Tanulmányi szabadság

Sziasztok!
Helyzetem a következő:
szeptembertől egy állami felsőoktatási intézmény hallgatója vagyok (levelező tagozaton, első diploma). Az érdekelne, hogy mi illet meg és mi nem ezzel kapcsolatban szabadság címén. Az a helyzet, hogy ez nekem egy évben kb. 24 nap távolléttel járna. Nem kötöttem tanulményi szerződést a céggel ahol dolgozom. Megillet-e szabadság engem ebben az esetben. Ill. milyen jogcímen? Mindenképpen fizetetlen kell-e kérnem, vagy valamennyi szabadságot adhat a cég is ill. kell-e adnia? Sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy a saját szabadságomból menjek el, mert a cégem így is több napot vetet ki velem, mint lehetne (de ez már egy másik topic témája lesz...).
Előre is köszi a segítséget!

Az előadásra járáshoz, vizsgázáshoz biztosítani kell a szabadnapot, csak ha nincs szerződés, akkor erre az időre nem jár bér.

Ezek szerint fizetetlen szabadságot kell kérnem.(?) Azt pedig addig nem adnak (általában) míg van a rendes szabadságodból; ami viszont elméletileg csak időarányosan jár... hú ez kicsit bonyolult. :( Van erre vonatkozóan konkrét §? Szívesen venném.
Köszi.

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
(5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.

Üdv, mindenkinek.
Új vagyok itt a fórumon, és a problémám hasonló, mint kavarcnak, de nem azonos: közalkalmazott vagyok és tanulmányi szerződés nélkül, nem kötelezve, saját szakállamra távoktatás keretében végzem a másoddiplomám megszerzéséhez a főiskolai tanulmányaimat.

• http://www.testman.hu/…nykonyve.htm

Kérdéseim:

• A hivatkozott bírósági határozat és/vagy az Mt. 115 § tartalma alapján a munkáltató köteles-e biztosítani a suliba járáshoz és vizsgafelkészüléshez szükséges időt az évi rendes szabadságon felül? (Az én értelmezésem szerint igen.)
• Ha igen, akkor a "szabadidő" fogalma mit takar az esetemben: fizetett , vagy fizetés nélküli szabadságot?
• Vizsgának mi minősül: csak az első vizsga/tantárgy, vagy az esetleges ismétlővizsgák is a támogatott kategóriába esnek?
• Magyar állami egyetemen államilag elismert másoddiploma megszerzése érdekében folytatott távoktatás iskolai rendszerű oktatásnak minősül-e? (Ezt csak azért kérdezem biztos-ami biztos alapon, mert a diákigazolvány tekintetében különbséget tesznek a levelező és a távoktatási képzési forma között, bár a SULINET nem tett különbséget, de ott a felnőttoktatáson volt a hangsúly emlékeim szerint.)

A válaszokat előre is köszönöm.

Kedves Szakbarbár és Többiek!
Akkor már csak 2 kérdésem lenne:

• mit jelent az iskolai rendszerű képzés? A levelező tagozat annak minősül-e?
• ill. amit icando is kérdezett: mit takar a szabadidő biztosítása? Fizetetlen szabadság biztosítása, vagy fizetett szabadság biztosítása?

Köszi.

Még soha nem akartam ezt a fogalmat definiálni, mert egyértelműnek tűnt, úgyhogy hirtelen nem is tudtam, hol keressem. Végül itt találtam egy ilyet, szerintem ez lesz az:

„1993. évi LXXVI. törvény
a szakképzésről
54/B. § E törvény alkalmazásában:
7. iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak;”

A felsőoktatási törvény végén egy mellékletben fel van sorolva rengeteg állami, egyházi, magán és alapítványi főiskola és egyetem, az összes, aminek neve van, az ott van. Szerintem ha ezek közül jársz valahova, akkor iskolai rendszerű képzésben veszel részt.

Az Mt. csak szabadidőről beszél, díjazásról nem. Sőt ahol leírja, hogy a távollétre mikor és milyen típusú bér jár, ott sem említi, úgyhogy egyértelműen nem fizetett távollét az, ha iskolában vagy illetve vizsgára készülsz.
Én nem klasszikus fizetés nélküli szabadságot szoktam rá adni, mert az hiányozna a szolgálati időből és a biztosításból, 1-1 napot is le kellene jelenteni év végén a nyugdíjbiztosítónak, havonta az egészségbiztosítónak, illetve fel kellene tüntetni a tb kiskönyvben, kilépéskor meg a jövedelemigazoláson, szóval elég macerás lenne, ezért csak sima igazolt, nem fizetettként szoktam elszámolni. A végeredmény ugyanaz: dolgozó elmehet iskolába, cégnek egy fillérjébe sem kerül (mivel semmi köze hozzá), de tovább nem bonyolítjuk.

A tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy elsősorban nem az intézmény típusa határozza meg azt, hogy mi az iskolarendszerű képzés, hanem a képzés jellege. (Egyébként ez valóban elég homályos egy fogalom).
Mindenképpen annak számít, amit Szakbarbár említett a szakképzések körében,

• a közoktatási és felsőoktatási törvény alá eső valamennyi képzés.

Szerintem nem számít annak automatikusan a felnőttképzés (tanfolyamok, stb.), csak ha egyben a fenti kategóriák valamelyikébe is tartozik. (Pl. ha egy egyetem "sima", szakképzésnek nem minősülő tanfolyamot szervez, az nem számítana ide).
A posztgraduális felsőoktatási képzések egészen biztos idetartoznak.
Szerintem az oktatás szervezési forma (nappali, esti, levelező, táv) ebből a szempontból közömbös. (A táv csak jó a munkáltatónak, hiszen ott alig van kötelező jelenlét.)
Az, hogy az ismétlő vizsga esete hogyan alakul, jó kérdés (már csak ezért is célszerű tanulmányi szerződést kötni.) Ésszerűnek tűnne, hogy csak az első vizsga számít annak, aki meg megbukik, vegyen ki a szabadságából a pótvizsgára. Ha nagyon sok a pótvizsgája, akkor meg keressen valami olyat, ami inkább neki való.

Sziasztok!

Elolvastam az összes hozzászólást, de az ilyen témára eléggé nem áll rá az agyam, ezért tennék fel egy kérdést konkértan az én esetemben. Fontos is, mert úgy érzem, a fönököm kezd átverni már megint...

Szóval, említettél Szakbarbár egy listát, amin rajta van az össze képzés, stb, amiben ia iskolai rendzserüek szerepelnek. Ha esetleg meg tudnád mondani, pontosan hol találom ezt (egy linket küldenél, ha fent van a neten), megköszönném.

Én ez ELTÉre járok, szakvizsgát adó továbbképzésre. De fogalmam sincs, ez iskolai rendzsernek minösül-e. Abból, hogy heti egyszer kell menni, indexem lesz, vozsgázni fogok, a végén diplomát kell csinálni, úgy gonodolom, igen, de az egzerü polgár gondolkodása nem mindig egyezik a törvényekkel, ezért érdeklödöm.

Köszönöm,

A listán nem a képzések, hanem az iskolák vannak rajta. Ami náluk indul és diplomát ad, az egészen biztosan iskolai rendszerű képzés. Az ELTE természetesen rajta van a listán.

Köszönöm a gyors választ, már csak abban nem vagyok biztos, hogy amit az ELTÉn a tanárok diplomamunkának neveznek, az egy ilyen szakvizsgás képzésnél is annak minösül-e? Van a diplomára valami meghatározás?

Bocsa a sok hülye kérdésért :(

"A képzést lezáró oklevél megnevezése: szakirányú oklevél,

szakvizsga"

A szakirányú oklevél diplomának minösül vajon? Anno a föiskolán én is okelvelet kaptam, amit diplomának is hívnak, de a borítón oklevél van. (óvodapedagógusként végeztem),

Köszi a válaszokat.

Igazából csak arra lettem volna kiváncsi, hogy esetleg fizetett szabit igénybe tudok-e pluszként venni. (Hátha mégis alapon.)
Ezt viszont gyakorlatilag megválaszoltátok, hogy nem.

Szerencsére a főnökeim toleránsak, meg én is leginkább csak vizsgázni járok el, meg egyébként is már csak két félévem van vissza ha nem cseszem el, úgyhogy részemről marad minden a régiben, de most legalább tisztán látok.

Üdv, és köszi még egyeszer.

Sziasztok!

Én azt szeretném kérdezni, hogy ha mérlegképes könyvelői tanfolyamra járok, de nem kötök tanulmányi szerződést munkahelyemmel, akkor kötelesek-e a 4 fizetettlen szabit adni vizsgánként, vagy egy ilyen tanfolyam nem minősül iskolarendszerű képzésnek?

Válaszotokat előre is köszi!

Tisztelt Petrobi!

Idézet az 1992. évi XXII. törvény (MT)ideillő részéből:

115.§
(5) A nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.