GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Jogi Fórum!

GYED-el kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Szeptember 13-ra várható a szülés és szeretném megtudni, hogy számíthatok-e GYED-re az elmúlt 2 évem ledolgozott munkanapjai alapján, mely a következőképp néz ki:

• Görögországban dolgoztam görög cégnek, bejelentve 2017. 09. 03-2017. 11. 03-ig, valamint 2018. 08. 31-2018. 10. 24-ig,
• itthon 2017. novemberétől eddig összesen 28 napot dolgoztam napi bejelentővel
• valamint két másik bejelentett munkahelyem volt itthon, 2017.12.14-2018.03.29-ig és 2018. 04. 04-2018. 07. 05-ig.

Terveim szerint két héten belül újra munkába állok, reményeim szerint szülésig.

Válaszukat előre is köszönöm!

„Katkaaa 2019.02.18. 07:10
Tisztelt Szakértők!
Két kérdést szeretnék feltenni, ha lehetséges.
Először a hogyan járnék a legjobban? kérdésre keresem a választ :)
Jelenleg GYED-en vagyok a 11 hónapos babámmal. Hamarosan szeretnénk kistesót, de lehet, hogy már a meglévő gyermekünk betölti a 2. életévét, mire a második baba megszületik. Ha a 2. életév betöltése után kivenném a szabadságokat, majd ha az kimerül, elmennék betegállományba 9es kóddal, akkor az megérné nekem? Mi lenne a CSED és a GYED alapja a 2. babával? Egyáltalán kaphatom-e így az imént felsorolt ellátásokat?
Második kérdésem arra irányulna, hogy főállás megléte és gyed folyósítása mellett lehetek-e egyéni vállalkozó?
Köszönöm szíves segítésüket!

”T. Kérdező!

• Jelen fórum keretein belül nem foglalkozunk a „hogyan járnék jobban” kérdések megválaszolásával.

(Aki látatlanban, pontos és hiteles adatok hiányában ilyenre vállalkozik az nyilvánvalóan felelőtlen.)

Önnek is javasoljuk, hogy éljen személyes konzultáció lehetőségével.

Ennek módját bővebben lásd a hozzászólás végén.

• Igen, GYED mellett lehet egyéni vállalkozó.
• Igen, a munkáltatóját tájékoztatnia kell arról, ha vállalkozóvá válik.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Orchidea4 2019.02.18. 11:59

Tisztelt Szakértők!

Gyeddel kapcsolatos kérdésem lenne Önök felé. Kevesebb, mint 1 éve dolgozom közben gyermekem született egészen pontosan 311 nap biztosított napom van a baba születése előtt, ebben van táppénz is, mert veszélyeztetett terhes voltam. Lehetséges, hogy valamilyen úton módon kapjak Gyedet vagy ez teljesen kizárt? Esetleg időarányosan lebontva nem kaphatom meg? Csak Gyesre vagyok így jogosult?

Válaszukat előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Főszabály szerint -a megadott adatok alapján- nem lesz jogosult sem csed, sem gyed ellátásokra, viszont ha anyagi és vagyoni helyzete indokolja kérheti ezen ellátások megállapítását méltányosságból.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

Ebtv. 50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § d) és e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3)940 A gyermek betegségére tekintettel az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.

(4)941 A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

1. csecsemőgondozási díj esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
2. gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
3. az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48. § (7) bekezdése szerinti összeget.

(5)942 Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások

Vhr. 31/A. §944 Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése szerinti méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás.
Vhr. 31/B. §945 (1)946

(2)947 A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

(3)948 Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van, valamint ha az ápolási díj mellett munkát végző biztosított a gyermeke betegségére tekintettel igényel táppénzt.

Vhr. 31/C. §949
Vhr. 31/D. §950 (1)951 A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint az Ebtv. 50. § (3) bekezdésében foglalt méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt kivéve a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a járási hivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a 38. § (1) bekezdése szerint a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

(2)952 A foglalkoztató az Ebtv. 50. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – a Központ által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.

(3)953 A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést közölni kell a biztosítottal és a foglalkoztatóval.
(4) A méltányossági kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

1. biztosításban töltött idejére,
2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5)954 A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag a 2. § és a 3. § alapján beutalásra jogosult orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.
(6) A táppénzt méltányosságból legkorábban – a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét kivéve – az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Vhr. 31/E. §955 (1)956 A Központ gondoskodik az E. Alap költségvetésében meghatározott méltányosságból adható pénzbeli ellátások keretösszegének kormányhivatalok közötti felosztásáról, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását. A kormányhivatal a Központ által méltányosságból adható pénzbeli ellátások megállapítására meghatározott éves keretösszeget nem lépheti túl, a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásokról minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig köteles a Központ részére beszámolót készíteni annak érdekében, hogy a Központ a keretösszeg felhasználását figyelemmel kísérje.

(2)957 Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

„garnelia 2019.02.18. 12:57

Tisztel Jogi Fórum!

Április 01.hatállyal 7 éves folyamatos jogviszonnyal rendelkezem. Ez év januárjában született gyermekem. Február 01. hatállyal béremelést kaptam. Kérdezném, hogy ez a későbbiekben befolyásolja-e a gyed összegét (ahogy olvastam a csedet sajnos a régi bérből számolják).

Köszönöm válaszukat!
”
T. Kérdező!

A rendelkezésre álló adatok alapján a GYED összegét ez az emelés nem fogja érdemben befolyásolni.

Egyebekben:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

„Lizi04 2019.02.18. 13:40
Kedves Szakértő!
Jelenleg 2016 óta dolgozom egy cégnél. 2018.12. 20-tól táppénzen vagyok 9-es kóddal. Azóta nem kaptam még semmit a táppénzem után. Kiderült, hogy az OEP-nél nem vagyok bejegyezve 2016 óta, nem is tudnak rólam, még a táppénzes papírokról sem (Holott 2hetenként leadom a munkáltatónak. Ő állítólag leadja a könyvelőnek.). Ügyfélkapunk keresztül is csak az előző munkahelyeim látszanak. Tb-m viszont van. Ez hogy létezik? (Azóta a leadott táppénzes papírjaim elvesztek, valahol a munkáltatóm és a könyvelője közt, semmi hír róla.)
Illetve; a NAV-hoz 2018.12.18-tól heti 10 órára vagyok bejelentve, úgy, hogy erről nem is tudtam. Előtte végig heti 40 órára voltam bejelentve. Aláírni semmit nem írtam alá, viszont azóta is gyanusan, nagyon szeretne velem aláíratni valamit a főnököm.
A napokban felkeresem a NAV és az OEP ügyfélszolgálatát és feljelentést teszek, és azonnali kivizsgálást.
Jól járnék el? Mit léphetek még ez ügyben? Mi lesz így a táppénzel, gyed-,csed-,gyes-sel? Mi várható ezek után? (Munkaszerződés és egyéb papírjaim meg vannak, illetve intézem a táppénz másolatokat.)
Előre is köszönöm a segítséget!

”

T. Kérdező!

Igen, javasolt a fentiek szerint eljárni.

A táppénz, csed, gyed ellátásra való jogosultságról a hatósági ellenőrzés eredménye után lehet csak érdemi választ adni.

Ezen túlmenően javasolt még a munkaügyi felügyelőknél is panaszt tenni.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
3. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására.

Kedves Szakértő!
Jelenleg 2016 óta dolgozom egy cégnél. 2018.12. 20-tól táppénzen vagyok 9-es kóddal. Azóta nem kaptam még semmit a táppénzem után. Kiderült, hogy az OEP-nél nem vagyok bejegyezve 2016 óta, nem is tudnak rólam, még a táppénzes papírokról sem (Holott 2hetenként leadom a munkáltatónak. Ő állítólag leadja a könyvelőnek.). Ügyfélkapunk keresztül is csak az előző munkahelyeim látszanak. Tb-m viszont van. Ez hogy létezik? (Azóta a leadott táppénzes papírjaim elvesztek, valahol a munkáltatóm és a könyvelője közt, semmi hír róla.)
Illetve; a NAV-hoz 2018.12.18-tól heti 10 órára vagyok bejelentve, úgy, hogy erről nem is tudtam. Előtte végig heti 40 órára voltam bejelentve. Aláírni semmit nem írtam alá, viszont azóta is gyanusan, nagyon szeretne velem aláíratni valamit a főnököm.
A napokban felkeresem a NAV és az OEP ügyfélszolgálatát és feljelentést teszek, és azonnali kivizsgálást.
Jól járnék el? Mit léphetek még ez ügyben? Mi lesz így a táppénzel, gyed-,csed-,gyes-sel? Mi várható ezek után? (Munkaszerződés és egyéb papírjaim meg vannak, illetve intézem a táppénz másolatokat.)
Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztel Jogi Fórum!

Április 01.hatállyal 7 éves folyamatos jogviszonnyal rendelkezem. Ez év januárjában született gyermekem. Február 01. hatállyal béremelést kaptam. Kérdezném, hogy ez a későbbiekben befolyásolja-e a gyed összegét (ahogy olvastam a csedet sajnos a régi bérből számolják).

Köszönöm válaszukat!

Tisztelt Szakértők!

Gyeddel kapcsolatos kérdésem lenne Önök felé. Kevesebb, mint 1 éve dolgozom közben gyermekem született egészen pontosan 311 nap biztosított napom van a baba születése előtt, ebben van táppénz is, mert veszélyeztetett terhes voltam. Lehetséges, hogy valamilyen úton módon kapjak Gyedet vagy ez teljesen kizárt? Esetleg időarányosan lebontva nem kaphatom meg? Csak Gyesre vagyok így jogosult?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Két kérdést szeretnék feltenni, ha lehetséges.

Először a hogyan járnék a legjobban? kérdésre keresem a választ :)
Jelenleg GYED-en vagyok a 11 hónapos babámmal. Hamarosan szeretnénk kistesót, de lehet, hogy már a meglévő gyermekünk betölti a 2. életévét, mire a második baba megszületik. Ha a 2. életév betöltése után kivenném a szabadságokat, majd ha az kimerül, elmennék betegállományba 9es kóddal, akkor az megérné nekem? Mi lenne a CSED és a GYED alapja a 2. babával? Egyáltalán kaphatom-e így az imént felsorolt ellátásokat?

Második kérdésem arra irányulna, hogy főállás megléte és gyed folyósítása mellett lehetek-e egyéni vállalkozó?

Köszönöm szíves segítésüket!

Nagyon szepen koszonom a valaszokat!

(nem kerdes volt, hanem eredetileg egy :) jel, melyet a masolas -› beilleszteskor a Messenger automatikusan smiley-va alakitott at, es amikor onnan visszamasoltam ide a szoveget most par nappal kesobb, azzal mar az itteni rendszer nem tudott mit kezdeni, es ???? alakitotta. Ezert elnezeset kerem.)

malnaszorp 2019.02.06. 16:20
Tisztelt Szakértő!
Lehet, hogy valamit elrontottam a múlt héten, mert a hozzászólásom nem jelent meg, viszont egy e héten feltett kérdésre is jött már válasz, szóval valószínűleg túl sokáig tartott megírnom a kérdéseimet, és ezért kiléptethetett a rendszer, ezért most bemásolom, amit akkor írtam, hátha most megjelenik.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
F. Kata

•
Tisztelt Szakértő(k)!
A fórumokat olvasgatva maradt még néhány dolog, melyben bizonytalan vagyok, ezért fordulok Ön(ök)höz.

Alapfelállás:

Főállású KATA-s vagyok 50.000 Ft-os havi díjfizetési kötelezettséggel, párom alkalmazott, már több mint egy éve ugyanott dolgozik.
Már most megvan mindkettőnknek a 365 nap biztosítottsága, szóval ezzel a baba érkezéséig már nem lesz gond ????

-Ez most kérdés, vagy megállapítás (kijelentés)?

Mivel páromnak magasabb a bruttó bére, mint nekem, anyagi megfontolásból hivatalosan ő lenne itthon a babával.

-Mikortól és milyen ellátást kapna? Bővebben lásd lent.

1. Ahhoz, hogy ő apaként jogosult legyen bármilyen állami támogatásra, össze kell házasodnunk? (a gov.hu-n úgy olvastam, hogy "A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti").

-Jól olvasta, nem a férj, hanem az apa jogosult, feltéve, hogy a gyermekkel közös háztartásban él.

2. Ha jól értem, akkor a párom a baba 6 hónapos kora után már újra elmehet dolgozni anélkül, hogy a támogatás megszűnne. Akár ugyanoda is visszamehet (ha visszaveszik)? Mennyit dolgozhat? (A GYED Extra fórumban láttam, hogy "a TB szerv nem vizsgálja, hogy a munka mellett GYED-ben részesülő személy mennyit dolgozik, ill. van-e másodállása.")

-Igen, elmehet azzal, hogy a gyermek féléves koráig az apa nem kaphat csed ellátást, csak Ön!!! (Vagy kaphat gyes-t, de annak az összege az éhenhaláshoz is kevés.)

3. Nekem van bármilyen kötelezettségem a vállalkozásom folytatásával kapcsolatban? Vagy bármikor szüneteltethetem (1 hónaptól 2 évig)? Szüneteltetés esetén milyen státuszba kerülök? Gondolom, a TB-t továbbra is fizetnem kell magam után, de ezen kívül mire érdemes még figyelnem, illetve miről érdemes még tudnom?

-Biztos van könyvelője, akit jól megfizet. Ezzel kapcsolatos kérdéseit tegye fel a könyvelőjének.

4. Az utolsó hónap(ok)ban és/vagy a baba születése után a betegszabadság/táppénz, mint opció, mennyire jöhet szóba? És mennyi ideig,

-Ha orvosilag indokolt lehetséges. Addig, amíg orvosilag indokolt.

A szüneteltetés alatt álláskeresési járadékra is jogosult vagyok 90 napig, ha jól tudom. Érdemes ezt kihasználni?
Esetleg bármi egyéb, ami hivatalosan, jogosan még megillethet?
Nem arról van szó, hogy nem akarok dolgozni, csak "ajándékba" a semmire pénzt kapni, hanem arról, hogy ha már esetleg nem tudok, akkor mégis mivel tudok hozzájárulni a családi kasszához - és ha már sajnos ez a helyzet, akkor mit milyen sorrendben észszerű igénybe venni...

5. Ha esetleg mégsem szüneteltetem a vállalkozásomat, akkor a baba mellett végig tudok dolgozni a KATA szabályai szerint (nyelvtanár vagyok), és a párom kapja a gyerek után kapható összes támogatást, melyet majd a (nálam magasabb) bruttó bére után számolnak ki?

Nem, Ön a csed mellett nem dolgozhat, az apa pedig a gyermek féléves koráig Ön helyett nem kaphat csed-et, gyed-re csak a gyermek féléves korától jogosult (kivéve ha az anya a szülés közben/után meghal).

Kaphat gyes-t, de az csak bruttó 28.500 forint.

Köszönettel:
F. Kata

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

ana84 2019.02.07. 06:55
Tisztelt Jogifórum!
Az előző hozzászólásom valamiért nem jelent meg, elküldöm újra.
Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Jogifórum!
Az alábbi ügyben kérném segítségüket.
Munkaviszonyom 2004.04.01. óta folyamatos, határozatlan idejű (ugyanazon a munkahelyen)
2016.04.01-től CSED-re mentem első babámmal 2016.09.15-ig,
(Előtte nem volt táppénz, végig dolgoztam)
Utána GYED 2016.09.16-2018.04.02-ig
Majd GYES 2018.04.03-2019.04.02-ig.
(Ez idő alatt végig itthon voltam gyermekemmel, nem mentem vissza dolgozni)
Most ismét várandós vagyok, 2019. Októberre vagyok kiírva második gyermekemmel.
Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

1. 2019.04.02-án lejár a GYES, utána szeretnék táppénzre menni a szülésig, lehetséges-e?
(A munkáltatóm nem tud munkát biztosítani erre a pár hónapra, megbeszélés alapján tanácsolta a táppénzt)

-Amennyiben orvosilag indokolt lehetséges.

Amennyiben jár a táppénz, a számítás alapja a mostani papíron szerepelt jövedelmem lesz? Vagy az az összeg amivel az első babámmal CSED-re mentem?

-Az attól függ, hogy jogosult-e betegszabadságra, illetve hogy melyik magasabb. (Előny/kedvezmény szabály.) Bővebben lásd a hozzászólás végén.

2. A második babámra mennyi lenne a CSED, GYED alapja?

Első babámmal bruttó 129.000 Ft-al 8 órába voltam bejelentve, amit minden évben emeltek azóta.
A 2019. Októberétől igényelt CSED-be beleszámolják ezt a táppénzt is? Vagy a már magasabb összegű jelenlegi szerződés szerinti bérem lesz az alap, vagy a régi 129.000 Ft lesz az alap amivel az első babámmal CSED-re mentem?

-A táppénz összege nem alapja egy következő TB ellátásnak.

3. Utolsó kérdésem pedig a családi adókedvezménnyel kapcsolatban lenne.

2018. Jan-febr-márc-ban a GYED alatt érvényesítettem a havi 10.000 Ft-os adókedvezményt. De utána a GYES-re nem lehetett.

Kérdésem hogy 2018. Ápr.-tól Dec.-ig tartó időszakra a férjem visszaigényelheti-e a mostani adóbevallásában?

-Ha eddig egyikük sem vette igénybe és jogosultak rá igen.

Valaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel, Anikó

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Jogifórum!
Az előző hozzászólásom valamiért nem jelent meg, elküldöm újra.
Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelt Jogifórum!

Az alábbi ügyben kérném segítségüket.
Munkaviszonyom 2004.04.01. óta folyamatos, határozatlan idejű (ugyanazon a munkahelyen)

2016.04.01-től CSED-re mentem első babámmal 2016.09.15-ig,
(Előtte nem volt táppénz, végig dolgoztam)
Utána GYED 2016.09.16-2018.04.02-ig
Majd GYES 2018.04.03-2019.04.02-ig.
(Ez idő alatt végig itthon voltam gyermekemmel, nem mentem vissza dolgozni)

Most ismét várandós vagyok, 2019. Októberre vagyok kiírva második gyermekemmel.

Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

1. 2019.04.02-án lejár a GYES, utána szeretnék táppénzre menni a szülésig, lehetséges-e?
(A munkáltatóm nem tud munkát biztosítani erre a pár hónapra, megbeszélés alapján tanácsolta a táppénzt)
Amennyiben jár a táppénz, a számítás alapja a mostani papíron szerepelt jövedelmem lesz? Vagy az az összeg amivel az első babámmal CSED-re mentem?

2. A második babámra mennyi lenne a CSED, GYED alapja?
Első babámmal bruttó 129.000 Ft-al 8 órába voltam bejelentve, amit minden évben emeltek azóta.
A 2019. Októberétől igényelt CSED-be beleszámolják ezt a táppénzt is? Vagy a már magasabb összegű jelenlegi szerződés szerinti bérem lesz az alap, vagy a régi 129.000 Ft lesz az alap amivel az első babámmal CSED-re mentem?

3. Utolsó kérdésem pedig a családi adókedvezménnyel kapcsolatban lenne.
2018. Jan-febr-márc-ban a GYED alatt érvényesítettem a havi 10.000 Ft-os adókedvezményt. De utána a GYES-re nem lehetett.
Kérdésem hogy 2018. Ápr.-tól Dec.-ig tartó időszakra a férjem visszaigényelheti-e a mostani adóbevallásában?

Valaszát előre is nagyon szépen köszönöm!

Tisztelettel, Anikó

Tisztelt Szakértő!

Lehet, hogy valamit elrontottam a múlt héten, mert a hozzászólásom nem jelent meg, viszont egy e héten feltett kérdésre is jött már válasz, szóval valószínűleg túl sokáig tartott megírnom a kérdéseimet, és ezért kiléptethetett a rendszer, ezért most bemásolom, amit akkor írtam, hátha most megjelenik.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel:

A fórumokat olvasgatva maradt még néhány dolog, melyben bizonytalan vagyok, ezért fordulok Ön(ök)höz.

Alapfelállás:

Főállású KATA-s vagyok 50.000 Ft-os havi díjfizetési kötelezettséggel, párom alkalmazott, már több mint egy éve ugyanott dolgozik.

Már most megvan mindkettőnknek a 365 nap biztosítottsága, szóval ezzel a baba érkezéséig már nem lesz gond ????

Mivel páromnak magasabb a bruttó bére, mint nekem, anyagi megfontolásból hivatalosan ő lenne itthon a babával.

1. Ahhoz, hogy ő apaként jogosult legyen bármilyen állami támogatásra, össze kell házasodnunk? (a gov.hu-n úgy olvastam, hogy "A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti").
2. Ha jól értem, akkor a párom a baba 6 hónapos kora után már újra elmehet dolgozni anélkül, hogy a támogatás megszűnne. Akár ugyanoda is visszamehet (ha visszaveszik)? Mennyit dolgozhat? (A GYED Extra fórumban láttam, hogy "a TB szerv nem vizsgálja, hogy a munka mellett GYED-ben részesülő személy mennyit dolgozik, ill. van-e másodállása.")
3. Nekem van bármilyen kötelezettségem a vállalkozásom folytatásával kapcsolatban? Vagy bármikor szüneteltethetem (1 hónaptól 2 évig)? Szüneteltetés esetén milyen státuszba kerülök? Gondolom, a TB-t továbbra is fizetnem kell magam után, de ezen kívül mire érdemes még figyelnem, illetve miről érdemes még tudnom?
4. Az utolsó hónap(ok)ban és/vagy a baba születése után a betegszabadság/táppénz, mint opció, mennyire jöhet szóba? És mennyi ideig?

A szüneteltetés alatt álláskeresési járadékra is jogosult vagyok 90 napig, ha jól tudom. Érdemes ezt kihasználni?

Esetleg bármi egyéb, ami hivatalosan, jogosan még megillethet?

Nem arról van szó, hogy nem akarok dolgozni, csak "ajándékba" a semmire pénzt kapni, hanem arról, hogy ha már esetleg nem tudok, akkor mégis mivel tudok hozzájárulni a családi kasszához - és ha már sajnos ez a helyzet, akkor mit milyen sorrendben észszerű igénybe venni...

5. Ha esetleg mégsem szüneteltetem a vállalkozásomat, akkor a baba mellett végig tudok dolgozni a KATA szabályai szerint (nyelvtanár vagyok), és a párom kapja a gyerek után kapható összes támogatást, melyet majd a (nálam magasabb) bruttó bére után számolnak ki?

Köszönettel:

F. Kata

„patakia 2019.02.04. 11:51
Tisztelt Szakértő!
Idén nyáron fog megszületni a kisbabám és az lenne a kérdésem, hogy 2 éve van normál bejelentett munkahelyem, innen kapom a fizetésem, viszont emellett egy kft.-ben ügyvezető igazgató vagyok.
Ebből a kft.-ből nem kapok (és az elmúlt 2 évben nem is kaptam) semmilyen bért, vagy ellátást.

Kérdésem, hogy ebben az esetben is jogosult vagyok a tgyás/gyes/gyed igénylésre?

Ha nem mit kell tennem, hogy jogosult legyek? (pl. lemondani az ügyvezetői tisztségemről?)
Előre is köszönöm válaszát!

”

T. Kérdező!

Igényelni bármit igényelhet.

Azt, hogy jogosult-e rá, ha igen melyik jogviszonyból a járási hivatal jogosult eldönteni.

Egyebekben:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Ebtv. 41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

Tisztelt Szakértő!

Idén nyáron fog megszületni a kisbabám és az lenne a kérdésem, hogy 2 éve van normál bejelentett munkahelyem, innen kapom a fizetésem, viszont emellett egy kft.-ben ügyvezető igazgató vagyok. Ebből a kft.-ből nem kapok (és az elmúlt 2 évben nem is kaptam) semmilyen bért, vagy ellátást.
Kérdésem, hogy ebben az esetben is jogosult vagyok a tgyás/gyes/gyed igénylésre?
ha nem mit kell tennem, hogy jogosult legyek? (pl. lemondani az ügyvezetői tisztségemről?)

Előre is köszönöm válaszát!

Szandi23 2019.01.30. 16:55
Tisztelt Szakértő!
Segítséget szeretnék kérni.
2016.07.06-án született kislányom. TB kifizetőhelyen (bankban dolgoztam, 365 nap biztosított idő megvolt). CSED, GYED rendben folyósításra került.
Jelenleg, mivel 2,5 éves, kislányunk, GYES-en vagyok vele, fizetés nélküli szabadságon.

Korábban azt az információt kaptam, hogy ha fennáll a terhesség, második gyermeket illetően,míg első gyermekem betölti a 3. életévét, jogosult leszek a második gyermekkel CSED-re, GYED-re.

Bementem munkahelyemre, bér-, és tb ügyintéző, bérszámfejtőhöz, ő teljesen mást mondott.
Azt a tájékoztatást kaptam tőle, hogy mivel GYES-en vagyok, fizetés nélküli szabadságon, így táppénzt sem tudnak folyósítani, nem is fogadják be a papírt. Hanem vissza kell térnem a munkába de előtte a szabadságokat ki kell vennem.

-A munkáltató ezen tájékoztatása helyes.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség elbírálása (megállapítása) orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik.

Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

Egy ismerősöm azt mondta, hogy ahogy aktív állományba kerülök, szabadság kiadásával, megszűnik a védettség, tehát aznap akár megszüntethetik a munkaviszonyt, így nem leszek jogosult CSED-re, GYES-re. (Munkahelyem sajnos nem segítőkész...)

-Ez a tájékoztatás pontatlan, ugyanis az Mt. 65. § értelmében:

3. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,
2. a szülési szabadság,

tartama alatt.

Egymástól független tb szakértőket kérdeztem.

Volt, ahol azt a választ kaptam, hogy ugyanúgy kapok mindent második gyermek esetében, mivel munkaviszonnyal rendelkezem. Ehhez vissza sem kell mennem, hanem leadni a második gyermek szül. anyakönyvi kivontatát, illetve ami szükséges CSED, GYED igényléshez.

Másik szakértő azt mondta, hogy, elkezdik kiadni a szabadságokat, megszüntethetik a munkaviszonyt, úgysem tudok mit tenni, így ellátásokra sem leszek jogosult.

-A fenti két válasz két különböző történeti tényállásra vonatkozik, a szezont ne keverje össze a fazonnal.

Terhesség valószínűsíthető, mivel még nagyon az elején vagyok.

-Természetesen a korábban hivatkozott felmondási védelem kizárólag akkor illeti meg, ha –vagy fizetésnélküli szabadságon van a már meglévő gyermekével, vagy igazoltan várandós a következővel.

Mit tudok tenni, hogy jogosult legyek az ellátásokra CSED, GYED tekintetében?

-Azt, amit a kolléga tanácsolt. Azaz „ugyanúgy kapok mindent második gyermek esetében, mivel munkaviszonnyal rendelkezem. Ehhez vissza sem kell mennem, hanem leadni a második gyermek szül. anyakönyvi kivontatát, illetve ami szükséges CSED, GYED igényléshez.” CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) ugyanis az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (A munkaviszonnyal rendelkező GYED, GYES ellátásban részesülő személy biztosítottnak minősül.

Köszönettel, Szandra

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

KViola 2019.01.31. 06:18
Tisztelt szakértő!
A fiam 10 hónapos és az lenne a kérdésem Önhöz, hogy egyrészt vállalhatok-e a GYED folyósítása mellett ugyanúgy munkát?

-Igen, vállalhat.

Másrészt nem az adott munkahelyemen, ahol épp fizetés nélküli szabadságon vagyok, hanem egy másik munkahelyen napi bejelentéssel lennék alkalmanként.

-Igen, ezt is megteheti.

Ez okozna problémát az állandó munkahelyemen? Van esetleg valami teendőm vagy kötelező bejelentésem valahova ezzel kapcsolatban?

-Igen, a munkáltatója felé a tájékoztatási kötelezettsége fennáll.

Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(Nem mindegy, hogy milyen jogviszonyban van/lesz foglalkoztatva.

Munkaviszony esetén a az új jogviszonyt a TB igazolványba be kell vezetni, amihez azt a jelenlegi munkahelyéről ki kell kérni.

Alkalmi, háztartási és idénymunka stb. esetén a 217/1997 (XII.31.) Korm. rend. 37. § szerinti előírást viszont nem kell alkalmazni.

Vhr. 37. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony.

Nagyon köszönöm előre is a választ!
Üdvözlettel: Egy dolgozni kívánó anyuka :)

lantope1 2019.01.31. 08:35
Tisztelt Fórumozó társaim!
Szeretnék érdeklődni, hogy ugye nem rúghatnak ki 3 hónapos terhes katolikus iskolában dolgozó nőt, ha határozott idejű a szerződése?
Azt tudjuk, hogy ha lejár a szerződés időtartalma, azonnal megszűnik csak félő, hogy megszüntetik-e a szerződést?
Köszönöm előre is!

T. Kérdező!

Nem, jogszerűen a terhesség miatt (arra hivatkozva) nem szüntethető meg.

Tisztelt szakértő!
A fiam 10 hónapos és az lenne a kérdésem Önhöz, hogy egyrészt vállalhatok-e a GYED folyósítása mellett ugyanúgy munkát? Másrészt nem az adott munkahelyemen, ahol épp fizetés nélküli szabadságon vagyok, hanem egy másik munkahelyen napi bejelentéssel lennék alkalmanként. Ez okozna problémát az állandó munkahelyemen? Van esetleg valami teendőm vagy kötelező bejelentésem valahova ezzel kapcsolatban?
Nagyon köszönöm előre is a választ!
Üdvözlettel: Egy dolgozni kívánó anyuka :)

Tisztelt Szakértő!

Segítséget szeretnék kérni.

2016.07.06-án született kislányom. TB kifizetőhelyen (bankban dolgoztam, 365 nap biztosított idő megvolt). CSED, GYED rendben folyósításra került.
Jelenleg, mivel 2,5 éves, kislányunk, GYES-en vagyok vele, fizetés nélküli szabadságon.
Korábban azt az információt kaptam, hogy ha fenáll a terhesség, második gyermeket illetően,míg első gyermekem betölti a 3. életévét, jogosult leszek a második gyermekkel CSED-re, GYED-re.
Bementem munkahelyemre, bér-, és tb ügyintéző, bérszámfejtőhöz, ő teljesen mást mondott.
Azt a tájékoztatást kaptam tőle, hogy mivel GYES-en vagyok, fizetés nélküli szabadságon, így táppénzt sem tudnak folyósítani, nem is fogadják be a papírt. Hanem vissza kell térnem a munkába de előtte a szabadságokat ki kell vennem.
Egy ismerősöm azt mondta, hogy ahogy aktív állományba kerülök, szabadság kiadásával, megszűnik a védettség, tehát aznap akár megszüntethetik a munkaviszonyt, így nem leszek jogosult CSED-re, GYES-re. (Munkahelyem sajnos nem segítőkész...)

Egymástól független tb szakértőket kérdeztem. Volt, ahol azt a választ kaptam, hogy ugyanúgy kapok mindent második gyermek esetében, mivel munkaviszonnyal rendelkezem. Ehhez vissza sem kell mennem, hanem leadni a második gyermek szül. anyakönyvi kivontatát, illetve ami szükséges CSED, GYED igényléshez.
Másik szakértő azt mondta, hogy, elkezdik kiadni a szabadságokat, megszüntethetik a munkaviszonyt, úgysem tudok mit tenni, így ellátásokra sem leszek jogosult.
Terhesség valószínűsíthető, mivel még nagyon az elején vagyok.

Mit tudok tenni, hogy jogosult legyek az ellátásokra CSED, GYED tekintetében?

Köszönettel, Szandra

Elnézést, az előző hozzászólásomat korrigálnám: 2018 augsztus 1-től lennék biztosított, ha jóváhagynák most a kérelmemet. (Ha elintézhető utólag, amire vonatkozik ugye a kérdés.)

Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném kérdezni, hogyha 2018 szeptember 1-től vagyok (folyamatosan) biztosított a megbízási szerződésem után, és elmegyek táppénzre veszélyeztetett terhességgel február 4-től, akkor jól tudom, hogy július eleje környékétől már nem fog járni táppénz? (Szeptemberben várható a szülés, ha midnen rendben megy.)
Tegyül fel, hogy a CSED 2019 szeptember 1-től járna számomra. Ebben az esetben július elejétől augusztus 31-ig "fizetés nélküli táppénzen" leszek. Ez az időszak is biztosított időszaknak számít? Tehát ha 2018 szeptember 1-től 2019 február 4-ig biztosított voltam a megbízási szerződésem után, majd 2019 február 4-től július elejéig táppénzen voltam, majd jön 2 hónap "fizetés nélküli" táppénz, akkor 2019 szeptember 1-től kaphatok a megbízási szerződésem után CSED-et? És később (2020 elején igényelve) GYED-et?

A helyzet az, hogy júliusban is biztosított lettem volna a megbízási szerződés után, de azt akkor nem fizették ki. Ám most, a következő 1-2 hónapban lehet, hogy a kérelmem alapján mégis ki fogják fizetni, de már nem fogják tudni lekönyvelni a 2018-as évre. Elintézhető-e, hogy valamilyen igazolással mégis beszámítsák ezt a megcsúszott júliusi kifizetést a táppénz/CSED/GYED-be?

„Aggódó Anyuka77 2019.01.26. 13:05
Tisztelt Szakértő!
Sajnos születésem óta mozgáskorlátozott vagyok, napi szinten bizonyos dolgokban segítségre szorulok, de van amit megtudok oldani magam is. Férjemmel, 83 éves anyukámmal és 21 hónapos kislányunkkal élünk együtt. Gondolkozunk egy kistesó születésén is, de nem tudom, hogy bevállaljuk-e. Anyukám nagyon sokat segít, mikor férjem dolgozik, de megeröltető lenne neki, ha csak rá hárulna a segítség. Férjem 12 órázik, 4 napot dolgozik, 4 napot itthon van pihenőn. Én rokkantnyugdíjat kapok, fogyatékossági támogatást és kislányunk után 12200 ft-ot. Férjem viszonylag jól keres, régóta egy helyen dolgozik (több mint 20 éve). A kérdésem az lenne, ha második baba születése után Férjem itthon maradna és segítene, az mit jelentene anyagiakban?
Köszönöm válaszát!
”

T. Kérdező!

A férje a kicsire fél éves korától kaphat GYED-et, ami leegyszerűsítve a bére 70%-a, azzal, hogyha Ő veszi igénybe a GYED-et, akkor a nagyra is neki kell igénybe venni a gyes-t.

Ebtv. 39. § (3) Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint – a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve – az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

Darkhill 2019.01.28. 13:39
„Tisztelt Szakértők!
Próbáltam már választ keresni a kérdésemre, de erdemlegeset nem kaptam.
Jelenleg 7 hónapos babámmal GYED-en vagyok. Tervezzük a kistestvért. (talán már úton is van)
Az lenne a kérdésem, hogy ha a következő gyermek GYED-be születne, úgy mindkét gyermek után igényelhetek juttatást? Ha igen, mit? Gyed és Tgyás igényelhető egyszerre?
”

T. Kérdező!

Igen, mindkét gyermekre egyidejűleg megkaphatja az gyermekek életkorának megfelelő ellátásokat.

csed és gyed
gyed és gyed
gyed és gyes
stb.