anyagi problémákkal küzd, szóbeli ígéretet kaptunk, hogy 1-2 éven belül elkezdhetünk építkezni,szerződésünkben az önkormányzat semmire semmiféle kötelezettséget nem vállalt.
Az utakat, és közműveket a tulajdonosoknak kellene kiépíteni, amihez közműtársulást kell létrehozni. Jelenleg a területre nem adnak ki semmilyen építési engedélyt, még egy kutyaólat sem lehet felállítani. Magyarán jelenleg egy zártkertnél is rosszabb, mivel csak van, de nem tudunk igazán vele mit kezdeni.
Nagyon úgy tűnik, hogy az önkormányzatnak csak a telkek eladása volt fontos, semmiben nem partner, nem érdekli a tulajdonosok panasza. A tulajdonosok adatait nem adják ki, az önkormányzat pedig nem partner a közműtársulás létrehozásának megszervezésében sem, nyilván, azért, mert ha ez létrejönne, és a többségi tulajdonosok valamit határoznának, akkor neki kutya kötelessége lenne a saját telkei után fizetnie...
A kérdésem, hogy, ha jól tudom az építési teleknek jogi előírásai vannak, mégpedig útról megközelíthetőnek kell lennie. Ez egy mezőgazdaságból kivont több ezer nm-es egybefüggő terület, amin 2010 óta semmi nem történt. 2012 őszére voltak hajlandóak egyáltalán a telkeket kimérni, addig tulajdonképpen azt sem tudtuk, hogy konkrétan mit veszünk.
Tehát utak, vagy csak valami kezdeményezés az utak létére sincs, így a telkek egy része, mivel sokan nem gondozzák a sajátjukat - szinte megközelíthetlen.
Ráadásul a telkeket pályázat útján lehetett elnyerni, parcellázás híján a pontos méreteket sem tudtuk. Pályázatunkban egyértelműen szerepelt, hogy min. 20 m utcafronttal rendelkező telket szeretnénk. A kiméréskor (2 évvel a fizetés után) derült ki, hogy a telkünk csupán 17 m utcafronttal rendelkezik.
Tudunk-e, ill. van-e értelme pert indítani az önkormányzat ellen, hogy megtévesztett bennünket. Hiszen építési teleknek adott el egy egybefüggő mezőt, ill. hogy végül nem azt kaptuk, amire a pályázatunk szólt?
Köszönöm:
S. Gabriella

"A haszonélvezet a telken található összes építményre vonatkozik?" Igen.
"Szeretnénk, ha a párom nevén is lenne „érték”, viszont nem tudjuk, hogy egyáltalán a földmérő általi feltüntetés számít-e, vagy csak az, ha ügyvéd által kerül tulajdoni hányad a párom nevére is." Egyik sem. A párod nevén is lehet tulajdoni hányad, nem földmérő vagy ügyvéd által hanem, szerződés alapján. A földmérő nem állapít meg tulajdonjogot. Az építmény ingyatlan-nyilvántartási térképen valő feltüntetése kizárólag a te tulajdonodat képező ingatlanra vonatkozik.

Köszi a választ lajcsó!
Bocs az értetlenkedésért...
Akkor ezek szerint ha felépítek egy telken egy házat, amely telekre haszonélvezete van egy illetőnek, akkor az én általam fizetett és épített házra is haszonélvezetet kap?
Hogyan kellene a Földhivatalnál bejegyeztetni, hogy páromnak is legyen bejegyzett tulajdonrésze?

Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A haszonélvezeti jog létesítéséről szóló szerződésben pontosan meg kell határozni a jog terjedelmét.
Ahhoz, hogy párodnak is része legyen az ingatlanban szerződés és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges. Forduljatok ügyvédhez!

A földmérő senki nevére nem ír semmit. A polgári jog szerint az építmény tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti meg, ellenkező megállapodás hiányában. Tehát ha nincs külön megállapodás, akkor az építményre mindenki az alap helyzet szerinti tulajdonjogi és haszonélvezeti hányadot szerzi meg.

Kedves Hozzáértők!

Édesanyám 5/8 részben, 3 testvére pedig 1/8 - 1/8 - 1/8 részben tulajdonosok a szüleik egykori családi házában. Szeretnék eladni már 5-6 éve, mert anyukám benne él, és "szabadulna onnan", illetve így osztoznának az örökségen, ám az egyik testvér minduntalan kerékkötője a dolognak, mert kevesli az ingatlan közvetítők által felbecsült vételárat. ( Az más kérdés, hogy az évek során fáziskésében követte az árakat, azaz, most már vígan eladná annyiért, amennyiért pár éve még pont miatta nem lehetett)
Kérdésem az lenne, hogy meddig teheti ezt, hogy gyakorlatilag röghöz köti a benne élőt is, azzal, hogy nem tudják már évek óta eladni az általa kívánt áron? Azaz mihez van neki joga az 1/5 részével a többiekkel szemben, illetve mihez nincs? Kedvezőtlen lehetőségek esetében esetleg milyen megoldási javaslattal gazdagítanának?
(Már az is felmerült anyukában, hogy a különbözet rá eső hányadát kifizeti neki, amibe arcátlanul szó nélkül bele ment, de az meg olyan magas lenne a reaális és elárt összeg nagy különbsége miatt, hogy én javasoltam, hogy ezt mégse engedje meg magának, csak végső esetben, ha korára való tekintettel is, a "szabadulására" ezt az egyetlen lehetőséget látja már.)

A véleményeket előre is köszönöm!

Üdv ! vala_ki !

Szerintem egyszerű a dolog. Édesanyád birtokban van, csatlakozik hozzá a másik két testvér,
így az 5/8 + a 2/8 az 7/8. Lesz aki megveszi, de a kerékkötő testvértől soha. Arra kell vigyázni ne kerüljön birtokba. Továbbra is tulaj marad, csak nem ér vele semmi.
Tény első körbe fel kell ajánlani neki a 7/8 -ot, de gondolom pénze nincs, így nem tudja megvenni.
A maga részét mindenki akkor adja el amikor akarja, csak kell rá vevő.
Aztán árulhatja a töredék ingatlanát másnak - vevő arra soha sem lesz !!
Egy 7/8 -os ingatalant kedvező áron beköltözhetően biztos megvesznek. Az ár lehet kedvezőtlenebb mint egységes kínálat esetén, de még ez se biztos.

vala_ki !
És az ingatlanosok mit tanácsolnak ? Csak nem a mutogatásban merül ki a tevékenységük ?
Olyan ingatlanost kell felfogadni, aki járatos az ilyen ügyletekben, meglátod a 24. órában a kerékkötő testvér meggondolja magát. Egy 13 % körüli résztulajdonos, aki ráadásul nincs birtokban, nem nagyon ugrálhat !!

Más vélemény ?!!

Kedves SolnesM!

Köszönöm az érdekes ötletet, nekem sose jutott volna eszembe ilyen rafinált megoldás, bár vannak kétségeim afelől, hogy viszonylag kis veszteség mellett akadna vevő a 7/8-ra. szerintem pont a tájékozatlanságuk miatt félnek ilyenbe belemenni az emberek. aki meg akad, az jól tudja, hogy kevesen állnának kötélne, s ezért leverhetik az árat. Minden esetre köszönöm, és továbbítom az ötletet!

Ti hárman, kérjétek a negyedik 1/8 részen a közös tulajdon megszüntetését, az ingatlanszakértő biztosan nem piaci árat, hanem az alatt fogja az árat megállapítani. Ezután ti szabadon értékesíthetitek. Igaz, ez lassabb, körülményesebb, de tárgyalási alapnak is jó a negyedik tulajdonossal szemben.

A segítségét szeretném kérni a következő ügyben.
Nagyszüleim 2007-ben nekem és a húgomnak ajándékozták családi házukat fele-fele arányban, azért, hogy az egyetlen lányuk ne örökölje azt az életvitele miatt. Az ajándékozásnak nem volt feltétele sem szóban, sem írásban. A nagyszülőknek halálukig tartó haszonélvezetük volt. Nagymamám 2012 májusában meghalt. Anyám azonnal megkeresett, hogy adjam neki a fél házamat, vagy elveszi tőlem. Nem adtam oda. Elment egy ügyvédhez, akivel kitalálták, hogy a papa nevében követelje vissza az ajándékot. Azt hazudták, hogy volt feltétele az ajándékozásnak, csak nem került bele az ajándékozási szerződésbe és én a feltételt nem teljesítettem. A húgom azért, hogy a hazugságot hihetőbbé tegyék, visszaadta a papának a negyedrészét. Bepereltek. Az első tárgyalás után 10 nappal meghalt a nagypapám, aki papíron a felperes volt. Azt gondoltam, hogy a Bíróság megszünteti a pert, mivel meghalt az ajándékozó, akinek joga lenne visszakövetelni, ha bizonyítani tudná, hogy igazat mond. Anyám folytatni akarja ellenem a pereskedést a papa helyett. Nem igazán értem, hogy ő ezt milyen jogcímen teheti meg. Hogyan kérhetne vissza valamit, amit nem ő ajándékozott? Hogyan lehet folyó pert örökölni? A hagyatéki tárgyalás még nem történt meg, ahol anyám örökli a papa negyedrészét.
A másik dolog pedig az, hogy beköltözött a házba, holott neki még nincs ott tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga. Mamáéknál elérte az én beleegyezésem nélkül, hogy ott lehessen a bejelentett lakcíme. Papa megengedte neki, hogy ott lakjon, de ő meghalt. Én nem akarom, hogy ott éljen, mert pár hónap alatt felhalmozza a kifizetetlen közüzemi számlákat. Ő most mi ott? Egy szívességi lakáshasználó (de aki megengedte neki, az meghalt)? Vagy egy jogcím nélküli lakáshasználó? Úgy tesz, mintha nekem semmilyen jogom nem lenne abban a házban, pedig a fele az enyém. Sem kifizetni nem akarnak, sem a házat eladni. Mit tehetnék most? Elajándékozhatom valakinek a fél házamat, hogy megszabaduljak ettől a cirkusztól? Szeretném a tanácsukat kérni, hogy ebben a helyzetben mi lenne a legegyszerűbb megoldás arra, hogy megszabaduljak a fél házamtól és vége legyen ennek a tortúrának?
Mert így előreláthatóan lesz egy per ahol anyám el akarja venni a negyedrészemet és utána akár megmarad nekem a fél ház, akár a negyed még mindig sok problémám marad. Mert közös tulajdonunk lesz és ők nem akarnak sem kifizetni, sem a házat eladni, hogy tisztességesen elszámoljunk. Én nem akarok közös tulajdon megszüntetése iránti pert kezdeményezni, mert az sok idő és pénz. Azért kérdeztem, hogy most elajándékozhatnám-e a fél házamat valaki rászorulónak.
A házon van egy jelzálog is, ami a húgoméké.
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Fórum!
Két éve vásároltunk családiházas ingatlan ("nadrágszíj parcellás", a szomszédom még az előző tulsjdonos idején a hozzájárulása nélkül (nem volt lakott az ingatlan) helyezett fel a telekhatárra épített háza falára szigetelést ez által annyira leszükítette az udvarunk szélességét, hogy a személykocsinkkal nem tudunk eljutni a telek végén lévő garázsunkhoz (más bejárási lehetőség nincs).
Kérek jogi tanácsot hogyan tudom ezt megváltoztatni.
Tisztelettel

Olyan után érdeklödnék, hogy Édesanyámnak és az élettársának van egy közös lakása 40%-60%-os megosztásba. Közben Édesanyám elhunyt igy megörököltük az ő részét (de a volt élettársának haszonélvezeti joga van a mi részünk felett), de közben az élettársa lecserélte az ajtózárakat és bemenni se tudunk a ingatlanba. Hogy a bent lévő saját értékeinket elhozzuk, Mit lehet tenni ilyen esetbe? Hivjak rendőr? Elöre is megköszönöm a hozzáértök válaszát!
Üdv. Otyo

Nem, szólítsd fel írásban, hogy adja ki. Ő majd megírja, mikor mehettek érte, feltéve, hogy azokon sincs neki haszonélvezete.

Karikoma!

Erre mondják, hogy megtekintett állapotban vetted meg.

A hőszigetelés óta eltelt idő miatt, már csak bírósághoz fordulhattok. Nem biztos, hogy úgy fog a per lezárulni, ahogyan tervezitek.

Tamás, az édesanyád a törvényes örököse a nagyapádnak. Nem örökli a pert, hanem a felperes jogutódja.

Beköltözhetett, mert a húgod visszaadta az 1/4-d részt, így a nagyapa halálának pillanatában ő lett annak a résznek a tulajdonosa.

Elajándékozhatod a húgodnak is, édesanyádnak is, akinek csak akarod.

Lemondó nyilatkozat haszonélvezeti jogról elég-e az ügyvéd ellenjegyzése és a haszonélvező aláírása?

Tanu szükséges?

Minden oldalon alá kell írni?

Köszönöm