Népszavazási kérdés

A 8/2016. (V. 10.) OGY határozat alapján a népszvazásra feltett kérdés: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Maga a megfogalmazás nyilván politikai céloknak van alárendelve, ez nem is vitás. Hanem van -e bármiféle jogi alapja a kérdés feltevésének? Javítsatok ki, ha tévedek, de a folyamat arról szólna, hogy az Európai Bizottság javaslatát a kvótarendszerről egyhangúan elfogadnák az Európai Tanács tagjai, utána pedig megkötnének egy egyezményt, amit a helyi parlamentek ratifikálnának. Vagy ez utóbbit inkább kiiktatnák Brüsszelben, úgy, hogy egy ET-döntés után azonnal életbe lépjen a mechanizmus? És ha valóban egy egyhangú ET-döntés a feltétel: nem éppen megtévesztő, alkotmányosságilag is visszás a népszavazásra feltett kérdés?

Jól látod a dolgot, én nagyon csodálkozok rajta, hogy a kérdést nem meszelte el az Alkotmánybíróság (mivel hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani).

1. Mivel egyetlen tagállam nem szavazata is elég ahhoz, hogy ez ne valósuljon meg, ezért eleve 0% körül van az esélye annak, hogy ilyen döntés szülessen.
2. Ha viszont mégis valamilyen csoda folytán ez megtörténne, akkor teljesen mindegy hogy ratifikálja e az Országgyűlés vagy sem, akkor is kötelező erejű a döntés valamennyi EU tagállamra.

Mely nemzetközi szerződésre gondolsz? Arra, amit a dublini helyett megkötnének? A népszavazási tilalom vonatkozhat egy még nem létező szerződésre, magára a kérdéskörre, vagy egyáltalán, mivel Dublin (egyelőre?) még életben van, valóban nem is lehet feszegetni témát, azzal, hogy kérdést dobnak be?

Vagy lehet, hogy az unióban nem is nemzetközi szerződés megkötésével képzelik el a kvótarendszer bevezetését, tartva attól, hogy menet közben elhasal valamelyik parlamentben? Utána kellene nézni a hírekben.

A kérdés a parlament, nem pedig a kormány, tehát az ET-ben részt vevő miniszterelnök egyetértésére vonatkozik. Ennyiben mintha cseles volna, utóbbi persze feltétele az előbbinek.

Az m1 állami hírcsatorna mellett nézned kellene mást is.

Ez az egész az orbán rezsim lopásáról mutyiról tereli el a hívők figyelmét.
Értelme nincs mert itt hiába plakátolják ki ahogy Brüsszelnek üzennek ott ismerik az orbán rezsimet.

Ne itt hözöngjön szeretett vezérünk hanem ott legyen tökös gyerek...

Ja hogy ott nem megy mert akkor nuku eu péz...

Erősen félreértettél valamit. Hogy az egész tisztán hatalmi kérdés, azt természetesen én is jól tudom. A kérdés, hogy jogilag mennyire támadható a népszavazásra feltett kérdés.

Nem értettem félre.
Itt támadhatod de az van amit pártunk és kormányunk akar...

Azzal indítottál, hogy 'az m1 állami hírcsatorna mellett nézned kellene mást is.' Amit én nyilván kikérek magamnak, azon kívül, hogy nem értem, mire jó egy ilyen felütés. Ha az egy politikai és nem egy jogi fórum lenne, mindjárt más volna a helyzet.

De mindegy is. Azt írja a HVG, hogy az "országgyűlési határozatot az ALkotmánybíróság az elrendelés törvényessége tekintetében bárki indítványára felülvizsgálhatja ugyan, de ilyenkor az AB - amelynek 30 napja van e döntésre - már nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben valaki alkotmányossági aggályokra hivatkozik".

Valóban így van? És ha igen, miért, hogyan lehetséges ez? Vajon mit értenek 'törvényesség' és 'alkotmányosság' közti különbségen? Előbbivel talán arra utalnak, hogy a házszabálytól eltérően hozták meg az OGY határozatot, ezt említik legalábbis az előző mondatban.

És egyébként: egy alkotmánybírósági panaszt, a lentiek alapján, kellő alappal meg lehet(ne) fogalmazni?