Banki hitelek

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni! Van a nevemen egy személyi kölcsön melyet a volt férjemmel közösen fizetünk. Ez még nem is lenne probléma mert mindig a megbeszélt időben utalja a pénzt és zökkenőmentesen tudják vonni. Viszont megszabadulnék a hiteltől! A rám eső részt én azonnal ki tudnám fizetni viszont ha az egész összeget kéne akkor pont lenulláznám magam! Ő állítólag nem kap hitelt....holott hitel nincs a nevén csak egy gyerektartás és most már két gyereket is nevel! Hogy tudnék megszabadulni a hitelemtől? A bank nem ad neki hitelt kölcsönkérni nem tud mert nincs kitől....a bíróságra gondoltam már de nem tudom hol álljak neki, mit adjak be stb.... Ha valaki tud segíteni azt megköszönném mert nem akarok még két évig fizetni!

Szép napot mindenkinek! Nyuszika32

Ez most akkor közös hitel? És milyen rád eső részre gondolsz?

Ezen nem fog segíteni bíróság. Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy a szerződésétől eltérően, az esedékességet megelőzően teljesítsen.

zozo002-
Ha csekk masolatot kuldtel a feladasrol akkor gondolom postan kuldted. Nem tudom, mi a hivatalos megoldas, sztem ugyan a cegnek kellene rakeresni, de vegso esetben elkepzelheto, hogy a postan lett eltolva a dolog. Ha a csekkel bemesz a postara, kerheted, hogy nezzenek utana, hova, kinek, mikor adtak at a penzt.

Vagyonmegosztás keretében lehet megállapíttatni a fele-fele alapot és innen a férj egyedül fizeti a kölcsönt, Ön meg kifizeti a saját részét.

Ugye, viccelődsz?

Nem viccölök én.

Kár. Az lett volna a jóhiszemű verzió. Hiszen a bankot nem érdekli, nem is kell, hogy érdekelje a vagyonmegosztás. Ő az adósoktól egyetemlegesen követel. Ergo: nyuszika kifizetheti ugyan a fennálló tartozás felét egyösszegben; de nem szabadulhat a maradéktól sem. Már a bankkal szemben.

Nyilván a házassági vagyon közösség alatt vették fel a kölcsönt. Ezt szünteti meg a bíróság és meghatározza, hogy ki mennyivel tartozik. Ezt a banknak is el kell fogadnia. Itt nem jelzálogról van szó. Meg kell indítani a vagyonmegosztást.

Ez egy rettentő nagy tévedés.
Semmiféle jogalapja nincs annak, hogy a bíróság a bankkal szembeni egyetemleges kötelezettséget megossza.

Van joga.
Szerződésmódosítás bírósági úton (241-242. §)
Ptk. 241. §-ához:
A szerződéses szabadság általános elve alóli kivételként szabályozza a törvény a szerződés bírósági úton történő módosítását - lehetővé téve így egyes esetekben a megbomlott egyensúly méltányossági szempontok szerinti helyreállítását akkor is, amikor a felek között e kérdésben nincs konszenzus. A kivételességet jelzi, hogy a szerződés tartalmát a bíróság csak az itt szabályozott hármas, együttes feltétel megléte esetén változtathatja meg.

1. a tartós jogviszony
Ptk. 241. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a szerződés bírósági módosítására mint rendkívüli intézkedésre csak a huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetén kerülhet sor. A bírói gyakorlat ennél szélesebb körben tartós jogviszonynak ismeri el az olyan szerződéses kapcsolatokat is, amelyek a felek egymással szemben követendő magatartását hosszabb időre meghatározzák - függetlenül attól, hogy a teljesítésre egy aktussal kerül-e sor vagy sem. A jogviszony minősítésekor lényeges elem a szerződésből eredő kölcsönös jogosultság és kötelezettség ténye. Ha az egyik fél teljesítése lezárult, a jogviszony annak ellenére nem minősíthető tartósnak, hogy a másik fél teljesítésével összefüggésben a szerződéses kapcsolat még fennáll.
A jogviszony tartóssága mellett sem kerülhet sor az olyan szerződés bírósági módosítására, ahol az a jogszabály eltérő rendelkezése folytán kizárt.
2. a körülményekben a szerződéskötést követően bekövetkezett változás
A felek tartós jogviszonyában csak olyan körülmények megváltozásának figyelembevételéről lehet szó, amelyek a konkrét (meghatározott felek között fennálló) szerződés feltételeihez tapadnak. Nem ad a törvény felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások esetén a bíróságok az egyes szerződéseket a Ptk. 241. §-ának alkalmazásával módosítsák.
Csak a szerződéskötést követően bekövetkezett körülmény-változás szolgálhat a módosítás alapjául. Ebben a körben azonban nem csak a szerződés megkötéskor már ismert körülményekre hivatkozással kizárt a szerződés bírósági módosítása, hanem akkor is, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásakor a felek a jövőbeli bizonytalansági tényezőkkel számoltak, vagy amelyekkel az adott helyzetben az ésszerű üzleti kockázatvállalás keretében számolniuk kellett volna.
3. az érdeksérelem
A tartós jogviszonyban utóbb bekövetkezett változás csak akkor indokolja a szerződés bírói úton történő módosítását, ha a szerződés változatlan tartalommal fennmaradása a fél lényeges és jogos érdekének a sérelmével járna. A kivételes bírósági beavatkozás kiváltásához szükséges érdeksérelem akkor éri el a lényeges mértéket, ha az olyan súlyú, amelynek alapján megállapítható, hogy a felek a megváltozott körülmények között a szerződésüket az eredeti tartalommal nem kötötték volna meg.
A mérlegelés e körben nem korlátozható a sérelmet állító fél személyére és a szerződés őt érintő körülményeire. A bíróságnak a szerződő felek érdekeinek együttes és kölcsönös mérlegelése alapján kell abban a kérdésben állást foglalnia, hogy a bekövetkezett lényeges érdeksérelem orvosolható-e a szerződés módosításával úgy, hogy a módosítás ne a másik felet sújtsa egyoldalú, s esetleg a körülmények változása által kiváltott sérelmet meghaladó mértékű hátránnyal, s ne sértse a szerződéses egyenértékűség elvét.

Ez finoman szólva is szembemenne a mainstream jogalkalmazással.