Ingatlanügyek

Tisztelt Ügyvéd ÚR!
Az ajándékozó és az ajándékozott között szünt meg a normál kapcsolat,semmi info nincs az ajándékozottról. Az ajándékozó az apa volt ajándékozott fia.

Mennyi idős volt a gyerek az ajándékozáskor?

Kiskorú volt, aztán elváltak a szülők, közben nagykoru lett.

Szerintem nem lehetetlen, hogy megáll ezen az alapon az ajándék visszakövetelése.

Ha az ajándékozáskor kiskorú volt, akkor nem. Legalábbis téves feltevésre hivatkozva nem. Elvárt feltétel ugyanis, hogy a megajándlkozott tudatának át kell fognia, hogy az ajándékozó erre a feltevésre támaszkodva ajándékoz; cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetén ez a belátási képesség hiánya, csökkent foka miatt kizárt.

Tisztelt Szakértők!

Lakásszövetkezetünk részt vett a panel felújítási programban. Most kaptuk meg a tájékoztatót az épületre és lakásra eső költségekről, vagy is, kinek mennyit kell fizetnie. Vannak költségek, melyeket a tagi hányad alapján és vannak költségek, melyeket a tulajdoni hányad alapján számítottak ki. Mi a kettő között a különbség? Egyáltalán mi a tagi hányad? Miért kétféle módon számolják ki? (Azért itt kérdezem, mert a szövetkezettől erre nem válaszolnak érdemben.) A lakásfenntartó szövetkezeti alapszabályban nem szerepel a tulajdoni hányad kiszámításának módja és a tagi hányad sem szerepel benne.
Válaszukat előre is köszönöm.

Egy lakásszövetkezeti házban lehetnek olyan tulajdonosok, akik nem tagok.

Tisztelt Szakértők!
Érdeklődni szeretnék, hogy

1. Létezik-e olyan, hogy ingatlan felmérési költség címén egy ingatlanközvetítő cég előre felvesz készpénzt. A felmérés abból áll, hogy megnézi a házat, és fényképeket készít...Ennyi erővel minden ingatlanos felvehetne valamennyi pénzt, ha kijön, és megnézi, mivel kell később dolgoznia. Ráadásul ez a pénz elvileg csak akkor jár vissza, ha az ingatlanos eladta a házat, és akkor a vételi árból ezt leszámítja.
2. Egy ingatlanos azt állítja, hogy hirdeti az ingatlant, de az ő általa megadott oldalakon sehol nem lehet megtalálni, sem ár, sem hely, sem kép szerint.
3. Egy Megbízási Szerződést úgy módosítanak (kizárólagosra), hogy csak áthúzzák rajta a közvetítői díj százalékát, ami ez esetben kevesebbre változott. Nem úgy kellene, ha hivatalos papírt írunk, hogy javította+aláírás?
4. Áprilisban lett megkötve a szerződés, de azóta nem hozott egyetlen érdeklődőt sem, és csak akkor lett hirtelen valaki, amikor mi kerestük őt (szerintünk ilyenkor hirtelen talál egy "ál érdeklődőt", aki arra jó, hogy megmutassa, hogy ő igenis dolgozik).

Ő ezen idő alatt csak a mostani szerződés megszakítás felmerülése esetén hívott csak minket, egyébként nem.
Hogyan lehet az ilyeneket jogilag megfogni? Azt ugyebár nehéz bizonyítani,hogy ide nem hozott senkit. A szerződés megszakításához elegendő az, hogy mi írunk egy papírt, hogy felbontjuk a szerződést? Szerződés felbontásakor nem kell odaadni a mi példányunkat, ha jól tudom...
Ez az ingatlan felmérési költség nem jár vissza. Szóban ígérte, papíron viszont csak az eladás esetén adná vissza. Ezt megteheti? Kérem minél előbb válaszoljanak, mert nagyon fontos lenne.
Köszönöm.

sőt vannak is,ezekre általában magasabb költséghányadot fertelmek.

Nálunk kivételesen minden tulajdonos tag is egyben. Kivéve a gondnokot, aki nem tulajdonos, a lakásszövetkezet tulajdonát képező lakásban lakik.
No, de még mindig nem tudom, hogy mi a különbség a tagi és a tulajdoni hányad között? Valamint miért az előzővel, vagy az utóbbival számolják a költségeket? A hányadokat minek alapján számolják?

a lakszöv másként müködik mint a társasház.
ott nincs közös tulajdon,mert ami nem a tagok magántulajdona(lakás) az szövetkezeti tulajdon,például kiadott üzlethelyiségek, garázsok, stb.
ez a tagi tulajdonnal együtt képezi a teljes tulajdoni hányadot.
a dolognak azért van jelentősége,mert a pályázaton a szövetkezet a saját tulajdona felujitását, például 4 darab irodát maga finanszirozza,mig a lakások felujitását. lebontja a tagok arányos tagi
hányadára és tőlük beszedi.

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Ingatlanom el szeretném adni.A vevő úgy akarja intézni az adásvételit, mintha átadott volna nekem foglalót,mely persze nem történne meg.(ügyvédje ismerőse aki megírná a szerződést). Hitelből intézi az összeget.4,3M Ft-ban állapodtunk meg, de ő a szerződésre is többet akar íratni 6M Ft-ot, hogy annyit utaljon a bank.Abban az esetben, ha látom, hogy a bank az értékbecslésre mennyit utal neki,vagyis fedezi az én teljes vételáramat, akkor belemehetek e ilyenbe, hogy nem ad foglalót,(amit viszont bele kell írni a szerződésbe, mert a bank kéri).Illetve előszerződés vagy adásvételi szerződést írjunk?Ebben az esetben védi e az eladót a tulajdonjog fenntartással történő eladás határozott időre történő feljegyzés,és a függőben tartás?
Várom segítségüket!
Tisztelettel!

Ha tulajdonjog fenntartással adod el, akkor nem kell feltétlenül előszerződést írni. Ha más összeget írtok a szerződésbe az számodra több szempontból is hátrányos lehet, nem mellesleg pedig bűncselekményt is megvalósíthat, nem javaslom, hogy belemenj. Ha úgy írod alá a szerződést, hogy valójában nem fizette ki a foglalót, akkor egy a te érdekkörödben történt meghiúsulás esetén kétszer adod vissza, amit egyszer sem kaptál meg. Mivel a foglaló többnyire a vételárba beszámításra kerül, később szintén a saját írásbeli nyilatkozatoddal kerülnél szembe.

T. Gyeva!
Miskolcon a fél város ilyen csalás ("fészekrakó ügy") miatt áll a bíróság előtt. Te mégis ezzel próbálkozol. Felejtsd el gyorsan!

Köszönöm a válaszokat.Nem mentem még bele.Már kezdetektől gyanús a vevő.Több pontban mást mond nekem és a testvéremnek is.

gondold meg !!!

Ha az albérlőm szeretne rácsot szereltetni az erkélyemre,de én,mint tulaj nem szeretném,akkor ebben az esetben köteles vagyok-e kifizetni a rácsot,valamint a felszerelését?Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!
A korábban feltett alábbi problémámra továbbra is várom a hozzászólásokat.
"6 éve egy épülő több lakásos társasház földszintjén megvásároltam egy tároló besorolású helyiség 50%-os tulajdonjogát. Ekkor az épület kb. 40% készültségű volt (falak, válaszfalak és a tető készen volt). A továbbiakban az ingatlanrész társtulajdonosa anyagiak híján elzárkózott a rá eső kiadások kifizetésétől, én viszont tovább finanszíroztam az építkezést. Ennek a finanszírozásnak jelentős része a közös kiadásokhoz történő csatlakozás tulajdoni hányad arányában pl: közös helyiségek (lépcsőház) nyílászárói, burkolás, teljes épület külső-belső vakolás, udvar térburkolás, kerítés építés, stb. A társasház építése folyamán saját 50%-os tulajdonú ingatlanrészem is rendeltetésszerű állapotba hoztam. Ezeknek a kiadásoknak a többségét számlákkal tudom igazolni, egy része a kivitelezésnek önerőből történt. Közben próbáltunk egyezkedni a tulajdonostárssal a kettőnk tulajdonában lévő ingatlanrész egymás közötti vételéről, vagy eladásáról. Ő megvenni anyagiak híján nem tudta, részéről történő eladása esetén pedig irreálisan magas árat határozott meg. Később az Ő tulajdonrésze végrehajtás alá került (kb. 5 éve), tehát vele a megegyezés lehetősége is okafogyottá vált. A végrehajtó viszont nem bocsájtotta az ingatlant árverésre még a mai napig sem. Ennek okáról többszöri megkeresésemre sem volt hajlandó tájékoztatni. Kérdésem: ha pert indítok a közös tulajdon megszüntetése érdekében, milyen esélyem van arra, hogy az általam igazolt ráfordított kiadásokat a per esetén érvényesíteni tudom?"

Tisztelt Fórumozók!

Egy érdekes kérdésem lenne! A párom és a testvére örököltek 50-50%-ban egy lakást! Már nagyon régen hirdetjük, de semmi eredmény! Már volt egy ingatlanosunk, aki 3 hónap alatt 1 érdeklődőt hozott, vele fel is bontottuk a szerződést!
Időközben terhes lettem, és nagyon sürgőssé vált a költözés, ezért kerestünk egy új ingatlanost, akivel kötöttünk még 6 hónapra egy kizárólagos szerződést. Ebből már letelt 1,5 hónap és még a hírüket se hallottuk, annak ellenére se, hogy iszonyatosan levittük az árat az Ő javaslatukra, a weblapjukon se találom a lakásunkat!!!
Szóval a párom és a tesója megegyeztek, hogy mivel sehova se haladunk, ezért a tesó kifizetne minket, hogy tudjunk már lépni...

Na de a kérdés most jön, hogy kell e nekünk fizetni az ingatlanosnak, ha a tesó vásárolja ki a tulajdon másik felét???

Egyébként valahogy le tudjuk mondani ezt a szerződést, mert tényleg nem vagyunk megelégedve, és már ne is haragudjanak, de azért én nem fizetek senkinek egy vasat sem, hogy meressze a seggét???

Valaki segítsen!!

Látni kellene a szerződést, hogy mit is vállaltatok pontosan. (Hogy miért vagy hajlandó fizetni, azt a szerződéskötés előtt kell eldönteni, utána már késő.)

Mint mondtam kizárólagos a szerződés, ezért nyilván vállaltuk, hogy nem adjuk el őket megkerülve az ingatlant, de ebbe beletartozik az is ha a tulaj akarja megvásárolni a másik felét?
A szerződést már átolvastam ezerszer de tényleg nem találok ilyenre választ!

Jah és arra nem vállaltunk fizetési kötelezettséget, hogy ha Ők nem csinálnak semmit!
Szóval az is érdekel, hogy fel tudjuk-e bontani a szerződést valamilyen módon?

Üdv.
Édesapám 26 hónapja meghalt.Halála előtt föld bérleti szerződést kötött.A nevén lévő földet én örököltem,édesanyám a haszonélvező.Édesapám halála után a bérleti szerződés továbbra is érvényes?Ha érvénytelen a szerződés az új szerződés írással van e aláírási jogom,hogy ne a mostani bérlő művelje a földet?
Előre is köszönöm a válaszokat!

Tisztelt fórumozok,szeretnék egy dolgot kérdezni(bár lehet nem itt a helye és nem is nagy horderejü),kb 2-3 évvel ezelött vettem 2 zártkertnek minösülö telket. Egyikre bevezettem az áramot is ami lehet nem számit jelen pillanatban-szóval szeretném öket eladni drágábban mint amennyiért megvettem papiron.Azt hallottam hogy ha nem 5 év?!után adom el drágábban hanem ezen idön belül akkor azt az összeget amennyivel többért adom el be kell fizetnem a NAV-nak.Mint különbözetet.Igaz lenne ez?Csak mert ha igen akkor kizarólag az egyiket adom el ugyan annyiért amennyiért megvettem.Igy feltételezem nem kell fizetnem utána semmit.Esetleg tudna mondani erröl valamit?Van e egyáltalán valóság alapja?
Tisztelettel
András

Az öröklés nem érinti a szerződés hatályát. (Az érvényességét fogalmilag sem érintheti.)