Majordomus
2023.12.29. 21:03
Komoly végrehajtói zaklatások esélyesek...
Birtokvédelem
drbjozsef
#
2023.12.29. 19:00
Pergamen,
Ha aláírod a bejelentkezését, akkor nincs is további teendőd, ha nem fog ott lakni. Sőt, minden más hülyeség.
A lakcímét fiktiváltathatod bármikor amikor csak akarod.
Ha bízol benne, hogy nem csinál hülyeséget, akkor nem lesz ez gond, de azért érdemes tudni, hogy - ahogy pont ma kérdezte egy másik topikban valaki - lehet belőle problémád, hogy oda van bejelentve. Na nem maga a bejelentés, az teljesen szabályos akkor is, ha nem lakik ott, nemrég ártunk és ormányunk legalizálta a választási csalásnak ezen formáját IS, úgyhogy egyáltalán nem köteles már senki sem ott lakni, ahova az állandó lakcíme szól.
Ugyanakkor, ha pl. eladósodik, és végrehajtás indul ellene, akkor abból lehet kellemetlenséged a lakcíme miatt. (Lásd : "Jogi segítségkérés" topik a "segítségkérés" fórumcsoportban)
gerbera317
#
2023.12.29. 17:56
@Pergamen
„csak cím adása miatt történik a bejelentés”
Tehát nem fog ott lakni? Akkor mire kötsz vele szerződést? Lakáshasználatra? És ha ő a szerződésre hivatkozva tényleg ott akar lakni, mit csinálsz majd? Szerződésszegő módon nem engeded be? És ha ő a szerződésszegésedet komolyan veszi, hogyan hárítod el a jogkövetkezményt? Mindezt közjegyző előtt megkötve, hogy még pereskednie se kelljen...
Ha csupán címet akarsz neki szolgáltatni, csak simán add a hozzájárulásodat a bejelentkezéséhez! Ezzel nem keletkezik joga az ottlakásra, viszont megszerzi a jogokat azokhoz, amire ez kell neki: járhat a gyereke ott óvodába, iskolába, válthat kedvezményes bérletet az ottani parkolóházba, stb.
Pergamen
#
2023.12.29. 16:44
Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm a szakszerű tanácsot, csak cím adása miatt történik a bejelentés, de közjegyző előtt kötöm meg a szerződést.
drbjozsef
#
2023.12.29. 15:56
Pergamen,
Most a lényeg, hogy állandóra bejelentsd, vagy ténylegesen is ott fog lakni? Melyik a fontosabb (valami okból) ?
Gondolom, egy Ptk. szerinti közeli hozzátartozódról van szó. Vagy szívességi lakáshasználatot biztosítasz neki, amit bármikor visszavonhatsz, vagy mindenféle szerződést, de akkor ott felmondás meg egyéb dolgok is lehetnek. Ha utóbbi felé mész el, kérj tőle egy boefgadási nyilatkozatot (amit valaki mástól hoz, hogy az a más valaki hajlandó őt befogadni kilakoltatása esetére), és közjegyző előtt kössetek szerződést. Már ha a saját lakásodban hatósággal akarsz eljárni az ügyében, nem pedig a sodrófával...
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.29. 12:06
(Nincs olyan, hogy "közvetlen hozzátartozó".)
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.29. 12:05
Azzal csak magadat korlátoznád.
Ha viszont pénzt kérsz tőle, az már akár bérleti szerződés is lehet - ami még jobban korlátozna téged.
Pergamen
#
2023.12.29. 12:01
Kérdésem: Közvetlen hozzátartozót állandóra szeretnék bejelenteni ingatlanomba, viszont - mivel jövedelemmel nem rendelkezik - szeretném a lakhatását feltételekhez kötni. Milyen jogi lépésekkel, belső szerződésekkel tehetem mégis feltételessé itt-tartózkodását, amennyiben nem fedezi a lakásban tartózkodásával felmerült költségeket?
Majordomus
#
2023.12.06. 21:05
Ülj le a szomszédokkal beszélgetni....
Philippos
#
2023.12.06. 15:27
Köszönöm mindenkinek. Megint kicsit közeleb kerültem a megoldáshoz :)
osztap
#
2023.12.06. 13:50
Philippos,
Mi lenne a helyzet, ha a szomszédod két telke nem egy tulajdonban lenne, hanem mindegyiknek más lenne a tulajdonosa?
Amelyikről a tulaj most a telkeden jár át, ott nyilván nem lenne semmi változás.
A másikról honnan járnának át? Mert a Ptk. 5:161. § (2) szerint annak is megközelíhetőnek kell lennie közútról. Független szemlélőként, ami a bíró lesz, azt mondanád-e, hogy ha ki akar jutni az útra, akkor a legésszerűbb neki a Te földeden direktben átjárnia, vagy előbb a szomszéd telkén, és onnan a Te telkeden a már meglevő szolgalmi úton?
A három telek és az út elhelyezkedésétől függ minden. A bíró nem fog szolgalmi jogot tenni a szomszéd másik telkére, csak azért, hogy a Te telked csak egy szolgalmi joggal legyen terhelt.
Ha viszont ráteszik a második szolgalmi jogot is a Te telkedre, akkor a szomszéd nem "bárhol nyithat kaput", hanem ott, ahol az Neked is, meg neki is méltányos. Ez megint az elhelyezkedéstől, használattól stb. függ.
Philippos
#
2023.12.06. 12:56
ezt kifejtenéd kérlek?
Mit jelent a nyilatkozom? írásban, szóban? Több álláspont elhangzott menet közben, de végső megegyezés nem volt. Sosem vitattam a jogot. Csupán nem akarom a teljesre megadni az útszolgalmat.
Perbe vitt álláspontom, ha jól értem a kifejezést az, hogy a legközelebbi ponton biztosítom a szolgalmat -jól értem?
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.06. 11:22
Attól függ, hogy állsz bele, mit nyilatkozol a per előtt, és mi a perbe vitt álláspontod.
Philippos
#
2023.12.06. 09:46
01 - itt jelenleg 2 ingatlan van két hrsz-en 1 tulajdonban és csak az egyiken jár ki jelenleg, ami engem nem korlátoz, viszont biztosítani akarja, hogy a másik telke ne veszítsen az értékéből a szolgalom miatt és hogy ezen (ami jelenleg egy üres legelő) bárhol nyithasson kaput és onnan legyen szolgalma. Na ez viszont már korlátoz, ezért ragaszkodnék a legközelebbi ponthoz, amit ő az előbbiek okán persze nem szeretne.
Ha beleállok és beperelnek, miyen esélyeim lehetnek?
drbjozsef
#
2023.12.06. 09:32
Philippos,
- Ha az megfelel az ő általa gyakorlatként kialakult használatának, akkor elég. Ez következik egyébként az 5:159.§-ból is. Csak a szükséges mértékben. (de ez nem feltétlenül a legrövidebb út, ha pl. autóval használja valaki, és objektív okokból nem a legrövidebb a legcélszerűbb).
- Persze, sőt, a használattal arányosan kell a fenntartását fizetnetek, 5:162.§(2). Feltéve, ha ez szükséges a rendeltetésszerű használathoz (pl. az, hogy mások ne járjanak ott, az az szerintem). A lényeg, hogy a jogosultak ne legyenek korlátozva a szolgalom jogszerű (!) érvényesítésében (pl. ha csak gyalog átjárásra szól, akkor nem kell autókat átengedni).
Philippos
#
2023.12.06. 08:00
Sziasztok, megkerestem a szomszédot egy ajánlattal és szóban megállapodtunk, a papírozás még hátravan. bár van esélye, hogy próbálnak valahogy kibújni, de majd meglátjuk.
Az ügy további, másik szomszéddal kapcsolatos részei viszont alakulnak és ezzel kapcsoatban az ügyvédek eltérő állásponton vannak.
- Jól értelmezem-e, hogy a PTK 5:162. § (1) szerint az adásvételi szerződésben vállalt szolgalmi jogot biztosítani az uralkodó telek közúthoz legközelebbi pontjától vagyok köteles biztosítani mivel ellenkező esetben engem mint tulajt ér érdeksérelem?
- Tehetek -e egy nyitható egyszerű kaput a területre amelyre több szomszédnak is van szolgalmi joga? Kvázi útnak használják, de a besorolás szántó.
Majordomus
#
2023.09.28. 18:58
És itt a kör bezárult...
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.09.28. 13:58
„Jó hát egy próbát megérne, jobb ötletem nincs. :)”
Sokszorosan ki van próbálva. :)
Igen, Fülöp, ez a helyzet.
Philippos
#
2023.09.28. 12:37
Kovács_Béla_Sándor, úgy érted, ha arra hivatkoznak, hogy már most is kisebb, azt a bíróság nem hagyja helyben?
Az eredeti birtokméret még a 2020. LXXI hatálybalépése előtt lett kialakítva (felteszem az "ennyi lett maradhat" elv szerint). Ha viszont most a meglévő 5000nm -ből leválasztják a problémás 200nm -t, a maradék 4800nm-es birtokrészt is újra telekké kell alakítani, ami nem megy sem a HÉSZ sem a 2020. LXXI §11 szerint sem.
Jól értem?
drbjozsef
#
2023.09.28. 12:13
Jó hát egy próbát megérne, jobb ötletem nincs. :)
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.09.28. 11:02
Nem rossz. De nem fog helyt.
drbjozsef
#
2023.09.28. 09:35
Én mondjuk hivatkoznék a helyében arra, hogy a telked most is kisebb a legkisebb telekméretnél, ezért az, hogy egy részét elbirtoklom, azzal nem keletkezik egy "új", az előírásoknak meg nem felelő telek. Hiszen az most is van.
Philippos
#
2023.09.27. 20:23
Ha a bírósági ítélkezési gyakorlat alapján esélytelen, hogy a bíró másként dönt akkor talán ez lehet az utolsó szó, viszont eddig amikor azt hittem nyerő lapjaim vannak, mindig előhúztak egy ászt valahonnan. Ezért kérdezlek titeket, több szem többet lát alapon, eltérítheti ezt bármi más törvény vagy §...?
Majordomus
#
2023.09.27. 19:30
Akkor vége a meccsnek?
osztap
#
2023.09.27. 12:44
„megnéztem a helyi HÉSZ -t ebben az övezetben a kialakithato telek legkisebb területe: 10.000nm”
Causa finita... :)
A föld nem osztható meg, ezért a Ptk. 5:47. § (2) alapján egy része nem birtokolható el.
