Az épületmagasság, az építménymagasság, és a homlokzatmagasság az építésügyben mind ugyanazt jelenti: gyakorlatilag a legfelső teljes szint födémének a terepszinttől mért _átlagos_ magasságát. Ez azt jelenti, hogy a ház legmagasabb pontja (a tető csúcsa) ennél magasabbra fog kerülni, 45 fokos tetőnél pl. tipikusan a keskenyebbik oldalfal hosszúságának felével (átlagos, szabályos alakú ház esetén) lehet magasabb.
A definíció ennél sokkal pontosabban megfogalmazza, mert lehetnek speciális esetek, de az adott építménymagasságot a lehet legnagyobb térfogatú házzal úgy lehet beépíteni, hogy négyzet alaprajzzal (egyenlő hosszú oldalak), egyenes oldalfalakkal kockaházat építünk, a tetejére pedig 45 fokos tetőt húzunk fel (a tető belsejének beépítettsége nem befolyásolja az építménymagasságot).
A megengedett legnagyobb építménymagasságot a helyi önkormányzat határozza meg a területre érvényes rendezési tervben. A 4.5m teljesen reális falusi érték, a 7.5m nem annyira, de az sem irreális. Az OTÉK-ban levő értékekkel csak akkor lehetne számolni, ha nem készült részletes helyi rendezési terv.
A 4.5m-be sík terepen maximum egy teljes szint fér bele, plusz vagy egy félig süllyesztett pinceszint, vagy egy emelt térdfalas tetőtér.
Az épületek egymás mellé építhetőségére vannak szabályok, ezek egyrésze pl. tűzrendészeti, amely alapján ha két épület nem ér közvetlenül össze, akkor minimum a két épület egymás felé néző oldalaihoz tartozó építménymagasságok átlagának megfelelő távolságnak kell lennie. Tehát egy 3m-es egyszintes, és egy 4.5m-es maximumra épített épület között ~3.5-4m minimális távolságnak mindenképpen lennie kell.
Ezen felül a helyi önkormányzat a beépítési módnak (szabadonálló, ikres, oldalhatáros) megfelelően a helyi rendezési tervben előírhatja, hogy a telek egyik, másik, vagy mindkét oldalától előírt x m-es távolságba nem eshet az épület. Ha az önkormányzat nem ír elő semmit, akkor az OTÉK szerinti oldalkertet kell szabadon hagyni (szabadon állónál 3-3m mindkét oldalon, ikres és oldalhatárosnál 6m a szabadon maradó oldalon). Ez az előírás pl. azt eredményezi, hogy általános esetben 6m-nél közelebb nem kerülhetnek egymáshoz szomszédos telkek épületei. Persze a keskeny telkek, és már meglevő domináns beépítettség esetén az önkormányzat lejebb viheti az oldalkert minimális méretét.
Kiindulási alapként tisztázni kellene az önkormányzatnál az érvényben levő helyi rendezési terv előírásait.