Hagyaték

Wers
Munkácsy sajnos nincs. Jól sejted, most akar hozzájutni amihez csak lehet. Remélem,a jogi tanácsadójára nem hallgat, ha az javasolja a közös tulajdon megszüntetését. Nem hiszem, hogy meg meri lépni. Túl nagy lenne az ára, mert akkor eltartási szerződést kötök az ingatlanrészemre és a további kétharmadomra. Két éven túl aztán semmit nem támadhat meg.

B.Trixi

Én nem vagyok jogász, de azért kupálódtam ki ebből a témából, mert nálam is volt anyukámnak egy élettársa, aki sajnos rosszindulatú emberek által eléggé irányítható haszonélvező is volt, és akivel én is küzdöttem. Nálunk special egy csomó porcelán szobor (nipp) landolt általa a piacon, mert eladta őket, annyira nem tisztelte anyukám kizárólagos vagyonát. Akkor sikerült megállítani, amikor zárat cseréltem és később egy rokona felnyitották a szemét, hogy nem én vagyok a rossz ember, hanem akivel barátkozik.

Segítséget szeretnék kérni törvényes öröklés szabályairól. Elhunyt tulajdonjogot szerzett 1982 évben egy ingatlanon, majd 1997 évben egy másik ingatlanon. Egy saját gyermekkel rendelkezik. Majd 2000 évben házasságot kötött az új férjével. 2020 évben elhunyt és a túlélő házastárs igényt tart a korábban megszerzett ingatlanokon. Ezt nem csak a gyerek örökölné? És ha tulajdonjogot szerez ezt majd megörökli az Ő előző házasságából származó gyereke?

Juzsi,

Ha az 1982-ben és 1997-ben "szerzett" ingatlanokat az elhunyt a felmenőjéről örökölte vagy felmenő ajándékozta neki (esetleg igazolhatóan ő adta rá a pénzt), akkor az ági öröklés alá esik. Ez esetben a házastárs nem örököl belőle (de az utolsó közös lakóhelyen és annak berendezési tárgyain holtig tartó haszonélvezetet kaphat).

Ez nem automatikus, az érintettnek hivatkoznia kell a vagyontárgy ági jellegére.

Az utolsó közös lakásból amúgy sem örököl a házastárs (csak a fenti haszonélvezetet kapja), ha nem ági vagyon a másik/többi ingatlan, akkor abból egy "gyerkrészt" kap : ha csak egy leszármazója volt az elhunytnak, akkor 50-50%. És igen, ezt innentől az ő leszármazó(i) örökli(k) majd.

(Az, hogy esetleg ezen ingatlanok a házastársak viszonyában különvagyonnak számítottak volna - de a leírásodból még ez sem biztos, hiszen a házasság előtti esetleges együttélés miatti vagyonközösség alapján ez egyáltalán nem evidens -, az _önmagában_ az öröklés szempontjából nem számít. Egyszerűbben : ha azt a két ingatlant vásárolta az elhunyt, a saját, együttélés előtti vagyonából, vagy az életközösség előtt vette, az nem ági vagyon, nem öröklődik eltérően a többi vagyontárgytól.)

drbjozsef
csak kérdezek.
Ha az elhunythoz öröklés utján kerültek az ingatlanok, akkor az magánvagyon, vagy ha szerzett és az özvegy nem tudja igazolni hogy hozzájárult a vételi költséghez, akkor is magánvagyon ugye? Ekkor jár neki 50%, miután egy leszármazó van?

Úgy értettem, az 50% egy gyerekrész. Vagy csak haszonélvezet, ha bent laktak az egyik ingatlanban?

B.Trixi,

Az van, amit alattad leírtam.

Ha ági vagyon, akkor nem örököl belőle a házastárs. Akár ingatlan, akár ingóság. (Haszonélvezetet az ági vagyonba tartozó ingatlanon is kaphat, ha az volt az utolsó közös lakása az elhunyttal)

Ha nem ági vagyon, akkor a törvényes öröklés szerint örököl belőle : egy gyerek mellett az utolsó közösen lakott lakáson és berendezési tárgyain csak haszonélvezetet, minden másból 50% részt.

Öröklésnél nincs "különvagyon". (Olyan, hogy "magánvagyon" meg pláne.)

Köszönöm, Világos. Kellenek a házassági és egyéb szerződések

Üdv mindenkinek!

A problémám a következő. Van egy adósom, vele szemben jogerős ítéletek alapján áll fenn elég jelentős követelésem. (Személyiségi jogi pereket nyertem meg, 7 számjegyű komoly sérelemdíjjal.) Az adós nem fizetett önként, így természetesen megindítottam a végrehajtást. Azonban a helyezt az, hogy ingatlanja, gépjárműve, megtakartása nincs, a rendszeres legális jövedelme pedig nagyon alacsony, alkalmi munkákból éldegél. Szóval megőszülök, amíg ebből apránként kifizetne majd 3 millió forintot, ráadásul a bíróság kiszabott rá rendbírságot is, így még csak első sem vagyok a sorban.

Viszont azt tudom, hogy idős apja után előbb-utóbb örökölni fog egy igen értékes ingatlant, testvéreivel együtt. Gondolom, a követelésemet a tulajdonrészért járó pénzből érvényesíteni tudnám. Vagy legalább bejegyeztetni. Csakhogy honnan tudom, hogy mikor lesz hagyatéki. Nem leshetem évekig a gyászhíreket, meg nem is biztos, hogy abban szerepel a papa. Ha később értesülök, addig lehet, hogy a testvérek kifizetik, esetleg eladják a közös tulajdont, felnyalja a készpénzt és akkor már megint esélyem sincs, hogy egyösszegben a pénzemhez jussak.

Létezik valami bevett, _gyakorlataban_ is alkalmazható módszer? Mit tehetnék? Be lehet jelenteni egy követelést a terültileg illetékes közjegyzőnél _majd bekövetkező_ hagyatéki igényre? Aligha... Hiszen én nem hagyatéki hitelező vagyok, nekem nem az örökhagyó tartozik, hanem a kedves örökös. Tudok valamit tenni egyáltalán, vagy az adós nem létező jóhiszeműségére vagyok bízva és várjak? (A végrehajtási eljárás folyamatban van, mint mondtam.)

Minden tanácsot, ötletet előre is köszönök.

http://www.drszekely.hu/…agi-orokles/

Az ági öröklésnek négy együttes törvényi feltétele van:

az örökhagyó a vagyonáról nem végrendelkezett (tehát a törvényes öröklési rend érvényesül);
az örökhagyónak nincs leszármazója (azaz vele a családi ág megszakad);
a hagyatékon belül az örökhagyó által szerzett (szerzeményi) vagyon mellett van ági vagyon is;
van ági örökös, aki az ági vagyonra igényt tart.

hájaskacsa,

Nincs jó megoldás. Több okból sem.

Először is, egyáltalán nem biztos, hogy örökölni fog. Ha egy csöpp esze van, és nem akar neked fizetni, akkor elintézi a szülővel vagy akár a testvéreivel is, hogy ne legyen örökös. Mondjuk még az öreg életében a testvéreinek ajándékozza az ingatlant, akár a többi vagyont is. Vagy eladja. Életében még azt csinál vele amit akar.

Ha örökölne is, akár vissza is utasíthatja a hagyatékot, akár osztályos egyezséggel juttathatja a testvéreinek a részét. Mindkettő minden bizonnyal megtámadható bíróságon is akár, de hosszadalmas és költséges lesz.

Ajándékozás esetén könnyű fedezetelvonásos ügyletnek minősíteni, de ha eladja mielőtt tudomást szereznél az öröklésről, akkor jóhiszemű harmadik fél visszterhes szerzését már nem tudod megtámadni.

Szóval jó megoldás nincs. A tulajdoni lapot nézegetheted, de mire bejegyzik az adósodat, már fél-egy éve meghalt az öreg, a hagyatéki eljárás nem gyors, és eddigre már tovább is passzolhatja akár.

Nem tudsz előre bejegyezni semmit egy várható örökségre.

A végrehajtás ilyen : ha nincs mit végrehajtani az adóson, mert se vagyona, se jövedelme, akkora hitelező így jár.

Ha az adósnak megfelel ez az állapot, vagy elég ügyes, hogy elrejtse azt, akkor nem nagyon tudsz mit tenni.

Nekem legalábbis nincs jó ötletem.

Kedves Hozzáértők!

Hagyatéki végzéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Hagyatéki tárgyalás megtörtént, a közjegyző adott is egy papírt amin szerepeltek a különböző tételek. Pár héttel később jött egy levél, hogy az akkor kiadott határozat jogerőre emelkedett. Akkor most ennek a két papírnak a kombinációja jogerős hagyatéki végzésnek minősül vagy fognak még küldeni egy összesítő levelet?

Köszönöm előre is.

"adott egy papírt" ?

Azért ezt érezned kéne, hogy nem nagy segítség.

Az egy határozat volt?

Egyébként valszeg igen, a kettő együtt, most mi is így kaptuk nemrég, az első egy rendes végzés, a második levél meg csak jogerősítés. Nem volt tárgyalás se, mindkettő postán jött.

david1111

„Hagyatéki tárgyalás megtörtént, a közjegyző adott is egy papírt amin szerepeltek a különböző tételek. Pár héttel később jött egy levél, hogy az akkor kiadott határozat jogerőre emelkedett.”

Ahogy drbjozsef is írta, nagy valószínűséggel először egy hagyatéki végzést kaptál, majd utána a következő levélben a jogerőre emelkedést jelző papírt. Ez a kettő így együtt jelzi, hogy érvényes jogerős hagyatéki végzés van a kezedben.

Köszönöm szépen!
Így van ahogy írtátok, megnéztem. A tárgyaláson hagyatéki végzést kaptam, majd nemrég postán egy levelet, melyben írják, hogy jogerőre emelkedett.
Még egyszer köszönöm.

Kedves Hozzáértők!

Másik hagyatékis téma. Egy apának 5 különböző anyától van 1-1-1-1-1 gyermeke. (Korrekt ember) Elhunyt a jóember, az 5 gyermeke közül 2 került a leendő örökös közé, melyből az egyik el se ment a tárgyalásra. A másik lemondott az öröklési jogáról, így mindent az egyik gyermek örökölt. A probléma főleg az, hogy jóval több az adósság, mint a vagyon. Az örökös most szembesült vele, hogy mindent ő "nyert" meg. A többi testvért mért nem kereste fel a közjegyző? Akkor most minden adósság az ő nyakába szakadt? Mit lehet tenni ez ellen?

Köszönöm.

Lehet kérni a hagyatéki újra tárgyalását és hogy keressék fel a másik három gyermekét is?

Még egy kérdés: Mi van ha az örökös nem fizeti meg az adósságot a bank felé? Rá terhelik majd az ingatlanjára (van egy saját ingatlanja)?

david1111,

Ezerszer le lett írva : az örökös az örökhagyó tartozásaiért legfeljebb az örökrésze értékéig, elsősorban a hagyaték tárgyaival felel. Ha több különböző tartozás is van, és a hagyaték tárgyai megoszthatók, akkor szét kell osztani közöttük. Jóhiszeműen kell eljárjon, ha nem akar bajt magának (=nem odaadni az egészet egy követelőnek).

A saját vagyonával nem felel alapesetben.

Egyébként de, kellett volna keresnie őket is.

„mindent az egyik gyermek örökölt.”

Egyébként ez nem történhetett volna meg, ha a hivatalos iratait rendben átveszi, és érdemben reagál rá. A megküldött hagyatéki végzést megfellebbezhette volna, és ő is visszautasíthatta volna a hagyatékot. Az, hogy most neki kell majd ügyintéznie - jó macerás lesz, pláne, ha nem veszi át esetleg a hivatalos küldeményeit -, az eléggé neki felróható, és a saját gondatlanságából fakad.

Lehet rossz helyre írom, kérem ez esetben irányítsanak át a szakértők, köszönöm.
Adott egy örökölt autó, édesapámtól örököltük testvéremmel felesben. (Nem gondoltuk át eléggé, közjegyzői tárgyalásra mód nem volt, mire rádöbbentünk, hogy ez így nem jó, már jogerős volt a hagyatéki végzés.) Az autót át kell íratni, itt Önöktől kaptunk jó tanácsot ehhez, nővérem írt ajándékozási szerződést. Elmentem átiratni az autót, vittem minden papírt. Viszont ekkor kérték a születési anyakönyvi kivonatokat. Enyémet is, nővéremét is. Feltétlenül szükséges? Miért? Eddig semmilyen örökösödési ügy intézéséhez nem kérték. Illetve külön probléma, hogy nővéremnek nincs meg a születési anyakönyvi kivonata, csak a házasságkötésit tudta másolatban elküldeni. Ez jó valamire? Az idő sürget, az új felelősségbiztosítás megkötésétől a 30 nap hamarosan lejár. Kérem adjanak tanácsot, hogyan tudok eljárni. Köszönöm.

„Elmentem átiratni az autót, vittem minden papírt. Viszont ekkor kérték a születési anyakönyvi kivonatokat. Enyémet is, nővéremét is. Feltétlenül szükséges? Miért?”

Ha nem mitatod be, akkor nem igazoltad a illeték mentességet, rokoni/testvéri kapcsolatot. Akkor kifizettetik azt veled.

Az anyakönyvvezetőtől lehet kérni anyakönyvi kivonatot.

Pammut,

Mivel testvérek vagytok, és tavaly óta testvérek közötti ajándékozás is illetékmentes, ezért az illeték megfizetésének igazolása helyett a mentességet igazoló okiratot kell bemutatni. Esetekben ez mindkettőtök születési anyakönyvi kivonata. Ezt be kell mutatni.

Testvéred a kormányablakban tud igényelni egy újat. Nem tudom mennyi idő alatt. Főleg mostanság.

„ az új felelősségbiztosítás megkötésétől a 30 nap hamarosan lejár.”
Ez valami félreértés. Nem a biztosítás megkötésétől 30 napon belül kell átíratni, hanem a jogerős hagyatéki végzéstől.

Majd esetleg jön wers kolléga, és megmondja a tutit, de lehetséges, hogy az is elég, ha az átírás iránti kérelmet beadjátok, azt befogadják, és akkor a határidő megvan, csak hiánypótlást kérnek.

De ha nem, akkor sincs semmi, a lényeg, hogy a biztosítás meg legyen kötve, ha magával az átírással késtek, nem fognak keresztre feszíteni, legfeljebb valamekkora büntetést kirónak, de az se biztos. (bár az anyakönyv hiánya sajnos nektek felróható hiba)